A mezőgazdasági károk enyhítésére kétpilléres rendszer került kidolgozásra: a kötelező agrárbiztosításhoz majd támogatást is lehet felvenni. A szaktárca a kockázatokat minél több gazda között osztaná meg, így a termelők még szélesebb köre juthat majd segítséghez baj esetén
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényt az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján fogadta el.
A törvény szövege az alábbi linken megtekinthető (Közlöny állapot):
http://www.kormany.hu/download/6/15/70000/T_2011_168_(CLXVIII_2011_12_9)_torveny.pdf
Az új kockázatkezelési rendszerről szóló törvény 2012. január 1-jén lépett életbe a növénytermesztésben. A rendszer célja, hogy megossza a kockázatot a szereplők között, és a termelők szélesebb körének fedezze a kárát.
Az új kétpilléres kárenyhítési rendszerben – a korábbitól eltérően – nemcsak az állam és a gazdálkodók viselnék az időjárási anomáliák miatt keletkezett károk terheit, hanem megoszthatnák azt a felvásárlókkal, a haszonbérbe adókkal és a biztosító társaságokkal is.
Az új kárenyhítési rendszerhez azok a termelők csatlakozhatnak, akik
a) szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként – a b) pontban foglalt eset kivételével – összesen legalább 10 hektár,
b) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár,
c) ültetvényművelésre szolgáló ültetvényterületként összesen legalább 1 hektár,
d) együttesen legalább 10 hektár, a)–c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású, vagy
e) együttesen legalább 5 hektár, b) és c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású terület
megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet.
A befizetések mértéke szántóföldi növénytermesztésnél évente 1000 Ft/ha, szántóföldi zöldségek, valamint ültetvényeknél 3000 Ft/ha. A rét, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet.
A törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:
a) a termőföld a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,
b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az agrárkár-megállapító szervhez a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelentette
c) a hozamérték-csökkenést – a törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az agrárkár-megállapító szerv által e törvényben foglaltak szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja,
d) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét a tárgyév november 30-áig az agrárkár-megállapító szervhez benyújtotta, és
e) a kárenyhítési hozzájárulást határidőben és maradéktalanul megfizette.
A mezőgazdasági termelő a neki tárgyévben járó kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha annak kifizetendő összege legalább 10 000 forint.
Belvízkár után kárenyhítő juttatás a törvény hatálybalépésétől kezdődően 5 egymást követő éven belül legfeljebb 3 alkalommal vehető igénybe.
Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki:
a) a mezőgazdasági káresemény megtörténtéről és annak határidőben történő bejelentéséről,
b) arról, hogy a hozamcsökkenést a mezőgazdasági káresemény okozta,
c) a kár helyéről, mértékéről, valamint
d) a hozamérték-csökkenés mértékéről.
A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül:
· a mezőgazdasági káresemény,
· a természeti csapás,
· a homokverés,
erdőgazdaság esetében:
· a hó-, jég- és széltörés,
· zúzmara,
· villámlás és más természeti esemény miatt keletkezett tűz, ideértve az öngyulladást is.
A termelői befizetésekből összegyűlt összeget az állam a központi költségvetésből ugyanannyival kiegészíti. Az új rendszerben csak azok a termelők kaphatnak teljes összegű kártérítést, akik a tevékenységük legalább 50 %-ára biztosítási szerződést kötnek egy üzleti biztosítóval, míg a biztosítási szerződéssel nem rendelkezők a kárenyhítő juttatás 50 %-ára számíthatnak.
Az új kockázatkezelési rendszer II. pillérét egy üzleti alapon működő mezőgazdasági biztosítási konstrukció képezi azoknak a termelőknek, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják csökkenteni a termelési kockázataikat. Újdonság, hogy az agrárbiztosítóknál az aszályra, a tavaszi fagyra, a felhőszakadásra és az árvízre is lehet biztosítást kötni.
A termelők a biztosítás díjához 65%-os, uniós- és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.
