A mezőgazdasági károk enyhítésére kétpilléres rendszer került kidolgozásra: a kötelező agrárbiztosításhoz majd támogatást is lehet felvenni. A szaktárca a kockázatokat minél több gazda között osztaná meg, így a termelők még szélesebb köre juthat majd segítséghez baj esetén

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényt az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján fogadta el.

A törvény szövege az alábbi linken megtekinthető (Közlöny állapot):

http://www.kormany.hu/download/6/15/70000/T_2011_168_(CLXVIII_2011_12_9)_torveny.pdf

Az új kockázatkezelési rendszerről szóló törvény 2012. január 1-jén lépett életbe a növénytermesztésben. A rendszer célja, hogy megossza a kockázatot a szereplők között, és a termelők szélesebb körének fedezze a kárát.

Az új kétpilléres kárenyhítési rendszerben – a korábbitól eltérően – nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási anomáliák miatt keletkezett károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal is.

Az új kárenyhítési rendszerhez azok a termelők csatlakozhatnak, akik

a)      szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként – a b) pontban foglalt eset kivételével – összesen legalább 10 hektár,

b)      szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár,

c)      ültetvényművelésre szolgáló ültetvényterületként összesen legalább 1 hektár,

d)     együttesen legalább 10 hektár, a)–c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású, vagy

e)      együttesen legalább 5 hektár, b) és c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású terület

megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet.

A befizetések mértéke szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségek, valamint ültetvényeknél 3000 Ft/ha. A rét, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet.

A törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:

a)      a termőföld a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

b)      a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az agrárkár-megállapító szervhez a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelentette

c)      a hozamérték-csökkenést – a törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az agrárkár-megállapító szerv által e törvényben foglaltak szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

d)     a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét a tárgyév november 30-áig az agrárkár-megállapító szervhez benyújtotta, és

e)      a kárenyhítési hozzájárulást határidőben és maradéktalanul megfizette.

A mezőgazdasági termelő a neki tárgyévben járó kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha annak kifizetendő összege legalább 10 000 forint.

Belvízkár után kárenyhítő juttatás a törvény hatálybalépésétől kezdődően 5 egymást követő éven belül legfeljebb 3 alkalommal vehető igénybe.

Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki:

a)      a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről és annak határidőben történő bejelentéséről,

b)      arról, hogy a hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,

c)      a kár helyéről, mértékéről, valamint

d)     a hozamérték-csökkenés mértékéről.

A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül:

·         a mezőgazdasági káresemény,

·         a természeti csapás,

·         a homokverés,

erdőgazdaság esetében:

·         a hó-, jég- és széltörés,

·         zúzmara,

·         villámlás és más természeti esemény miatt keletkezett tűz, ideértve az öngyulladást is.

A termelői befizetésekből összegyűlt összeget az állam a központi költségvetésből ugyanannyival kiegészíti. Az új rendszerben csak azok a termelők kaphatnak teljes összegű kártérítést, akik a tevékenységük legalább 50 %-ára biztosítási szerződést kötnek egy üzleti biztosítóval, míg a biztosítási szerződéssel nem rendelkezők a kárenyhítő juttatás 50 %-ára számíthatnak.

Az új kockázatkezelési rendszer II. pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció képezi azoknak a termelőknek, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a termelési kockázataikat. Újdonság, hogy az agrárbiztosítóknál az aszályra, a tavaszi fagyra, a felhőszakadásra és az árvízre is lehet biztosítást kötni.

A termelők a biztosítás díjához 65%-os, uniós- és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján a következő elemeket fontos kiemelni.

Egyházi elismerésre vonatkozó eljárás

A törvény mellékletében nem nevesített vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az Országgyűlés dönthet, törvénymódosítás formájában, az új egyházi törvény mellékletét képező jegyzék kiegészítésével.

A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha

·         egy egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik,

·         legalább 100 éves nemzetközi működéssel bír, vagy legalább 20 éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amelybe beszámít az egyházi törvény hatálybalépése előtti egyházként történő működés is;

·         az alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta,

·         az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, valamint

·         képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.

Az elismerés akadálya, ha a szervezettel szemben működése során az illetékes állami szerv nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, illetve ha tevékenysége sérti az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot.

Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület képviselője az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, legalább ezer választópolgár aláírásával kezdeményezheti az egyházként való elismerését. Ebben az esetben nem az egyháztagság igazolásáról, hanem kizárólag támogató aláírások gyűjtéséről van szó, amelyre két hónap áll rendelkezésre. Az aláírások hitelesítését az erre hatáskörrel rendelkező Országos Választási Bizottság végzi. Ha a népi kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenőrzésének eredményeként az Országos Választási Bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el a meghatározott számot, az Országgyűlés elnöke az Országos Választási Bizottság tájékoztatása kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti, hogy a kezdeményezés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. Az Országos Választási Bizottság döntésével szemben a Kúriához lehet fordulni. A népi kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő két hónapon belül egyszer lehet benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. Amennyiben, érvényes számban gyűjtötték össze az aláírásokat, arról az Országos Választási Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, amely a népi kezdeményezést köteles napirendre tűzni és a bejelentést követő 3 hónapon belül döntenie is kell róla.

Az új egyházi törvényben meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálata az Országgyűlés vallási ügyekkel foglalkozó bizottságának a feladata. Ezzel összefüggésben a bizottság elnöke a vallási tevékenység jellegére és a működés hosszára vonatkozó feltételek tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az állásfoglalását kéri, és valamennyi feltétel esetében felhívhatja a szervezetet azok fennállásának igazolására. A bizottságnak a népi kezdeményezés alapján törvénymódosítási javaslatot kell terjesztenie az Országgyűlés elé. Amennyiben az elismerés feltételei nem állnak fenn, azt a bizottságnak az előterjesztés indokolásában külön is jeleznie kell, a javaslatot azonban ebben az esetben is be kell nyújtania, és arról az Országgyűlés plenáris ülése dönt.

Alapcélként vallási tevékenységet is végző egyesületként történő további működés

A 2012. január 1-jén a törvény hatályánál fogva egyesületté váló, korábban egyházként nyilvántartásba vett valamennyi szervezet az egyesületekre vonatkozó szabályok szerint 2012. február 29-éig jelentheti be változásbejegyzési eljárás keretében az illetékes törvényszéknek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat. A változásbejegyzési eljárásra a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. Megjegyezzük, hogy azon szervezetek esetében, amelyek az Ehtv. 34.§ (2) bekezdése szerint a 2011. évi C. törvény hatályon kívül helyezésének időpontjáig benyújtották kérelmüket, de azt az Országgyűlés elutasította, a fenti határidő további két hónappal, 2012. április 30-ig meghosszabbodik.

A nyilvántartási kérelemnek tartalmaznia kell:

·         az eljáró bíróság megjelölését,

·         a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),

·         a szervezet nevét, elnevezését, székhelyét,

·         a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét,

·         a képviseleti jog terjedelmét,

·         a szervezet célját,

·         a szervezet célja szerinti besorolását,

·         az alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét

·         a szervezet típusát,

·         erre irányuló kérelem esetén a szervezet rövidített vagy magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is.

A kérelemhez csatolni kell továbbá

a)      a szervezet létesítő okiratát (egységes szerkezetben)

b)      a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát

c)      az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyvét (alakuló ülésen a korábbi egyházak esetén az átalakulást elhatározó ülést kell érteni)

d)     az egyesület alakuló ülésének jelenléti ívét, a tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával (legalább 10 tag szükséges az egyesületi bejegyzéshez)

e)      az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát.

A korábbi egyházak egyesületként történő bírósági nyilvántartásba vétele során a bíróság nem vizsgálja, hogy a szervezet létesítő okirata megfelel-e a legfőbb szerv, az ügyintéző szerv és a képviseleti szerv létrejöttére és hatáskörére vonatkozó törvényi szabályoknak.

A szervezet (egyesület) 2012. január 1-jétől a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.

Az egyesület alapcélként vallási tevékenységet is végezhet, ebben az esetben a lelkiismereti és vallásszabadság jogára, illetve a hitéleti és vallási tevékenységre vonatkozó azon rendelkezések, amelyeket az új egyházi törvény nem tart fenn kizárólag az általa elismert egyházak számára, megilletik, így különösen:

·         az állam nem irányíthatja és felügyelheti működésüket;

·         az állam a hitéleti jellegű határozataikat nem vizsgálhatja, nem bírálhatja felül, de nem is kényszerítheti ki azok végrehajtását;

·         a vallási tevékenységhez kapcsolódó személyes adatok kezelésének speciális szabályai az egyesületre is vonatkoznak;

·         az egyházi szertartások és az egyházkormányzat zavartalan működésére tekintettel templomaik, temetőik és más szent helyek fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesülnek;

·         használhatják az egyház nevet;

·         adományt gyűjthetnek

·         SzJA 1%-os felajánlásban részesülhetnek;

·         a közhasznú jogállást nem kell „bizonyítaniuk”;

·         tagsági nyilvántartását csak a tagok külön engedélye alapján adhatják ki;

·         közoktatási és szociális intézményt tarthatnak fent, felsőoktatási intézményük lehet, ezek működtetését az állam támogatja;

·         termőföldjeiket megtarthatják.

A szervezet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alkalmazásában egyesületnek minősül, és az egyesület részére felajánlható egy százalékra jogosult, feltéve, hogy az egyesületre vonatkozó jogszabályok által támasztott feltételeket 2012. június 30-áig teljesíti. Az adóhatóság a rendelkezés évének december 31-ig meghatározott és a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt összeget a szervezet nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül – de legkésőbb december 15-ig – utalja át.

A bíróság a szervezetet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)–(6) bekezdésének, 117. §-ának és 118. §-ának alkalmazásával kényszer-végelszámolási eljárás keretében jogutód nélkül megszünteti, ha a szervezet 2012. február 29-éig a továbbműködéséről nem, vagy nemlegesen nyilatkozott.

(részleges forrás:

http://www.kormany.hu/download/0/a9/70000/Tajekoztato_a_civil_szervezette_alakul%C3%B3_egyhazaknak.pdf)

szervezet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alkalmazásában egyesületnek minősül, és az egyesület részére felajánlható egy százalékra jogosult, feltéve, hogy az egyesületre vonatkozó jogszabályok által támasztott feltételeket 2012. június 30-áig teljesíti. Az adóhatóság a rendelkezés évének december 31-ig meghatározott és a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt összeget a szervezet nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül – de legkésőbb december 15-ig – utalja át.

A bíróság a szervezetet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)–(6) bekezdésének, 117. §-ának és 118. §-ának alkalmazásával kényszer-végelszámolási eljárás keretében jogutód nélkül megszünteti, ha a szervezet 2012. február 29-éig a továbbműködéséről nem, vagy nemlegesen nyilatkozott.

(részleges forrás:

http://www.kormany.hu/download/0/a9/70000/Tajekoztato_a_civil_szervezette_alakul%C3%B3_egyhazaknak.pdf)

A 2011. évi CXCVII. törvény 141.§ c) pontja értelmében 2012. február 29-ével hatályát veszti a Ctv. 37. § (5) bekezdése, amely szerint a jogi képviselő a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhatott arról, hogy az illeték illetve a közzétételi költségtérítés átutalásra került.
2012. március 1-től kizárólag a Ctv. 37. § (4) bekezdése szerinti fizetési lehetőség választható, amely szerint az illeték és költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról, a jóváírást követő munkanapon a Magyar Államkincstár elektronikus úton fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyeggel ellátott igazolást küld e-mailben a jogi képviselőnek. Az igazolást a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez kell csatolni.
Mindezeknek megfelelően a Ctv. 37. § (5) bekezdése szerint kiadott fizetési igazolások kizárólag a 2012. február 29-ig beadott kérelmek esetében használhatóak fel.

 A 25/2006 (V. 18.) IM rendelet alapján  elektronikus cégeljárás esetén az illetéket és a költségtérítést kizárólag elektronikusan lehet megfizetni. A fizetésre a Ctv. 37. § (4) bekezdés szerint a bejegyzési kérelem benyújtása előtt kerülhet sor.

A kérelemhez a Magyar Államkincstár által megküldött illetékbefizetés és költségtérítés befizetési igazolásokat kell mellékelni.

Az igazolásokat a korábbi gyakorlatnak megfelelően a

• http://www.e-cegjegyzek.hu honlapon keresztül,
• illetve 2009 februárjától közvetlenül a Magyar Államkincstártól lehet igényelni a https://illetekigazolas.allamkincstar.gov.hu címen.

Az elektronikus benyújtási folyamat fő lépései az utalványminta kéréstől a bejegyzési kérelem benyújtásáig:

• A jogi képviselő részéről Illetékbefizetési és költségtérítési utalványminta kérése. Az utalványminta kérésénél ezentúl kötelezően be kell rögzíteni a cég nevét, székhelyét és változásbejegyzési kérelemnél a cégjegyzékszámot is.
• A jogi képviselő részéről a Magyar Államkincstárhoz intézett befizetési igazoláskérelem (weben keresztül történő) elektronikus aláírása.
• A kérelem beérkezéséről a Kincstár e-mailben automatikus visszaigazolást küld.
• Az illeték és a költségtérítés megfizetése banki úton, az utalványmintában szereplő 16 jegyű ügyazonosító közlemény rovatban történő feltüntetésével.
• A Ctv. 37. § (4) bekezdése szerint, a pénzügyi teljesítés után a Magyar Államkincstár e-mailben a jogi képviselőnek – az igazoláskérelemben feltüntetett e-mail címre – megküldi az elektronikusan hitelesített befizetési igazolásokat.
  Az igazolásokat csatolni kell a bejegyzési kérelemhez!

Amennyiben nem kapott visszaigazolást az utalványminta lekéréséről, akkor nem javasolt befizetni az összeget, mert valószínűleg téves rögzítés történt. Ilyen esetben érdemes lekérni egy új utalványmintát, és ha arról megkapja a visszaigazolást, csak akkor fizesse be az előírt összeget.

A Magyar Államkincstár által kiállított igazolás elektronikus hitelesítéssel van ellátva. A .dosszie formátumban csatolt hitelesített iratok, közokiratok és kiadmányok a NetLock Mokka hitelesítő szoftver használatával, illetve a Microsec e-Szignó programjával tekinthető meg. A csatolt .dosszie állományok kezeléséhez, az elektronikus cégeljárásban hitelesítésre és ellenőrzésre a MOKKA szoftver ingyenes használható, amely a http://www.netlock.hu/mokkaweboldalon érhető el.

Amennyiben e-Szignó programot használ és a .dosszie állomány csatolása kapcsán problémába ütközik, azt jelezheti a asupport@netlock.hu e-mail címen.

A Magyar Államkincstár a teljes körű tájékoztatás érdekében honlapján naponta közzéteszi a cégbírósági eljárási illetékek és a költségtérítések jóváírásainak adatait.

A tájékoztató cégbírósági számlánként tartalmazza a Kincstár könyvelési dátumát, ügyazonosító számot (ha van), a befizető nevét, a befizetett összeget. Ezekre az adatokra vonatkozó keresési lehetőséget biztosítottuk.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tévesen utalt, illetve a fel nem használt összegekre vonatkozó visszatérítési igényükkel a székhelyük szerinti illetékes cégbíróságot, illetve az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot szíveskedjenek írásban megkeresni.

1.     „Cégbírósági számlára befizetett összeg visszaigénylése
Az illetékes cégbíróság igazolást ad ki a számlára érkezett fel nem használt (tévesen utalt) összegről, majd a cégbírósági igazolással az illetékes Nemzeti Adó és Vámhivatal területileg illetékes igazgatóságát illeték főosztályát kell felkeresni. („A fel nem használt illetékről a cégbíróság a 25/2006. IM rendelet 9. § szerint papíralapú igazolást állít ki. Ezzel az igazolással az ügyfélnek a rendelet 3. § szerint a Nemzeti Adó és Vámhivatal Illetékhivatalához kell fordulnia.")

2. Minisztérium számlára befizetett összeg visszaigénylése
(10032000-01810039)

A közzétételi költségtérítés visszaigénylése cégeljárásra és beszámolóra vonatkozóan egyaránt a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban közreműködő Szolgálat oldaláról letölthető visszautalási kérelem formanyomtatvány megküldésével kezdeményezhető, elektronikusan a koltsegterites@kim.gov.hu vagy postacímen Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Költségvetési és Gazdasági Főosztály, 1055 Budapest, Kossuth tér 4. vagy 1363. Budapest, Pf.: 54.

A kérelemhez csatolni kell a költségtérítés befizetését bizonyító igazolást, ennek hiányában átutalási bizonylatot, banki kivonatot.

(forrás: http://www.allamkincstar.gov.hu/maganszemelyek/elektronikus_cegeljarasi_illetek_es_koltsegterites)

Az Art. az „Adóigazgatási eljárás” fejezetében is jelentős módosításra került. Ezen bejegyzésem az ellenőrzést érintő változásokkal foglalkozik.

Korábban a felettes szerv, illetve a bíróság által elrendelt új eljárás esetében nem volt határidőhöz köve az ellenőrzés megkezdése. Ez változott, így az új eljárást elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kell megkezdeni az ellenőrzést, a határidő kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának napja. Fontos kiemelni, hogy új eljárás esetén megbízólevél kiállítására nem kerül sor.

Az ellenőrzési határidő szünetel, azaz az ellenőrzési határidőbe nem számítanak bele az alábbiak:

·          Ha az adózó az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap.

·          Ha az adóhatóság az ellenőrzés során ügygondnok kirendelését kéri, belföldi jogsegélyt kér, illetőleg szakértőt rendel ki, az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem postára adásának napjától az ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig, szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartam.

·          Ha az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot rendel el, a kapcsolódó vizsgálat időtartama. Ha az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban van az ellenőrzés, akkor a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

·          Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az ellenőrzési határidő szünetelésének kezdő és befejező időpontjáról az adóhatóság értesíti az adózót. Az ellenőrzés akadályozása esetén pedig haladéktalanul felhívja az adózót az akadály megszüntetésére. Az adóhatóság a szünetelés alatt is folytathatja az ellenőrzést.

Ha a külföldi adóhatóság a megkereséstől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés befejezhető, ha egyébként a tényállás tisztázott. Ha a válasz az ellenőrzést lezárását követően érkezik meg, az adóhatóság felülellenőrzést rendelhet el.

Fontos változás, hogy az adóhatóság az ellenőrzés megkezdéséről nem előzetes értesítést küld (kivéve az új eljárás esetében), hanem a megbízólevelet kézbesíti.

Az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését csak jogainak gyakorlásában akadályozott magánszemély adózó, egy alkalommal az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig kérheti. Nem kérelmezhető ez a lehetőség az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyszerűsített ellenőrzés, egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés tekintetében.

Az adóellenőr csak akkor kezdheti meg a helyszíni ellenőrzést, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanu jelen van.

Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy van jelen.

Számla-, nyugtaadási kötelezettség vizsgálatára irányuló próbavásárlás esetén az adóellenőr csak akkor indít eljárást, ha jogszabálysértést tár fel.

Az adózó köteles az adóhatóság felhívására átadni az idegen nyelvű bizonylatok mellett az azokat alátámasztó szerződések hiteles magyar nyelvű fordítását. Kivételt képez ez alól, ha az említett dokumentumok angol, német és francia nyelven készültek.

A korábbi engedélyezés helyett az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa, ha azok az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok.

A kötelezettség elmulasztása miatt adózó mulasztási bírsággal sújtható. A felhívás postára adásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az adózó észrevétele alapján az ellenőrzést az adózói észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni. Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzés határidejét az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. További hosszabbítás rendkívüli körülmények által indokolt esetben – a felettes szerv által egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal – lehetséges. Ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása szükséges, az ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet. Erről az adóhatóság az adózót értesíti. Az ellenőrzés csak az értesítéstől számított 15 napig végezhető és a határidő nem hosszabbítható meg. Mindegyik esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.

A hatósági eljárásban végzett ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre az adózó a kézbesítést (átadást) követő 8 napon belül tehet észrevételt. A hatósági eljárásban végzett ellenőrzés időtartama, valamint az erről szóló jegyzőkönyv kézbesítésétől (átadásától) az észrevétel beérkezéséig eltelt időtartam, észrevétel hiányában a jegyzőkönyv kézbesítésétől (átadásától) az észrevételezésre nyitva álló 8 napos időtartam a hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.

Új elem a törvényben a gazdasági események valódiságának vizsgálata. Ezen vizsgálat során az adóhatóság a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban álló / állt partnert ellenőrzi vagy az adóhatóság nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján a bűncselekmény elkövetési értékét állapítja meg. Az ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Végül fontos megemlíteni a jogkövetkezményeket érintő legfontosabb módosításokat.

Az adóhatósághoz kötelezően bejelentendő címre küldött postai küldemények kézbesítésekor a kézbesítési vélelem nemcsak akkor áll be, ha az adózó a hivatalosan kézbesített levelet a postán nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja, hanem akkor is, ha a „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz.

Az adóhatósági irat a meghatalmazott mellett az adózó részére is kézbesíthető. Ebben az esetben az iratot az adózó, valamint a meghatalmazott részére ugyanazon a napon kell postára adni. Ha az irat az adózó és a meghatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai az első kézbesítés időpontjában állnak be.

Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt.

Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. A kérelem a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthető elő.

Új rendelkezés, hogy ha az adózó az adóhatóság végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási eljárás megindulása alapján szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált kötelezettségéről, akkor a kérelem a fizetési felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított 6 hónap eltelt.

Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően kérelmet nyújt be arra vonatkozóan, hogy az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezményt, illetve illetékmentességet kíván érvényesíteni az említett határozat nem emelkedik jogerőre. A kérelemről (a kedvezmény, mentesség fennállásáról) az adóhatóság az elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre.

A törvény bevezette a tartós feltételes adó-megállapítás jogintézményét. Az adózó az erre vonatkozó kérelmében kezdeményezheti a feltételes adó-megállapítási eljárás során hozott határozat társasági adót érintő részeinek jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra való alkalmazhatóságának megállapítását. Ennek feltétele, hogy az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben legalább 1 milliárd forint legyen.

Emelt díj ellenében a feltételes adó-megállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban (60 nap helyett 30 nap) történő elbírálása is kérhető.

Jelentős változás a felügyeleti intézkedés tekintetében, hogy az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be. Ha ellenjegyzést nem tartalmazza a kérelem, az érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Továbbá a kérelem akkor is érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta.

A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesítik.

Az adóhatóság az adózó adótartozásának végrehajtása során végrehajtási cselekményként az az adózó folyószámláján nyilvántartott túlfizetést az általa nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozásokra és eljárási költségekre is elszámolhatja, és erről adózót értesíti. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. A túlfizetés elszámolása nem kötelező, arról az adóhatóság dönt.

Az ingatlanárverési előleg megfizetésével kapcsolatban a szabályok pontosításra kerültek. Ingatlanárverési előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni. Az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét, amennyiben a bankszámláját a pénzintézet az előleg összegével már megterhelte, de az előleg összege az adóhatóság által közzétett számlán még nem került jóváírásra.

Ha a végrehajtás felfüggesztését a felettes szerv nem rendelte el, de a jogorvoslati eljárásban a fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, a támadott döntést hozó adóhatóság a végrehajtást felfüggesztheti.

A köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot; szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja az 5 000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Ha a köztartozásra méltányossági kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, úgy az adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére. Ha a kérelmet a köztartozás jogosultjához (behajtást kérőhöz) nyújtották be, úgy erről a behajtást kérő haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.

Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbodik, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

A jogkövetkezmények tekintetében a legfontosabb változások összességében az alábbiak:

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni a vagyonszerzési illeték tartozás után, ha az illeték törlésére a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-ára emelkedett, amennyiben az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

A közzétett beszámolóval kapcsolatban mulasztási bírság már csak akkor szabható ki, ha az a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmazza vagy tévesen mutatja be Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.

Új mulasztási bírság típus az üzletlezárást helyettesítő bírság. Ezt a bírságot az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén akkor állapítja meg, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.

Ha az adózó nem tesz eleget iratmegőrzési kötelezettségének az eddigi általános mértékű mulasztási bírság helyett 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosítása egyfelől az adóeljárást, adminisztrációt egyszerűsítő, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek segítik az adóhatóság munkáját az adóelkerülés elleni küzdelemben. Ebben a részben az Art. I-VI. fejezetében rögzített leglényegesebb változások ismertetésére kerül sor.

·         A módosítás alapján nemcsak a felszámoló, hanem a végelszámoló is közvetlenül felelőssé tehető és szankcionálható, azaz mulasztási bírság szabható ki vele szemben az adózó adókötelezettségeinek megszegéséért kivéve, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

·        Adószám felfüggesztés esetei (Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény – továbbiakban: Art. 24/A. § (1) bek.):

a)      címzett számára kézbesíthetetlen

b)      adózó a székhelyén nem található

c)      bevallási vagy adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget

·         Adószám törlés esetei (Art. 24/B. § (1) bek.):

a)      bejelentett székhelye nem valós cím

b)      szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be

c)      bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy

·         Az adószám megállapításáig, illetve az adószám megállapításának megtagadása esetén: technikai azonosítószám kerül kiadásra, melynek felépítése, megképezése megegyezik az adószáméval

Az adóhatóság az adószám felfüggesztését, illetve törlését a hirdetményi úton közli az adózóval, úgy hogy az ezt elrendelő határozatot kizárólag a honlapján teszi közzé.

·         Ha az azonosítószám közlését követően a NAV megállapítja az adószámot, akkor az a módosított áfa-kódot tartalmazó azonosítószámmal fog megegyezni.

·         Ha az adószám megállapítását követő 1 éven belül megállapítja a NAV, hogy az adószám megállapítására valamely akadály fennállása ellenére került sor, ugyanazt az eljárást kell lefolytatni, mint a vezető tisztségviselő, illetve tag személyében bekövetkezett változás esetén.

Az adóhatósághoz kötelezően bejelentendő adatok is bővültek. Ilyen adatok az alábbiak:

·         a több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helye,

·         a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégneve (neve), székhelye (telephelye(i), lakóhelye), adóazonosító száma, a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégneve (neve), székhelye (telephelye(i), lakóhelye), adóazonosító száma, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében az a tény, ha a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik

·         az állami adóhatsághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával teljesítő adózó jegyzett tőkéjének összege,

·         külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma (nyilvántartási száma) elektronikus elérhetősége,

·         az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének helye.

Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott ideig ne vehessenek részt azok a személyek, amelyek magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy korábbi adózóként jelentős adótartozást halmoztak fel, jelentős jogsértést követtek el, vagy elérhetetlenné váltak az adóhatóság számára,

Az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja, hogy áll-e fenn olyan törvényben rögzített kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagjával, vagy részvényesével szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi. Az akadály fennállása esetén az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja. Az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek, kötelezettségük elmulasztása esetén a mulasztási bírság – magánszemély esetén a magánszemély adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával – valamennyi taggal szemben (részvényesre) kiszabásra kerülhet.

Ha az adószám megállapításának akadálya a változásbejegyzés során az új vezető tisztségviselővel, illetve taggal szemben áll fenn az adóhatóság először felszólítja az adózót az akadály 15 napon belüli megszüntetésére. Ezt követően amennyiben az akadály megszüntetésére nem kerül sor az adószámot az adóhatóság az adószám felfüggesztése nélkül törli.

Az adószám megállapítását megtagadó határozattal szemben az érintett vezető tisztségviselő vagy tag a határozat közlésétől számított 8 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

Az adószám megállapítását megtagadó határozattal szemben és a kimentési kérelmet elutasító határozattal szemben 8 napon belül lehet fellebbezni. Az első fokú adóhatóság a fellebbezést 5 napon belül köteles felterjeszteni a felettes szervhez, amely 15 napon belül köteles arról dönteni. A jogerős határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem terjeszthető elő.

A fokozott adóhatósági felügyelet célja, hogy kockázatelemzést követően kiválasztott, adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek.

Az adóhatóság az adószám megállapítását és az adózó vezető tisztségviselőjének, tagjának személyében bekövetkezett változást követő adóregisztrációs eljárást követően kockázatelemzést végez. Az adóhatóság a kockázatelemzés során az adózó részére kérdőívet küldhet az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából.

Ha az adóhatóság ezen eljárás során megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok alapján kockázatos vagy a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek nem állnak rendelkezésre vagy nem elegendőek, az adózót határozattal – legfeljebb 1 éves időtartamra – fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja.

Az adóhatóság a törvényben meghatározott esetekben közvetlenül az adózóval közölt határozatába törli az adószámot, ha

• az adózó az adóhatóság kérdőívére határidőn belül nem válaszol, vagy a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget és mulasztását nem menti ki, vagy
• az adóhatóság a fokozott felügyelet időtartama alatt az adózó terhére a számla, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, illetve ezeknek nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírságot vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján adóbírságot szab ki, vagy
• az adózó a fokozott felügyelet időtartama alatt felszólítás ellenére nem teljesíti bevallási-, vagy – ha összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett – összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségét és a mulasztását nem menti ki
• az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget a fokozott adóhatósági felügyeletet megállapító határozatban előírt kötelezettségének és mulasztását nem menti ki.

További új rendelkezés az ún. bizonytalan adójogi helyzet, amely azt jelenti, hogy az adózó az adóbevallásával egyidejűleg, de legkésőbb a törvényben meghatározott időpontig bejelentheti az adóhatóságnak, hogy az adókötelezettséget keletkeztető tényállás adójogi megítélésében bizonytalan és emiatt az adóbevallásban feltüntetett adó vagy adó-visszaigénylés összege hibás lehet. A bejelentés feltétele, hogy legkésőbb az adóbevallás benyújtásának napján ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzítsék az adott tényállást, az arra irányadó jogszabályi rendelkezést, valamint az adózó által elfogadott, indokolással ellátott jogszabályi értelmezést. A jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül kell benyújtani az adóhatósághoz. Az említett határidő jogvesztő. A bejelentés díjköteles, a díj mértéke adónként az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt adó összegének 0.5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. Fontos kiemelni, hogy a bejelentés nem vonatkozhat az általános forgalmi adóra és az innovációs járulékra, továbbá a szokásos piaci ár megállapítására vagy adókedvezmény igénybevételére.

Új bevallási lehetőség a 1153ANY adónyilatkozat.

·         év közben levont adóelőleg és az adóév végén megállapított adó összege megegyezik;

·         levont és a tényleges adó különbözete az 1000.- Ft-ot nem haladhatja meg;

·         javítási lehetőség 1153 bevalláson (önellenőrzés);

·         adónyilatkozat benyújtási határideje: 2012.05.21.;

·         önellenőrzés 2012.05.22-től.

SZJA 1+1 %, az egyházi kedvezményezetti kör változása

A 2011. évi 187 egyházi kedvezményezettel szemben 2012-ben 14 egyházra vonatkozóan lehet rendelkezni.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény értelmében 2012. január 1-jétől a törvény mellékletében szereplő szervezeteket ismeri el a jogalkotó egyházként.

1243TAO bevallás – a megszűnő EVA adózó társasági adó előlege

Az eva megszűnést követő naptól 60 napon belül társasági adó előleget kell bevallani. A társasági adó előleg éves összes bevétel 1 %-a

Negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megfizetni.

Szakképzési hozzájárulás

·         a 2011. évi CLV. törvény alapján a szakképzési hozzájárulás bevallása az eddigi gyakorlattól eltérően új bevalláson valósul meg

·         kizárólag elektronikusan nyújtható be

·         előleg tekintetében a tárgyhót követő hónap 12-ig

·         az elszámolás tekintetében a tárgyévet követő év február 25-ig.

Baleseti adó (1210B - Biztosító részére)

·         Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség után kell fizetni

·         alapja az éves kgfb. díja

·         mértéke az adóalap 30 %-a, de legfeljebb naponta 83 Ft/gépjármű

·         beszedésre kötelezett a biztosító

Baleseti adó (1210M - Magánszemély részére)

·         határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya, önadózással, biztosítási díj esedékességével egyidejűleg állapítja meg;

·         bevallás és befizetési kötelezettsége február 15.;

·         önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya a visszajáró adót a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően visszaigényelheti.

Önellenőrzés

·         2012-ben minden nyomtatványról lekerült az önellenőrzés esedékessége kódkocka

·         az önellenőrzés esedékessége minden esetben a bevallás beérkezésének dátuma

Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése

·         A bevallásban lehet bejelenteni (ha a bevallásában feltüntetett adó összege téves értelmezés miatt lehet hibás).

·         Nem lehet: önellenőrzésnél, Áfa és innovációs j., Szokásos piaci ár, adókedvezmény

·         2011. december 31-ét követően benyújtott adóbevallásra alkalmazható

·         Bejelentés alapja ellenjegyzett jegyzőkönyv

·         A jegyzőkönyvet 3 napon belül be kell nyújtani az adóhatósághoz

·         A ejelentés díjköteles 0,5 % de min.100 ezer – max. 5 millió

·         Közzététel az interneten (ellenjegyző adatai, hatósági nyilvántartási szám, esetleges mb.)

·         Következmény: ellenőrzésnél nincs bírság, illetve jelzés a miniszternek

Jogszerűtlen bejelentés:

·         fizetett díj nem megfelelő;

·         alaki hiba (bejelentés, illetve jegyzőkönyv);

·         nyilvánvalóan téves értelmezés;

·         rendeletetés ellenes joggyakorlás

Téves bejelentésnél nem mentesül az adózó az adóhiány alól.

A 17-es számú nyomtatvánnyal kapcsolatos változások

·         a nyomtatványon 2012. január 1-jétől nem szerepel évszám megjelölés

·         az Art. 43. § (5) bekezdésének módosulása miatt 2012. január 1-jétől az adózó az elévült túlfizetés átvezetését kezdeményezheti más adótartozásra

·         2012. január 1-jétől magán-nyugdíjpénztári adónemről átvezetés kezdeményezhető, függetlenül a jóváírás adónemétől és annak egyenlegétől

Elektronikus kérelem

Az Art. 31. § (2) szerinti adózó

·         2012. január 1-től valamennyi bevallási és adatszolgáltatási, fizetési könnyítési és adómérséklési kérelmét,

·         2013. január 1-től valamennyi bejelentési, változás-bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségi, fizetési könnyítési és adómérséklési kérelmét

csak elektronikusan adhatja be.

(részleges forrás:

http://www.kompkonzult.hu/sites/default/files/eloadasok%20anyagai/ART_2012.pdf)

A közelmúltban kerültek ismét előtérbe az EU-s állatvédelemre, valamint a tyúktartásra vonatkozó irányelvek.

Az Európai Bizottság korábban már ismételten sürgette a tagállamokat a fel nem javított tojótyúkketrecek használatára vonatkozó, 2012. január 1-jén életbe lépett tilalom bevezetésére, továbbá figyelmeztetett arra, hogy intézkedéseket fog elfogadni azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a fenti irányelveket.

A KSH 2012. márciusi tájékoztatása szerint a tojás ára 22,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ez utóbbi jelentős emelkedés a KSH szerint összefüggésbe hozható a tyúktartásra vonatkozó szigorúbb szabályozás életbe léptetésével.

(részleges forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20120313_tojas_ar_dragul)

„A tilalom iránt elkötelezett politikai döntést 1999-ben hozták meg. Azóta eltelt 12 év, és a jelentések szerint egyes tagállamokban még mindig nem kielégítő a helyzet. A probléma valós következményekkel jár az állatok jólétére nézve, és a piac torzulásának veszélyét rejti magában. Ez a helyzet aláássa a befektetéseket és a szabályok betartására eddig tett erőfeszítéseket” – mondta John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos a Mezőgazdasági Tanács e témával foglalkozó mai ülésén tartott felszólalása során. A biztos hozzáfűzte: „A Bizottság nem kívánja meghosszabbítani a tilalomra vonatkozó határidőt, és a szabályok megsértése esetén habozás nélkül kezdeményezni fogja a szabálysértési eljárást”.

John Dalli biztos bejelentette továbbá, hogy a Bizottság vizsgálati szolgálatának, az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalnak a szakértői 2012 januárjától kezdve célzott látogatásokat tesznek egyes tagállamokban. A szabálysértési eljárások kezdeményezéséről a vizsgálatok eredményének függvényében születik döntés.

Az elmúlt években a Bizottság minden lehetséges eszközt megragadott arra, hogy emlékeztesse a tagállamokat a jogszabály végrehajtásért viselt felelősségükre. Egyebek között felkérte a tagállamokat, hogy a tilalom megszabott határidőn belüli érvényesítése érdekében nyújtsanak be cselekvési terveket, amelyek szankciókat határoznak meg a szabályok megsértése esetére 2008 és 2010 között az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal 20 tagállamban folytatott vizsgálatot, illetve ellenőrizte a végrehajtás állását.

2010 decemberében a Parlament a tilalom haladéktalan végrehajtását támogató állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a jogszabály betartásának biztosítására.

Idén januárban a Bizottság a különböző érdekelt felek bevonásával megbeszélést tartott, hogy számba vegye a tilalom Unió-szerte való teljes körű bevezetését biztosító lehetőségeket. A Bizottság továbbá felkérte a tagállamokat, hogy a végrehajtás helyzetének pontos felmérése érdekében 2011. április 1-jéig adják meg gazdálkodási rendszerek szerint lebontva a tojótyúkok számát. Az adatokból kiderült, hogy egyes tagállamokban még év végén is tartanak majd tojótyúkokat fel nem javított ketrecekben.

1999 óta van érvényben a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló jogszabály, az EU tagállamai ekkor állapodtak meg a jogszabály rendelkezéseiről és az ebben rögzített követelmények végrehajtására vonatkozó menetrendről.

A jogszabály értelmében 2012. január 1-jéig fokozatosan be kell szüntetni a fel nem javított ketrecek használatát. Ezt a gyakorlatot az állatok biológiai és viselkedésbeli szükségleteinek jobban figyelembe vevő endszernek kell felváltania. A feljavított ketrecekhez képest a nem feljavított ketrecekben a tyúkoknak kevesebb az élettere, és hiányoznak a tyúkok humánusabb tartását segítő eszközök, mint a fészek vagy az ülőrúd.

A fel nem javított ketrecek lecserélését támogatta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2005. évi véleménye a tojótyúkok tartására használt különféle rendszerek állatjóléti szempontjairól.

Bár a tojótyúkok tartási rendszerének fejlesztése érdekében igénybe lehetett venni a vidékfejlesztési alapokat, csak néhány tagállam (például Írország) használta fel ezeket a forrásokat arra, hogy jobban megfeleljen a jogszabályban foglalt követelményeknek. Voltak olyan tagállamok is, amelyek még az irányelv életbelépését megelőzően javítottak tartási rendszerükön. Svédország (1999), Luxemburg (2007), Ausztria (2009) és Németország (2010) is a jogi rendelkezéseknek való 100%-os megfelelésről számolt be.

Az Európai Parlament által 2010-ben végzett tanulmány szerint az EU a héjas tojás tekintetében önellátó. Az Unió főként tojástermékeket importál, de ez sem képviselt soha számottevő mértéket.

Az európai polgárok közvetlenül a tojásról leolvashatják a tartási módra vonatkozó információkat. A gazdálkodási rendszerre vonatkozó számot rápecsételik a tojásra. Eddig ez az egyetlen olyan kötelező európai címkézési rendszer, amely a gazdálkodási módra való hivatkozást tartalmaz. Ennek az osztályozási rendszernek a jóvoltából jelentősen megnőtt az EU-ban a szabad tartásból származó tojások fogyasztása.

A tojótyúkokról szóló irányelv (1999/74/EK) végrehajtása kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik.

(forrás: http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20111021_allatjolet_hu.htm)

A tojótyúkok tartására vonatkozó rendszerek: ökológiai, szabadtéri, mélyalmos és ketreces.

A biotojás ökológiai tartásból van, ahol a tyúkok szabadon járnak, élvezhetik a napfényt és a friss levegőt. Vegyileg nem kezelt takarmányt kapnak, nincs hormonkezelés és szigorúan szabályozott, hogy milyen antibiotikumos és gyógyszeres kezelést kaphatnak.

A szabadtartás annyiban különbözik az ökológiai tartástól, hogy itt a tyúkok már kaphatnak tojatószert és különféle étrendkiegészítőket. A szabadságukat itt is élvezhetik, csak a takarmány már kevésbé meghatározott. A szabadtéri és a bio tartásmódnál a megengedett maximális állománysűrűség 2500 madár hektáronként (egy tyúkra 4 m2).

A mélyalmos tartásnál megszűnik a napfény, a madarak zárt épületben vannak. A maximális állománysűrűség 25 madár/m2. A hasznosítható terület 1 m2-én maximum 9 tojó tartható, legfeljebb négy szint magasságig. Minden szinten kell biztosítani számukra tojófészket, vizet és takarmányt. Porfürdőzhetnek és madaranként legalább 15 cm-es ülőrúdnak is lennie kell. Az etetésnél itt csupán az a fontos, hogy a tyúkok megfelelő mennyiségű táplálékhoz jussanak.

A ketreces tartásnál 5-7 tyúk „él” egy zárt ketrecben, melynek mérete 50x50 cm. A ketrecek 3-8 sor magasságig épülnek egymásra. Tartalmaznak etetőt, itató berendezést, tojásgyűjtő szalagot, a padozat pedig lejtős rács. Mozgásukban szinte maximálisan korlátozottak, így csontjaik is gyengék. A zsúfoltság miatti fertőzések elkerülése végett az antibiotikumok használata elkerülhetetlen.

A tojásokon ennek megelelően a kódok jelentései:

Első számjegy:

• 0 - bio
• 1 - szabad tartás
• 2 - istállózott (nem ketreces)
• 3 – ketreces

A következő kód az ország, Magyarország: HU.

Az ország után következik a megye/főváros kódja:

(01) Baranya, (02) Bács-Kiskun, (03) Békés, (04) Borsod-Abaúj-Zemplén, (05) Csongrád, (06) Fejér, (07) Győr-Moson-Sopron, (08) Hajdú-Bihar, (09) Heves, (10) Komárom-Esztergom, (11) Nógrád, (12) Pest, (13) Somogy, (14) Szabolcs-Szatmár-Bereg, (15) Jász-Nagykun-Szolnok, (16) Tolna, (17) Vas, (18) Veszprém, (19) Zala, (20) Budapest

Negyedik jel: állategészségügyi kerület sorszáma

A második sor az állattartó telepet azonosítja, így a tojás visszavezethető egészen a gyártósorig. T a tojótyúk jelölés után az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben, a / után az istálló száma.

„Az Európai Bizottság csütörtökön levélben szólított fel 13 uniós tagországot, köztük Magyarországot, hogy tegyen lépéseket "az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására", konkrétan tiltsa be a hagyományos ketreces tojótyúktartást.

Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január elsején lépett hatályba. A tagállamoknak tehát 12 évük volt arra, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről.

Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt "feljavított ketrecekben", vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék "biológiai és viselkedésbeli igényeiket".

Az uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye hangsúlyozza: a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagországok nemcsak az állatok jólétét veszélyeztetik, hanem a piaci versenyt is torzíthatják, hiszen a hagyományos ketrecek további engedélyezésével hátrányos helyzetbe hozzák azokat a vállalkozásokat, amelyek beruházásokat hajtottak végre, hogy megfeleljenek az új előírásoknak.

Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január elsején lépett hatályba. A tagállamoknak tehát 12 évük volt arra, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről.

Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt "feljavított ketrecekben", vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék "biológiai és viselkedésbeli igényeiket".

Az uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye hangsúlyozza: a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagországok nemcsak az állatok jólétét veszélyeztetik, hanem a piaci versenyt is torzíthatják, hiszen a hagyományos ketrecek további engedélyezésével hátrányos helyzetbe hozzák azokat a vállalkozásokat, amelyek beruházásokat hajtottak végre, hogy megfeleljenek az új előírásoknak.

A mostani intézkedést követően az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy reagáljanak a kötelezettségszegési eljárás keretében kapott felszólító levélre. Amennyiben a válaszlépések nem kielégítőek, az Európai Bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld az érintett országoknak, amelyben arra szólítja fel őket, hogy újabb két hónapon belül hozzák meg az irányelv előírásainak betartásához szükséges intézkedéseket. Ha az a határidő is kielégítő megoldás nélkül telik el, az ügy akár a luxembourgi Európai Bíróság elé is kerülhet.

Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BTT) szaktanácsadója az MTI-nek elmondta: Magyarországon jelenleg mintegy 500 regisztrált tojótelep van. Ebből a szigorúbb követelményeknek mintegy 100-200 telep nem felel meg. Ezeket a telepeket be kell zárni, amennyiben nem korszerűsítik. Jelenleg mintegy 4 millió tojótyúkot tartanak a gazdálkodók. Ebből mintegy 700 ezret érinthet az új, szigorúbb tartási körülmények bevezetése. Egy tojótyúk-férőhely korszerűsítését a szakértő 5.000 forintra becsülte. A korszerűsítéshez a múlt évben mintegy 3 milliárd forintot kaptak a tojástermelők - jegyezte meg.

Jelezte, hogy a régi körülmények között tartott tyúkok által termelt tojásokat ez év július 31-ig az ipari felhasználók használhatják. Ezekből többek között tojáslé vagy tojáspor, továbbá tészta is készülhet.

Földi Péter úgy becsülte, hogy az esetleges bezárások miatt a  tojásmennyiség mintegy 45 millió darabbal mérséklődhet. Magyarországon évente mintegy 2,7 milliárd tojást fogyasztanak el az emberek. Összesen évente mintegy 200 millió tojás érkezik külföldről.

A tojás fogyasztói ára most a vásárlás helyétől függően 30-42 forint darabonként. Földi Péter úgy vélte: a tojás ára a következő hetekben kismértékben emelkedhet. Az áremelkedésnek azonban gátat szab a gyenge forint, azaz nem éri meg az import, valamint az, hogy a Magyarországra szállító országok közül több is ugyanezekkel a gondokkal küzd.”

(forrás: MTI)

Fontos azonban kiemelni a Tanács 1999/74/EK irányelvével kapcsolatban, hogy az irányelv nem vonatkozik

·         a 350 tojótyúknál kevesebbet tartó létesítményekre,

·         a tenyész-tojótyúkokat nevelő létesítményekre

Ezen létesítményekre továbbra is a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, A Tanács 98/58/EK irányelvének rendelkezései vonatkoznak. Ezen irányelv szövege megtekinthető a következő linken:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1998L0058:20030605:HU:PDF

A Tanács 1999/74/EK irányelvének szövege megtekinthető az alábbi linken:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:03:26:31999L0074:HU:PDF

A tojást fogyasztó emberek nagy része talán a drágulás ellenére sem mondana le a tojás fogyasztásáról… Talán csak kevesebbet vásárol…

„Az európai irányelv olyan célkitűzéseket tartalmaz, melyeket a tagállamoknak el kell érniük. A megvalósítás módjának kiválasztását az Unió a tagállamokra bízza. Az irányelv címzettje lehet egy vagy több tagállam, vagy akár az Unió összes tagországa. Annak érdekében, hogy az irányelvben foglalt elveknek lakossági szinten is érvényt szerezzenek, a nemzeti jogalkotóknak a tagállami jogszabályokat az irányelv célkitűzéseihez kell igazítaniuk.

Az irányelvek határidőt írnak elő a bennük foglalt célkitűzések nemzeti jogba való átültetésére. Ezzel bizonyos mozgásteret adnak a tagállamoknak, hogy e folyamat során figyelembe vehessék a nemzeti sajátosságokat.”

(forrás: http://ec.europa.eu/eu_law/directives/directives_hu.htm)

Ennek megfelelően a tagállamoknak igen komoly felelőssége van abban, hogy egy uniós irányelv végrehajtását hazai jogszabály formájában meghatározzák.

A ketreces tojótyúk-tartást szabályozza a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 1999/74/EK Tanácsi irányelv (1999. július 19.).

Az áfa mértéke

2012. január 1-jétől 25%-ról 27%-ra nőtt az áfa általános mértéke. Nem változnak ugyanakkor a kedvezményes adómértékek (18 és 5%), sem a kedvezményes adómérték alá eső termékek és szolgáltatások köre. Az áfa-kulcs változására tekintettel a törvény rendezi, hogy folyamatos / időszakos elszámolású ügyleteknél (58.§) a módosítás hatályba lépését megelőzően kezdődő elszámolási időszakok esetén melyik adómérték alkalmazandó. A „régi”, 25% adókulcs alkalmazandó abban az esetben, ha az elszámolási időszak még 2011-ben befejeződik, még ha az ellenérték megtérítése 2012-ben válik is esedékessé. Amennyiben az elszámolási időszak átnyúlik az évek között, úgy időarányos részteljesítésnek minősül majd a 2011-re eső szolgáltatás, mely után még 25% áfát kell fizetni. A 2012-re eső időarányos ellenértéket 27% áfa terheli majd.

Az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállíttatásának végső határideje 2012. február 29. volt. Az érintett adóalanyok a tényleges átállíttatásig terjedő időszakban, bizonylat-kibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával voltak kötelesek teljesíteni.

Megszűnik a gépjármű bérbevételének áfa-levonási tilalma

A személygépkocsi és egyéb jármű bérbevétele kapcsán felmerülő előzetesen felszámított adóra vonatkozó tételes levonási tilalom megszűnik. Levonási joggal a 2012-ben kezdődő elszámolási időszakokra vonatkozó bérleti díj kapcsán élhet először a bérbevevő.

Az általános szabályoknak megfelelően továbbra is csak olyan mértékben élhet majd a bérbevevő adólevonási jogával, amilyen mértékben a bérbevett járművet adóköteles gazdasági tevékenységéhez használja fel. Ezért az adólevonási jog alátámasztása érdekében javasolt lehet útnyilvántartást vezetni a jármű használatáról, az egyes utak üzleti céljáról.

Megmarad az a kitétel, hogy a gépkocsi bérbeadója levonhatja a bérbeadás céljából beszerzett gépkocsit terhelő, előzetesen felszámított adót. Így, ha egy adózó maga szerzi be a vállalkozásában használt gépkocsikat, nem élhetne adólevonási joggal; ugyanakkor bérlet esetén a bérbeadó is levonhatja a beszerzésre jutó áfát, és a bérbevevő is élhet levonási joggal a bérbevett gépkocsi tekintetében.

Előleg adókötelezettsége a fordított adózásnál

2012-től az „importszolgáltatások” esetén (azaz a hazai adóalany által külfölditől igénybevett, magyar teljesítési helyű szolgáltatások esetén, melyek fordított adózás alá esnek) az előlegfizetés is adókötelezettséggel jár. Ilyenkor a belföldi megrendelőnek a fizetett előleg összege után meg kell fizetnie az adót. Egyben természetesen (a levonási jog általános feltételeinek fennállása esetén) az előleg utáni adót le is vonhatja. Az ilyen szolgáltatásokra fizetett előleget az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell.

Összesítő jelentés áfás számlákról 2013-tól

2013. január 1-jétől az áfa-alanyok kötelesek lesznek adóbevallásuk mellé úgynevezett összesítő jelentést készíteni az adott időszakban felmerült minden áfás kibocsátott számlájukról, és minden levonható áfát tartalmazó befogadott számlájuktól. A kötelezettséggel kapcsolatos részleteket (például a minden egyes számla után bejelentendő adatok körét) külön rendelet fogja szabályozni.

További módosítások

További néhány jelentősebb változás:

•          Szintén a 2008 előtti, adózók számára kedvezőbb szabályozás áll vissza a láncügyletek kapcsán: az adóhatóságnak vagy más félnek nem lesz joga megdönteni a törvényi vélelmet, mely szerint a közbülső vevő az áru elfuvarozását vevői minőségében rendeli meg; erre csak magának az érintett adózónak lesz lehetősége. Az eddig hatályos szabályozás jelentős jogbizonytalanságot eredményezett az amúgy is nehezen kezelhető és értelmezhető láncügyletek kapcsán, mivel egyes adóhatósági ellenőrzések során a revízió igen széles körben támadta az adózók közös értelmezését abban a tekintetben, mely felek teljesítenek magyarországi ügyleteket a láncügylet során.

•          Elektronikus számlázásra csak a vevő előzetes beleegyezése esetén kerülhet sor (bár a beleegyezés nem csak írásban, akár szóban, elektronikus úton vagy ráutaló magatartással is történhet).

•          Az adólevonási jog gyakorlására, a vissza nem igényelt áfa „továbbgörgetésére” az általános szabályok szerinti elévülési időn belül (vagyis az év végétől számított öt éven át) van lehetőség.

•          Az adózók hatékonyabb tájékoztatása érdekében a jövőben az adóhatóság a honlapján minden adózóról közzéteszi, hogy választott-e ingatlanok értékesítése kapcsán adómentesség helyett adókötelezettséget (eddig erről csak egyedi kérésre adott tájékoztatást az adóhivatal).

•          Havi bevallásra lesz kötelezett az alanyi adómentességet választó, illetve az adómentes tevékenységet végző adózó.

•          A belföldön nem letelepedett adóalanyt megillető adó-visszatérítés már nem csak az adóalany saját fizetési számlájára teljesíthető.

Társasági adó

Jelentősen változnak a veszteségelhatárolás szabályai. Az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására, ugyanakkor a rendelkezés az elhatárolt veszteség összegének teljes felhasználását nem tiltja. Átalakulást követően az előző évek elhatárolt vesztesége csak akkor használható fel a jogutód által, ha új tulajdonosa, vagy annak kapcsolt vállalkozása korábban a jogelődben többségi befolyással rendelkezett és bevételt, árbevételt realizál a jogelőd tevékenységéből a következő két adóévben. Egyéb tulajdonosváltás esetén, ha korábbi nem kapcsolt vállalkozási körbe tartozó tulajdonos szerez közvetlen vagy közvetett többségi részesedést, az előző évek negatív adóalapja csak akkor használható fel, ha meghatározott tevékenységi és bevételi feltételek teljesülnek, vagy az adózó tőzsdei cég.

Az alultőkésítés kalkulációjánál ezentúl figyelembe kell venni azon kamatmentes kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettséget is, amelyre tekintettel az adózás előtti eredményt a transzferár-szabályok alapján kell csökkenteni. A kötelezettség csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelések összegével is.

Az osztalék módosított fogalma az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatát kívánja követni és átmenteti rendelkezés biztosítja a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalékok kétszeres adózatásának mentesítését.

2013-tól mégsem vezetik be az egykulcsos, 10%-os társasági adót.

Transzferárak

Könnyítés az adózók számára, hogy a jövőben az angol, francia, vagy német nyelven készült nyilvántartások és kapcsolódó iratok (szerződések, számlák) esetében az adóhatóság majd nem kötelezheti az adózót azok lefordíttatására.

Emelkednek a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségek megsértésével kapcsolatos büntetési tételek. A 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság ismételt jogsértés esetén 4 millió forintig, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig akár az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig is súlyosbítható.

Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő változások

Bővül az adózók bejelentési kötelezettsége:

•          az 50 százalékot meghaladó és minősített többségű befolyással rendelkező részvényesek adataival zártkörű részvénytársaságok esetén,

•          a jegyzett tőke összegével, illetve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás elérhetőségével kapcsolatos adatokkal.

Adószám megállapításának megtagadása

Megtagadható lesz az adószám megállapítása, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja (vagy többségi tulajdonosa) olyan cégben volt vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag (vagy többségi tulajdonos), ahol:

•          általánosan 15 millió forint (legnagyobb adóteljesítményűek esetén 30 millió forint) adótartozás áll fenn,

•          a cég ekkora tartozás mellett jogutód nélkül megszűnt az elmúlt öt évben,

•          a céget azért függesztették fel, illetve adószámát azért törölték, mert a cég fiktívnek bizonyult.

Amennyiben az adózó fellebbezése az adószám megállapításának megtagadásával kapcsolatos, úgy a törvényben foglalt eredeti fellebbezési határidő 8 napra rövidül.

Fiktív cégek adószámának törlése felfüggesztés nélkül

Az adóhatóság az adószám törlését kezdeményezheti – annak felfüggesztése nélkül – amennyiben az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, illetve ha az adózó képviselőjét az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy az nem valós személy.

Bizonytalan adójogi helyzetre vonatkozó új szabályok

Bevezetik a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének lehetőségét, mely szerint az adózó adóbevallásával egy időben bejelentheti az adóhatóság felé, hogy bizonytalan egy ügylet adójogi megítélését illetően. Az új szabály lényege, hogy amennyiben az adózó ezen bejelentését adótanácsadó, ügyvéd, stb. ellenjegyzi, az adóhatóság nem állapíthat meg bírságot a téves jogszabály-értelmezés következményeként (jóhiszemű joggyakorlás mellett).

Fokozott adóhatósági felügyelet bevezetése

Az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működnének, melyet kockázatelemzés előzne meg a bejelentett adatok valódiságának, valamint az adókötelezettség teljesítésének vizsgálatával.

Ingatlannal kapcsolatos áfaügyi bejelentések nyilvánossága

A NAV ezután a honlapján közzéteszi, ha egy áfa-alany (ideértve a csoportos adóalanyokat is) ingatlan-bérbeadás, illetve értékesítés tekintetében áfa szempontjából adókötelezettséget választott (az erre vonatkozó választás időpontjával együtt).

Adóhatósági ellenőrzést érintő változások

Új elemként jelenik meg az adóhatóság ellenőrzési tevékenységével kapcsolatosan a valódiság vizsgálatával, illetve a becslési adatbázis felállításával kapcsolatos ellenőrzési eljárás.

Az iratok, nyilvántartások, bizonylatok pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása a jelenleginél magasabb, 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható.

Az adózónak nem lesz kötelessége gondoskodni az angol, német, francia nyelven elérhető számlák, szerződések, a gazdasági eseményt alátámasztó dokumentumok szakszerű fordításáról.

A feltételes adómegállapítástérintő változások

Bevezetik a tartós feltételes adómegállapítás jogintézményét, mely 3 évre válhat kötő erejűvé bizonyos feltételek fennállása esetén (háromszoros díj, de legfeljebb 15 millió forint ellenében). Tartós feltételes adómegállapításra vonatkozó kérelem kizárólag társasági adó tekintetében kérvényezhető.

Szintén bevezetésre kerül a sürgősségi eljárás lehetősége megfelezett ügyintézési határidővel (kétszeres díj ellenében).

Nem indulhat ellenőrzési eljárás a kérelemben érintett jogügylettel összefüggésben a kérelem benyújtását követően a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha az érintett ügyletet az adózó már megvalósította, vagy ha az folyamatos teljesítésű jogügyletnek minősül.

Új, felügyeleti intézkedésre vonatkozó szabályok:

A felügyeleti intézkedés

• csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be,

• a kérelmet elutasítják, ha az adóhatósági döntést a bíróság már felülvizsgálta,

• a kérelmet ellenjegyzés hiányában elutasítják.

Továbbra is elutasítható a kérelem, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte, és az ügyben döntés még nem született.

Szigorúbb szankciók

• 200%-os mértékű lehet az adóbírság abban az esetben, ha az adóhiány bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze;

• 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámoló-közzétételi kötelezettségének, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

Jövedéki adó

Egységesednek és egyszerűsödnek egyes engedélyezési és egyes nyilvántartásba vételi eljárások szabályai. A már nem szükséges az engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárások keretében az adóhatóság számára rendelkezésre álló, valamint a cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok benyújtása.

Bevezetik a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés lehetőségét.

A kereskedelmi gázolaj adókedvezménye 17 Ft/literre módosul.

Egyszerűsödik a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó szabályozás, liberalizálódik a termelői borkimérésekben, üzletekben történő értékesítés.

A törvény a kisüzemi sörfőzdékben előállított sörre – a kisüzemi sörfőzdék kedvezményezése érdekében – 50 százalékos, kedvezményes adómértéket vezet be. A sör adóalapja a hektoliterenkénti Balling- (Plató-) fok helyett a hektoliterenkénti alkoholfokra változik.

Lehetővé válik a sör, gyümölcsbor, pezsgő adómentes, saját fogyasztásra történő házi előállítása háztartásonként. A törvény az adómentes, magánfőzött párlat esetében megteremti a hatósági származási igazolvány igénylésének lehetőségét annak érdekében, hogy a magánfőzők a párlat eredetét igazolni tudják a pálinkaversenyeken.

Megszűnik a hivatalos zárazás kötelezettsége, ha a szőlőbort termelői borkimérésben, borkóstolás céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre mérik ki, továbbá ha a bort nem újratölthető lezárású, felbontást követően levegőmentes, ezért hosszabb idejű tárolást biztosító bag-in-box kiszerelésben szállítják, értékesítik.

2012. május 1-jétől az adójegyen is vonalkód jelenik meg, illetve 2012. július 1-jétől a dohánytermékekkel kapcsolatban is adatszolgáltatási kötelezettséget vezetnek be.

Helyi adók

Az önkormányzatok nem kapnak korlátlan adómegállapítási jogot, jelentős változás nincs a helyi adók mértékeiben.

A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásában eltörlik a külföldi telephely mentességére való hivatkozást és egyidejűleg rögzíti a törvény, hogy az adóalap-megosztás során a külföldi telephelyet is figyelembe kell venni. Újradefiniálják a nettó árbevétel fogalmát, önálló meghatározást kap az alvállalkozói teljesítések értéke és a társaságiadó-törvénnyel harmonizálják a K+F jellegű fogalmakat.

Környezetvédelmi termékdíj

Még a hatályba lépése előtt újabb jelentős módosításon esett át az új termékdíj szabályozás.

A csomagolóanyag és csomagolási segédanyag (együtt csomagolószer) kerül termékdíj-köteles termékként megnevezésre. Az újrahasználható, belföldi előállítású csomagolószerek mentességének egyik feltételévé válik a betétdíj alkalmazása.

Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén termékdíj-fizetési kötelezettséget a nyomdai szolgáltatás keletkeztet majd.

A díjtételek differenciáltan változnak, jellemzően a csomagolószerek és reklámhordozó papírok díjtétele növekszik és megszűnik a második belföldi vevő általi átvállalás lehetősége.

December 20-ig termékdíj-előleget kell fizetni, melynek mértéke a tárgyév első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának 80 százaléka.

Az átalány-termékdíj fizetési kötelezettség lehetősége csak a csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozót vagy saját célra felhasználót illeti meg.

A szolárium is bekerült a termékdíj-köteles elektromos, elektronikai berendezések körébe.

A pénzügyi szervezeteket érintő változások

A pénzügyi szervezetek 2012-ben is változatlanul kötelesek lesznek különadó megfizetésére. Az egyéb pénzügyi szervezeteknél módosul a különadó alapja: egy fontos pontosítás értelmében a díj- és jutalékeredmény összevont egyenlegének számítása során az egyes értékek előjelét is figyelembe kell venni (bár ez magától értetődően hangzik, az adóhatóság nem így járt el).

Innovációs járulék

Szélesedik az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre. Ezután a teljes Kkv. törvény határozza meg, hogy mely cég minősül mikro- és kisvállalkozónak. Így például konszolidálni kell a partner és kapcsolódó vállalatok adatait a méret-meghatározáshoz.

Emellett megszűnik a saját vagy megrendelt K+F költség levonhatósága, így 2012-től már a járulék teljes összegét az adóhatósághoz kell befizetni.

2012. február 1-jétől megalakult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (http://www.sztnh.gov.hu/), amely a feltételes adómegállapításhoz hasonló rendszerben minősíti a kérelemben megjelölt projekteket abból a szempontból, hogy azok K+F tevékenységnek tekinthetők-e. A határozat felhasználható a K+F tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmény érvényesítéséhez, illetve a K+F tartalom igazolására.A Hivatalt az adóhatóság is megkeresheti szakértőként.

Gépjárműadó

A korábbi tervekkel ellentétben nem szűnik meg a kombinált árufuvarozás után járó gépjárműadó-kedvezmény, továbbra is megmarad a külföldön nyilvántartott gépjárművek utáni adókötelezettség.

Baleseti adó

A népegészségügyi termékadóról szóló törvénybe szerkesztve, új adónemként vezették be az úgynevezett baleseti adót.

A baleseti adó alanya az, akit kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) díjfizetés terhel. Az adó mértéke az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj 30%-a, de naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű, melyet a kgfb-szolgáltatást nyújtó biztosító - főszabályként - az esedékes biztosítási díjjal együtt szed be és fizet meg az Egészségbiztosítási Alap részére.

A baleseti adót 2012. január 1-jétől vezették be. Azonban ha a biztosítási időszak kezdete 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszaknak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.

Regisztrációs adó

Az új adótáblában a hazai regisztráció ösztönzése érdekében csökkennek az adótételek.

Továbbá az EGT-ben székhellyel rendelkező gépjárműflotta-üzemeltető által külföldi rendszámú személygépkocsi belföldi személy részére történő bérbeadása adóköteles lesz.

2012. január 1-jétől Magyarországon lakóhellyel rendelkező magánszemély külföldi rendszámú gépkocsival mindössze egy napig közlekedhet a korábbi 30 nap helyett. Ez alól mentesül az, aki külföldi munkavégzés céljából rendszeresen használja az autót. Ennek tényét bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.

Illeték

Továbbra is csak az ingatlanforgalmazókra vonatkozik a kedvezményes, 2 százalékos kulcs alkalmazásának azon feltétele, hogy az árbevétel 50 százaléka ezen tevékenységből származzon, lízingcégekre nem. A pénzügyi lízinget végző cégeknek a gépjárművek szerzésével kapcsolatos illetékmentességhez sem kell teljesíteniük az 50 százalékos feltételt.

A gépjármű vagyonszerzési illetékét a korábbi cm3 alapú helyett teljesítmény és kor alapján, differenciáltan határozzák meg (300-850 Ft/kw)

Illetékmentes lesz az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.

Az egyes illetékek alapjául szolgáló forgalmi érték ezután nem lehet alacsonyabb, mint a bejelentett érték.

Emelkednek az eljárási illetékek, például az első fokú közigazgatási eljárási illeték általános mértéke 2200 forintról 3000 forintra nő.

Népegészségügyi termékadó

Az energiaitalok kivételével növekszik a népegészségügyi termékadó mértéke.

2012-től azok a termékek is előrecsomagolt terméknek minősülnek, amelyeket darabonként csomagoltak be, a vásárló számára pedig darabonként, vagy a termék tömege alapján meghatározott ár szerint értékesítik.

Azon előrecsomagolt készítmények és üdítőitalok adókötelesek, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak és össz-cukortartalmuk meghaladja a normaszöveg szerinti értékhatárt. Kikerül az adó hatálya alól a 25 százaléknyi zöldséghányadot meghaladó italok, sűrítmények, a legalább 50 százalék tejalapanyag felhasználásával készült termékek, valamint a kivonat alapú szörpök. Ugyanakkor bővül a termékadó-köteles termékek köre: az ízesített sörökkel, az alkoholos frissítőkkel, a gyümölcsízzel valamint azon sós élelmiszerekkel, amelyek extrudálással készültek.

Változik a törvény energiaital-fogalma is: az adókötelezettség megállapításánál jövőre az ital metil-xantin és taurin tartalmát kell figyelembe venni.

EVA

Az eva határa 30 millió forintra, az adókulcsa pedig 37 százalékra emelkedik.

Kulturális adó

Adóköteles lesz a pornográf tartalmú termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása, illetve és erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása. Az adó az árbevétel 25 százaléka.

Kötelező kamarai tagság

Újonnan létrejövő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók a bejegyzést követő 5 munkanapon belül, már működő gazdálkodó szervezetek 2012. február 29-ig kötelesek kamarai nyilvántartásba-vételüket kezdeményezni. A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 Ft.

Cégjog

Osztalékelőleg fizetése lehetővé válik a mérleg fordulónapjától számított 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján is.

A 2011. november 21-én elfogadott adótörvény-csomagot november 28-i döntésével néhány ponton tovább módosította a Parlament.

Személyi jövedelemadó

2012-ben nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, ha az éves összevont adóalapba tartozó bruttó jövedelem nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Amennyiben az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem meghaladja az előbb említett éves határt, az a feletti részre a 27 százalékos adóalap-kiegészítés továbbra is alkalmazandó. Az adó mértéke a 2 millió 424 ezer forintalatti éves jövedelemnél tényleges16 százalék, az ezen jövedelem határ feletti összeg esetében pedig a tényleges adókulcs továbbra is 20,32 százalék.

Az adóelőleg számítás során figyelembe kell venni, hogy a várható éves jövedelem meghaladja-e a 2 millió 424 ezer forintot, és alkalmazandó-e az adóalap kiegészítés. A magánszemély köteles nyilatkozni arról, hogy összevonandó adóalapjába tartozó jövedelme az adott évben nem éri az éves határt.

Ha a magánszemély jövedelme évközben meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot és elmulasztja értesíteni erről a kifizetőt, munkáltatóját, és emiatt kevesebb adóelőleget vonnak le tőle, akkor a fennálló adótartozását 12 százalékkal növelten kell megfizetnie.

Az új törvény teljesen megszünteti az adójóváírás intézményét. A családi kedvezményt biztosító rendszer viszont továbbra is fennmarad.

Béren kívüli juttatások

A béren kívüli juttatások esetében a kedvezményes adóztatás alá eső együttes juttatási érték nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. A tényleges adókulcs továbbra is 19,04%.

2012. január 1-jétől minden esetben10%-os EHO terheli a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összegét (jelen esetben az adóalap a bruttó juttatási érték 119%-a).

Amennyiben a béren kívüli juttatások összege év közben átlépi a kedvezményes adóztatás törvényi határát (500 ezer forint), a felmerülő 27%-os EHO összegéből levonható a már megfizetett 10%-os EHO összege.

Az új törvény értelmében a nevesített béren kívüli juttatások köre az alábbiak szerint módosul:

A Széchenyi Pihenő Kártya keretében a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – biztosított juttatások az alábbi értékhatárokig minősülnének béren kívüli juttatásnak:

•          szálláshely-kártya alszámlájára utalt, legfeljebb 225 eFt;

•          vendéglátás-kártya alszámlájára utalt, legfeljebb 150 eFt;

•          szabadidő-kártya alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló legfeljebb 75 eFt;

Bevezették a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalványt. Béren kívüli juttatásnak minősül az ezen formában juttatott jövedelemből a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. A törvény értelmében az utalvány 2012. december 31-ig meleg étel vásárlására is felhasználható.

Továbbá béren kívüli juttatásként elszámolható a munkahelyi étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás formájában jutatott jövedelemből a havi 12.500 forintot meg nem haladó rész.

A 2012-es adóévtől kikerül a béren kívüli juttatások köréből a munkáltató által biztosított internethasználat.

2012-től az évi 500 eFt-os értékhatár feletti béren kívüli juttatások ún. egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. A kifizetőt terhelő tényleges adó mértéke továbbra is 19,04%-os, továbbá 27% EHO is fizetendő az adóalapként meghatározott összegen.

Kikerül az adómentes bevételek köréből (nem növeli a társasági adó alapját), és egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándék juttatása alapján meghatározott jövedelem. Az üzleti ajándék értékhatártól függetlenül ebbe az adókötelezettségbe tartozik. Ezt a szabályt az eltérő üzleti évet választó társaságok esetében a 2012-ben kezdődő üzleti évük első napjától kell alkalmazni.

A sem adómentes bevételnek, sem üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá, a továbbiakban szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Ingó értékesítéséből származó jövedelem

Amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a szerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Továbbra is adómentes az évi 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem esetében az ingó értékesítése.

Ingatlanból származó jövedelem

A változások között szerepel, hogy lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakása bérleti díját, amennyiben bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, feltéve, hogy a bérleti díjat részben sem térítik meg a magánszemély számára.

Tartós befektetésből származó jövedelem

A tartós befektetési számlán lekötött pénzösszeg terhére eddig a magánszemély csak forintban denominált pénzügyi eszközre és kamatozó bankbetétre adhatott megbízást. 2012-től erre devizában is sor kerülhet.

Munkavállalói járulékok

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény életbelépésével a társadalombiztosításról szóló törvény hatálya a jövőben csak a biztosított által fizetendő egyéni járulékra terjed ki. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10% marad, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő. A biztosított csak az egyéni járulék megfizetésére tekintettel jogosult államháztartási forrásból folyósított ellátásra vagy támogatás igénybevételére.

Rehabilitációs hozzájárulás

Az eddigi 20 helyett 25 fő foglalkoztatotti létszám felett merül fel rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Szakképzési hozzájárulás

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2012-től nem lesz lehetőség sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem saját dolgozók képzési költségének elszámolásával csökkenteni a bruttó kötelezettséget.

Alaptörvény főbb változásai

Az új alaptörvény 2012. január elsején lépett életbe. Egyik változás ezen törvényben: Magyar Köztársaságról Magyarországra változik az ország hivatalos elnevezése. A hatóságok folyamatosan adják majd ki az új személyi okmányokat, igazolványokat, külön cserére nem lesz szükség (az okmányok lejártakor kerül sor az új irat kiadására).

Az ország neve mellett azonban még sok minden más is megváltozott. Az alaptörvény írja elő például az új önkormányzati törvény elfogadását.

Egyik legfontosabb változás, hogy állami fenntartásba kerülnek az iskolák és a kórházak. Január elsejétől a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők kerülnek állami tulajdonba, a hozzájuk kapcsolódó közfeladatok ellátásával és az adósságállománnyal együtt. A megyék intézményfenntartó szerepe tehát teljesen megszűnik, a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.

Az összes önkormányzati iskolát 2013-tól veszi át az állam, és szintén csak 2013-tól lép hatályba az a rendelkezés, hogy a kétezer alatti lakosságszámú településeken nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal.

Ez a jogszabály biztosítja azt is, hogy a legfőbb ügyésznek januártól joga van az általa választott, tehát nem a területileg illetékes bíróságon vádat emelni. A legfőbb ügyészre vonatkozó rendelkezést az után emelték be ebbe a jogszabályba, hogy az Alkotmánybíróság ezt a büntetőeljárási törvényben szereplő tételt alkotmányellenesnek minősítette. Miután a kormánytöbbség az új alaptörvényhez kötötte a szabályt, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül.

A bírósági rendszer is átalakult január elsejétől. Például januártól elválik egymástól a Kúria – korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A Kúria vezetője Darák Péter, az Országos Bírósági Hivatal élére pedig Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi bíróság vezetőjét választották meg december közepén.

A bírósági rendszer négyszintű maradt, ugyanakkor a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és  2013-tól járásbíróságok lesznek. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül, és 62 éves korban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk.

Megváltozott az országgyűlési biztosok rendszere is: az eddigi négy országgyűlési biztos helyett január elsejétől csak az alapvető jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni.

Az új alaptörvény januári életbe lépésével jelentősen megváltozott az Alkotmánybíróság hatásköre, illetve az eljárás kezdeményezésére jogosultak köre is. A testület alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután a köztársasági elnök mellett az Országgyűlés is kérheti.

Nem mindenki kérheti azonban egy jogszabály utólagos vizsgálatát: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet majd, míg eddig az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezhette (ezen témakörrel a későbbiekben is foglalkozok majd).

Új egyházügyi törvény

A december 30-án megszavazott új egyházügyi törvény szerint 14 elismert egyház működik Magyarországon január elsejétől. A többi vallási közösségnek egyesületként kell működnie, és az Országgyűléstől ezer aláírás benyújtásával kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha megfelel bizonyos feltételeknek.

Az alábbi egyházak kerültek elismerésre:

1)      Magyar Katolikus Egyház

2)      Magyarországi Református Egyház

3)      Magyarországi Evangélikus Egyház

4)      Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

5)      Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)

6)      Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség

7)      Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

8)      Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus

9)      Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

10)  Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye

11)  Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje

12)  Magyar Unitárius Egyház

13)  Magyarországi Baptista Egyháza

14)  Hit Gyülekezete

Gazdasági stabilitási törvény

A gazdasági stabilitási törvény rögzíti a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény szerint januártól az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell a reálértéküket. Ez a törvény rendelkezik egyebek mellett arról, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, amely csak rendkívüli helyzetben növekedhetne (a számításra vonatkozó szabályt azonban csak 2015-ben kellene alkalmazni).

A stabilitási törvény előírja azt is, hogy csak egykulcsos lehet a személyi jövedelemadó és a társasági adó is 2015-től (az adóalapot ettől még lehet eltérően számolni, ahogyan ez 2012-ben is történik az szja esetén). Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíj-pénztárakat.

Megszűnik a rokkantnyugdíj

Megszűnik a rokkantsági nyugdíj (ezzel már egy korábbi bejegyzésemben foglalkoztam).

A jogszabály szerint annak, aki rehabilitációs ellátást kap – ennek összege a 93 ezer forintos minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet -, együttműködési kötelezettsége van. Vagyis munkahelyet kell keresnie, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban részt kell vennie, illetve a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőséget el kell fogadnia. A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehet, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályok szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem megy el felülvizsgálatra.

Zárt helyen tilos a dohányzás

2012-ben számos jogszabályváltozás érinti a dohányzókat. Január elsejétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így a munkahelyen, az éttermekben, a kocsmákban, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében sem szabad rágyújtani.

Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.

A bírságolás három hónap türelmi idő után, 2012 áprilisában kezdődik. A népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében akár 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén. Szeptembertől a cigisdobozokon megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.

Büntetőjogi változások

2012-ben életbe lép több büntetőjogi változás is.

Például nem kaphatnak pénzt az elítélt bűnözők azért, ha az elkövetett bűncselekményekről nyilatkozatot adnak, és januártól kötelezően dolgozniuk is kell. Ugyanakkor a munkaképteleneknek, a tanköteles korúaknak, a nyugdíjkorhatárt betöltőknek, a terhességük hatodik hónapját elérő nőknek és a gyermeküket gondozóknak nem kell dolgozniuk a büntetés-végrehajtási intézményekben.

Mostantól nem elég a kifogástalan magatartás ahhoz, hogy egy elítélt büntetésén enyhítsenek, a társadalomba való beilleszkedési készséget is figyelembe veszik majd. Ilyen például a sértettnek okozott kár megtérítése, vagy az elítéltek önkéntes szervezetében való részvétele.

A jogszabályváltozás szerint januártól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha az elkövető a magát megalázó emberről felvételt készít, vagy ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz nagy nyilvánosság előtt. Önálló bűncselekménynek számít a külföldi feketemunkások alkalmazása is, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.

(részleges források: origo.hu, MTI)

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) szintén jelentős módosításokon ment keresztül, mely módosítások 2012. január 1-től léptek hatályba.

A már élő szervezetek mellett januártól elvileg új közös jogkezelők is piacra léphetnek, s kialakulhat egyfajta verseny (eddig a jogtulajdonosok érdekeit műtípustól függően csak hét különböző szervezet képviselte, ezek szedték be a jogdíjakat a különböző művek után). A szervezetek a költségek csökkentése érdekében gyakran közösen jártak el.

A jövőben ugyanakkor ez a rendszer átalakulhat, az új jogszabály alapján ugyanis új közös jogkezelőt is be lehet jegyezni, azaz megszűnt a piac monopolisztikus jellege. A módosítás célja az, hogy a ezen terület hatékonyságának növelése révén a jogtulajdonosok több pénzhez jussanak.

Részben emiatt, részben egyéb szabályozási módosítások eredményeként változhat a jogdíjbevételek felosztása is a jövőben. A jogszabály módosítás az összes bevétel 10 százalékában maximálja a szociális jogcímen adott juttatásokat, tehát azt az összeget, amit nem a konkrét mű jogtulajdonosának fizetnek ki vagy a törvényben meghatározott módon osztanak fel, hanem például a hazai művészek támogatására fordítanak. Az így kiosztott összeg 70 %-át a Nemzeti Kulturális Alapnak kell átadni.

A módosítás alapján a hatósági, ellenőrző szerepet betöltő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is közzéteszi honlapján a közös jogkezelő szervezetekről vezetett nyilvántartását.

A módosítás további eleme a következő rendelkezés:

„Eredeti műalkotások kiállítása vagy műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházása esetén a műalkotások szabadon többszörözhetők és terjeszthetők az esemény reklámozása céljából, az esemény népszerűsítése által indokolt mértékben és körben, amennyiben az egyéb jövedelemszerzési vagy jövedelemfokozási célt közvetve sem szolgál. Az eredeti műalkotás és a műkereskedő fogalmának meghatározására a 70. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.” (Szjt. 36. § (5) bek.)

A jogalkotó ezzel a módosítással az iránymutató 2001/29/EK irányelv 5. cikk (3) bekezdés j) pontját vezette át a magyar jogrendbe.

Ezen módosító szakasz a követőjogi díj, továbbá a fizető köztulajdon mértékét csökkenteni célozta. A szabály lényegében a műkereskedelmi tevékenység hatékonyságát növelő reklámtevékenység általános támogatásáról szól, viszont nem szabályozza, hogy ezen tevékenység végeredményben a szerző számára jelent-e bevételt.

Ezt egészíti ki az a szabály, amely szerint A szabad felhasználás keretében többszörözött példányok – a könyvtárközi kölcsönzés és a 36. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem terjeszthetők a szerző engedélye nélkül (Szjt. 40.§).

A másik szabad felhasználást érintő módosítás a szerzői engedélyezési jog alá tartozó nyilvános előadások közül kivett, tehát szabad felhasználásnak minősülő nyilvános előadások körét kívánta változtatni.

„Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben:

a)    színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,

b)   iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,

c)    szociális és időskori gondozás keretében,

d)   nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken,

e)    egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségein,

f)    magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.” (Szjt. 38.§ (1) bek.)

Korábban a 38.§ (3) bekezdésében szerepelt az, hogy nem minősül iskolai oktatási célú előadásnak az iskolai táncmulatság. Ez azt jelentette, hogy 2012. január 1-jét megelőzően az iskolai táncmulatságok alkalmával történő felhasználások esetében a főszabály érvényesült, azaz engedélykötelesek voltak.

A módosítás alapján, amennyiben az iskolai táncmulatságot oktatási célú előadásnak lehet tekinteni, akkor is csak abban az esetben szabad a felhasználás, ha nincs mögötte közvetve sem jövedelemszerzés. Ha az iskolai táncmulatság nem oktatási célú előadás, akkor engedélyköteles marad továbbra is.

Ehhez kapcsolódóan jelent meg egy cikk az Artisjus honlapján:

"Nincs jogdíj az óvodás meseelőadásokon

A szerzői jogi törvény az oktatási, nevelési célú előadások széles körét mentesíti a jogdíjfizetés alól. Az Artisjus ezen túl is törekszik arra, hogy a kicsik a legkönnyebben jussanak zenéhez, irodalomhoz, meséhez.

A magyar jogalkotó a nemzetközi és európai uniós szabályok adta keretek között a legszélesebb körben biztosít mentességet az óvodai, iskolai célú előadásoknak. Mindaddig, amíg ezek a nevelési programban, tantervben foglaltak szerint valósulnak meg, nem kell jogdíjat fizetni. Mindegy tehát, hogy az előadás az óvodában, iskolában vagy azon kívül (például könyvtárban) történik.

A nyilvános iskolás, óvodás előadások esetén a szerzőknek csak akkor kell jogdíjat fizetni, ha belépődíj van, illetve ha a külső előadónak fellépti díjat, gázsit fizetnek.

Az Artisjus arra törekszik, hogy a lehető legszélesebb körben biztosítsa a kedvezményt, akkor is, ha a szervező maga nem ismeri a mentesülés lehetőségét.

Természetesen a népmesék, népdalok, illetve a 70 évnél régebben elhunyt szerzők alkotásai bármilyen esetben, akár kereskedelmi céllal is jogdíjmentesen használhatók fel."

„Nincs jogdíj az óvodás meseelőadásokon” forrása: http://www.artisjus.hu/hireink/

A 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő és az öregségi nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-ig betöltött (tehát 1950.01.01-jét megelőzően született) személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 2012.01.01-től öregségi nyugdíjként kell tovább folyósítani.

A 2011.december 31-én:

·         I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

·         az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

·         az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,

·         átmeneti járadékban

részesülő személy ellátását 2012.01.01-től rokkantsági ellátásként kell tovább folyósítani.

(Az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-ig az 57. életévét betöltötte, azaz 1955. január 1-jét megelőzően született.)

A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági, rendszeres szociális járadékban részesülő (az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven túl betöltő, azaz 1954. december 31-ét követően született) személyek ellátását 2012. január 1-től rehabilitációs ellátásként kell tovább folyósítani.

Ezen rendelkezések nem vonatkoznak a 2011.12..31-én rehabilitációs járadékban részesülőkre (esetükben az ellátást a hatósági döntésben megállapított időtartamig rehabilitációs járadékként kell tovább folyósítani, az érintetteknek az együttműködési kötelezettségüket továbbra is teljesíteni kell). Ez a járadék továbbra is nyugdíjszerű ellátásnak minősül, tehát az ebben a járadékban részesülő vállalkozó kiegészítő tevékenységűnek minősül.

Fontos kiemelni, hogy a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012.01.01-től a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetve a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.

Összefoglalóan

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény rendelkezései 2012.01.01-jével léptek hatályba.

A törvény értelmében azon személyek korhatár alatti nyugellátása, akik 2012.01.01-jéig a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (vagy szolgálati nyugdíjak esetén a szolgálat felső korhatárát – 57 évet) nem töltötték be, illetve a nők 40 év jogosultsági idővel megszerezhető öregségi nyugdíjára sem jogosultak, korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá változik. Ide tartozik:

·         az előrehozott öregségi nyugdíj;

·         csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj;

·         a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj;

·         bányásznyugdíj;

·         művésznyugdíj;

·         a polgármestereket és országgyűlési képviselőket megillető nyugellátás;

·         az Európai Parlament magyarországi képviselőnek megállapított öregségi nyugdíj;

·         szolgálati nyugdíj.

A korhatár alatti ellátásban részesülők január 1-től többé nem minősülnek nyugdíjasnak, emiatt a törvényben meghatározott esetekben nyugellátásukat a korhatáruk elérésekor ismételten meg lehet állapítani. Az öregségi nyugdíjat 2 esetben újra meg kell állapítani a korhatár betöltésekor:

·         amikor a korhatár előtti ellátásban (szolgálati járandóságban) részesülő a járandóság folyósítása alatt kereső tevékenységet folytat, és legalább 365 nap szolgálati időt szerez;

·         amikor a korhatár előtti ellátás (szolgálati járandóság) a nyugdíjkorhatár (szolgálati felső korhatár) betöltését megelőzően megszűnik.

A korhatár előtti ellátás (mivel nem nyugellátás) kérelemre megszüntethető. Ha tehát a korhatár alatti ellátásban részesülő akár egy nappal az öregségi nyugdíjkorhatára előtt kéri az ellátás megszüntetését, akár már másnap igényelheti nyugellátása ismételt, ezúttal már 100%-ban történő megállapítását.

Az országgyűlési képviselő, valamint a csökkentett szolgálati járandóságban részesülő személyek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott családi kedvezmény igénybevételére, illetve megosztással történő érvényesítésére jogosult. Ezen két személyi kör esetén amennyiben az összevont adóalapba tartozó jövedelem szerzése esetén jogosult lenne, de a családi adókedvezmény nem vagy csak részben érvényesíthető, az állami adóhatóság igazolása alapján a családi kedvezményre vagy annak adóalap kedvezményként nem érvényesíthető részére az adó mértékével megállapított összeg a korhatár előtti ellátás csökkentésével szemben érvényesíthető.

Összefoglalva:

(Táblázat forrása: HVG különszám „Társadalombiztosítás 2012”)

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) módosításai 2012. március 1-jével lépnek hatályba.

Fontos változás, hogy a Gt. mellett kormányrendelet is előírhat társasági forma-kényszert közérdekből vagy hitelezővédelmi célból.

Az a személy nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja, kkt tagja és bt beltagja, illetve nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyást biztosító részesedést, akinek – mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának – felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (a továbbiakban: Cstv.) vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette.

A tilalom hatálya ezekben az esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított 5 év.

A társasági szerződés elkészítése vagy ellenjegyzése során az ügyvéd ellenőrzést végez (Gt. 11.§ (3a) bek.).

Fontos változások kerültek beépítésre a Gt. 23.§-ába a vezető tisztségviselőkkel szemben.

A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő 5 évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.

Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek – mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának – felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette.

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a Gt. 104. § (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget.

A tilalom hatálya a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított 5 év.

A 23.§ tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya.

A végrehajtási eljárás eredménytelenségének fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot.

Ha a számviteli törvény a gazdasági társaság számára a könyvvizsgálati szolgáltatás igénybevételét kötelezővé teszi, vagy azt a gazdasági társaság társasági szerződése egyébként előírja, a gazdasági társaság legfőbb szerve megválasztja a társaság könyvvizsgálóját és meghatározza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemeinek tartalmát (Gt. 41.§ (1) bek.).

(Itt megjegyezném, hogy kötelező könyvvizsgálati értékhatárként, 2012–2013-as évek beszámolóira vonatkozóan, nettó 200 millió forint került megjelölésre.)

Változás, hogy az előző eseten kívül is kötelező a könyvvizsgáló választása, ha azt törvény – a köztulajdon, közpénzek vagy a hitelezők védelme érdekében – előírja (Gt. 41.§ (2) bek.).

A Gt. 76.§ átalakulással kapcsolatos szabályai szintén változtak. Ezen változott rendelkezések szerint:

·         Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követelései az átalakulásról hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek.

·         Ha a tag (részvényes) felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott, az előző rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha az átalakulás elhatározásakor

a)      a jogelőd gazdasági társaságnak a saját tőke felénél magasabb összegű köztartozása van, amelyre halasztást, fizetési könnyítést nem kapott, vagy

b)      a jogutód gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt.

A társaság az igénybejelentés előterjesztésére biztosított határidő lejártát követő 8 napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és annak indokát a hitelező tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelező által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelező a határozat kézhezvételétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül a Cégbíróságtól kérheti. A Cégbíróság – a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával – a kérelem előterjesztésétől számított 30 napon belül határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az átalakulás mindaddig nem jegyezhető be a cégjegyzékbe, amíg a hitelező megfelelő biztosítékot nem kapott.

A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál (Gt. 114.§ (4) bek.). Ami változott, hogy a törzsbetétnek – a számviteli törvény felhatalmazása alapján (Szt.20.§ (4) bek.) devizában történő könyvvezetést alkalmazó társaság kivételével – forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Az ilyen társaságnak lehetősége van arra, hogy a jegyzett tőkéjét ne forintban határozza meg (Ctv. 24.§ (3) bek.).

Ha a tag jogutód nélkül szűnik meg, és az üzletrészről a tag végelszámolása, felszámolása során nem rendelkeztek, a társaság köteles a tag megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított 1 hónapon belül vagyonrendezési eljárás lefolytatását kezdeményezni (Ctv. 119. §).

Ha a vagyonrendezési eljárásban az üzletrészre más nem tart igényt, a jogutód nélkül megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Ha az üzletrész olyan jogutód nélkül megszűnt tag tulajdonát képezi, amely tag székhelye a megszűnéskor nem Magyarországon volt, és a megszüntetésre irányuló eljárást nem Magyarországon folytatták le, ebben az esetben vagyonrendezési eljárás lefolytatására nem kerül sor, a társaság a megszűnt tag üzletrészére vonatkozó adatokról a Cégközlönyben közleményt tesz közzé azzal, hogy akinek az üzletrészre vonatkozóan igénye van, azt három hónapon belül jelentse be. Ha ilyen bejelentésre nem kerül sor, a megszűnt tag üzletrészét haladéktalanul be kell vonni. Amennyiben az igényt három hónapon túl jelentették be, a társaságtól csak a bevont üzletrész értékét lehet igényelni, a közzétételtől számított egyéves jogvesztő határidőn belül.

A Gt. 159.§-a kiegészült egy (4) bekezdéssel, mely szerint a törzsbetét legkisebb mértékére vonatkozó rendelkezéseket (Gt. 114.§) a törzstőke leszállítása esetében is alkalmazni kell.

Az egyéni és társas vállalkozók (különösen a vezető tisztségviselők) jogállását érintően jelentős változások történtek az elmúlt időszakban.

Az egyik jelentős változás, hogy a nyugdíjkorhatárt be nem töltött, 2011. december 31-ig öregségi és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasnak minősülők jogállása megváltozott. Ők 2012. január 1-től már saját jogú nyugdíjasnak tekinthetőek (ez a szabály a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjjogosultságot szerzett nőkre nem vonatkozik).

Ezzel párhuzamosan a kiegészítő tevékenység fogalmát meghatározó a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 4.§ e) pontja változatlan maradt, amelyből az következik, hogy az ebbe a körbe tartozó egyéni és társas vállalkozók 2012-től már nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatóknak.

Emellett kiegészült a Tbj. 4.§ d) pontja a következő rendelkezéssel:

„A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.”

(Az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).”

Ezen változások miatt:

·         azok a vállalkozók, akik korábban csak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizettek, 2012-től biztosított vállalkozóként szociális hozzájárulási adó) fizetésére kötelezettek;

·         azok a vezető tisztségviselők, akik korábban 0 vagy a minimálbér 30%-át el nem érő tiszteletdíja miatt mentes volt a járulékfizetés alól, járulékfizetési kötelezetté vált 2012-től.

A biztosított társas vállalkozó a 10% nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ (Tbj. 27. § (2) bek.).

Amennyiben a gazdasági társaság tagja kizárólag ügyvezetést végez megbízásos jogviszonyban, a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül, és a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

A Tbj. a társas vállalkozó tekintetében írja elő többek között, hogy amennyiben a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, abban az esetben a járulékfizetés alapja a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, 2012. január 1-jétől havi 108.000 forint (ha a minimálbér, illetve a garantált bérminimum nem határozható meg).

Azon tag tekintetében, aki a vezető tisztségviselői feladata tekintetében társas vállalkozóvá válik, így a főtevékenysége is a vezető tisztségviselés, kötelezően nem lehet előírni a legalább a garantált bérminimum utáni járulékfizetést.

Esetükben a nyugdíjjárulékot legalább a 93.000 forint minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese, vagyis 139.500 forint után kell megfizetni.

Természetesen a társaság rendelkezhet arról, hogy a vezető tisztség ellátásának ellentételezése a minimálbérnél illetve a garantált bérminimumnál magasabb összegben történjen, például az ügyvezető személyes közreműködés díjazását magasabb összegben határozza meg, amely összeg lesz a járulékfizetés alapja.

(részleges forrás: http://www.apeh.hu/magyar_oldalak/ado/jarulek/tajekoztato_tarsas_vallalkozasnak_minosulo.html )

Összefoglalva:

A végelszámolást érintően fontos változás, hogy a kényszer-végelszámolás Cégbíróság általi elrendelésének lehetősége megszűnésével végelszámolásra csak a cég legfőbb szervének döntése alapján kerülhet sor (2006. évi V. törvény, azaz Ctv. 94.§ (3) bek.)

A cég korábbi vezető tisztségviselőjével, valamint a végelszámolóval szemben kiszabható bírság összege emelkedett 100.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő összegre (Ctv. 98.§ (5) bek., Ctv. 106.§ (3) bek.)

A végelszámolás lefolytatására rendelkezésre álló időtartam továbbra is 3 év, azonban ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása 3 éven belül a törlés nem történik meg, kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor (Ctv. 105.§ (3) bek.).

Az egyszerűsített végelszámolás lefolytatásának lehetősége az egyéni cégre is kiterjed.

A kényszertörlési eljárás (Ctv. 116.§) lényegében a korábbi kényszer-végelszámolás szabályai helyébe lép azzal a különbséggel, hogy nem kerül végelszámoló kijelölésre, hanem az eljárás egyes részfeladatait a Cégbíróság bonyolítja le.

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a Cégbíróság a Cégközlönyben teszi közzé, mely ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs! (Ctv. 117.§ (1) bek.)

A Cégbíróság a kényszertörlési eljárást megindító végzésében felhívást tesz közzé 30 napos határidővel, illetve a cég tagjait, vezető tisztségviselőjét közvetlenül is felhívja a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Ennek elmulasztása esetén is kiszabható (ismételten) a 100.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő bírság (Ctv. 98.§ (5) bek.)

A Cégbíróság a vezető tisztségviselőt határidő megadásával arra is felhívja, hogy az iratok elhelyezéséről és az Art. szerinti kötelezettségek teljesítéséről gondoskodjon, és ezek megtörténtét igazolja a Cégbíróság felé (Ctv. 118.§ (7) bek.). Ennek elmulasztása esetén a szankció az, hogy a Cégbíróság haladéktalanul értesíti (elektronikus formában) az állami adóhatóságot.

Ha követelés bejelentésére nem kerül sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, az állami adóhatóság nemleges elektronikus értesítésének birtokában a Cégbíróság hivatalból törli a céget a cégjegyzékből (Ctv. 118.§).

Ha követelés bejelentésére kerül sor, és a Cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, a Cégbíróság a kényszertörlési eljárás megszüntetésével kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását.

Ha a Cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cég vagyona előreláthatóan a várható felszámolási költségeket nem fedezi, vagy a cég vagyona nem fellelhető, a céget (a nemleges adóhatósági értesítést követően) törli a cégjegyzékből, továbbá a vezető tisztségviselőt eltiltja (Gt. 5.§ (10) bek., Gt. 23.§ (3) bek. alapján).

Ezzel egyidejűleg a Cégbíróság a vezető tisztségviselőt határidő megadásával arra is felhívja, hogy az iratok elhelyezéséről és az Art. szerinti kötelezettségek teljesítéséről gondoskodjon, és ezek megtörténtét igazolja a Cégbíróság felé (Ctv. 118.§ (7) bek.).

A Cégbíróság a hozott végzéseit a Cégközlönyben közzéteszi, melyek ellen a fellebbezést a közzétételtől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, de ennek elmulasztása igazolási kérelemmel nem orvosolható. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését is közzé kell tenni a Cégközlönyben.

A kényszertörlési eljárás lefolytatására a Cégbíróság számára határidő nincs megállapítva a jogszabályban.

Kényszer-végelszámolásra vonatkozó átmeneti szabályok

A Ctv. Módosításának hatálybalépésekor (2012.01.01.) már folyamatban lévő kényszer-végelszámolási eljárásokban a végelszámolónak a hatálybalépést követő 1 éven belül (tehát 2012. December 31-ig) kezdeményeznie kell a kényszertörlési eljárás megindítását.

Ebben a kérelemben a Cégbíróságot is tájékoztatnia kell a megtett intézkedésekről, a cég vagyonára és követeléseire vonatkozó információkról, valamint az egyéb körülményekről.

A Cégbíróság ezt követően a kényszer-végelszámolási eljárást megszünteti, a kényszer-végelszámoló díjának megfizetésére a vezető tisztségviselőt és a legalább többségi befolyással rendelkező tagot egyetemlegesen kötelezi, ezzel egyidejűleg pedig megindítja a kényszer-törlési eljárást.

Ha az önkéntes és a kényszer-végelszámoló 2012. december 31-ig nem terjeszti elő a kényszertörlési eljárás megindítására vonatkozó kérelmet, a Cégbíróság minden esetben hivatalból rendelkezik a kényszertörlés megindításáról. Ezen végzés ellen nincs helye fellebbezésnek (Ctv. 117.§).

Új cég bejegyzési illetéke (egyszerűsített eljárásban) Kft alapítás és Zrt alapítás esetén 50.000 Ft, bt alapítás esetén 25.000 Ft, egyéni cég esetén 15.000 Ft. A változásbejegyzés illetéke nem változik. (Itv. 45. § (3) bek.)

A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől (2006. évi V. törvény, azaz Ctv. 3.§ (5) bek.)

Nem lehet többségi tag az, akinek 5 éven belül megszüntetési eljárás keretében törölték korábbi cégét, melyben ügyvezető vagy többségi tulajdonos volt. (Gt. 5. § (10) bek.)

Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. (Gt. 23. § (5) bek.)

A jövőben a cégjegyzék tartalmazza az ügyvezetők és a tagok születési adatait is, valamint adóazonosító jelét (Ctv. 24. § (1) bek.)

Ha a külföldi tag vagy ügyvezető Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel, kézbesítési meghatalmazottat kell megjelölnie. (Ctv. 31. §)

A cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén, ha a cégnek 15 millió forintnál magasabb összegű adótartozása van, a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. (Ctv. 61/B. § (1) bek.)

Egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzés esetén is minden (Ctv. 3. sz. melléklet szerinti) mellékletet  be kell csatolni.

A társasági szerződésben a főtevékenységet és valamennyi tevékenységet meg kell határozni, tehát a jövőben nem lesz elegendő a főtevékenység feltüntetése (a tevékenységeket TEÁOR kóddal kell megjelölni).

A tevékenységi kör módosítása viszont nem igényli a társasági szerződés módosítását; a NAV-hoz történt bejelentés után a módosításokat a NAV elektronikusan közli a cégbírósággal, amely hivatalból, automatikusan rögzíti azokat a cégjegyzékben, hasonlóan a bankszámlához (Ctv. 24.§, 131.§).

Ha a cégnek van telephelye és fióktelepe, akkor azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni (Ctv. 7.§ (2) bek.). Telephely a továbbiakban is csak a székhelytől eltérő földrajzi cím lehet.

A székhely, telephely, fióktelep használatának igazolását be kell adni a kérelem mellékleteként, ez történhet az ügyvédnél meglévő korábbi okirattal is.  Az igazolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a székhely, telephely, fióktelep használat jogosultságát megfelelően alátámassza (pl. tulajdoni lap, bérleti szerződés, használatra feljogosító nyilatkozat) (Ctv. 7. §).

Ezen igazolást a már bejegyzett cégeknek is teljesítenie kell (amennyiben eddig nem tette meg – hisz nem volt kötelező).

A cég székhelyeként nem jegyezhető be a cégjegyzékbe az ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye sem bejegyzési, sem székhelyet érintő változásbejegyzési eljárásban! (A Ctv. 7/A.§ hatályon kívül helyezése jelenti azt, hogy az ún. „ügyvédi székhelyszolgáltatás” megszűnt.)

A 2012. január 1. előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek vonatkozásában ezen megbízások érvényesek azok megszűnéséig.

A Ctv. 20.§ (3) bek. alapján fontos kiemelni, hogy a kft és az rt esetén a Cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi a létesítő okiratot, és ennek módosítását is abban az esetben is, ha ez szerződésmintával készült.

A jogszabály módosítás hatálybalépése után a cégjegyzékben rögzítésre kerülő új adatokat és okiratokat a cég adataiban bekövetkezett első változáskor, de legkésőbb 2013. február 1-ig kell bejelenteni, illetve benyújtani elektronikusan (Ctv. 129. §).

A bejelentési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén, ideértve a törvénymódosítások nyomán keletkezett bejelentéseket (pl. adóazonosító jel, székhelyigazolás) is, a cégbíróság minden esetben ki kell, hogy szabja az 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot, tekintettel arra, hogy a jogszabályszöveg nem ad a bírságolás tekintetében mérlegelési lehetőséget a cégbíróknak. Ugyanez vonatkozik a jogi képviselővel szemben kiszabásra kerülő pénzbírságra is, abban az esetben, ha egyszerűsített eljárás esetén az okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek (Ctv. 34. §).

Megszűnik az illeték és a közzétételi díj teljesítés ügyvéd általi igazolásának lehetősége (Ctv. 37. § (5) bek.), a befizetés államkincstári igazolását a kérelemhez csatolni kell.

Illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet az alábbi változásokat bejelenteni a Cégbíróságnak (Ctv. 129.§ (4) bek.):

·         székhely-, telephely-, fióktelep – használat jogcíme;

·         kézbesítési megbízott bejelentése;

·         tagok és vezető tisztségviselők azonosító adatainak bejelentése.

Megszűnt az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás 1 munkaórás változásbejegyzési eljárása (Ctv. 50.§ (2) bek. módosítása, valamint a Ctv. 52.§ hatályon kívül helyezése), így egységesen a 15 munkanapos ügyintézési határidő az érvényes (Ctv. 46.§).

Ennek megfelelően továbbra is van lehetőség egyszerűsített cégbejegyzésre, de a bejegyzést követően a létesítő okirat vagy a cégjegyzéki adatok módosítása során már az általános cégeljárás az érvényes (beleértve a 15 munkanapos ügyintézési határidőt).

Változás, hogy illetékesség miatti ügy-áttételről szóló végzés ellen már nincs lehetőség fellebbezésnek (Ctv. 54.§ (1) bek.)

Ha a cég a számviteli törvény szerinti beszámolóját nem helyezi letétbe, a Cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus értesítésére, hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálja meg a mulasztást. Ha a cég mulasztása megállapítható, legkésőbb 20 napon belül meghozott határozatával a céget megszűntnek nyilvánítja, és a céget az Itv. 65.§ (1) bekezdése alapján 50.000 Ft illeték megfizetésére kötelezi.

A cég legfeljebb ezen végzés jogerőre emelkedésének napjáig pótolhatja mulasztását, és ezen napig kell erről értesítenie a Cégbíróságot. A határidő jogvesztő és igazolási kérelem kizárt!

Abban az esetben, ha a Cégbíróság a céget jogerős határozatával megszűntnek nyilvánítja, erre figyelemmel a kényszertörlési eljárás megindítását is elrendeli (Ctv. 116.§ (1) bek. a) pont). Ezen végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye (Ctv. 117.§ (1) bek.).

Új eljárásként bevezetésre került a kényszertörlési eljárás, valamint módosultak a végelszámolást érintő rendelkezések, ezekre külön bejegyzésben térnék ki.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény fontosabb változásaira vonatkozóan szintén külön bejegyzést írok.

Néhány esetben problémát jelenthet, hogy egy adott pályázathoz a Kedvezményezett javára milyen tartalommal fogad el bankgaranciát a támogató, illetve a pályázat kezelője. Ehhez lehet minta az alábbi bankgarancia (természetesen ez pályázatonként és bankonként változhat).

… Bank

Cím:

Garanciaszám:

BANKGARANCIA NYILATKOZAT

fizetési garancia vállalására

A … Bank (székhely: …, cégjegyzékszám: …, KSH szám: …, adószám: …, pénzforgalmi jelzőszám: ….) (a továbbiakban: Garanciavállaló) visszavonhatatlan garanciát vállal a

Cégnév:                        

Székhely:

Cégjegyzékszám:

KSH szám:

Bankszámlaszám:

(a továbbiakban: Ügyfél vagy Megbízó) megbízása alapján:

Cégnév:            

Székhelye:        

Törzsszám:

Adószám:         

(továbbiakban: Kedvezményezett) javára a … jelzőszámon benyújtott pályázattal összefüggésben elnyert vissza nem térítendő támogatásra a „….” elnevezésű projekthez kapcsolódóan megkötendő szerződése alapján (a továbbiakban: Alapjogviszony) keletkező fizetési kötelezettsége és járulékai teljesítéséért, legfeljebb

… Ft

azaz … forint erejéig.

A Bank tudomásul bír arról, hogy a Kedvezményezettet jelen bankgarancia-nyilatkozatból eredő igények érvényesítésekor a … (a továbbiakban: Közreműködő Szervezet) képviseli.

1)      A garanciavállalás kezdő időpontja:

2)      A garanciavállalás végső lejárata:

3)      A Garanciavállaló visszavonhatatlan kötelezettséget vállal, hogy a Közreműködő Szervezet cégszerű aláírásával ellátott első – a Garanciavállalóhoz benyújtott – írásbeli felszólítására az igényelt összeget a Megbízó és a Kedvezményezett közötti jogviszony vizsgálata nélkül kifizeti. Az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell utalást a bankgarancia vállalás tényére, illetve a Közreműködő Szervezet nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az Ügyfél az Alapjogviszonyban vállalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

4)      Az írásbeli igénybejelentést a Közreműködő Szervezet a Garanciavállalónál bejelentett módon köteles aláírni. Amennyiben a Közreműködő Szervezet a Garanciavállalónál nem rendelkezik bankszámlával, úgy az írásbeli igénybejelentésen szereplő aláírásokat köteles közjegyzővel vagy számlavezető bankjával hitelesíttetni.

5)      A Garanciavállaló kizárólag postai úton, Swiften vagy személyesen a ... Bank címére kézbesített eredeti igénybejelentés alapján teljesít fizetést. Más számlavezető bank által hitelesített írásbeli igénybejelentést a Garanciavállaló kizárólag a hitelesítést végző hitelintézeten keresztül fogad el. A Bank nem fogad el telefonon, telefaxon, telexen keresztül történő lehívást.

6)      Az igénybejelentésnek legkésőbb a 2. pontban meghatározott végső lejárati napon délután 16 óráig a Garanciavállalóhoz meg kell érkeznie. A határidő lejárta után bejelentett igényt a Garanciavállaló teljesíti. A Közreműködő Szervezet igénybejelentése alapján a Garanciavállaló 3 banki munkanapon belül fizet.

7)      A Garanciavállaló által a jelen bankgarancia alapján teljesített fizetések összegével a jelen bankgarancia alapján igénybe vehető összeg automatikusan csökken.

8)      Jelen bankgaranciából eredő fizetési kötelezettség semmilyen címen át nem ruházható, az kizárólag az előzőekben megjelölt fizetési kötelezettség biztosítására szolgál.

9)      A Garanciavállaló jelen bankgaranciából származó kötelezettsége a lejárat előtt kizárólag abban az esetben szűnik meg, amennyiben a jelen garancianyilatkozat eredeti példánya a garancia lejáratát megelőzően a Garanciavállaló birtokába visszakerül, vagy a Kedvezményezett vagy a Közreműködő Szervezet írásban kijelenti, hogy lemond a jelen garancianyilatkozatban foglalt jogairól, a továbbiakban a garanciára nem tart igényt, és mentesíti a Garanciavállalót a kötelezettségvállalása alól.

10)   A jelent bankgarancia jogviszony tekintetében a magyar jog az irányadó, a jelen bankgaranciában nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alapul venni.

A jelen bankgarancia nyilatkozat egy (1) eredeti példányban készült és kettő (2) számozott oldalt tartalmaz.

…, 2012. …

Agrárgazdasági beruházásokhoz nyújtott támogatást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium több rendeletében meghatározott célokra kiírt pályázati felhívásokban rögzítettek alapján nyújtotta.

Az agrárberuházások támogatási rendszere 2004. május 1-től megváltozott, jelenleg a beruházások megvalósításához rendelkezésre álló európai uniós források elnyerésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által működtetett programok keretében kerülhet sor.

Az 1993. január 1-jétől 2004. május 1-jéig terjedő időszakban meghirdetett, hazai költségvetési előirányzat terhére odaítélt, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését szolgáló beruházási támogatások felhasználása jogszabályban előírt feladatait, az utómunkálatokkal kapcsolatos tevékenységet a megyei kormányhivatalok Földművelésügyi Igazgatóságának szervei és a Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából eljáró Magyar Államkincstár együtt végzik.

Fontos kiemelni:

A támogatási okiratban / támogatási szerződésben meghatározott kötelezettség lejárta után kérhető a támogatás fedezeteként bejegyzett jelzálog törlése

A 2003-as, 2004-es mezőgazdasági támogatási szerződésekkel összefüggésben bejegyzett jelzálog törlésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága rendelkezik hatáskörrel, a korábbi mezőgazdasági támogatási szerződésekkel összefüggésben bejegyzett jelzálog törlésére a Magyar Államkincstár Állampénztári Irodái rendelkeznek hatáskörrel.

A 2012. január 1-től hatályos új jogszabályok, illetve jogszabályi változások pályázatos támogatásokat érintően az alábbi változásokat emelném ki.

A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény alapján megszűntek a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok, a regionális fejlesztési ügynökségek a magyar állam tulajdonába kerültek. A 26. § alapján „a megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat”.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXXV. törvény (Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) kapcsán fontos kiemelni, hogy ezen jogszabályok támogatásokat érintő előírásait az Áht. 111. § (9) bekezdése alapján „az e törvény hatálybalépését követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton benyújtott költségvetési támogatás esetén az e törvény hatálybalépését követően megjelentetett pályázati kiírásokra, és az azok alapján nyújtott költségvetési támogatásokra kell először alkalmazni.”  

A megyei önkormányzat egészségügyi intézményei és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól szóló 372/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a szerint „Az egészségügyi intézmények átvételének lebonyolítását – ide értve azok átvilágítását is – a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) végzi.”

A 4. § (2) bekezdése szerint „amennyiben a fenntartói jogutódlás miatt az átvett kedvezményezett intézmény … hazai finanszírozású projektjének támogatási szerződését módosítani szükséges, azt a kedvezményezett az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezheti a támogatónál, illetve a közreműködő szervezetnél”.

Az új Áht. és az Ávr. következő, önkormányzatok támogatási szerződéseinek módosítását érinti azon rendelkezés, mely szerint az önkormányzatoknak és minden irányításuk alá tartozó költségvetési szervnek önálló adószámmal és önálló fizetési számlaszámmal kell rendelkeznie.

A kötelezettségvállalási időszakot érinti az Ávr. 174. § (4) bekezdése, mely szerint „ a helyi önkormányzat az e rendelet hatálybalépése előtt általa kötött és folyamatban lévő olyan magánjogi szerződése esetén, amelyben az önkormányzati hivatal adóazonosító száma, számlaszáma vagy más hasonló azonosító adatai szerepelnek, e rendelet hatálybalépését követően hatvan napon belül köteles a helyi önkormányzat adatainak átvezetését kezdeményezni”.

A „rendelet hatálybalépése előtt általa kötött és folyamatban lévő” szerződés minden olyan támogatási szerződés, amely esetében a támogatási szerződés lezárása nem történt meg, azaz kötelezettségvállalás van folyamatban.

Azok a támogatási szerződések, amelyek a "pénzügyi lezárás", vagyis a támogatás lehívása, a projekt megvalósítása utáni időszakra is tartalmaznak különböző kötelezettségeket (foglalkoztatási, munkahely-megtartási, szolgáltatási, üzemeltetési), mindaddig folyamatban vannak, amíg a szerződésben vállalt időtartam alatt az összes kötelezettséget nem teljesítik és a teljesítést követően záró jegyzőkönyvvel nincsenek lezárva. (Ezt tartalmazza az Ávr. 99. § (2) bekezdése is.)

Amennyiben ezen időszak alatt valamely szerződéses kötelezettséget nem, vagy részben teljesítik, szankcionálásra kerül sor. A visszavont támogatásról szóló döntés érvényesítéséhez szükséges az aktuális adatokat tartalmazó támogatási szerződés, valamint ahhoz kapcsolódóan a felhatalmazó levél.

A nem is olyan távoli múltban több pályázati felhívás jelent meg, melyek alapján mikro- és kisvállalkozások fejlesztéshez kapcsolódó támogatásokra lehetett pályázni.

Valamennyi pályázati felhívásban az alábbi rendelkezések gondolkodásra késztettek:

„Csekély összegű támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel:

a)       halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai;

b)       a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások;

c)       a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, amennyiben:

ca)   a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

cb)   vagy az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d)       a szénipar vállalkozásai;

e)       szállítóeszköz megvásárlására a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében;…”

Csekély összegű (de minimis) támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálya alá tartozó támogatás.

Az eredeti rendeletben valóban ezen vállalkozások szerepeltek a csekély összegű támogatásban részesíthető vállalkozások kivételeként.

Számomra kérdésként az merült fel, hogy miért került kizárásra azon vállalkozások köre, akiknek nem a fő tevékenysége a fentiekben felsorolt tevékenység?

A korábbi gyakorlat az volt, hogy a vállalkozás alapító okiratában felsorolásra került mindazon tevékenység, melyet elképzelhető, hogy a „jövőben” végezni fog, hisz a korábbi gazdasági társaságokról szóló törvény alapján a tevékenység folytatásának ez feltétele volt.

Sok ilyen vállalkozás a tevékenységeit azóta is „benne felejtette” az alapító okiratában attól függetlenül, hogy jelenleg sok tevékenység tekintetében ez nem kötelező.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7.§ (12) bekezdése szerint: „Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint

a)      az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy

b)      a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.”

Mindezen rendelkezések alapján véleményem szerint nem magát a vállalkozást kellene a pályázati eljárás során, hanem feltételként kellene szabni azt, hogy amennyiben a fenti tevékenységek nem tartoznak a vállalkozások fő tevékenységei közé, abban az esetben a vállalkozások akkor részesíthetőek de minimis támogatásban, ha nem ezen tevékenységekhez kívánják a támogatást igénybe venni.

Korábban volt hasonló célú pályázati felhívás, mely szerint nem kaphat támogatást olyan kis és középvállalkozás:

„…amely a jóváhagyott, utolsó éves (teljes üzleti év) beszámoló vagy SZJA/EVA bevallás alapján meghatározott nettó árbevételének vagy bevételének több mint 50%-át mezőgazdasági tevékenység (2008-as TEÁOR szám: 01.11-03.22; 2003-as TEÁOR szám: 01.11-05.02) teszi ki;…”

Amennyiben a Rendelet szabályaival ez nem összeegyeztethető, a tevékenység „elhagyásával” törlésével a csekély összegű támogatás nyújtásához kapcsolódó feltétel igen könnyen teljesíthető.

Talán azért kezdenék ezen felügyeleti díjjal, mivel megjelent ezen díjat szabályozó törvénymódosítás (2012. január 8-tól hatályos), a végrehajtására vonatkozóan azonban még tisztázandó kérdések váratnak magukra.

A 2011. évi CLXVI. törvény egyik része az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása, amely törvénybe iktatta a felügyeleti díj fizetését.

A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett az élelmiszerlánci tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított, az előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy a személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy előző évi jövedelmének 0,1%-a.

A felügyeleti díj mértéke élelmiszert kizárólag a végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett mikrovállalkozás és kistermelő esetén évi húszezer forint, a kisvállalkozás esetén évi hétszázezer forint.

Mentesül a felügyeleti díj bevallási és fizetési kötelezettség alól a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mezőgazdasági kistermelő.

A fizetésre kötelezettnek évente egyszer, május 31-ig kell bevallania, a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, illetve jövedelmét. A fizetésre kötelezett az éves felügyeleti díjat két részletben, egyenlő összegben köteles megfizetni július 31. napjáig, illetve január 31. napjáig.

A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg a felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének részletes szabályait.

Jelenleg 2012. márciust írunk, ezért próbáltunk utánajárni, hogyan is néz ki a bevallás, kinek kell pontosan a bevallási és fizetési kötelezettséget teljesíteni.

A jogszabály alapján annyit sikerült megértenünk, hogy a fizetési kötelezettséget az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére (azaz a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felé) kell teljesíteni majd.

Információ éhségünket kielégítendő, telefonon megkerestük a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervei”-nél megadott fő telefonszámot, majd sokadik ügyintéző kapcsolásakor sikerült egy olyan hölggyel beszélnünk, aki értette, mit szeretnénk kérdezni és tudni.

Konkrét választ nem kaptunk, viszont közelebb jutottunk a megoldáshoz: „a végrehajtási rendelet még nem jelent meg, konkrét válaszokat annak megjelenését követően tudunk adni”.

Hogy mikorra várható a végrehajtási rendelet? … A türelem rózsát terem...

Először had kezdjem a bemutatkozással.

Illés Angéla vagyok, Nyíregyházán élek.

Közgazdász diplomát szereztem 2000-ben, majd jogi diplomát 2003-ban, végül európai uniós szakjogász diplomát 2007-ben.

Jelenlegi munkám során mind a közgazdász, mind a jogász diplomát használni tudom. Sok olyan kérdés merül fel nap mint nap, melyek mindkét terület gondolkodásmódját igényli.

Ugyan nem szakmai lapot szeretnék készíteni, mégis remélem, segítek néhány területen azoknak, akik veszik a fáradtságot, és soraimat olvassák.