Az áfa mértéke

2012. január 1-jétől 25%-ról 27%-ra nőtt az áfa általános mértéke. Nem változnak ugyanakkor a kedvezményes adómértékek (18 és 5%), sem a kedvezményes adómérték alá eső termékek és szolgáltatások köre. Az áfa-kulcs változására tekintettel a törvény rendezi, hogy folyamatos / időszakos elszámolású ügyleteknél (58.§) a módosítás hatályba lépését megelőzően kezdődő elszámolási időszakok esetén melyik adómérték alkalmazandó. A „régi”, 25% adókulcs alkalmazandó abban az esetben, ha az elszámolási időszak még 2011-ben befejeződik, még ha az ellenérték megtérítése 2012-ben válik is esedékessé. Amennyiben az elszámolási időszak átnyúlik az évek között, úgy időarányos részteljesítésnek minősül majd a 2011-re eső szolgáltatás, mely után még 25% áfát kell fizetni. A 2012-re eső időarányos ellenértéket 27% áfa terheli majd.

Az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépek és taxaméterek átállíttatásának végső határideje 2012. február 29. volt. Az érintett adóalanyok a tényleges átállíttatásig terjedő időszakban, bizonylat-kibocsátási kötelezettségüket kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával voltak kötelesek teljesíteni.

Megszűnik a gépjármű bérbevételének áfa-levonási tilalma

A személygépkocsi és egyéb jármű bérbevétele kapcsán felmerülő előzetesen felszámított adóra vonatkozó tételes levonási tilalom megszűnik. Levonási joggal a 2012-ben kezdődő elszámolási időszakokra vonatkozó bérleti díj kapcsán élhet először a bérbevevő.

Az általános szabályoknak megfelelően továbbra is csak olyan mértékben élhet majd a bérbevevő adólevonási jogával, amilyen mértékben a bérbevett járművet adóköteles gazdasági tevékenységéhez használja fel. Ezért az adólevonási jog alátámasztása érdekében javasolt lehet útnyilvántartást vezetni a jármű használatáról, az egyes utak üzleti céljáról.

Megmarad az a kitétel, hogy a gépkocsi bérbeadója levonhatja a bérbeadás céljából beszerzett gépkocsit terhelő, előzetesen felszámított adót. Így, ha egy adózó maga szerzi be a vállalkozásában használt gépkocsikat, nem élhetne adólevonási joggal; ugyanakkor bérlet esetén a bérbeadó is levonhatja a beszerzésre jutó áfát, és a bérbevevő is élhet levonási joggal a bérbevett gépkocsi tekintetében.

Előleg adókötelezettsége a fordított adózásnál

2012-től az „importszolgáltatások” esetén (azaz a hazai adóalany által külfölditől igénybevett, magyar teljesítési helyű szolgáltatások esetén, melyek fordított adózás alá esnek) az előlegfizetés is adókötelezettséggel jár. Ilyenkor a belföldi megrendelőnek a fizetett előleg összege után meg kell fizetnie az adót. Egyben természetesen (a levonási jog általános feltételeinek fennállása esetén) az előleg utáni adót le is vonhatja. Az ilyen szolgáltatásokra fizetett előleget az összesítő nyilatkozatban is szerepeltetni kell.

Összesítő jelentés áfás számlákról 2013-tól

2013. január 1-jétől az áfa-alanyok kötelesek lesznek adóbevallásuk mellé úgynevezett összesítő jelentést készíteni az adott időszakban felmerült minden áfás kibocsátott számlájukról, és minden levonható áfát tartalmazó befogadott számlájuktól. A kötelezettséggel kapcsolatos részleteket (például a minden egyes számla után bejelentendő adatok körét) külön rendelet fogja szabályozni.

További módosítások

További néhány jelentősebb változás:

•          Szintén a 2008 előtti, adózók számára kedvezőbb szabályozás áll vissza a láncügyletek kapcsán: az adóhatóságnak vagy más félnek nem lesz joga megdönteni a törvényi vélelmet, mely szerint a közbülső vevő az áru elfuvarozását vevői minőségében rendeli meg; erre csak magának az érintett adózónak lesz lehetősége. Az eddig hatályos szabályozás jelentős jogbizonytalanságot eredményezett az amúgy is nehezen kezelhető és értelmezhető láncügyletek kapcsán, mivel egyes adóhatósági ellenőrzések során a revízió igen széles körben támadta az adózók közös értelmezését abban a tekintetben, mely felek teljesítenek magyarországi ügyleteket a láncügylet során.

•          Elektronikus számlázásra csak a vevő előzetes beleegyezése esetén kerülhet sor (bár a beleegyezés nem csak írásban, akár szóban, elektronikus úton vagy ráutaló magatartással is történhet).

•          Az adólevonási jog gyakorlására, a vissza nem igényelt áfa „továbbgörgetésére” az általános szabályok szerinti elévülési időn belül (vagyis az év végétől számított öt éven át) van lehetőség.

•          Az adózók hatékonyabb tájékoztatása érdekében a jövőben az adóhatóság a honlapján minden adózóról közzéteszi, hogy választott-e ingatlanok értékesítése kapcsán adómentesség helyett adókötelezettséget (eddig erről csak egyedi kérésre adott tájékoztatást az adóhivatal).

•          Havi bevallásra lesz kötelezett az alanyi adómentességet választó, illetve az adómentes tevékenységet végző adózó.

•          A belföldön nem letelepedett adóalanyt megillető adó-visszatérítés már nem csak az adóalany saját fizetési számlájára teljesíthető.

Társasági adó

Jelentősen változnak a veszteségelhatárolás szabályai. Az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására, ugyanakkor a rendelkezés az elhatárolt veszteség összegének teljes felhasználását nem tiltja. Átalakulást követően az előző évek elhatárolt vesztesége csak akkor használható fel a jogutód által, ha új tulajdonosa, vagy annak kapcsolt vállalkozása korábban a jogelődben többségi befolyással rendelkezett és bevételt, árbevételt realizál a jogelőd tevékenységéből a következő két adóévben. Egyéb tulajdonosváltás esetén, ha korábbi nem kapcsolt vállalkozási körbe tartozó tulajdonos szerez közvetlen vagy közvetett többségi részesedést, az előző évek negatív adóalapja csak akkor használható fel, ha meghatározott tevékenységi és bevételi feltételek teljesülnek, vagy az adózó tőzsdei cég.

Az alultőkésítés kalkulációjánál ezentúl figyelembe kell venni azon kamatmentes kapcsolt vállalkozással szemben fennálló kötelezettséget is, amelyre tekintettel az adózás előtti eredményt a transzferár-szabályok alapján kell csökkenteni. A kötelezettség csökkenthető a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelések összegével is.

Az osztalék módosított fogalma az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatát kívánja követni és átmenteti rendelkezés biztosítja a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalékok kétszeres adózatásának mentesítését.

2013-tól mégsem vezetik be az egykulcsos, 10%-os társasági adót.

Transzferárak

Könnyítés az adózók számára, hogy a jövőben az angol, francia, vagy német nyelven készült nyilvántartások és kapcsolódó iratok (szerződések, számlák) esetében az adóhatóság majd nem kötelezheti az adózót azok lefordíttatására.

Emelkednek a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségek megsértésével kapcsolatos büntetési tételek. A 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság ismételt jogsértés esetén 4 millió forintig, ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén pedig akár az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig is súlyosbítható.

Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő változások

Bővül az adózók bejelentési kötelezettsége:

•          az 50 százalékot meghaladó és minősített többségű befolyással rendelkező részvényesek adataival zártkörű részvénytársaságok esetén,

•          a jegyzett tőke összegével, illetve a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás elérhetőségével kapcsolatos adatokkal.

Adószám megállapításának megtagadása

Megtagadható lesz az adószám megállapítása, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja (vagy többségi tulajdonosa) olyan cégben volt vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag (vagy többségi tulajdonos), ahol:

•          általánosan 15 millió forint (legnagyobb adóteljesítményűek esetén 30 millió forint) adótartozás áll fenn,

•          a cég ekkora tartozás mellett jogutód nélkül megszűnt az elmúlt öt évben,

•          a céget azért függesztették fel, illetve adószámát azért törölték, mert a cég fiktívnek bizonyult.

Amennyiben az adózó fellebbezése az adószám megállapításának megtagadásával kapcsolatos, úgy a törvényben foglalt eredeti fellebbezési határidő 8 napra rövidül.

Fiktív cégek adószámának törlése felfüggesztés nélkül

Az adóhatóság az adószám törlését kezdeményezheti – annak felfüggesztése nélkül – amennyiben az adózó bejelentett székhelye nem valós cím, illetve ha az adózó képviselőjét az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy az nem valós személy.

Bizonytalan adójogi helyzetre vonatkozó új szabályok

Bevezetik a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének lehetőségét, mely szerint az adózó adóbevallásával egy időben bejelentheti az adóhatóság felé, hogy bizonytalan egy ügylet adójogi megítélését illetően. Az új szabály lényege, hogy amennyiben az adózó ezen bejelentését adótanácsadó, ügyvéd, stb. ellenjegyzi, az adóhatóság nem állapíthat meg bírságot a téves jogszabály-értelmezés következményeként (jóhiszemű joggyakorlás mellett).

Fokozott adóhatósági felügyelet bevezetése

Az adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működnének, melyet kockázatelemzés előzne meg a bejelentett adatok valódiságának, valamint az adókötelezettség teljesítésének vizsgálatával.

Ingatlannal kapcsolatos áfaügyi bejelentések nyilvánossága

A NAV ezután a honlapján közzéteszi, ha egy áfa-alany (ideértve a csoportos adóalanyokat is) ingatlan-bérbeadás, illetve értékesítés tekintetében áfa szempontjából adókötelezettséget választott (az erre vonatkozó választás időpontjával együtt).

Adóhatósági ellenőrzést érintő változások

Új elemként jelenik meg az adóhatóság ellenőrzési tevékenységével kapcsolatosan a valódiság vizsgálatával, illetve a becslési adatbázis felállításával kapcsolatos ellenőrzési eljárás.

Az iratok, nyilvántartások, bizonylatok pótlásának határidőre történő teljesítésének elmulasztása a jelenleginél magasabb, 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható.

Az adózónak nem lesz kötelessége gondoskodni az angol, német, francia nyelven elérhető számlák, szerződések, a gazdasági eseményt alátámasztó dokumentumok szakszerű fordításáról.

A feltételes adómegállapítástérintő változások

Bevezetik a tartós feltételes adómegállapítás jogintézményét, mely 3 évre válhat kötő erejűvé bizonyos feltételek fennállása esetén (háromszoros díj, de legfeljebb 15 millió forint ellenében). Tartós feltételes adómegállapításra vonatkozó kérelem kizárólag társasági adó tekintetében kérvényezhető.

Szintén bevezetésre kerül a sürgősségi eljárás lehetősége megfelezett ügyintézési határidővel (kétszeres díj ellenében).

Nem indulhat ellenőrzési eljárás a kérelemben érintett jogügylettel összefüggésben a kérelem benyújtását követően a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha az érintett ügyletet az adózó már megvalósította, vagy ha az folyamatos teljesítésű jogügyletnek minősül.

Új, felügyeleti intézkedésre vonatkozó szabályok:

A felügyeleti intézkedés

• csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be,

• a kérelmet elutasítják, ha az adóhatósági döntést a bíróság már felülvizsgálta,

• a kérelmet ellenjegyzés hiányában elutasítják.

Továbbra is elutasítható a kérelem, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte, és az ügyben döntés még nem született.

Szigorúbb szankciók

• 200%-os mértékű lehet az adóbírság abban az esetben, ha az adóhiány bevétel eltitkolásával, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze;

• 1 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha beszámoló-közzétételi kötelezettségének, vagy iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

Jövedéki adó

Egységesednek és egyszerűsödnek egyes engedélyezési és egyes nyilvántartásba vételi eljárások szabályai. A már nem szükséges az engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárások keretében az adóhatóság számára rendelkezésre álló, valamint a cégnyilvántartásban szereplő dokumentumok benyújtása.

Bevezetik a földgázellátási üzemzavar kialakulásának idejére alkalmazható gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés lehetőségét.

A kereskedelmi gázolaj adókedvezménye 17 Ft/literre módosul.

Egyszerűsödik a kisüzemi sörfőzdékre vonatkozó szabályozás, liberalizálódik a termelői borkimérésekben, üzletekben történő értékesítés.

A törvény a kisüzemi sörfőzdékben előállított sörre – a kisüzemi sörfőzdék kedvezményezése érdekében – 50 százalékos, kedvezményes adómértéket vezet be. A sör adóalapja a hektoliterenkénti Balling- (Plató-) fok helyett a hektoliterenkénti alkoholfokra változik.

Lehetővé válik a sör, gyümölcsbor, pezsgő adómentes, saját fogyasztásra történő házi előállítása háztartásonként. A törvény az adómentes, magánfőzött párlat esetében megteremti a hatósági származási igazolvány igénylésének lehetőségét annak érdekében, hogy a magánfőzők a párlat eredetét igazolni tudják a pálinkaversenyeken.

Megszűnik a hivatalos zárazás kötelezettsége, ha a szőlőbort termelői borkimérésben, borkóstolás céljából helyben fogyasztásra vagy elvitelre mérik ki, továbbá ha a bort nem újratölthető lezárású, felbontást követően levegőmentes, ezért hosszabb idejű tárolást biztosító bag-in-box kiszerelésben szállítják, értékesítik.

2012. május 1-jétől az adójegyen is vonalkód jelenik meg, illetve 2012. július 1-jétől a dohánytermékekkel kapcsolatban is adatszolgáltatási kötelezettséget vezetnek be.

Helyi adók

Az önkormányzatok nem kapnak korlátlan adómegállapítási jogot, jelentős változás nincs a helyi adók mértékeiben.

A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásában eltörlik a külföldi telephely mentességére való hivatkozást és egyidejűleg rögzíti a törvény, hogy az adóalap-megosztás során a külföldi telephelyet is figyelembe kell venni. Újradefiniálják a nettó árbevétel fogalmát, önálló meghatározást kap az alvállalkozói teljesítések értéke és a társaságiadó-törvénnyel harmonizálják a K+F jellegű fogalmakat.

Környezetvédelmi termékdíj

Még a hatályba lépése előtt újabb jelentős módosításon esett át az új termékdíj szabályozás.

A csomagolóanyag és csomagolási segédanyag (együtt csomagolószer) kerül termékdíj-köteles termékként megnevezésre. Az újrahasználható, belföldi előállítású csomagolószerek mentességének egyik feltételévé válik a betétdíj alkalmazása.

Belföldi előállítású reklámhordozó papír esetén termékdíj-fizetési kötelezettséget a nyomdai szolgáltatás keletkeztet majd.

A díjtételek differenciáltan változnak, jellemzően a csomagolószerek és reklámhordozó papírok díjtétele növekszik és megszűnik a második belföldi vevő általi átvállalás lehetősége.

December 20-ig termékdíj-előleget kell fizetni, melynek mértéke a tárgyév első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának 80 százaléka.

Az átalány-termékdíj fizetési kötelezettség lehetősége csak a csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozót vagy saját célra felhasználót illeti meg.

A szolárium is bekerült a termékdíj-köteles elektromos, elektronikai berendezések körébe.

A pénzügyi szervezeteket érintő változások

A pénzügyi szervezetek 2012-ben is változatlanul kötelesek lesznek különadó megfizetésére. Az egyéb pénzügyi szervezeteknél módosul a különadó alapja: egy fontos pontosítás értelmében a díj- és jutalékeredmény összevont egyenlegének számítása során az egyes értékek előjelét is figyelembe kell venni (bár ez magától értetődően hangzik, az adóhatóság nem így járt el).

Innovációs járulék

Szélesedik az innovációs járulék fizetésére kötelezettek köre. Ezután a teljes Kkv. törvény határozza meg, hogy mely cég minősül mikro- és kisvállalkozónak. Így például konszolidálni kell a partner és kapcsolódó vállalatok adatait a méret-meghatározáshoz.

Emellett megszűnik a saját vagy megrendelt K+F költség levonhatósága, így 2012-től már a járulék teljes összegét az adóhatósághoz kell befizetni.

2012. február 1-jétől megalakult a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (http://www.sztnh.gov.hu/), amely a feltételes adómegállapításhoz hasonló rendszerben minősíti a kérelemben megjelölt projekteket abból a szempontból, hogy azok K+F tevékenységnek tekinthetők-e. A határozat felhasználható a K+F tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmény érvényesítéséhez, illetve a K+F tartalom igazolására.A Hivatalt az adóhatóság is megkeresheti szakértőként.

Gépjárműadó

A korábbi tervekkel ellentétben nem szűnik meg a kombinált árufuvarozás után járó gépjárműadó-kedvezmény, továbbra is megmarad a külföldön nyilvántartott gépjárművek utáni adókötelezettség.

Baleseti adó

A népegészségügyi termékadóról szóló törvénybe szerkesztve, új adónemként vezették be az úgynevezett baleseti adót.

A baleseti adó alanya az, akit kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) díjfizetés terhel. Az adó mértéke az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj 30%-a, de naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű, melyet a kgfb-szolgáltatást nyújtó biztosító - főszabályként - az esedékes biztosítási díjjal együtt szed be és fizet meg az Egészségbiztosítási Alap részére.

A baleseti adót 2012. január 1-jétől vezették be. Azonban ha a biztosítási időszak kezdete 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszaknak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn.

Regisztrációs adó

Az új adótáblában a hazai regisztráció ösztönzése érdekében csökkennek az adótételek.

Továbbá az EGT-ben székhellyel rendelkező gépjárműflotta-üzemeltető által külföldi rendszámú személygépkocsi belföldi személy részére történő bérbeadása adóköteles lesz.

2012. január 1-jétől Magyarországon lakóhellyel rendelkező magánszemély külföldi rendszámú gépkocsival mindössze egy napig közlekedhet a korábbi 30 nap helyett. Ez alól mentesül az, aki külföldi munkavégzés céljából rendszeresen használja az autót. Ennek tényét bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba kell foglalni.

Illeték

Továbbra is csak az ingatlanforgalmazókra vonatkozik a kedvezményes, 2 százalékos kulcs alkalmazásának azon feltétele, hogy az árbevétel 50 százaléka ezen tevékenységből származzon, lízingcégekre nem. A pénzügyi lízinget végző cégeknek a gépjárművek szerzésével kapcsolatos illetékmentességhez sem kell teljesíteniük az 50 százalékos feltételt.

A gépjármű vagyonszerzési illetékét a korábbi cm3 alapú helyett teljesítmény és kor alapján, differenciáltan határozzák meg (300-850 Ft/kw)

Illetékmentes lesz az ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása, ha a vagyonszerző főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.

Az egyes illetékek alapjául szolgáló forgalmi érték ezután nem lehet alacsonyabb, mint a bejelentett érték.

Emelkednek az eljárási illetékek, például az első fokú közigazgatási eljárási illeték általános mértéke 2200 forintról 3000 forintra nő.

Népegészségügyi termékadó

Az energiaitalok kivételével növekszik a népegészségügyi termékadó mértéke.

2012-től azok a termékek is előrecsomagolt terméknek minősülnek, amelyeket darabonként csomagoltak be, a vásárló számára pedig darabonként, vagy a termék tömege alapján meghatározott ár szerint értékesítik.

Azon előrecsomagolt készítmények és üdítőitalok adókötelesek, amelyek hozzáadott cukrot tartalmaznak és össz-cukortartalmuk meghaladja a normaszöveg szerinti értékhatárt. Kikerül az adó hatálya alól a 25 százaléknyi zöldséghányadot meghaladó italok, sűrítmények, a legalább 50 százalék tejalapanyag felhasználásával készült termékek, valamint a kivonat alapú szörpök. Ugyanakkor bővül a termékadó-köteles termékek köre: az ízesített sörökkel, az alkoholos frissítőkkel, a gyümölcsízzel valamint azon sós élelmiszerekkel, amelyek extrudálással készültek.

Változik a törvény energiaital-fogalma is: az adókötelezettség megállapításánál jövőre az ital metil-xantin és taurin tartalmát kell figyelembe venni.

EVA

Az eva határa 30 millió forintra, az adókulcsa pedig 37 százalékra emelkedik.

Kulturális adó

Adóköteles lesz a pornográf tartalmú termékek értékesítése, szolgáltatások nyújtása, illetve és erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása. Az adó az árbevétel 25 százaléka.

Kötelező kamarai tagság

Újonnan létrejövő gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók a bejegyzést követő 5 munkanapon belül, már működő gazdálkodó szervezetek 2012. február 29-ig kötelesek kamarai nyilvántartásba-vételüket kezdeményezni. A kamarai hozzájárulás összege évi 5000 Ft.

Cégjog

Osztalékelőleg fizetése lehetővé válik a mérleg fordulónapjától számított 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső mérleg alapján is.