A közelmúltban kerültek ismét előtérbe az EU-s állatvédelemre, valamint a tyúktartásra vonatkozó irányelvek.
A KSH 2012. márciusi tájékoztatása szerint a tojás ára 22,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ez utóbbi jelentős emelkedés a KSH szerint összefüggésbe hozható a tyúktartásra vonatkozó szigorúbb szabályozás életbe léptetésével.
(részleges forrás: http://hvg.hu/gazdasag/20120313_tojas_ar_dragul)
„A tilalom iránt elkötelezett politikai döntést 1999-ben hozták meg. Azóta eltelt 12 év, és a jelentések szerint egyes tagállamokban még mindig nem kielégítő a helyzet. A probléma valós következményekkel jár az állatok jólétére nézve, és a piac torzulásának veszélyét rejti magában. Ez a helyzet aláássa a befektetéseket és a szabályok betartására eddig tett erőfeszítéseket” – mondta John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos a Mezőgazdasági Tanács e témával foglalkozó mai ülésén tartott felszólalása során. A biztos hozzáfűzte: „A Bizottság nem kívánja meghosszabbítani a tilalomra vonatkozó határidőt, és a szabályok megsértése esetén habozás nélkül kezdeményezni fogja a szabálysértési eljárást”.
John Dalli biztos bejelentette továbbá, hogy a Bizottság vizsgálati szolgálatának, az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalnak a szakértői 2012 januárjától kezdve célzott látogatásokat tesznek egyes tagállamokban. A szabálysértési eljárások kezdeményezéséről a vizsgálatok eredményének függvényében születik döntés.
Az elmúlt években a Bizottság minden lehetséges eszközt megragadott arra, hogy emlékeztesse a tagállamokat a jogszabály végrehajtásért viselt felelősségükre. Egyebek között felkérte a tagállamokat, hogy a tilalom megszabott határidőn belüli érvényesítése érdekében nyújtsanak be cselekvési terveket, amelyek szankciókat határoznak meg a szabályok megsértése esetére 2008 és 2010 között az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal 20 tagállamban folytatott vizsgálatot, illetve ellenőrizte a végrehajtás állását.
2010 decemberében a Parlament a tilalom haladéktalan végrehajtását támogató állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólította a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a jogszabály betartásának biztosítására.
Idén januárban a Bizottság a különböző érdekelt felek bevonásával megbeszélést tartott, hogy számba vegye a tilalom Unió-szerte való teljes körű bevezetését biztosító lehetőségeket. A Bizottság továbbá felkérte a tagállamokat, hogy a végrehajtás helyzetének pontos felmérése érdekében 2011. április 1-jéig adják meg gazdálkodási rendszerek szerint lebontva a tojótyúkok számát. Az adatokból kiderült, hogy egyes tagállamokban még év végén is tartanak majd tojótyúkokat fel nem javított ketrecekben.
1999 óta van érvényben a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló jogszabály, az EU tagállamai ekkor állapodtak meg a jogszabály rendelkezéseiről és az ebben rögzített követelmények végrehajtására vonatkozó menetrendről.
A jogszabály értelmében 2012. január 1-jéig fokozatosan be kell szüntetni a fel nem javított ketrecek használatát. Ezt a gyakorlatot az állatok biológiai és viselkedésbeli szükségleteinek jobban figyelembe vevő endszernek kell felváltania. A feljavított ketrecekhez képest a nem feljavított ketrecekben a tyúkoknak kevesebb az élettere, és hiányoznak a tyúkok humánusabb tartását segítő eszközök, mint a fészek vagy az ülőrúd.
A fel nem javított ketrecek lecserélését támogatta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2005. évi véleménye a tojótyúkok tartására használt különféle rendszerek állatjóléti szempontjairól.
Bár a tojótyúkok tartási rendszerének fejlesztése érdekében igénybe lehetett venni a vidékfejlesztési alapokat, csak néhány tagállam (például Írország) használta fel ezeket a forrásokat arra, hogy jobban megfeleljen a jogszabályban foglalt követelményeknek. Voltak olyan tagállamok is, amelyek még az irányelv életbelépését megelőzően javítottak tartási rendszerükön. Svédország (1999), Luxemburg (2007), Ausztria (2009) és Németország (2010) is a jogi rendelkezéseknek való 100%-os megfelelésről számolt be.
Az Európai Parlament által 2010-ben végzett tanulmány szerint az EU a héjas tojás tekintetében önellátó. Az Unió főként tojástermékeket importál, de ez sem képviselt soha számottevő mértéket.
Az európai polgárok közvetlenül a tojásról leolvashatják a tartási módra vonatkozó információkat. A gazdálkodási rendszerre vonatkozó számot rápecsételik a tojásra. Eddig ez az egyetlen olyan kötelező európai címkézési rendszer, amely a gazdálkodási módra való hivatkozást tartalmaz. Ennek az osztályozási rendszernek a jóvoltából jelentősen megnőtt az EU-ban a szabad tartásból származó tojások fogyasztása.
A tojótyúkokról szóló irányelv (1999/74/EK) végrehajtása kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik.
(forrás: http://ec.europa.eu/magyarorszag/press_room/press_releases/20111021_allatjolet_hu.htm)
A tojótyúkok tartására vonatkozó rendszerek: ökológiai, szabadtéri, mélyalmos és ketreces.
A biotojás ökológiai tartásból van, ahol a tyúkok szabadon járnak, élvezhetik a napfényt és a friss levegőt. Vegyileg nem kezelt takarmányt kapnak, nincs hormonkezelés és szigorúan szabályozott, hogy milyen antibiotikumos és gyógyszeres kezelést kaphatnak.
A szabadtartás annyiban különbözik az ökológiai tartástól, hogy itt a tyúkok már kaphatnak tojatószert és különféle étrendkiegészítőket. A szabadságukat itt is élvezhetik, csak a takarmány már kevésbé meghatározott. A szabadtéri és a bio tartásmódnál a megengedett maximális állománysűrűség 2500 madár hektáronként (egy tyúkra 4 m2).
A mélyalmos tartásnál megszűnik a napfény, a madarak zárt épületben vannak. A maximális állománysűrűség 25 madár/m2. A hasznosítható terület 1 m2-én maximum 9 tojó tartható, legfeljebb négy szint magasságig. Minden szinten kell biztosítani számukra tojófészket, vizet és takarmányt. Porfürdőzhetnek és madaranként legalább 15 cm-es ülőrúdnak is lennie kell. Az etetésnél itt csupán az a fontos, hogy a tyúkok megfelelő mennyiségű táplálékhoz jussanak.
A ketreces tartásnál 5-7 tyúk „él” egy zárt ketrecben, melynek mérete 50x50 cm. A ketrecek 3-8 sor magasságig épülnek egymásra. Tartalmaznak etetőt, itató berendezést, tojásgyűjtő szalagot, a padozat pedig lejtős rács. Mozgásukban szinte maximálisan korlátozottak, így csontjaik is gyengék. A zsúfoltság miatti fertőzések elkerülése végett az antibiotikumok használata elkerülhetetlen.
A tojásokon ennek megelelően a kódok jelentései:
Első számjegy:
- 0 - bio
- 1 - szabad tartás
- 2 - istállózott (nem ketreces)
- 3 – ketreces
A következő kód az ország, Magyarország: HU.
Az ország után következik a megye/főváros kódja:
(01) Baranya, (02) Bács-Kiskun, (03) Békés, (04) Borsod-Abaúj-Zemplén, (05) Csongrád, (06) Fejér, (07) Győr-Moson-Sopron, (08) Hajdú-Bihar, (09) Heves, (10) Komárom-Esztergom, (11) Nógrád, (12) Pest, (13) Somogy, (14) Szabolcs-Szatmár-Bereg, (15) Jász-Nagykun-Szolnok, (16) Tolna, (17) Vas, (18) Veszprém, (19) Zala, (20) Budapest
Negyedik jel: állategészségügyi kerület sorszáma
A második sor az állattartó telepet azonosítja, így a tojás visszavezethető egészen a gyártósorig. T a tojótyúk jelölés után az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben, a / után az istálló száma.
„Az Európai Bizottság csütörtökön levélben szólított fel 13 uniós tagországot, köztük Magyarországot, hogy tegyen lépéseket "az uniós állatjóléti előírások végrehajtásában tapasztalható hiányosságok felszámolására", konkrétan tiltsa be a hagyományos ketreces tojótyúktartást.
Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január elsején lépett hatályba. A tagállamoknak tehát 12 évük volt arra, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről.
Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt "feljavított ketrecekben", vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék "biológiai és viselkedésbeli igényeiket".
Az uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye hangsúlyozza: a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagországok nemcsak az állatok jólétét veszélyeztetik, hanem a piaci versenyt is torzíthatják, hiszen a hagyományos ketrecek további engedélyezésével hátrányos helyzetbe hozzák azokat a vállalkozásokat, amelyek beruházásokat hajtottak végre, hogy megfeleljenek az új előírásoknak.
Az erről szóló uniós irányelv, amelyről a politikai döntés még 1999-ben született meg, idén január elsején lépett hatályba. A tagállamoknak tehát 12 évük volt arra, hogy gondoskodjanak az új rendszer zökkenőmentes bevezetéséről.
Az irányelv szerint a tojótyúkok immár kizárólag fészkelőhellyel, kapirgálótérrel és ülőrúddal felszerelt "feljavított ketrecekben", vagy pedig alternatív rendszerekben tarthatók. A jogszabály előírja, hogy minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben. Fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék "biológiai és viselkedésbeli igényeiket".
Az uniós végrehajtó testület csütörtöki közleménye hangsúlyozza: a kötelezettségeik teljesítését elmulasztó tagországok nemcsak az állatok jólétét veszélyeztetik, hanem a piaci versenyt is torzíthatják, hiszen a hagyományos ketrecek további engedélyezésével hátrányos helyzetbe hozzák azokat a vállalkozásokat, amelyek beruházásokat hajtottak végre, hogy megfeleljenek az új előírásoknak.
A mostani intézkedést követően az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy reagáljanak a kötelezettségszegési eljárás keretében kapott felszólító levélre. Amennyiben a válaszlépések nem kielégítőek, az Európai Bizottság úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld az érintett országoknak, amelyben arra szólítja fel őket, hogy újabb két hónapon belül hozzák meg az irányelv előírásainak betartásához szükséges intézkedéseket. Ha az a határidő is kielégítő megoldás nélkül telik el, az ügy akár a luxembourgi Európai Bíróság elé is kerülhet.
Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BTT) szaktanácsadója az MTI-nek elmondta: Magyarországon jelenleg mintegy 500 regisztrált tojótelep van. Ebből a szigorúbb követelményeknek mintegy 100-200 telep nem felel meg. Ezeket a telepeket be kell zárni, amennyiben nem korszerűsítik. Jelenleg mintegy 4 millió tojótyúkot tartanak a gazdálkodók. Ebből mintegy 700 ezret érinthet az új, szigorúbb tartási körülmények bevezetése. Egy tojótyúk-férőhely korszerűsítését a szakértő 5.000 forintra becsülte. A korszerűsítéshez a múlt évben mintegy 3 milliárd forintot kaptak a tojástermelők - jegyezte meg.
Jelezte, hogy a régi körülmények között tartott tyúkok által termelt tojásokat ez év július 31-ig az ipari felhasználók használhatják. Ezekből többek között tojáslé vagy tojáspor, továbbá tészta is készülhet.
Földi Péter úgy becsülte, hogy az esetleges bezárások miatt a tojásmennyiség mintegy 45 millió darabbal mérséklődhet. Magyarországon évente mintegy 2,7 milliárd tojást fogyasztanak el az emberek. Összesen évente mintegy 200 millió tojás érkezik külföldről.
A tojás fogyasztói ára most a vásárlás helyétől függően 30-42 forint darabonként. Földi Péter úgy vélte: a tojás ára a következő hetekben kismértékben emelkedhet. Az áremelkedésnek azonban gátat szab a gyenge forint, azaz nem éri meg az import, valamint az, hogy a Magyarországra szállító országok közül több is ugyanezekkel a gondokkal küzd.”
(forrás: MTI)
Fontos azonban kiemelni a Tanács 1999/74/EK irányelvével kapcsolatban, hogy az irányelv nem vonatkozik
· a 350 tojótyúknál kevesebbet tartó létesítményekre,
· a tenyész-tojótyúkokat nevelő létesítményekre
Ezen létesítményekre továbbra is a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, A Tanács 98/58/EK irányelvének rendelkezései vonatkoznak. Ezen irányelv szövege megtekinthető a következő linken:
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:1998L0058:20030605:HU:PDF
A Tanács 1999/74/EK irányelvének szövege megtekinthető az alábbi linken:
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:03:26:31999L0074:HU:PDF
A tojást fogyasztó emberek nagy része talán a drágulás ellenére sem mondana le a tojás fogyasztásáról… Talán csak kevesebbet vásárol…
„Az európai irányelv olyan célkitűzéseket tartalmaz, melyeket a tagállamoknak el kell érniük. A megvalósítás módjának kiválasztását az Unió a tagállamokra bízza. Az irányelv címzettje lehet egy vagy több tagállam, vagy akár az Unió összes tagországa. Annak érdekében, hogy az irányelvben foglalt elveknek lakossági szinten is érvényt szerezzenek, a nemzeti jogalkotóknak a tagállami jogszabályokat az irányelv célkitűzéseihez kell igazítaniuk.
Az irányelvek határidőt írnak elő a bennük foglalt célkitűzések nemzeti jogba való átültetésére. Ezzel bizonyos mozgásteret adnak a tagállamoknak, hogy e folyamat során figyelembe vehessék a nemzeti sajátosságokat.”
(forrás: http://ec.europa.eu/eu_law/directives/directives_hu.htm)
Ennek megfelelően a tagállamoknak igen komoly felelőssége van abban, hogy egy uniós irányelv végrehajtását hazai jogszabály formájában meghatározzák.
A ketreces tojótyúk-tartást szabályozza a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 1999/74/EK Tanácsi irányelv (1999. július 19.).
