A 2011. november 21-én elfogadott adótörvény-csomagot november 28-i döntésével néhány ponton tovább módosította a Parlament.
Személyi jövedelemadó
2012-ben nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni, ha az éves összevont adóalapba tartozó bruttó jövedelem nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Amennyiben az összevont adóalapba tartozó éves jövedelem meghaladja az előbb említett éves határt, az a feletti részre a 27 százalékos adóalap-kiegészítés továbbra is alkalmazandó. Az adó mértéke a 2 millió 424 ezer forintalatti éves jövedelemnél tényleges16 százalék, az ezen jövedelem határ feletti összeg esetében pedig a tényleges adókulcs továbbra is 20,32 százalék.
Az adóelőleg számítás során figyelembe kell venni, hogy a várható éves jövedelem meghaladja-e a 2 millió 424 ezer forintot, és alkalmazandó-e az adóalap kiegészítés. A magánszemély köteles nyilatkozni arról, hogy összevonandó adóalapjába tartozó jövedelme az adott évben nem éri az éves határt.
Ha a magánszemély jövedelme évközben meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot és elmulasztja értesíteni erről a kifizetőt, munkáltatóját, és emiatt kevesebb adóelőleget vonnak le tőle, akkor a fennálló adótartozását 12 százalékkal növelten kell megfizetnie.
Az új törvény teljesen megszünteti az adójóváírás intézményét. A családi kedvezményt biztosító rendszer viszont továbbra is fennmarad.
Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások esetében a kedvezményes adóztatás alá eső együttes juttatási érték nem haladhatja meg az évi 500 ezer forintot. A tényleges adókulcs továbbra is 19,04%.
2012. január 1-jétől minden esetben10%-os EHO terheli a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összegét (jelen esetben az adóalap a bruttó juttatási érték 119%-a).
Amennyiben a béren kívüli juttatások összege év közben átlépi a kedvezményes adóztatás törvényi határát (500 ezer forint), a felmerülő 27%-os EHO összegéből levonható a már megfizetett 10%-os EHO összege.
Az új törvény értelmében a nevesített béren kívüli juttatások köre az alábbiak szerint módosul:
A Széchenyi Pihenő Kártya keretében a kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – biztosított juttatások az alábbi értékhatárokig minősülnének béren kívüli juttatásnak:
• szálláshely-kártya alszámlájára utalt, legfeljebb 225 eFt;
• vendéglátás-kártya alszámlájára utalt, legfeljebb 150 eFt;
• szabadidő-kártya alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló legfeljebb 75 eFt;
Bevezették a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalványt. Béren kívüli juttatásnak minősül az ezen formában juttatott jövedelemből a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. A törvény értelmében az utalvány 2012. december 31-ig meleg étel vásárlására is felhasználható.
Továbbá béren kívüli juttatásként elszámolható a munkahelyi étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás formájában jutatott jövedelemből a havi 12.500 forintot meg nem haladó rész.
A 2012-es adóévtől kikerül a béren kívüli juttatások köréből a munkáltató által biztosított internethasználat.
2012-től az évi 500 eFt-os értékhatár feletti béren kívüli juttatások ún. egyes meghatározott juttatásnak minősülnek. A kifizetőt terhelő tényleges adó mértéke továbbra is 19,04%-os, továbbá 27% EHO is fizetendő az adóalapként meghatározott összegen.
Kikerül az adómentes bevételek köréből (nem növeli a társasági adó alapját), és egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándék juttatása alapján meghatározott jövedelem. Az üzleti ajándék értékhatártól függetlenül ebbe az adókötelezettségbe tartozik. Ezt a szabályt az eltérő üzleti évet választó társaságok esetében a 2012-ben kezdődő üzleti évük első napjától kell alkalmazni.
A sem adómentes bevételnek, sem üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték-törvény hatálya alá, a továbbiakban szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül.
Ingó értékesítéséből származó jövedelem
Amennyiben az ingó vagyontárgy átruházása gazdasági tevékenység keretében történik, a szerzett jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. Nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzett bevételből, ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. Továbbra is adómentes az évi 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem esetében az ingó értékesítése.
Ingatlanból származó jövedelem
A változások között szerepel, hogy lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakása bérleti díját, amennyiben bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, feltéve, hogy a bérleti díjat részben sem térítik meg a magánszemély számára.
Tartós befektetésből származó jövedelem
A tartós befektetési számlán lekötött pénzösszeg terhére eddig a magánszemély csak forintban denominált pénzügyi eszközre és kamatozó bankbetétre adhatott megbízást. 2012-től erre devizában is sor kerülhet.
Munkavállalói járulékok
A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény életbelépésével a társadalombiztosításról szóló törvény hatálya a jövőben csak a biztosított által fizetendő egyéni járulékra terjed ki. A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke változatlanul 10% marad, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke a jelenlegi 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő. A biztosított csak az egyéni járulék megfizetésére tekintettel jogosult államháztartási forrásból folyósított ellátásra vagy támogatás igénybevételére.
Rehabilitációs hozzájárulás
Az eddigi 20 helyett 25 fő foglalkoztatotti létszám felett merül fel rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Szakképzési hozzájárulás
Az egyik legfontosabb változás, hogy 2012-től nem lesz lehetőség sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem saját dolgozók képzési költségének elszámolásával csökkenteni a bruttó kötelezettséget.