Alaptörvény főbb változásai

Az új alaptörvény 2012. január elsején lépett életbe. Egyik változás ezen törvényben: Magyar Köztársaságról Magyarországra változik az ország hivatalos elnevezése. A hatóságok folyamatosan adják majd ki az új személyi okmányokat, igazolványokat, külön cserére nem lesz szükség (az okmányok lejártakor kerül sor az új irat kiadására).

Az ország neve mellett azonban még sok minden más is megváltozott. Az alaptörvény írja elő például az új önkormányzati törvény elfogadását.

Egyik legfontosabb változás, hogy állami fenntartásba kerülnek az iskolák és a kórházak. Január elsejétől a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők kerülnek állami tulajdonba, a hozzájuk kapcsolódó közfeladatok ellátásával és az adósságállománnyal együtt. A megyék intézményfenntartó szerepe tehát teljesen megszűnik, a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.

Az összes önkormányzati iskolát 2013-tól veszi át az állam, és szintén csak 2013-tól lép hatályba az a rendelkezés, hogy a kétezer alatti lakosságszámú településeken nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal.

Ez a jogszabály biztosítja azt is, hogy a legfőbb ügyésznek januártól joga van az általa választott, tehát nem a területileg illetékes bíróságon vádat emelni. A legfőbb ügyészre vonatkozó rendelkezést az után emelték be ebbe a jogszabályba, hogy az Alkotmánybíróság ezt a büntetőeljárási törvényben szereplő tételt alkotmányellenesnek minősítette. Miután a kormánytöbbség az új alaptörvényhez kötötte a szabályt, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül.

A bírósági rendszer is átalakult január elsejétől. Például januártól elválik egymástól a Kúria – korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság (LB) – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A Kúria vezetője Darák Péter, az Országos Bírósági Hivatal élére pedig Handó Tündét, a Fővárosi Munkaügyi bíróság vezetőjét választották meg december közepén.

A bírósági rendszer négyszintű maradt, ugyanakkor a Kúria és az ítélőtáblák alatt megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek és  2013-tól járásbíróságok lesznek. A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül, és 62 éves korban kötelezően nyugdíjba kell vonulniuk.

Megváltozott az országgyűlési biztosok rendszere is: az eddigi négy országgyűlési biztos helyett január elsejétől csak az alapvető jogok országgyűlési biztosához lehet fordulni.

Az új alaptörvény januári életbe lépésével jelentősen megváltozott az Alkotmánybíróság hatásköre, illetve az eljárás kezdeményezésére jogosultak köre is. A testület alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja. A jogszabályok előzetes normakontrollját ezután a köztársasági elnök mellett az Országgyűlés is kérheti.

Nem mindenki kérheti azonban egy jogszabály utólagos vizsgálatát: utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet majd, míg eddig az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezhette (ezen témakörrel a későbbiekben is foglalkozok majd).

Új egyházügyi törvény

A december 30-án megszavazott új egyházügyi törvény szerint 14 elismert egyház működik Magyarországon január elsejétől. A többi vallási közösségnek egyesületként kell működnie, és az Országgyűléstől ezer aláírás benyújtásával kérheti az egyházzá nyilvánítását, ha megfelel bizonyos feltételeknek.

Az alábbi egyházak kerültek elismerésre:

1)      Magyar Katolikus Egyház

2)      Magyarországi Református Egyház

3)      Magyarországi Evangélikus Egyház

4)      Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége

5)      Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante)

6)      Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség

7)      Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

8)      Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus

9)      Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház

10)  Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye

11)  Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje

12)  Magyar Unitárius Egyház

13)  Magyarországi Baptista Egyháza

14)  Hit Gyülekezete

Gazdasági stabilitási törvény

A gazdasági stabilitási törvény rögzíti a nyugdíjrendszer alapvető szabályait. A törvény szerint januártól az állami nyugdíjrendszerben az ellátási jogosultság alapja a nyugdíjjárulék fizetése, az állam pedig garantálja a nyugdíjak kifizetését, és biztosítania kell a reálértéküket. Ez a törvény rendelkezik egyebek mellett arról, hogyan kell számolni az államadósság reálértékét, amely csak rendkívüli helyzetben növekedhetne (a számításra vonatkozó szabályt azonban csak 2015-ben kellene alkalmazni).

A stabilitási törvény előírja azt is, hogy csak egykulcsos lehet a személyi jövedelemadó és a társasági adó is 2015-től (az adóalapot ettől még lehet eltérően számolni, ahogyan ez 2012-ben is történik az szja esetén). Ebbe a jogszabályba kerültek bele azok a módosítások, amelyekkel végleg megszüntetik a magánnyugdíj-pénztárakat.

Megszűnik a rokkantnyugdíj

Megszűnik a rokkantsági nyugdíj (ezzel már egy korábbi bejegyzésemben foglalkoztam).

A jogszabály szerint annak, aki rehabilitációs ellátást kap – ennek összege a 93 ezer forintos minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet -, együttműködési kötelezettsége van. Vagyis munkahelyet kell keresnie, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban részt kell vennie, illetve a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőséget el kell fogadnia. A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehet, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályok szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem megy el felülvizsgálatra.

Zárt helyen tilos a dohányzás

2012-ben számos jogszabályváltozás érinti a dohányzókat. Január elsejétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így a munkahelyen, az éttermekben, a kocsmákban, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében sem szabad rágyújtani.

Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.

A bírságolás három hónap türelmi idő után, 2012 áprilisában kezdődik. A népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében akár 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén. Szeptembertől a cigisdobozokon megjelennek a képes egészségvédelmi figyelmeztetések.

Büntetőjogi változások

2012-ben életbe lép több büntetőjogi változás is.

Például nem kaphatnak pénzt az elítélt bűnözők azért, ha az elkövetett bűncselekményekről nyilatkozatot adnak, és januártól kötelezően dolgozniuk is kell. Ugyanakkor a munkaképteleneknek, a tanköteles korúaknak, a nyugdíjkorhatárt betöltőknek, a terhességük hatodik hónapját elérő nőknek és a gyermeküket gondozóknak nem kell dolgozniuk a büntetés-végrehajtási intézményekben.

Mostantól nem elég a kifogástalan magatartás ahhoz, hogy egy elítélt büntetésén enyhítsenek, a társadalomba való beilleszkedési készséget is figyelembe veszik majd. Ilyen például a sértettnek okozott kár megtérítése, vagy az elítéltek önkéntes szervezetében való részvétele.

A jogszabályváltozás szerint januártól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha az elkövető a magát megalázó emberről felvételt készít, vagy ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz nagy nyilvánosság előtt. Önálló bűncselekménynek számít a külföldi feketemunkások alkalmazása is, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.

(részleges források: origo.hu, MTI)