A Magyar Közlöny 2012. évi 51. számában megjelent a 40/2012. (IV.27.) VM rendelet az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól. A rendelet szövege megtekinthető a következő linken (Közlöny állapot):

http://www.kormany.hu/download/d/fa/80000/MR_2012_040_(IV_27)_VM_rendelet.pdf

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását és megfizetését szabályozó rendelet felsorolja a díjfizetésre kötelezettek körét, megállapítja a díj mértékét, a bevallás és a díjfizetés határidejét.

A díj a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a kormányhivatalok bevétele lesz és az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységgel összefüggő feladatok ellátását fedezi. A díjat bevallani és befizetni is a NÉBIH-hez kell.

Az évente fizetendő felügyeleti díj bevezetésével minden olyan vállalkozás és vállalkozó részt vesz a hatósági-igazgatási tevékenység finanszírozásában, amelyek/akik eddig is az élelmiszerlánc-felügyeletet végző szerv által nyújtott garanciák, szolgáltatások igénybevevői voltak. A díj bevezetésével lehetővé válik az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladataival együtt járó költségek fedezetének biztosítása, egyúttal megvalósul a pénzügyi terhek arányos megoszlása az élelmiszerlánc szereplői között.

A felügyeleti díjfizetési és bevallási kötelezettség alá tartozik minden olyan élelmiszer- és takarmányipari vállalkozás, illetve élelmiszerlánc-szereplő, amelynek tevékenységére kiterjed az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenőrző munkája.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény 2012 januárjától bevezette a felügyeleti díjat. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat május 31-ig kell bevallani kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően a NÉBIH portálján. A díjat banki átutalással két részletben, egyenlő összegben július 31-éig, illetve január 31-éig kell a NÉBIH 10032000-00289782-30006016 számú elkülönített számlájára ezer forintra kerekítve megfizetni.

A NÉBIH honlapján elérhető bevallási űrlapon a bevallóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy mint élelmiszert kizárólag véső fogyasztók számára értékesítők jogosultak-e az egyszerűsített, átalányjellegű bevallásra és nyilvántartásra. A bevallási nyilatkozaton az elmúlt év élelmiszerlánc felügyelet alá eső tevékenységeinek nettó árbevételét, illetve magánszemélyek esetén jövedelmét, továbbá a jelenleg végzett tevékenység(eke)et, illetve a tevékenység végzésének jellemző helyét (megye) kell megadni.

Az élelmiszerlánc felügyeleti terv bevallásával kapcsolatban további részletek olvashatóak a NÉBIH honlapján. Kérdéseiket a felugyeletidij@nebih.gov.hu e-mail címre továbbíthatják, vagy a 06-1/336-9024-es telefonszámon tehetik fel.

Érdekes információként vettem észre, hogy a NÉBIH honalpján 2012. május 2-án közzétették, hogy megjelent a rendelet, majd május 3-ától a következőket lehet olvasni:

„2012.05.03. csütörtök

Tisztelt Látogatók!

2012. május 3-án (csütörtök) a délelőtti órákban karbantartási munkálatok miatt a Zöld Szám bejelentő vonalunk és Az Élelmiszerlánc-felügyeleti díj Ügyfélszolgálatunk telefonos előérhetőségei átmenetileg nem üzemelnek.

Megértésüket ezúton is köszönjük.

Üdvözlettel:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal”

(http://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/telefon_karbantartas.html)

Nem irigylem a Hivatalt, de erről az ellentmondásos helyzetről nem ő tehet… Ő szintén a végrehajtás egy „lánc”-szeme.

Azok pedig, akiket a díj bevallása és megfizetése érint, szintén nem irigylem… Hiszen elég elcsépelt mondás, de „a jog nem tudása nem mentesít” elv valószínűleg itt is érvényesül… Ugyan ismételten született egy jogszabály, majdnem az utolsó (utáni) pillanatban, mégis azokra vár(hat) szankció, akikre a jogszabály kötelezettségeket ró és esetleg önhibájukon kívül nem tudnak teljesíteni az előírt határidőben….

Megváltozott jogértelmezés segítheti a társasági adóalap csökkentését, tavalyi bírósági ítéletek ugyanis felülírták a korábbi adóhatósági jogértelmezést, így akár több tízmilliárd forint járhat vissza a cégeknek.

A Legfelsőbb Bíróság tavaly – azonos tényálláson alapuló adóhatósági határozatokat megsemmisítő ítéletek ellen beadott felülvizsgálati eljárásokban – konzekvensen kimondta: az adótartozás megváltozott fogalmának alkalmazásakor, az adóhatóság téves jogértelmezési gyakorlat alapján rótt ki adókülönbözetet társasági adónemben – írja blogjában Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. adómenedzsere.

2004. és 2009. között a társasági adóról szóló törvény megengedte, hogy az adózók a társasági adóalapjuk meghatározásakor adóalap-csökkentő jogcímen számolhatják el a megfizetett helyi iparűzési adójukat, amennyiben az adott év utolsó napján a cégnek nem volt az állami, vagy valamely önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása

Az adótartozás fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény 2007 novemberéig nagyon egyszerűen definiálta: az esedékességig meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. A változást egy 2007. november 16-ától hatályba lépett törvénymódosítás hozta. Ennek eredményeként sem lett bonyolultabb az adótartozás fogalma. Csupán annyi történt, hogy bevezették a nettó adótartozás fogalmát. Ezzel megszűnt az a korábban előforduló méltánytalan helyzet, hogy ha egy adózónak december 31-én akár csak ezer forint tartozása állt fenn bármely adószámláján, az adóalap-csökkentő korrekciót akkor sem alkalmazhatta, ha történetesen valamennyi adószámlájának összesített egyenlege túlfizetést mutatott.

A fő kérdés ezek után az lett, hogy az új szabályozást mely bevallási időszakra lehet alkalmazni. A 2007. november 16-a után jogerősen zárult adóvizsgálatok során is sokan beletörődtek sorsukba, hogy hiába a kedvező jogszabályi változás, annak hatályba lépését megelőző adóévekben a régi szabályok alapján jogos az adóhatósági szigor.

A jogértelmezés körüli bizonytalanságot volt hivatva megszüntetni a 2010 végén megjelent adóhatósági állásfoglalás is (2010/61. Adózási kérdés). Ebben a NAV nyilvánosan is megerősítette: az adóalap- csökkentő jogcím igénybevételének vizsgálatakor csak a hatályba lépést követő időszakban fennálló adótartozásokra lehet alkalmazni a nettó adótartozás fogalmát. Vagyis első ízben csak a 2007-es adóévre engedte az adóhatóság a nettó adótartozás fogalmának alkalmazását, míg a korábbi adóévekre nem, így 2006-ra sem.

A Legfelsőbb Bíróság kimondta: a nettó adótartozás fogalmát a hatályba lépést megelőző évekre is alkalmazni kell akkor, ha maga az adott adóigazgatási eljárás a törvénymódosítás hatályba lépése után indult vagy fejeződött be. Később, tavaly év végén maga az adóhatóság is visszavonta korábbi, ezzel ellentétes állásfoglalását.

Ezt az állásfoglalását az adóhatóság a 2011 decemberében azonban visszavonta. Így azok a vállalkozások, amelyeket esetlegesen érinthet a jogszabályváltozással összefüggő jogértelmezés változása, szabadon dönthettek volna arról, hogy akarnak-e utólag az adóalap-csökkentéssel élni vagy sem. Ha pedig erre önellenőrzéssel már azért nincs módjuk, mert az érintett adóévet az adóhatóság ellenőrzéssel jogerősen lezárta, benyújtják-e jogszabálysértésre hivatkozással a jogerős adóhatósági döntéssel szembeni felügyeleti intézkedés iránti kérelmüket?

(források:

http://hvg.hu/kkv/20120507_helyi_ad_adoalap_csokkentes

http://m.napi.hu/ado/adomilliardok_jarnak_vissza_a_cegeknek_csak_nem_tudnak_rola.518494.html

http://blog.rsmdtm.hu/2012/05/megvaltozott-jogertelmezes-segitheti-az-adoalap-csokkenteset/)

A 2011. évi LXXXII törvény 2011. július elsején hatályba lépett. Többek között a sporttámogatás társasági adó-kedvezményeire vonatkozó módosított szabályokat is tartalmazza.

Az alábbi szerveknek, illetve az alábbi célokra nyújtható támogatás:

A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére

a)      az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

b)      a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,

c)      tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

d)     a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

e)      képzéssel összefüggő feladatokra.

A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet – ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is – részére

a)      az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

b)      a szakszövetségen keresztül a versenyeztetéssel összefüggő költségek támogatására,

c)      a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,

d)     a be) pontban foglaltakra is figyelemmel tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

e)      a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

f)       képzéssel összefüggő feladatokra.

A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet részére

a)      az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

b)      a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

c)      képzéssel összefüggő feladatokra – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszával összhangban, általános vagy szakképzési támogatásként nyújtható -,

d)     a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható.

A látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány részére

a)      az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására,

b)      a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,

c)      tárgyi eszköz beruházásra, felújításra,

d)     a sportrendezvények biztonságáról szóló külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre,

e)      képzéssel összefüggő feladatokra;

A sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület részére

a)      a személyi jellegű ráfordításaira – azzal, hogy a sportról szóló törvény szerinti hivatásos sportoló részére, valamint az amatőr sportoló részére a sportról szóló törvény szerint díjazásnak nem minősülő, de pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bíró támogatásként személyi jellegű ráfordítás nem nyújtható -,

b)      képzéssel összefüggő feladatokra.

A támogatáshoz kötődő kedvezmények:

A támogatás összegével csökken (nem kötelező azzal növelni) a társasági adóalap megállapítása során az adózás előtti eredmény. A támogatási igazolásban szereplő összeg erejéig csökkenthető a támogató társasági adó kötelezettsége, választás szerint a támogatás adóéve vagy az azt követő 3 adóév fizetendő adójából, adóvisszatartás formájában.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 29/M. § értelmében a látvány-csapatsportok támogatásához kapcsolódó új rendelkezéseket – Tao. tv. 4. § 41-45. pont, 22/C. §, 3. számú melléklet B) fejezet 15. pont – a hatálybalépésük napját (2011. június 30.) követően nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni. Eszerint a látvány-csapatsportágak részére 2011. július 1-én vagy azt követően nyújtott támogatás az adóalapnál elismert költségnek (ráfordításnak) minősül, illetve utána a Tao. tv. 22/C. §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén adókedvezmény vehető igénybe.

Tekintettel arra, hogy a Tao. tv. nem ír elő arányosítási kötelezettséget az évközi hatályba lépés miatt, az adókedvezmény a teljes adóévi kötelezettség csökkentésére igénybe vehető a fizetendő adó 70 %-áig.

Lényeges azonban, hogy az újonnan beiktatott szabályok nem eredményeznek automatikusan változást a 2011. évben fizetendő társasági adóelőleg tekintetében, figyelemmel a Tao. tv. 26. § (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a fizetendő adóelőleg az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összegével egyezik meg, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt (illetve az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegével minden más esetben). Természetesen az adózónak lehetősége nyílik arra, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 42. § (2) bekezdése értelmében az adóelőleg módosítását kérje az adóhatóságtól, ha számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét. A kérelem az esedékesség időpontjáig nyújtható be.

A támogatási igazolás kiadására vonatkozó szabályok:

A támogatási igazolást az országos sportági szakszövetség és a sportköztestület kérelmére a sportigazgatási szerv, az egyéb támogatásra jogosultak kérelmére pedig a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége azt követően állítja ki, hogy a látvány-csapatsport támogatásának igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot jóváhagyja.

Az igazolás tartalmazza a támogatást (juttatást) nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a kedvezményre jogosító támogatás (juttatás) összegét, valamint a támogatás igénybevételére jogosult szervezet önálló pénzforgalmi számlájának számát, amelyre a támogató a sportigazgatási szerv vagy a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége által kiállított támogatási igazolásban szereplő támogatási összeget vagy annak egy részét a támogatási igazolás kézhezvételét követően teljesíti.

A támogatási igazolás kiállításánál figyelembe veendő néhány szempont:

a)      a támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek nincs lejárt köztartozása,

b)      a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon elszámolt,

c)      a látvány-csapatsportban sportvállalkozásként működő hivatásos vagy amatőr sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet nem áll végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt,

d)     a látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség vagy a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezet működését a bíróság nem függesztette fel, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló törvény szerint eljárás nincs folyamatban,

e)      a látvány-csapatsportban sportegyesületként működő amatőr vagy hivatásos sportszervezettel szemben a bíróság nem rendelte el a csődeljárást vagy a sportszervezet felszámolását,

f)       működését a bíróság nem függesztette fel, valamint megszüntetésére eljárás nincs folyamatban,

g)      nem áll a sportigazgatási szerv által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint alkalmazott támogatásból kizárás hatálya alatt, és

h)      a látvány-csapatsportban működő hivatásos vagy amatőr sportszervezet

• az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, amatőr vagy vegyes (nyílt) versenyrendszerében (nemzeti bajnokság) a sportág versenyszabályzata szerinti valamelyik felnőtt vagy utánpótlás osztály egyikében – diák sportegyesület feladatait ellátó amatőr sportszervezet esetén a diák- és főiskolai-egyetemi sportszövetség által szervezett versenyeken – részt vesz vagy a részvételre indulási jogot szerzett, vagy
• valamely felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítja a felsőoktatási intézmény keretei között szervezett sporttevékenység ellátását azzal, hogy egy felsőoktatási intézmény egy látványsportágban csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást – kivéve, ha a felsőoktatási intézmény keretei között több kar működik, ilyen esetben felsőoktatási intézményi karonként köthető egy sportszervezettel együttműködési megállapodás -, és a sportszervezet az országos sportági szakszövetség országos hivatásos, vegyes (nyílt) vagy amatőr versenyrendszerének (nemzeti bajnokság) valamelyik osztályában, vagy a főiskolai-egyetemi sportszövetségek által kiírt főiskolai-egyetemi bajnokságban részt vesz.

A részlet szabályokat a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

Ezen kormányrendelet rendelkezik többek között arról, hogy a jóváhagyást végző szervezet a támogatási igazolás 1-1 példányát közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel és a támogatóval, továbbá gondoskodik 1 példány megőrzéséről. Ugyanígy kell eljárni a kérelem elutasítása esetén.

A támogató a jóváhagyást végző szervezet által kiállított támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást

a)      előfinanszírozással megvalósuló támogatás esetén a támogatási igazolás kézhezvételét követően,

b)      utófinanszírozással megvalósuló támogatás esetén az adott támogatási időszakra vonatkozó elszámolás ellenőrző szervezet részéről történő elfogadását és az erről szóló értesítést követően bocsátja a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére, és erről 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

A támogató csak a jóváhagyást végző szervezet által kiállított – és a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére teljesített – támogatási igazolás alapján jogosult a Tao. tv. 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény igénybevételére.

A támogatási igazolást az adó megállapításához való jog elévülési idejének végéig kell megőrizni.

A látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő sportfejlesztési program jóváhagyására és a támogatási igazolás kiadására irányuló hatósági eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokat a 39/2011. (VI. 30.) NEFMI rendelet tartalmazza.

Néhány fogalom ezen adókedvezmény tekintetében:

a)      látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong sportág;

b)      látvány-csapatsportban működő amatőr sportszervezet: minden olyan, a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő sportegyesület vagy sportvállalkozás, amelyik nem minősül hivatásos sportszervezetnek;

c)      látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet: a látvány-csapatsportágak országos sportági szakszövetsége által kiírt versenyrendszer:

• legmagasabb felnőtt bajnoki osztályában részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás, vagy
• alsóbb osztályaiban részt vevő (indulási jogot elnyert) sportegyesület vagy sportvállalkozás abban az esetben, ha az ilyen sportszervezet hivatásos sportolót is alkalmaz;

d)     látvány-csapatsport támogatása: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke az e törvényben meghatározott jogcímeken;

e)      a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a 22/C. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportigazgatási szerv, a 22/C. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állít ki a látvány-csapatsport tevékenység támogatója és a támogatás igénybevételére jogosult szervezet részére;

f)       sportcélú ingatlan: az az ingatlan, ingatlanrész, amelynek alapvető rendeltetése, hogy a sportról szóló törvényben meghatározott sporttevékenységre használják.”

A következő tanévtől módosítana a Kormány az érettségi vizsga néhány feltételén.

Tervezett pontozási rendszer

A ketteshez a 2013/2014-es tanévtől nem 20, hanem 25% kell majd, közép- és emelt szinten egyaránt – áll a kormány.hu-n közzétett előterjesztésben, amelyet május 3-ig lehetett véleményezni.

Középszintű érettségi:

80–100% elérése esetén jeles (5),

60–79% elérése esetén jó (4),

40–59% elérése esetén közepes (3),

25–39% elérése esetén elégséges (2),

0–24% elérése esetén elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi:

60–100% elérése esetén jeles (5),

47–59% elérése esetén jó (4),

33–46% elérése esetén közepes (3),

25–32% elérése esetén elégséges (2),

0–24% elérése esetén elégtelen (1)

Kevesebb idegen nyelv közül lehet választani

A javaslat szerint a jelenlegi huszonnégy idegen nyelv helyett hat világnyelvből, egy klasszikus nyelvből és a nemzetiségek által használt nyelvek közül a magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből lehet idegen nyelvi érettségi vizsgát tenni.

Ebben a vizsgaidőszakban az angol és a német mellett a beás, a bolgár, az eszperantó, a finn, a francia, a héber, a holland, a horvát, a japán, a kínai, a latin, a lengyel, a lovári, az olasz, az orosz, a portugál, a román, a spanyol, a szerb, a szlovák, az ukrán és az újgörög közül választhattak a diákok.

Pszichológiából is lehet érettségizni

Először a 2014/2015-ös tanév májusi-júniusi vizsgaidőszakában – a pszichológia választható közismereti vizsgatárgyként szerepel majd a szabályzatban. 2014 májusától utazás és turizmusból viszont csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felül, hatodik tárgyként lehet érettségizni.

Törlik a választható vizsgatárgyak közül az ábrázoló művészeti geometriát, a magyar népzene alapjait, a hangtani és akusztikai alapismereteket, a hangkultúrát, valamint több művészeti tantárgyat.

Az előterjesztés a 2013/2014. tanév május-júniusi vizsgaidőszakától módosítani kíván az előrehozott érettségi vizsga fogalmán, mely szerint előrehozott érettségi vizsga letételére csupán – további tényezők együttes figyelembevételével – élő idegen nyelvből, latin nyelvből, informatikából kerülhet sor.

Az előterjesztés szövege elérhető az alábbi linken:

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/az-erettsegi-vizsga-vizsgaszabalyzatanak-kiadasarol-szolo-100-1997-vi-13-korm-rendelet-modositasarol-szolo-eloterjesztes

Az elektronikusan letétbe helyezett számviteli beszámolók adattartalmát a céginformációs szolgálat elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével, eseti jelleggel megvizsgálja – ezt is tartalmazza a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendelettervezete, amely a kormány honlapján jelent meg.

Amennyiben az adattartalom ellenőrzésének eredményeként a céginformációs szolgálat azt állapítja meg, hogy a beszámoló benyújtása nem volt jogszerű, erről – a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő elteltét követő 20 napon belül – értesíti az állami adóhatóságot.

A 2009-ben hozott rendeletet módosító tervezet másik szabálya azt írja elő, hogy a céginformációs szolgálat – a beérkezése után – informatikailag ellenőrzi a beszámolókat. Ennek lényege: összeveti a beszámolóban szereplő cégjegyzék- és adószámot a cégjegyzék adataival. Ha a számok azonosak, a beszámolót befogadja a szolgálat, ha különböznek a számok, akkor erről haladéktalanul elektronikus értesítést küld a beszámolót beküldő személynek. Ekkor a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. Ez a rendelkezés várhatóan szeptember 1-jén lép hatályba, így a 2011. évi beszámolók közzétételére még nem kell alkalmazni.

A tervezet szövege megtekinthető az alábbi linkre kattintva:

http://www.kormany.hu/download/4/63/80000/sz%C3%A1mviteli%20R%20m%C3%B3d.pdf

 „Az Országos Bírósági Hivatal rendszeresítette és 2012. március 1. napján közzétette - a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelet alapján – a papír alapú űrlapokat (kitölthető és nyomtatható formában), valamint a hozzájuk tartozó kitöltési útmutatókat:

·         egyesület esetén: nyilvántartásba vételi kérelem, változásbejegyzési kérelem, törlési kérelem,

·         alapítvány esetén: nyilvántartásba vételi kérelem, változásbejegyzési kérelem,
törlési kérelem,

·         párt esetén: nyilvántartásba vételi kérelem, változásbejegyzési kérelem, törlési kérelem,

·         közhasznú jogállás nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztésére.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a közzététel időpontjától az űrlapok alkalmazása a fenti kérelmek előterjesztése során kötelező!

A nyomtatványokat a bíróságok központi honlapján a www.birosag.hu címen a Nyomtatványok-ŰRLAPOK cím alatt találják meg.

                                                            Országos Bírósági Hivatal”

(forrás: http://civil.kormany.hu/tajekoztato-urlapok-rendszeresiteserol-es-kozzetetelerol)

Megjelent a közigazgatási és igazságügyi miniszter 24/2012. (IV. 25.) KIM rendelete a civil szervezetek információs rendszeréről (Magyar Közlöny 2012. évi 49. száma). A rendelet nagy része 2012. június 30. napján lép hatályba.

A rendeletben foglalt szabályokat a Civil Információs Portálon közzéteendő adatokra kell alkalmazni.

A rendelet szerint a közzéteendő adatokat a Civil Információs Portál e célra kialakított felületén keresztül elektronikusan kell továbbítani a közzétételért felelőshöz.

szöveges adatot olyan formátumban kell a közzétételért felelős részére továbbítani, amely biztosítja a szövegben való kereshetőséget. Amennyiben a közzéteendő dokumentum érvényességének feltétele valamely személy vagy szerv aláírása, az aláírt dokumentum képileg egyező elektronikus másolatát is mellékelni kell.

A közzétételre az elektronikus rendszerben történő rögzítést követő 5 nap áll rendelkezésre.

Bármely, civil szervezetek számára is részvételi lehetőséget biztosító pályázat kiírója, a pályázattal kapcsolatos hirdetmények közzététele, valamint a civil szervezetekkel kapcsolatos adatok lekérdezése céljából kérheti a közzétételért felelőstől a felülethez hozzáférés biztosítását.

A Civil Információs Portál segítségével az országos névjegyzékből a civil szervezet neve, székhelye, nyilvántartási száma vagy adószáma alapján lehet keresést végezni, továbbá az alábbi szempontok szerint lehet csoportosítva adatokat gyűjteni:

a)      a szervezet típusa,

b)      a szervezet székhelye szerinti település,

c)      a szervezet célja szerinti besorolás,

d)     közhasznú jogállás.

Az előbbi csoportosított lekérdezés, a lekérdezés eredményeként a csoportosított adat mellett tartalmazza az egyes csoportokba tartozó civil szervezetek nevét, székhelyét, adószámát és a számviteli beszámoló adatait is.

A kincstár a kincstári monitoring rendszerbe érkezett, Civil tv. 53. § (4) bekezdése szerinti leválogatott adatokat

A szervezetek közötti együttműködési megállapodás szerint, az e célra kialakított számítástechnikai rendszeren keresztül megküldi a miniszternek.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) 53. § (7) bekezdésében meghatározott jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezet vezető tisztségviselője az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát zárt borítékban küldi meg a Civil Információs Portál szerkesztősége részére, amely a letétbe helyezés idejét és tényét közzéteszi a Civil Információs Portálon.

A kormány hivatalosan is bejelentette, hogy bevezeti a sárgacsekk-adónak hívott pénzügyi tranzakciós adót és hogy a jövőben telefonadót vet ki. Az elképzelések A következő lépés - Széll Kálmán-terv 2.0 című dokumentumban jelentek meg. 

A dokumentum letölthető a Kormány oldaláról:

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/elkeszult-a-szell-kalman-terv-2-0

Közvetlen hozzáférés a dokumentumhoz:

http://www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20%28SzKT%2020%29.pdf

A dokumentumból kiderül, hogy a kormány öt új adóintézkedésre építi a jövőt, ami az eddigi filozófiája szerint azt jelenti, hogy a munkára rakodó adókat és járulékokat csökkenti, de ezt a fogyasztást terhelő adók megemelésével ellensúlyozza.

Eszerint bevezetik a 0,1 százalékos pénzügyi tranzakciós adót, amelyet a vállalatoknak és a lakosságnak kell megfizetnie. Adót kell fizetni a készpénzfelvételre és -befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a sárga csekkek után is.

A dokumentumban nem szerepel a netadó, azonban már 2012-től bevezetnék a mobiladót, ami azt jelenti, hogy minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forintot kellene fizetni.

Az eredeti terveknek megfelelően 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett ágazati különadót, ugyanakkor duplájára, 16 százalékra emelik az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadóját.

A kormány 2014-ben kivezeti a bankadót, a biztosítókra azonban újabb adót vet ki. A kormány a dokumentumban úgy fogalmaz ugyan, hogy ez a biztosítási szektort érinti leginkább, ám végső soron a lakosság fizeti meg. A baleseti adó mintájára – ami a kormány idén vezetett be, és lényege, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást adóztatják meg – újabb termékekre vet ki fizetési kötelezettséget. Így 10 %-os adót kell fizetni a vagyon- és balesetbiztosítások után, a Casco esetében ez a mérték 15 %-os, a kötelezőnél pedig meghagyja a 30 %-ot.

A kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona-, az olajosmag- és fehérjenövény szektorban.

Megszüntetik ugyanakkor a magányszemélyek sokat vitatott 98 %-os különadóját – amit a Fidesz vezetett be, és a 2 millió forint feletti bérekre vetették ki, s mindeddig annak ellenére is életben tartották, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította. Ezzel kapcsolatban részlet a dokumentációból:

„Az adórendszer egyszerűsítése végett indokolt az adók számát ismét csökkenteni olyan közterhekkel, melyek nem hoznak jelentős bevételt, ugyanakkor szignifikáns adminisztrációs terhet jelentenek. A korábban leírt intézkedések közül az adónemek számát csökkenti a szektorális különadó megszűnése.

Ugyancsak csökken az adónemek száma azáltal, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás és a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba. A fentiek mellett megszüntetjük

·         a gyógyszertár szolidaritási díjat;

·         a magánszemélyek 98%-os különadóját és

·         a katasztrófavédelmi hozzájárulást,

melyek összességében mintegy 2 milliárd forint kiesést jelentenek.”

(részleges források: http://hvg.hu/gazdasag/20120423_szell_kallman_terv2_0_ujadok

http://www.kormany.hu/download/3/e8/80000/1-A_k%C3%B6vetkez%C5%91_l%C3%A9p%C3%A9s%20%28SzKT%2020%29.pdf)

Mivel netadót a fent említett dokumentum nem tartalmaz, sokan talán előnyben fogják a telefonálás helyett azon internet alapú kommunikációs programok használatát részesíteni, amelyek (amellett, hogy ingyenes videóval egybekötött beszélgetési lehetőséget is biztosít) lehetőséget adnak arra, hogy a mobil és vezetékes telefon percdíjainál kedvezőbb díjért hívhassunk akár mobil és vezetékes telefonokat is… Már régóta használható olyan számítógépre letölthető program, amely a következőkre alkalmas:

·         felhasználók közötti beszélgetés,

·         azonnali üzenetek váltása,

·         azonnali üzenet váltása akár 100 felhasználó között egyszerre

·         konferencia beszélgetés legfeljebb 5 felhasználó között,

·         fájlküldési lehetőség,

·         videokonferencia (a program újabb verziói esetén)

·         kredit vásárlás után vezetékes és mobiltelefon hívása (a jelenlegi mobil és vezetékes tarifáknál kedvezőbb díjért).

Elgondolkodtató…

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 2012. április 20-án került benyújtásra az Országgyűlésnek (a javaslat szövege megtekinthető:

http://www.parlament.hu/irom39/06858/06858.pdf)

Szabadon kikérhetné a neveket és a lakcímadatokat a nyilvántartásból a Miniszterelnökség az emberek személyre szóló tájékoztatása, valamint álláspontjának megkérdezése, azaz egy újabb nemzeti konzultáció céljából. Az adatkérésnél kiválasztási szempont lehetne az emberek neme, születési helye és ideje, lakcíme, családi állapota és házasságkötése vagy bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének helye.

A Miniszterelnökség kérésének teljesítését abban az esetben kellene megtagadnia a nyilvántartónak, ha az adatok kiadását az állampolgár letiltotta – kivéve, ha az adat kiszolgáltatására eseti engedélyt adott –, ha a kérelmező az adat felhasználásának célját, illetve jogalapját nem vagy nem megfelelően igazolta. A Miniszterelnökség az átvett adatokat – eltérő rendelkezés hiányában – az átvételtől számított 90 napig kezelhetné.

(részleges forrás: hvg.hu)

Ezek szerint az állampolgároknak külön kell intézkedniük (letiltaniuk az adatkiadást), ha nem szeretnének akarva akaratlanul megkereséseket kapni (és azt sem szeretnék, ha a személyes adatait felhasználják)?

Nekem ez egy kicsit olyan mint az elektronikusan kapott spam levelek… Nem szeretem őket kapni, nem is kértem, mégis jönnek…

Ugyan a közalkalmazottak / köztisztviselők lakásvásárlásához kapcsolódó állami kezességvállalás lehetősége már megszűnt, viszont talán érdemes róla írni, hisz a korábbi kezességvállalásoknak napjainkban még kihatása lehet.

A hitel lényege volt, hogy a jogszabályban rögzített igénylők esetén az állam készfizető kezességet vállal, ennek köszönhetően a köztisztviselők adásvétele a vételár 100 %-áig, a közalkalmazottak lakásvásárlása pedig az ingatlan hitelbiztosítéki értékének 100 %-áig megfinanszírozható volt. Az állami kezességvállalásnak díja volt, mértéke a kezességgel biztosított összeg 2%-a, amelyet az ügyfél akkor volt köteles megfizetni, ha nem a jogszabályban meghatározott módon szűnik meg az állami jogviszonya.

A 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet rendelkezik az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről.

Amennyiben a kölcsön fennállása alatt a köztisztviselő munkaviszonya megszűnik, ez egyben az állami kezességvállalás megszűnését is jelenti. Az állam készfizető kezessége kizárólag abban az esetben válik esedékessé, ha az adós nemfizetése miatt a pénzintézet a hitelt felmondja, vagy a végső lejártakor az adós nem fizeti vissza a kölcsönt.

Amennyiben az adós a hitelt nem törleszti, helyette az állam fizeti ki a hitelintézetnek a tartozást, azt követően az APEH adók módjára hajtja be a tartozást az adóson (tehát az ingatlanra terhelhetik, amely a Földhivatali tulajdoni lapon is megjelenik).

Az érvényesített kezességekről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal a Magyar Államkincstárt félévente tájékoztatja.

A 2011. CLXXV. törvény, az ún. „Civil törvény” jelentősen megváltoztatta a civil szervezetek eddigi gyakorlatát a beszámoló közzétételről. Míg a 2010. évi, az arra jogosult szerv által elfogadott beszámolójukat elegendő volt a számviteli törvényen kívüli más jogszabály által előírt közzétételi kötelezettség esetén a számviteli politikájukban rögzített módon hozzáférhetővé tenni, illetve közhasznú szervezetek esetén a közhasznú jelentésüket a saját honlapjukon közétenni, 2012-től – hasonlóan a cégbíróságon bejegyzett szervezetekhez – egységes módon és helyen kell ezt megtenniük.

Az új beszámolási és könyvvezetési szabályok ugyan csak a 2012-es évtől kötelezőek ezen szervezetek számára, az új letétbe helyezési és közzétételi szabályok már a 2011. évről elkészített beszámolókra is vonatkoznak. Különösen fontos ez azért, mert a Civil törvény 75. § (1) bekezdése értelmében 2012. január 1-je után csak olyan szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely az új szabályok szerint letétbe helyezte a beszámolóját!

A közzétételre már alkalmazandó új szabályok szerint az elfogadott 2011. évi beszámolókat a közhasznúsági jelentéssel, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt 2012. május 31-ig (az üzleti évet követő 5. hónap utolsó napjáig) kell megküldeni az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH). Ha a civil szervezet honlappal is rendelkezik, a közzétételi kötelezettség az azon való elhelyezésre is kiterjed, legalább a közzétételt követő 2. üzleti év adatainak közzététele évéig (a 2011. évi beszámolót 2015. május 31-ig!).

Ha a civil szervezet ezt a közzétételi kötelezettségét elmulasztja, és 1 éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíteni fogja az ügyészséget, és annak eredményeképpen kényszer-végelszámolási eljárás keretében megszüntetheti a szervezetet.

A 2011. évi, régi szabályok alapján elkészített, elfogadott beszámolót és a közhasznúsági jelentést tehát 2012. május 31-ig kell az OBH-nak megküldeni.

Az OBH-t az új jogszabály a beszámolók fogadására és közzétételére alkalmas informatikai rendszer felállítására kötelezi, ennek hatályát azonban 2012. június 30-ában határozta meg. Így az ezen időpont előtt beküldött beszámolókat kizárólag papír alapon lehet benyújtani, de ettől az időponttól kezdve 2014. május 30-ig majd lehetőség lesz a 2012. évet megelőző 2 év beszámolóját és közhasznúsági jelentését is közzétenni az OBH felé történő elektronikus úton való megküldéssel.

Az OBH az adatok könnyebb feldolgozása érdekében közleményben kérte a civil szervezeteket, hogy a 2012. május 31-ei határidőig az alábbi technikai előírások betartásával nyújtsák be a beszámolójukat és a közhasznúsági jelentésüket: A/4-es nagyságú, 80 g/m² súlyú papíron (ez az általános fénymásoló papír), egyoldalasan vagy a papír mindkét oldalán folyamatosan kitöltve.

Kérik a szervezeteket továbbá, hogy elsősorban postai úton, tértivevényes levélben juttassák el a dokumentumokat az alábbi címre:

Országos Bírósági Hivatal

Budapest 1363 Pf. 24/1.

A borítékon tüntessék fel: Beszámoló

Az OBH lehetőséget biztosít a beszámolók és közhasznúsági jelentések személyes beadására is, az alábbi helyen és időpontokban:

Országos Bírósági Hivatal – Országos Nyilvántartások Iroda (Budapest, V., Szalay u. 16.)

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő: 08.15 – 12.00 óra

Szerda: 08.15 – 12.00 óra

Péntek 08.15 – 12.00 óra

A civil szervezet a beszámoló és a közhasznú jelentés OBH felé történő megküldésével mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségének eleget tesz a 2011. évre.

Az OBH 60 napon belül az általa üzemeltetett elektronikus névjegyzékben hozzáférhetővé teszi az adatokat, így azok nyilvánossá válnak, ezzel szolgálva a civil szervezetek működésének transzparenciáját, illetve mentesítve a szervezeteket a további adminisztráció alól egy-egy pályázaton való indulás során.

Benyújtásra került a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) módosítására vonatkozóan egy módosító törvény – tervezet.

A tervezet célul tűzte ki a Ctv. 74. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezését. Ezen bekezdés jelenleg a következő szabályt tartalmazza:

„(5) Amennyiben egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”

A tervezet szerint a „Ctv. 74. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-je és a módosító törvény hatályba lépése között indított törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján kiszabott, de még meg nem fizetett pénzbírságot nem kell megfizetni.

A Ctv. 74. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-je és e törvény hatályba lépése között indított törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján kiszabott és megfizetett pénzbírságot 30 napon belül vissza kell téríteni a jogi képvisel ő részére.”

A tervezet indoklása szerint:

„A törvényjavaslat célja az újonnan bevezetett 74. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése, ugyanis nem érthető a jogi képvisel ő bírságolása e rendelkezések alapján.

·         Először is, ha nem csatolják a megfelel ő okiratokat, vagy azok nem jogszerűek, akkor nem törvényességi felügyeleti eljárás indul, hanem a kérelmet bírálják el ennek megfelelően (elutasítják, vagy hiánypótlás).

·         Amennyiben később indul törvényességi felügyeleti eljárás az nem róható fel jogi képviselőnek, az ügyvéd megbízása megszűnik a megbízás teljesítésével. A megbízás teljesítése alapesetben a kérelem benyújtása a cég bejegyzése . A kérelmet a cégbíróság elbírálta, teljesítette, jogszerűnek ítélte meg, tehát érthetetlen az utólagos bírságolás. Megszűnt megbízás alapján miért bírságolják a jogi képvisel őt egy elbírált kérelemért?

A rendelkezés megfogalmazása is pontatlan az alábbi körülményekre tekintettel:

·         „azért indul törvényességi felügyeleti eljárás,” (nincs részletezve, hogy az milyen eredménnyel zárul, elég e ennek akár alap nélküli megindítása is)

·         „mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja,” (nem részletezett, milyen időállapot szerinti adat, idő közbeni változás miatti, esetleges elütés okán téves), illetve a létesítő okirat,

·         „valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek ” (ezen iratokra nincs jogszabályi előírás és minta, azokat tartalmuk szerint kellene elbírálni. Aggályos, hogy azok jogszabályszerűségét ki, mi alapján ítéli meg, ha egyszer csak a létesítő okirat vonatkozásában tartalmaz előírást – viszonyítási alapot – a jogszabály).

Elképzelhető, hogy mindezen indokok alapján a cégeljárási bírság alkalmazásának feltételeit felülvizsgálják.

A tervezet szövege megtekinthető:

http://www.parlament.hu/irom39/06483/06483.pdf

Az elektronikus számlázás bevezetésének lehetőségét először, azaz az e-számlák kiállításához szükséges törvényi szabályozást a 20/2004 (IV.21) PM rendelet valósította meg, melyet 2008 január 1-el hatályon kívül helyeztek.

A számlák elektronikus úton történő kibocsátására vonatkozó alapvető követelményeket jelenleg a 2007/CXXVII számú (ÁFA) törvény 175§-a definiálja, mely (1) bekezdése kimondja, hogy:

„Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.”

A fentieken túl a törvény (2) bekezdése meghatározza az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek való megfelelés módját is, azaz:

„(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát

a)      az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy

b)      az elektronikus adatcsere-rendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani.”

A fentiek alapján lényegében az e-számla nem más, mint az áfa-törvényben meghatározott tartalommal bíró számla vagy egyszerűsített számla, melyet elektronikus formában bocsátottak ki, továbbá mely legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel rendelkezik.

Az elektronikus aláírás hitelesen igazolja a számla kiállítójának személyét, továbbá biztosítja az elektronikus számla hitelességét, tartalmának megváltoztathatatlanságát, sértetlenségét, vagyis az időbélyeggel együtt eleget tesz az ÁFA törvény 175. §-ban foglalt követelményeknek.

Fontos tudni, hogy az elektronikus számla formai, tartalmi és egyéb követelményeit meghatározó hazai rendeletek és törvények az Európai Uniós jogszabály (2001/115/EC) alapján készültek, vagyis azzal harmonikusak, így a magyar jogszabályok alapján kiállított e-számla megfelel az Uniós követelményeknek.

Nyílván sokakban felmerül a kérdés, hogy miért nem elegendő az amúgy is számítógéppel készített számlát/számlaképet egyszerűen valamilyen fájlban a vevő felé e-mailben továbbítani, miért szükséges az e-számlát elektronikus aláírással és időbélyeggel hitelesíteni. Ezzel kapcsolatban az APEH egyértelmű állásfoglalást adott ki, amely alapján a számítógéppel készített számla – amennyiben nem rendelkezik a hitelesítéshez szükséges kellékekkel – papíralapú számlának minősül, így annak továbbítása a vevő részére csak papír formában lehetséges és jogszerű.

Az e-számla formátumát, illetve a tartalmi kötelmeket pontosan definiálják a vonatkozó jogszabályok, ennek ellenére néhány dolgot érdemes mégis ezzel kapcsolatban áttekinteni.

Az ÁFA törvény kimondja, hogy az elektronikus számla legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyeggel rendelkezik. Ezen túlmenően a 46/2007 (XII.29) PM rendelet 3§-a meghatározza, hogy:

„Elektronikus úton kibocsátott és/vagy ilyen alapon rendelkezésre álló számla esetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 47. §-ának (2) bekezdésében előírt bemutatási kötelezettségnek a számla kibocsátásakor érvényben levő - az állami adóhatóság által közleményben közzétett - formátumnak megfelelő adatok átadásával kell eleget tenni.”

Az adóhatóság által elfogadott fájlformátumokról az APEH „Közlemény az elektronikus számlázásról” közleményében lehet olvasni, mely pontosan definiálja az általa elfogadott fájlformátumokat, melyek:

a)      .txt formátum (text fájl), mely nem formázott szöveget, illetve karaktereket tartalmaz, továbbá nem találhatók a fájlban - a soremelésen és az oldalkezdet jelzésén kívül - utasítások, és a fájl tartalma (a fájlban szereplő szöveg, illetve karakterek) egyértelműen megfeleltethető a kinyomtatott adatoknak (a fájlban szereplő karakterek sorozata, tulajdonsága a papírra történő kinyomtatással sem változik).

b)      print fájl formátum az APEH által meghatározott fájlstruktúra szerint

c)      .xml fájlformátum

„Az előzőekben részletezett fájlformátumokban az elektronikus számlákat kérésre floppyn vagy CD lemezen kell az adózónak az adóhatóság rendelkezésére bocsátania.”

A jogszabály, illetve az APEH közleménye közösen kimondja, hogy az elektronikus számlát az APEH által közzétett formátumban kell az adóhatóság rendelkezésére bocsátani, vagyis az APEH közleményben olvasható fájlformátumok valamelyikét a hiteles elektronikus számlából kell előállítani.

Az egyedi fájlformátumban készített elektronikus számlák több nehézséget is okozhatnak mind a kibocsátónak, mind pedig a számla befogadójának (részletesen erről az e-számla formátuma fejezetünkben olvashat). A legnyomósabb okot az egyedi fájlformátum ellen azonban a hazai jogszabályok szolgáltatják. A 24/1995 PM rendelet 1/H. §-a szerint:

„1/H. § (1) Az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla és az 1/F. § (2) bekezdés szerint megőrzött számla helyszíni ellenőrzése során az adóhatóság részére

a) biztosítani kell a számla olvashatóságához szükséges technikai eszközöket,”

Azaz mind a számla kiállítójának, mind pedig a befogadójának biztosítani kell minden eszközt az APEH részére a számla olvashatóságához. Ezek alapján kellemetlen lehet, ha néhány év múlva egy ellenőrzés során nem áll rendelkezésre a számla olvasásához szükséges alkalmazás, mivel az alkalmazás készítőjénél a szoftver már nem elérhető (már nem gyártják az adott alkalmazást, formátumot váltottak stb), vagy éppen már maga az alkalmazás készítője sem létezik. 

Az elektronikus dokumentumok digitális archiválását, így az elektronikus számlák megőrzésének módját a 114/2007 (XII.29) GKM rendelet szabályozza. A rendelet 2.§-a kimondja, hogy:

„(1) A megőrzésre kötelezett a megőrzési kötelezettség lejártáig folyamatosan köteles biztosítani, hogy az elektronikus dokumentumok megőrzése olyan módon történjen, amely kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, valamint védi az elektronikus dokumentumokat a törlés, a megsemmisítés, a véletlen megsemmisülés és sérülés, illetve a jogosulatlan hozzáférés ellen.”

A 4.§ kimondja továbbá, hogy:

„(1) Ha a megőrzésre szánt elektronikus dokumentumot az Eat. szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el, a megőrzésre kötelezett a megőrzéssel az Eat.-ban meghatározott archiválási szolgáltatót is megbízhat. Ha a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum megőrzéséről a megőrzésre kötelezett nem az Eat.-ban meghatározott archiválási szolgáltató útján gondoskodik, akkor az e §-ban foglaltak szerint kell eljárnia a 2. § (1) bekezdés szerinti utólagos módosítás lehetőségének kizárása érdekében.”

Tehát a jogszabály értelmében a hiteles elektronikus dokumentumok, e-számlák megőrzéséről, archiválásáról gondoskodhat a kibocsátó is, de azzal megbízható egy digitális archiválás szolgáltató is.

Az elektronikus számlákat csak és kizárólag digitális módon lehet tárolni, hiszen azok csak az eredeti, elektronikus formában alkalmasak adóigazgatási azonosításra (lásd APEH: Közlemény az elektronikus számlázásról, 2005.08.31)

James Tobin (aki 2002 március 11-én hunyt el) egy amerikai közgazdász volt, aki életében többek között tanított a Harvard és a Yale Egyetemeken, tagja volt a Közgazdasági Tanácsadók Tanácsának. Ő fejlesztette tovább a Keynes-i közgazdaságtant. Úttörő tudományos munkája kiterjedt a befektetések, a monetáris és fiskális politika és a pénzügyi piacok területére. Hozzá fűződik a „Tobin modell” néven ismert, a cenzorált endogén változókra vonatkozó elv. Közgazdasági Tudományok Nobel díját kapta 1981-ben.

„A kereskedelmi és jegybankok, spekulánsok, multinacionális vállalatok, kormányok és más pénzügyi piacok és pénzügyi intézmények igényeit kielégítő piacok naponta több ezer milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak. A magánszemélyek csak a forgalom elenyésző részét adják, az ő ügyleteiket brókerek és bankok intézik. Sok tekintetben a devizapiacok állnak a legközelebb a tökéletes piac elméletéhez, aminek forrása a hatalmas forgalom, a piac rendkívüli likviditása, a szereplők magas száma, földrajzi szétszórtsága, a kereskedési idő (hétvégék kivételével napi 24 óra), az árfolyamokat befolyásoló tényezők sokfélesége és a magas elérhető haszonkulcs. Számos külföldi és hazai bróker kínál virtuális kereskedési felületeket, köztük olyanok is, akik nem közvetítik a kereskedő megbízásait a tőzsdére, hanem saját tőkével vállalnak fedezetet arra. Ők az úgynevezett "market maker"-ek. Legtöbbször nem biztonságos a kereskedés náluk, sokuk egyáltalán nem áll semmilyen pénzügyi felügyelet ellenőrzése alatt. Azok a brókerek, az ún. ECN brókerek, akik azonnal, jutalék nélkül továbbítják a kereskedők megbízásait a tőzsdére, sokkal megbízhatóbbak, lényegesen olcsóbbak és stabil technikai hátteret biztosítanak.” (forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_devizapiac)

James Tobin a spekulációs pénzmozgásokat nagyon károsnak ítélte, és ezek ellehetetlenítésére javasolt nagyon kis mértékű adót. A Tobin-adó megnehezítené a valuták értékének ingadozását kihasználó pénzváltásokból – teljesítés nélküli – jövedelemre lehessen szert tenni, viszont csekély, pár ezrelékes mértéke miatt a reálgazdasági folyamatokat nem gátolná.

„Az egyelőre csak értesülés szintjén mozgó információk meglehetősen furcsa kormányzati adótervekről árulkodnak. A bankautomatás készpénzfelvétel, a munkabér bankszámlára utalása, csoportos beszedési megbízás, a rezsi sárga csekken történő befizetése után kellene fizetni a kormány terveiben szereplő pénzügyi tranzakciós adót. Ebben a formában ez valójában nem (csak) a pénzügyi intézményeket sújtó teher, hanem praktikusan egy új áfa. Vagy szja.

Amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasz múlt heti számában a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésének szükségességéről írt, mindenki az Európai Unió által is fontolgatott úgynevezett Tobin-adóra gondolt. James Tobin elmélete alapján a tőkepiaci tranzakciókat adóval sújtanák, a megemelkedő tranzakciós költségek miatt pedig a spekulatív pozíciók volumene visszaszorulna. Eredetileg a deviza-tranzakciókra vetették volna ki az adót a magas volatilitás és a gyors pénzmozgások megfékezésére. Azóta több olyan elképzelés is megjelent, amelyik az adó alapját kiszélesítette volna, ám a lényeg sokáig nem változott: a (jellemzően határon átnyúló) tőkemozgás megterhelésének elsődleges célja a pénzügyi szereplőknek való "költségokozás".” (forrás: http://www.portfolio.hu/gazdasag/adozas/ez_nem_tranzakcios_ado_hanem_egy_uj_afa.165636.html)

A pénzügyi tranzakciókat terhelő különadó minél gyorsabb bevezetését sürgette 2011. decemberében Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter is. Szerinte már 2012 első hónapjaiban eredményeket kell elérni, különben a pénzügyi piacok stabilitása mellett a pénzügyi rendszer társadalmi elfogadottsága is veszélybe kerül.

(részleges források:

http://en.wikipedia.org/wiki/James_Tobin

http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9nz

http://index.hu/gazdasag/vilag/2011/12/25/schauble_bevezetne_a_tobin-adot)

A kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet megjelent a 2012. április 2-ai 37-es Magyar Közlönyben.

A rendelet 2012. április 3-án (azaz tegnap) hatályba lépett, célja a dizájner drogok visszaszorítása, amely a konkrét szerek mellett az alapvegyületeket felsoroló úgynevezett C listát is tartalmazza.

Az államtitkárság hangsúlyozta: a rendelet elfogadására azért volt szükség, mert az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a nagyrészt interneten forgalmazott újszerű vegyületek forgalma. Az úgynevezett dizájner drogok jelentős térnyerését igazolják a rendőrség tapasztalatai és a szerek miatt kezelésre szorulók számának fokozatos növekedése is. Ezért az Európai Unió számos országa elfogadta a megfelelő szabályozást a dizájner drogok ellenőrzése érdekében.

A dizájner drogokat valamely kábítószernek minősülő, ezért szigorúan ellenőrzött anyag kémiai szerkezetének a módosításával hozzák létre, hogy azok hatásukban az eredeti kábítószerhez hasonlóak maradjanak, de legálisan forgalmazhatók, használhatók legyenek. A kémiai módosítások miatt a rendeletben szereplő listára ezért konkrét vegyületek mellett vegyületcsoportok is felkerültek.

Az államtitkárság felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az új anyagok a hagyományos szereknél rombolóbb hatásúak lehetnek. Hozzátették, fontos, hogy a dizájner drogok a tilalmazás szempontjából a kábítószerekkel azonos megítélés alá essenek, mert csak így akadályozható meg ezen anyagok ellenőrizetlen forgalmazása és terjesztése. Az ilyen anyagokkal engedély nélkül végzett tevékenység akár 3 év szabadságvesztéssel is sújtható.

(részleges forrás: http://hvg.hu/egeszseg/20120403_dizajner_drogok_rendelet)

A Magyar Közlöny 37. számában megjelent a 63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.

A rendelet 2012. április 15-én lép hatályba, és jelentősen megemeli a közlekedési szabálysértések miatt kiszabható szankciókat.

Nem taxatíve felsorolás a pénzbírság, illetve helyszíni bírság tételekből:

·         ittas vezetés (ha nem minősül bűncselekménynek): 20.000 Ft-tól 50.000 Ft-ig terjedően;

·         ittas személynek a vezetés átengedése 25.000, illetve 50.000 Ft;

·         elsőbbségre vonatkozó szabályok megszegése (ha szabálysértés nem valósul meg): 15.000 Ft-tól 40.000 Ft-ig terjedően;

·         az előzésre vonatkozó szabályok megszegése (amennyiben szabálysértés nem állapítható meg): 15.000 Ft, illetve 30.000 Ft;

·         a jármű műszaki érvényességi ideje több mint 3 hónapja lejárt, de 6 hónapot nem haladta meg: 15.000 Ft, illetve 30.000 Ft;

·         a jármű műszaki érvényességi ideje több mint 6 hónapja lejárt, de az 1 évet nem haladta meg: 20.000 Ft, illetve 40.000 Ft;

·         a jármű műszaki érvényességi ideje több mint 1 éve lejárt: 25.000 Ft, illetve 50.000 Ft;

·         másodfokú viharjelzés megsértése: 15.000 Ft, illetve 30.000 Ft;

·         a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok megsértése (amennyiben szabálysértés nem állapítható meg): 15.000 Ft-tól 60.000 Ft-ig terjedően.

A rendelet szövege az alábbi linken megtekinthető (Magyar Közlöny):

http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&ved=0CCEQFjAA&url=http%3A%2F%2Fkozlony.magyarorszag.hu%2Fpdf%2F12426&ei=13l8T-O7MIjPtAbmh_Fz&usg=AFQjCNF6gGZPBYaqcZqwXazw66PDQwgeAg&sig2=W8IN1rbZ8SWPrQg1y5fMXA

A kormány Otthonteremtési programja keretében 2012-től újból igényelhető a vissza nem térítendő lakásépítési támogatás (ez a szociálpolitikai kedvezmény, vagyis szocpol). Összege a gyermekek számától, az ingatlan hasznos alapterületétől és az ingatlan energetikai minősítésétől függően 800 ezer és 3,25 millió forint között mozog, ami – egyéb szigorú feltételek betartása mellett – csak új lakás vásárlásához és építéséhez igényelhető. A támogatást az eltartott gyermekek után lehet igényelni, vagy meg kell ígérni legalább két gyermek vállalását. Az egy négyzetméterre jutó vételár nem lehet több 300-350 ezer forintnál.

Gépkocsi-vásárlási szocpollal segítene a kisgyermekes családokon a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kedvezményt kifejezetten sokgyermekes családokra és nagy autókra szabnák.

A javaslatot megfogalmazó Népesedési akcióterv előzetes vázlatát március végén mutatták be az ötleteket összegyűjtő Népesedési Kerekasztal és a kidolgozásért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselői.

A hvg.hu szerint a gépkocsi-vásárlási szocpol a minisztériumtól érkezett – árulta el Kopp Mária, a kerekasztal szervezője. Neki Matolcsy György mondta, hogy ezt tervezi a tárca.

Kopp Mária szerint a vissza nem térítendő autóvásárlási támogatást kifejezetten sokgyermekes családokra szabnák, olyan nagyobb gépkocsi vásárlásához, „amelybe befér legalább négy gyermek” – mondta a kutató.

Az autópiaci szakértők kósza, értelmetlen ötletnek tartják a kezdeményezést. Ha a kormány úgy valósítaná meg, mint a lakásvásárlási szocpolt, akkor csak új autóra lehetne kérni a támogatást. Ezzel azonban az lenne a probléma, hogy jelenleg rengeteg jó használt autó van a piacon – mondta a hvg.hu-nak Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője.

Egészen mással kellene segíteni a családokat ahhoz, hogy autóhoz jussanak – nagyjából ez a konszenzusos álláspont summázható a hvg.hu által megkérdezett autópiaci és gépjármű-hitelezési szakértők véleményéből. Az ötlet megvalósítását többen azért sem tartják ésszerűnek, mert a jelenlegi feszített költségvetési helyzetben (évekig tartó kiigazítási kényszerrel) nem reális egy újabb kiadási tétellel bővíteni a büdzsét.

További problémát jelentene, hogy a támogatás vélhetően nem lenne jelentős összeg. A január elseje óta ismét igényelhető lakásépítési szocpol a gyermekek számától függően 800 ezer és 3,25 millió forint között alakulhat. Ebből kiindulva egy autóra valószínűleg nem lehetne több támogatást kapni pár százezer forintnál, ami azért még a családokat valószínűleg nem segítené hozzá, hogy kiegészítsék azt pár millió forinttal – mondta a BankRáció.hu munkatársa.

A pénzintézetek oldaláról sem lenne zökkenőmentes az ötlet keresztülvitele, ugyanis a 2008-as válság kitörése előtti jelentős mértékű autóhitelezés az utóbbi években komoly veszteségeket okozott nekik. A Magyar Nemzeti Bank tavaly év végi hitelezési statisztikája szerint az 55 milliárd forint (forintalapú) gépjárárműhitel-állományból 35 milliárd bedőlt, és csak az állomány 30 százaléka, 17 milliárd forint számít teljesen problémamentesnek. A devizaalapú hiteleknél sem rózsás, de azért jóval jobb a helyzet: 274 milliárd forintnyi állományból 221 milliárd problémamentes.

A banki gépjármű-finanszírozás (hitellel vagy lízinggel) jelenleg két oldalról is nagyon korlátozott – mondta a hvg.hu-nak Erdélyi Péter, a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesülete elnöke. Egyfelől a pénzintézetek hiteleznének, viszont csak jó hitelképességű ügyfeleknek. Ilyenből azonban kevés van. Másfelől a magánvevők csaknem teljesen hiányoznak a piacról, így hiteligénylő egyébként sem sok van.

A gépjármű-vásárlási szocpollal az NGM úgy tűnik, ismét belevágna az első Orbán-kormány idején született "három szoba, három gyerek, négy kerék" jelmondat megvalósításába. A jelmondat 2000-ben hangzott el Orbán Viktor második ország-értékelő beszédében. Mint a kormányfő később elmagyarázta, arról volt szó, hogy „legyenek gyermekek, legyen hol lakni és bizonyos fogyasztási javakat is meg tudjanak maguknak szerezni az emberek”. Orbán Viktor akkoriban több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a „négy kerék” nem szigorúan a gépkocsikról, hanem általában a javuló életminőségről és a középosztály erősítéséről szólt

Ahhoz, hogy a családok autót vásároljanak, létbiztonságra lenne szükség, ami a gazdaság növekedésével, a foglalkoztatás bővülésével lenne megközelíthető – mondta Erdélyi Péter. Hiszen csak ilyen környezetben számíthatnának a családok tartósan biztos jövedelemre, amely mellett tervezhetnék egy gépjárműhitel törlesztését is.

Ma ettől az állapottól még nagyon távol vagyunk. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 220 ezer forint körül van, ebből valamivel több, mint 140 ezer forintot kaphat kézhez egy munkavállaló. Ekkora jövedelem mellett még akkor sem képzelhető el egy 50-60 ezres törlesztő-részlettel járó autóhitel, ha a családban ketten keresnek legalább ennyit.

Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége elnöke ezt azzal árnyalta, hogy az autóvásárlások megindulásához a potenciális vásárlók jövőbe vetett bizalmára lenne szükség, most azonban ez teljesen hiányzik, így érthető, hogy mindenki elhalasztja az autóvásárlást, aki szeretne kocsit venni. Mint mondta, örül minden ötletnek, ami fellendítené az autópiacot, de a bizalomhiányt nem lehet megkerülni egy gépjármű-vásárlási szocpollal.

(források: http://hvg.hu/gazdasag/20120403_gepjarmu_szocpol_ngm

 http://nol.hu/gazdasag/harom_gyerek__negy_kerek__a_kocsira_is_szocpolt_adna_matolcsy)

Kevesebb, mint 50 sertéstelepet érint Magyarországon az a 2008-as uniós direktívában megfogalmazott állatjóléti előírás, amely szerint az anyakocákat tilos elkülönítetten tartani. Ezen uniós rendelkezés 2013. január 1-jétől lesz kötelező az EU valamennyi tagállamában (A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról - kodifikált változat)

Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a tárca információi szerint 45 sertéstelepen kell még javítani az anyakocatartás feltételein. Hangsúlyozta, a tartási körülmények javítását ezeken a telepeken is elvégzik még a jövő év elejéig.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének internetes oldalán megjelenő cikk szerint az Európai Unió tagállamok közül csak három felel meg annak az állatjóléti előírásnak, amely előírásait 2013 január 1-től kell alkalmazni. Ez a sertéstartókra vonatkozik, mely szabály megtiltja az egyedi kocaállások alkalmazását. Csupán Anglia, Svédország és Luxemburg készült el a termelők számára jelentős többletköltséget, a telepek életét felforgató intézkedésre. Az állatokat ugyanis ezen túl csak csoportosan szabad tartani, míg a legmodernebb istállók ma egyedileg tartják a kocákat.

A rendszerváltás előtti körülbelül 10 millió feletti sertés-állomány az utóbbi években 3 millióra apadt. Ez egyszerű gazdasági racionalitás, hiszen a (többek között) a sertés-tartás is ráfizetéses ágazatnak tekinthető.

„Magyarországon a legelterjedtebb tartásmód a csoportos tartás, vagyis – a tojótyúkok ketreceivel ellentétben – itthon nem számíthatunk nagyobb krízisre az EU-előírás miatt. Más kérdés, hogy a kontinens sertéspiacát szinte biztos, hogy megviseli a változtatás: egyrészt annak költségeit a fogyasztókra kell terhelnie a termelőknek, másrészt kieshet néhány százaléknyi telep, mely nem tud megfelelni. Így az élősertés, majd a húsárak is jelentősen drágulhatnak. Annál is inkább, mert most óriási kereslet van az európai disznóért: viszik az oroszok, viszik a kínaiak, de hoznak be például a magyar kereskedők és húsiparosok is. Mindez emeli az árakat, s nálunk egy speciális helyzet alakul ki.

Tehát Magyarországon nem a csoportos tartásra való átállás okoz fejfájást, vagy éppen áremelkedést, hanem a sertéshiány. A KSH legfrissebb jelentése szerint 2011. december 01-én alig haladta meg a 3 milliót az állomány. A feldolgozóknak 3 millió disznóra van szükségük a jelen helyzetben, de mivel a hazai állomány egy része növendék és tenyészállat, ezért legalább egymillió disznót, vagy annak megfelelő húst kell importálni. Az import viszont a forint gyengesége miatt drága, emiatt nő a kereslet a hazai sertés iránt, s mindez jelentős áremelkedést okozott. Ha az európai szabályozás miatt a másik 26 tagországban csökken némileg a sertésállomány, úgy elképzelhető, hogy 2013-ban is kitart a magas sertésár. Vagyis itthon is megérheti malacot hizlalni, ami segítheti a hazai terveket: növelni lehet az állományt. A tervek szerint 2020-ban már 6 millió disznó röföghet az ólakban.

Amit viszont az agrárkormányzat és szakmai szervezetek is támogatnak: a kormány elé kerül napokon belül a sertésprogram, amely igen sokrétűen – a hitelezéstől a jogszabályok megváltoztatásán, az integrációk, a szociális foglalkoztatáson a szövetkezés támogatásán keresztül próbál hatni az ágazatra. Ennek megfelelően 3 fő tenyésztői csoport alakulhat ki:

a)      a módosabb fogyasztók számára helyben termelt kisüzemi sertéseket tartókra, akik fel is dolgozzák és el is adják a speciális termékeket.

b)      A második kört a szociális szövetkezeti formákban működő tenyésztők alkotják, melyek a helyi intézmények, iskolák, étkeztetők, kórházak igényeit elégítik ki.

c)      Míg a harmadik kör a főként nagyobb feldolgozók által létrehozott integrációk keretében, nagyüzemi módszerekkel dolgozó sertéstenyészők alkothatják.”

(Részleges forrás: Szabad Föld)

A jogszabály kodifikált szövege megtekinthető az alábbi linken is:

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2009:047:0005:01:HU:HTML

Megjelent a 2012. évi 34. Magyar Közlönyben a vidékfejlesztési miniszter 28/2012. (III. 24.) VM rendelete a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló 24/2010. (III. 19.) FVM rendelet módosításáról.

A rendelet módosítás szerint a zöldség-gyümölcs termelői csoportok a tanácsi rendelet 103a. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást vehetnek igénybe legfeljebb a bizottsági rendelet 49. cikk (2) bekezdésében meghatározott mértékig a bizottsági rendelet 46. cikkében foglaltaknak megfelelően, figyelemmel a strukturális alapokból a „konvergencia” célkitűzés alapján 2007–2013 között nyújtott támogatásra jogosult régiók jegyzékének felállításáról szóló 2006. augusztus 4-i 2006/595/EK bizottsági határozatra, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. § a) pontjára.

A támogatás igénylésének és felhasználásának feltételei a rendelet módosítás részletesen tartalmazza.

A rendelet módosíts szövege elérhető az alábbi linken (Közlöny állapot):

http://www.kormany.hu/download/c/e0/80000/MR_2012_028_(III_24)_VM_rendelet.pdf

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény)

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

A Civil törvény hatálya

·         Kiterjed a Ptk. Alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre

·         Hatályát veszti:

a.)    az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv.

b.)    a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv.

c.)    a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv.

d.)   a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv. végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet

A civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés

Továbbra is az ügyészség gyakorolja, jogszabályoknak, belső szabályzatoknak megfelel-e a civil szervezet működése, amennyiben nem, keresettel élhet a bírósághoz:

a)      megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b)      a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,

c)      ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy az előző pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma 10 fő alá csökken.

A civil szervezet feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén -a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

Civil szervezetek nyilvántartása

·         A civil szervezeteket a törvényszék veszi nyilvántartásba.

·         Országos, egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartás

·         Civil Információs Portál: olyan honlap, amely az előzőeket hivatott szolgálni. (www.civil.info.hu) (hatályba lépés: 2012. június 30.)

·         Minden adat nyilvános, kivéve az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása

Civil szervezet gazdálkodása

·         A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

·         A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet, ideértve a közhasznú tevékenységet is, valamint azt, hogy gazdasági, vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

·         A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

A civil szervezet bevételei:

a)      egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

b)      gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c)      a költségvetési támogatás:

·         a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

·         az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

·         az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

·         a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d)     az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e)      más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f)       befektetési tevékenységből származó bevétel;

g)      az előző pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):

a)      alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b)      gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c)      a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d)     az előző pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai

Az alapcél szerinti tevékenységből, illetve a gazdasági vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani.

Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Könyvvezetés egyszeres vagy kettős könyvvitelben, magyar nyelven, forintban történhet.

A civil szervezet beszámolója tartalmazza:

a)      a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b)      az eredmény-kimutatást (eredmény-levezetést),

c)      kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni.

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

A közhasznúsági mellékletben (jelentésben) be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Amennyiben a szervezet saját honlappal rendelkezik, akkor ott is köteles ezt közzétenni.

Amennyiben a civil szervezet a fentieket elmulasztja, és azt 1 éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett, létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

a)      civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy

b)      olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a)      az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot, vagy

b)      a 2 év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c)      a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább 1 teljesül:

a)      a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (ezen bevételbe nem számít bele az államháztartás alrendszereiből folyósított azon pénzeszköz, amelynek rendletetése az állam felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott feladat ellátásának egy részét célozza; ha annak nyújtása normatív alapon történik; illetve az EU strukturális alapjaiból támogatott tevékenység fedezetét jelenti), vagy

b)      a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a 2 év átlagában, vagy

c)      közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

a)      milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő,valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

b)      gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

c)      gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

d)     közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek 2 egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie a Civil törvényben foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg.

Állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést csak közhasznú jogállású civil szervezettel köthet.

A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok

·         A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

·         A több tagból álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell

a)      az ülésezés gyakoriságára – amely az évi 1 alkalomnál kevesebb nem lehet –, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,

b)      a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

c)      ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

d)     a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára

vonatkozó szabályokat.

A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy a létesítő okirat felhatalmazása alapján a belső szabályzatának rendelkeznie kell

a)      olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

b)      a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

c)      a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

d)     a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell

a)      a véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

b)      abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják – a határozatképesség kivételével – a Civil törvény 37.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint

c)      a 37.§ (2) bekezdés b)–d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)      a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b)      a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

A Herzog-műkincsek ügyében jogerősen elutasította az örökösök keresetét 2008-ban (tehát közel 9 éves eljárás befejezéseként) a Fővárosi Ítélőtábla.

A Herzog-örökösök ezt követően Amerikában indítottak eljárást, amellyel összefüggésben a restitúciós kereset elutasítását kérte a magyar állam, mondván még 1973-ban rendezték az örökösök igényét az USÁ-val.

Herzog Mór Lipót örökösei 2010 nyarán perelték be Washingtonban a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben, a nácik által ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztályának szerdai közlése szerint a Magyar Köztársaság a Washington D.C. körzeti bíróságához benyújtott pergátló kifogásban kérte a Herzog Mór Lipót örökösei által beadott kereset elutasítását. A minisztérium közleménye felidézi, hogy a jogvita tárgya 44 olyan műalkotás, amelyek egykor báró Herzog Mór Lipót (1869-1934) II. világháború előtt felhalmozott hatalmas műkincsgyűjteményének részét képezték.

A Magyar Köztársaság, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az illetékes washingtoni bíróságtól több jogcímen kérte Herzog Mór Lipót örökösei, David L. de Csepel amerikai és másik két olasz állampolgárságú rokona keresetének elutasítását, többek között arra hivatkozva, hogy a keresetlevélben megjelölt igényt az Egyesült Államok kormánya és a Magyar Népköztársaság kormánya az 1973-ban megkötött, úgynevezett vagyonjogi megállapodás alapján már rendezte.

A megállapodás szerint a magyar kormány az Egyesült Államok kormánya részére egy meghatározott összeget fizetett, amelynek terhére az amerikai kormány vállalta, hogy véglegesen rendezi az amerikai állampolgárok minden vagyonjogi igényét, amely Magyarország vagy a tengelyhatalmak intézkedései alapján bekövetkezett vagyonvesztés miatt merült fel az 1939 és 1973 közötti időszakban. Az amerikai kormány vállalta az igények elbírálását, valamint az összeg felosztását. A megállapodás alapján az igények vonatkozásában joghatósággal kizárólag az amerikai Külföldi Igényeket Rendező Bizottság – nem pedig bíróság – rendelkezik. A magyar kormány hasonló vagyonjogi megállapodást kötött az olasz kormánnyal és számos más európai kormánnyal is. A felperesek igényeit ezek a megállapodások maradéktalanul és véglegesen rendezték - hangsúlyozzák a közleményben.

1999-ben David L. de Csepel felperes nagynénje, Martha Nierenberg Magyarországon is indított pert a Herzog-gyűjtemény részét képező műtárgyak kiadása iránt. A Herzog-család többi örököse alperesként vett részt a perben, mivel a gyűjteményt Herzog báró özvegyének halála után 3 egyenlő részre osztották. A több mint 8 évig elhúzódó pereskedést követően a Fővárosi Ítélőtábla 2008-ban jogerősen elutasította a keresetet. A jogerős ítélet felülvizsgálata érdekében sem Martha Nierenberg, sem a Herzog-család más örököse nem fordult a Legfelsőbb Bírósághoz – mutatott rá az MTI-hez eljuttatott közleményben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A The New York Times 2010 július végén adta hírül, hogy Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban beperelték a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot. A felperesek nemcsak azokat a műtárgyat követelik vissza, amelyeket kifejezetten sajátjukként azonosítanak és amelyeknek összértéke szakértők szerint több mint 100 millió dollár, hanem ügyvédjeik azt is kérik a magyar kormánytól, hogy adjon leltárt a birtokában lévő összes Herzog-műkincsről. Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált.

(részleges forrás:

http://nol.hu/belfold/herczog-per__a_szazmillio_dollaros_harc_folytatodik)

„Folytatódhat Magyarország ellen a milliárdos Herczog-per” videó a Magyar Televízió oldalán (2011. szeptember 3.):

http://www.hirado.hu/Videok/2011/09/03/21/Folytatodhat_Magyarorszag_ellen_a_milliardos_Herczog_per.aspx

Jogi diplomamunkámat „Az államra és az állami tulajdonra vonatkozó szabályok változása az elmúlt tíz évben” címmel írtam még 2003-ban.

Dolgozatomban foglalkoztam (többek között) a „Herczog-per” néven ismert bírósági eljárással is, melynek folytatását nyomon követtem.

Most ismét úgy érzem, talán (tanulságai miatt) ismét érdemes néhány részletével foglalkozni.

A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) jelenleg hatályos 28. § (1) bekezdése szerint: „Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.”

Az állam, mint jogi személy perelhetőségére példa a Herzog – per, melyről részletesen írt a Napi Gazdaság 2001. február 7-i számában.

A Legfelsőbb Bíróság az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályához fordult a Herzog – gyűjtemény egyes festményei tulajdonjogának megállapítására és kiadására indított perben – fogalmazta meg végzésének indokolásában a másodfokon eljáró tanács.

A bíróság végzése szerint a tárgyalás folytatódik. Mint a szóbeli indokolásban elhangzott, a Legfelsőbb Bíróság az Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság által 1973-ban kötött nemzetközi megállapodás szövegének közlését, valamint annak megállapítását kéri az igazságügyi tárcától, hogy az egyezmény kizárja-e a párizsi békeszerződés alkalmazhatóságát. Az LB kötelezte a felperest, hogy a felperesi jogelődre vonatkozóan 60 napon belül nyilatkozzon az Egyesült Államok általi kárpótlás kifizetéséről.

Az amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg, a Herzog-gyűjtemény örököse 1999. októberében indított polgári peres eljárást a magyar állammal, valamint a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával szemben, hogy visszaszerezze az egykor nagyapja tulajdonát képező műtárgyakat. A Fővárosi Bíróság 2000. októberben hozott elsőfokú határozata értelmében az örökösnek tíz képet vissza kellene kapnia. A jogvitában eredetileg szereplő 12 kép közül egyet nem ítéltek meg az örökösnek (John Opie: Női képmás), egyet pedig (Munkácsy Mihály: Krisztus mellképe) Martha Nierenberg már korábban visszakapott a magyar államtól, illetve a Magyar Nemzeti Galériától.

Az első fokú ítélet alapján a műtárgyak visszaadásán túl a Szépművészeti Múzeumnak (elsőrendű alperes) 7,5 millió, a Magyar Nemzeti Galériának (másodrendű alperes) pedig a harmadrendű alperes Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen 350 ezer forint perköltséget kellett volna megfizetnie. A végzés ellen az alperes fellebbezést, a felperes pedig csatolt fellebbezést és ellenkérelmet nyújtott be. A tárgyaláson felvetődött a magyar állam, illetve a magyar bíróság joghatóságának kérdése.

Az alperes álláspontja szerint az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás a Herzog – perben szereplő tulajdoni igényeket is rendezte. Beadványában utalt arra, hogy Herzog Erzsébet az Egyesült Államok által, a magyar-amerikai egyezmény alapján fizetett kártalanítással tulajdonjoga elvonását is elfogadta. Felperes ezzel szemben azzal érvelt, hogy a magyar állam nem mentesülhetett a párizsi békeszerződésben foglalt kötelezettségektől, s állítása szerint az örökös csak töredékértéket kapott a műtárgyak utáni kárpótlásként. Mint jelezte, okirattal tudják bizonyítani, hogy az Egyesült Államok az 1958-as kárpótlási eljárás eredményeként az igényeket a forgalmi értéknek csak 37 százalékában elégítette ki. Hozzátette: Martha Nierenberg - mint jogutód - nem fog elzárkózni, ha az Egyesült Államoknak a kifizetés kapcsán bármiféle anyagi követelése lenne vele szemben. Arra vonatkozóan azonban sem a felperes, sem az alperes nem tudott érdemben nyilatkozni, illetve bizonyítékokkal szolgálni, hogy az Egyesült Államok fizetett-e tényleges kártalanítást a felperesi jogelőd számára, és ha igen, pontosan mikor és milyen összegben.

A Herzog-műkincsek ügyében jogerősen elutasította az örökösök keresetét 2008-ban (tehát közel 9 éves eljárás befejezéseként) a Fővárosi Ítélőtábla.

Martha Nierenberg, a híres műgyűjtő, Herzog Mór Lipót unokája az egykor nagyapja tulajdonát képező 10 festmény visszaadását követelte a magyar államtól - emlékeztetett Varga Tamás. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a Fővárosi Ítélőtábla az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozva utasította el az örökösök keresetét.

Az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi egyezmény hivatott rendezni az amerikai állampolgároknak a magyarországi államosítás, kisajátítás miatti igényeit. A sokéves pereskedés során korábban a felperes jogi képviselője többi között azzal érvelt: a szerződés szerint azok, akik nem az általuk igényelt kártérítést kapták, nem vesztették el a tulajdon visszakérésének jogát sem.

A jogi képviselő kitért arra, hogy a bírósági ítéletek kimenetelétől függetlenül az elrabolt műkincsek visszaadását kérte a magyar kormánytól Hillary Clinton, az amerikai elnökjelöltségért versenybe szálló demokrata párti szenátor. Az erről szóló második levelet Hillary Clinton 2008 január 8-án küldte el Göncz Kinga külügyminiszternek, hangsúlyozva: a Fővárosi Ítélőtábla döntésétől függetlenül szorgalmazza a festmények visszaadását a jogos örökösöknek, Herzog Mór Lipót leszármazottainak.

Varga Tamás szerint az Egyesült Államokban élő Martha Nierenberg jogi képviselői és Hillary Clinton szerint az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződés nem vonatkozik a műkincsekre. Emlékeztetett arra, hogy a csaknem másfél évtizede elkezdődött egyezkedés, és a 10 éve különböző bíróságokon folyó per tárgya az egykor Herzog Mór Lipót tulajdonában volt 10 festmény, amelyet unokája, Martha Nierenberg követel vissza a magyar államtól, pontosabban a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától.

A festményeket a második világháborúban rabolták el a nácik, a műtárgyak az ötvenes években kerültek a Szépművészeti Múzeumba és a Magyar Nemzeti Galériába, de tulajdonjogot a magyar állam nem szerzett. A Martha Nierenberg által visszakövetelt képek közül eddig – bírósági ítélet alapján – mindössze egy festményt, Munkácsy Mihály Krisztus fehér lepelben című alkotását adták vissza az örökösnek, a többiről – köztük El Greco, idősebb Lucas Cranach és Courbet alkotásairól – évek óta folyt a vita.

A történelem legrettenetesebb igazságtalanságainak egyike, a holokauszt után igazságot szeretne végre kapni az Egyesült Államokban élő Martha Nierenberg, Herzog Mór Lipót unokája – írta 2008 januárjában a The New York Times a Herzog-műkincsek ügyében hozott budapesti bírósági döntéssel kapcsolatban. A lap szerint Martha Nierenberg számára ezek után már nem volt meglepetés a Fővárosi Ítélőtáblának a magyar kormány javára hozott döntése. Az ítélőtábla szerint a kormány elbirtoklással – vagyis miután a műkincsek kellően hosszú ideig a birtokában voltak – megszerezte a tulajdonjogot.

"Nyolcvanhárom éves vagyok, talán azt remélik, hogy már nem érem meg az ügy végét" - mondta a The New York Times-nak Martha Nierenberg, akinek a családja, egyike a háború előtti Magyarország legvagyonosabb és legbefolyásosabb famíliáinak – 1944-ben menekült el a holokauszt elől. "Részben csalódott vagyok, részben dühös a (magyar) kormányra, már hosszú idő eltelt, de az ember nem adja fel" - mondta a New York államban, Armonkban élő örökös.
Martha Nierenberg 1999 októberében indított polgári peres eljárást a magyar állam és a két magyar múzeum ellen, hogy az egykor nagyapja tulajdonát képező műtárgyakat visszaszerezze. Az örökös a Fővárosi Bíróságon 2000 októberében első fokon pert nyert, a határozat értelmében a jogvita tárgyát képező 12 kép közül 10-et kellett volna visszakapnia a múzeumoktól. Az elsőfokú ítélet alapján a műtárgyak visszaadásán túl a Szépművészeti Múzeumnak (elsőrendű alperes) 7 millió 500 ezer forintot, a Magyar Nemzeti Galériának (másodrendű alperes) pedig a harmadrendű alperes Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen 350 ezer forint perköltséget kellett volna megfizetnie. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a döntést megfellebbezte.

Az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság (LB) 2002 novemberében megalapozatlanságra hivatkozva hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új per lefolytatására kötelezte az Fővárosi Bíróságot. A megismételt perben 2005 decemberében hozott nem jogerős ítélet szerint Martha Nierenberg egy El Greco-képet visszakap az államtól, a többi kép vonatkozásában a keresetet elutasították. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.

A Külügyminisztérium Hillary Clinton megkeresésével kapcsolatban azt közölte az MTI-vel, hogy tavaly ősszel kaptak levelet az ügyben a szenátor aláírásával, akkor azt válaszolták: a magyar állam meg akarja várni a per végét. Az újabb levél egyelőre nem érkezett meg a tárcához.

(részleges forrás: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=19386)

2012. január 1-jétől újonnan megnyitott számlaszámok

 Az Országgyűlés 2011. december 5-én szavazta meg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (továbbiakban: civil törvény), mely 2012. január 1-jétől már hatályos.

Az új jogszabályokkal kapcsolatban fontos az alábbiakat kiemelni:

·         A 2011 végén közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek (civil szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok) jogállása automatikusan közhasznú jogállásra változik. A nonprofit gazdasági társaságoknak továbbra is lehetősége van a közhasznú státus elnyerésére. Legkésőbb 2014. május 31-ig a Civil törvény 32. §-a szerinti feltételeknek is kell megfelelniük a státus megtartásához.

·         Annak a nonprofit gazdasági társaságnak, aki továbbra is közhasznú státuszt szeretne, a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetekkel szembeni követelményeknek kell megfelelniük.

·         Az alábbi adókedvezmény vehető igénybe, ha cég, illetve magánszemély közhasznú szervezetet támogat:

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja szerinti adóalap-kedvezményt veheti igénybe: adományozás esetén az adomány 20 %-ának megfelelő, tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás, juttatás esetében további 20 %-ának megfelelő mértékben csökkentheti az adózás előtti eredményt.
Természetes személy az általa adott adomány után nem vehet igénybe adókedvezményt.

·         A nonprofit gazdasági társaságokat érintően változás a közhasznú jogállás elérésében van, e tekintetben a Civil törvénynek kell megfelelni.

·         2012. januártól a bíróságon nyilvántartásba vett egyesület változatlan formában működhet tovább, a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt bejegyzését.

·         A gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összes bevétel 60 %-át, valamint nem veszélyeztetheti a szervezet céljának elérését. Amennyiben ezt a mértéket a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel mégis meghaladja, az adóhatóság felhívja erre a törvényességi ellenőrzésért felelős ügyészséget. Az ügyészség – saját megítélése alapján – eljárást indíthat, amelynek keretében megvizsgálja és szükség esetén felszólítja az egyesületet a törvénybe ütköző állapot megváltoztatására.

Az egyesület által végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele szabadon felhasználható, tehát adományként továbbadható, cél szerinti- vagy működési költségekre is felhasználható.

·         Az új törvénnyel a kiemelkedően közhasznú minősítés megszűnt, a közhasznú jogállás egyfokozatú lett. A Civil törvény hatálybalépését megelőzően közhasznú jogállást elnyerő szervezeteket 2014. május 31. napjáig megilletik az ezzel kapcsolatos kedvezmények, ettől az időponttól azonban a Civil törvény szerinti feltételeknek kell megfelelniük.
A közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás mást jelent: az előbbit végezheti bármely civil szervezet (bírósági jóváhagyás nélkül is), viszont az utóbbi (kedvezmények igénybe vételére is jogosító) jogállást csak a törvényszék határozata alapján nyeri el a szervezet.

·         Ahol a Civil törvény bíróságról ír, ott a nyilvántartást vezető bíróságot (törvényszék) kell érteni. A Civil törvény hatályba lépését megelőzően is lehetőség volt a beszámolók bírósági letétbe helyezésére. A korábbiakhoz képest annyi a változás, hogy a beszámolót (melynek elkészítése egyébként is kötelező) a bíróságnak kell megküldeni. Ez számos előnnyel jár a civil szervezetek számára is, mert további intézkedés nélkül nyilvánosságra kerül, a civil szervezetek működése átláthatóvá, megbízhatóbbá válik, és nem jár további adminisztrációval, a pályázatokhoz nem kell mellékelni.

·         Egy civil szervezet vezetőinek, ha nem működik már a szervezet, és is nem kívánja tovább folytatni a tevékenységét sem, az alábbi teendője van:

Végelszámolási eljárást kell lefolytatni. Az új civil törvény lehetővé teszi a végelszámolást. A 9. § vonatkozik erre az eljárásra, hivatkozik a 2006. évi V. törvényre (Cégtörvényre), mint alkalmazandó szabályra. Az eljárás a nyilvántartást vezető megyei törvényszéknél folytatható le.

Egyszerűsített eljárás nem alkalmazható, ezért csak a "normál eljárás" szabályai irányadók.

Alapítványok esetében a végelszámolást meg kell előzze egy bírósági nem peres eljárás, amelyben a bíróság megállapítja, hogy a Ptk. 74/E.§ (1), vagy (3) bekezdése szerinti helyzet fennáll-e (cél megvalósult, meghatározott időtartam eltelt, feltétel bekövetkezett, cél lehetetlenné vált).

Röviden összefoglalva az eljárás a következő.

Két fordulóban lehet lefolytatni az eljárást.
I.
1. A legfőbb szerv dönt a végelszámolás megindításáról és annak kezdő időpontjáról.
2. Ki kell jelölni a végelszámoló személyét. (lehet a korábbi képviselő is). Ettől az időponttól a végelszámoló a szervezet törvényes képviselője, azaz a korábbi képviselő képviseleti joga megszűnik.

3. 45 napon belül a korábbi képviselő át kell adja az iratokat a végelszámolónak és el kell készíttetni a tevékenységet lezáró mérleget a számviteli tv. szabályai szerint. (ez lényegében egy közbenső mérleg) Köteles a munkavállalókat értesíteni a végelszámolás megkezdéséről. Ezzel a korábbi képviselő feladatai megszűnnek, innentől a végelszámoló jár el mindenben.

Kérelmet kell benyújtani a törvényszékhez az alábbi tartalommal:
"A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a "v.a." toldatot fel kell tüntetni."
A közzétételt követő 40 napon belül a hitelezők bejelenthetik követelésüket a szervezet felé. Ezeket a végelszámoló összesíti. A végelszámoló elkészíti a tevékenységet lezáró mérleg alapján a végelszámolási nyitó mérleget. Ez (a hitelezői igények alapján) korrigálható a fenti hitelezői igénybejelentést követően. Ha a rendelkezésre álló vagyon nem fedezi a tartozásokat, akkor felszámolási eljárásnak lesz helye.
A végelszámoló rendezi a tartozásokat, és intézi a szokásos teendőket a működés kapcsán. Ha tárgyévben nem fejeződik be a végelszámolás, akkor el kell készíteni az éves mérleget. A végelszámolásra 3 év áll rendelkezésre, mert ezt követően kényszer végelszámolásnak van helye.

II.
A végelszámolás befejezése:

1. A legfőbb szerv dönt a végelszámolást lezáró mérleg és beszámoló elfogadásáról.
2. Gondoskodni kell az iratok elhelyezéséről és erről döntést hozni.
3. Zárójelentést készít a végelszámoló a végelszámolás lefolytatásáról, amely tartalmazza a lényeges gazdasági adatokat, döntéseket, azok okait. Ezt a legfőbb szervnek el kell fogadnia.
4. Dönteni kell a szervezet esetlegesen tulajdonában álló cégek (más jogalanyok) sorsáról.
5. Az alkalmazottak (biztosítottak) adatait át kell adni a nyugdíj-biztosítási szervnek.

A megmaradó vagyon tagok közötti felosztására nincsen lehetőség, szemben a Ctv. szabályaival. Erre a tv. 6.§-a vonatkozik.

"6. § Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni."

Fenti összefoglalás terjedelmi korlátok miatt nem tartalmaz minden részletszabályt, ezért minden esetben át kell tekinteni a Cégtörvény és más hivatkozott jogszabályok rendelkezéseit!

·         A területért felelős miniszter Civil Információs Portált működtet, amelyen valamennyi civil szervezet adatai nyilvánosan hozzáférhetők. A szervezetek adatai, beleértve az okiratokat, kérelmeket is nyilvánosak (bíróságon megtekinthetők). Kivétel a tagok névsora és az alakuló ülés jegyzőkönyve, amelyek nem nyilvánosak.

A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a legfőbb szerv üléseinek nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket. Az alapító okirat, vagy belső szabályzat tartalmazza a döntések nyilvánosságra hozatalának, illetve az érintettekkel való közlésének módját, valamint a beszámoló nyilvánosságra hozatalának módját.

Egy személyes legfőbb szerv esetén a döntéseket a felügyelő szerv elé kell tárni (kivéve személyi döntések). A felügyelő szervnek ülésén, vagy ülés nélkül, írásos formában véleményezi kell a döntéseket. Az ülés jegyzőkönyve, vagy az írásos vélemény nyilvános.
Minden civil szervezet köteles előző éves beszámolóját mellékleteivel együtt letétbe helyezni és közzétenni május 31-ig. Erre a szervezet alapszabályi felhatalmazása alapján a szervezet saját honlapján is lehetőség van (ebben az esetben elegendő csak itt közzétenni). Ha van honlapja a szervezetnek, akkor az alapszabály rendelkezése hiányában is két évig a honlapon is elérhetővé kell tenni a beszámolót.

A közhasznú szervezet beszámolója (a közhasznúsági melléklettel) nyilvános, abba bárki betekinthet (a nyilvántartást vezető bíróságon), arról másolatot készíthet.

Az un. jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetek (akiknek éves bevételük több mint fele költségvetési támogatás) az éves beszámoló letétbe helyezését követő 90 napon belül kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, amelyet a Civil Információs Portálon a miniszter hivatalból közzétesz.

·         Új társasági forma jött létre. A Ptk. az alábbi erre vonatkozó 578/J. §-al egészült ki:
"6. Civil társaság

578/J. § (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).

(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.”

A polgári jogi társaság gazdasági cél érdekében jön létre. Ennek mintájára hozható létre a civil társaság, amely nem gazdasági cél érdekében alapítható. A civil társaság nem jogi személy. A társaság létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt. Az alapító tagok egy társasági szerződésben megjelölik a célokat, az együttműködés formáját, a társaság szervezetét és képviseletét. Nincs formai kényszer, a szerződés meglehetősen szabadon alakítható. Az elvárás csak annyi, hogy a társaság célja ne gazdasági cél legyen, és legyen egy ügyvivő tag. Már két fő elegendő a társasághoz. A jogi személyiség hiányából következően a tagok vagyoni felelőssége egyetemleges.

·         A költségvetési terv vélhetően tévedésből került a törvénybe (a közszférából), mivel ilyet nem ismer egyetlen más jogszabály sem a civil, vagy céges szférában. Ez alatt valószínűleg a pénzügyi (esetleg likviditási) tervet kell érteni, amely tartalmazza a tervezett bevételeket és kiadásokat. A kérdésnek nincsen semmiféle részletszabályozása.
A pénzügyi terveket praktikusan a következő évre szokták készíteni általában legkésőbb decemberben. Ettől még nem kizárt egy később készített pénzügyi terv. A tervet a legfőbb szerv egyszerű többségi szavazással elfogadja.

·         A Civil törvény 2. § 20. pontja határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát. Ennek értelmében közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, „amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.”

·         A közfeladat definícióját a Civil törvény 2. § 19. pontja határozza meg: az olyan „jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.”

·         A Civil törvény 32. §-a a fentieken túl további három feltételt határoz meg a közhasznú státusz eléréséhez. Ezen konjunktív feltételeket a közhasznú státuszt élvező szervezeteknek folyamatosan teljesíteniük kell, ellenkező esetben kötelesek a Civil törvény 48. §-a értelmében közhasznú jogállásuk törlését kérni. Teljesítendő feltételek a következők:

o   hozzá kell járulni a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (ez gyakorlatilag közfeladatot ellátási kötelezettség másképpen megfogalmazva). Ez a feltétel akkor teljesül, ha a szervezet szolgáltatásai a szervezet tagjain kívüli személyek számára is hozzáférhetőek (Civil törvény 32. § (3) bekezdés)

o   megfelelő erőforrásokkal kell rendelkezni; azaz

a)      évi átlagos bevételnek meg kell haladnia az egymillió forintot vagy

b)      két év egybeszámított adózott eredménye nem lehet negatív vagy

c)      a személyi jellegű ráfordítások – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – el kell érjék az összes ráfordítás egynegyedét [Civil törvény 32. § (4) pont].

o   Végezetül, megfelelő társadalmi támogatottsággal kell rendelkezni, mely követelmény akkor teljesül, ha az alábbi feltételek valamelyikét teljesíti a szervezet:

a)      a személyi jövedelemadó meghatározott részének (azaz az 1%-os felajánlásoknak) a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a Civil törvény 54. §-a szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b)      a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c)      közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. [Civil törvény 32. § (5) bekezdés]

·         Fontos kiemelni, hogy a Civil törvény hatálybalépése – azaz 2012. január 1-je – előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a Civil törvény 30. § szerinti számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezetek 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe vehetik az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számukra biztosított kedvezményeket, jogállásuk közhasznú marad.

(részleges forrás: http://nonprofit.hu/?q=/uj-civil-torveny#ngt)

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (Civil törvény) 2011. december 5-én fogadta el az Országgyűlés.

A jogszabályt az Országgyűlés éppen az önkéntesség nemzetközi napján fogadta el.

Az elfogadott törvény néhány eleme:

·         az egységes, közhiteles civil adatbázis létrehozása;

·         a civil társaság szervezeti formájának bevezetése;

·         a közhasznúság egyfokozatúvá tétele objektív szempontrendszer mellett;

·         a gazdálkodó tevékenység és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetése;

·         a végelszámolás, csőd- és felszámolási eljárások civil szervezetekre is történő alkalmazása.

A törvény létrehozza a Nemzeti Együttműködési Alapot, amely költségvetési támogatást biztosít majd a civil szervezetek számára működésükhöz és szakmai programjaik megvalósítására.

A törvény egyes korábbi adómentességek, kedvezmények (helyi adó- és illetékmentesség, társasági adó fizetése alóli mentesség a teljes bevétel 15 %-ig) mellett kiterjeszti a közhasznú szervezetek teljes körére az adományok társasági adókedvezményét (az adomány költségként történő elszámolásán túl az adomány 20 %-ával csökkentheti adóalapját az adományozó cég, amely arány további 20 %-kal növekszik tartós adományozás esetén).

A jogszabály szövege az alábbi linken megtekinthető (Complex Hatályos Jogszabály Gyűjteménye oldalán):

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100175.TV

A Civil törvény hatályba lépésével felmerülhet a kérdés, hogy az adott civil szervezet a későbbiekben, az új szabályozás alapján megszerezheti-e a közhasznú minősítést, vagy, hogy szervezetük, amely a korábbi szabályok szerint közhasznú volt, megtarthatja-e jogállását? Ezért a szervezetek számára egy kalkulátort jelentetett meg a Kormány, amellyel a közhasznú státusz megszerzéséhez szükséges feltételeket bárki saját szervezetére nézve leellenőrizheti néhány adat beírásával. Az online felületen futó rendszer a jelenlegi törvény alapján ellenőrzi és ismerteti az eredményt, amely szerint közhasznú minősítést szerezhet egy adott szervezet.

http://kozhasznusag.kormany.hu/kozhasznusagi-kalkulator