Az Art. az „Adóigazgatási eljárás” fejezetében is jelentős módosításra került. Ezen bejegyzésem az ellenőrzést érintő változásokkal foglalkozik.

Korábban a felettes szerv, illetve a bíróság által elrendelt új eljárás esetében nem volt határidőhöz köve az ellenőrzés megkezdése. Ez változott, így az új eljárást elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kell megkezdeni az ellenőrzést, a határidő kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának napja. Fontos kiemelni, hogy új eljárás esetén megbízólevél kiállítására nem kerül sor.

Az ellenőrzési határidő szünetel, azaz az ellenőrzési határidőbe nem számítanak bele az alábbiak:

·          Ha az adózó az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap.

·          Ha az adóhatóság az ellenőrzés során ügygondnok kirendelését kéri, belföldi jogsegélyt kér, illetőleg szakértőt rendel ki, az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem postára adásának napjától az ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig, szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartam.

·          Ha az adóhatóság kapcsolódó vizsgálatot rendel el, a kapcsolódó vizsgálat időtartama. Ha az adózónál vagy a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál már folyamatban van az ellenőrzés, akkor a kapcsolódó vizsgálat kezdő napjának az ellenőrzési határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

·          Ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében nemzetközi egyezmény, illetve az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az adózó megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetve költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az ellenőrzési határidő szünetelésének kezdő és befejező időpontjáról az adóhatóság értesíti az adózót. Az ellenőrzés akadályozása esetén pedig haladéktalanul felhívja az adózót az akadály megszüntetésére. Az adóhatóság a szünetelés alatt is folytathatja az ellenőrzést.

Ha a külföldi adóhatóság a megkereséstől számított 1 éven belül nem válaszol, az ellenőrzés befejezhető, ha egyébként a tényállás tisztázott. Ha a válasz az ellenőrzést lezárását követően érkezik meg, az adóhatóság felülellenőrzést rendelhet el.

Fontos változás, hogy az adóhatóság az ellenőrzés megkezdéséről nem előzetes értesítést küld (kivéve az új eljárás esetében), hanem a megbízólevelet kézbesíti.

Az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését csak jogainak gyakorlásában akadályozott magánszemély adózó, egy alkalommal az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig kérheti. Nem kérelmezhető ez a lehetőség az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyszerűsített ellenőrzés, egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés tekintetében.

Az adóellenőr csak akkor kezdheti meg a helyszíni ellenőrzést, ha az adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanu jelen van.

Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja, próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás esetén az értékesítésben közreműködő személy, elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás esetén a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy van jelen.

Számla-, nyugtaadási kötelezettség vizsgálatára irányuló próbavásárlás esetén az adóellenőr csak akkor indít eljárást, ha jogszabálysértést tár fel.

Az adózó köteles az adóhatóság felhívására átadni az idegen nyelvű bizonylatok mellett az azokat alátámasztó szerződések hiteles magyar nyelvű fordítását. Kivételt képez ez alól, ha az említett dokumentumok angol, német és francia nyelven készültek.

A korábbi engedélyezés helyett az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével kötelezi az adózót, hogy iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa, ha azok az adókötelezettség megállapítására alkalmatlanok.

A kötelezettség elmulasztása miatt adózó mulasztási bírsággal sújtható. A felhívás postára adásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az adózó észrevétele alapján az ellenőrzést az adózói észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni. Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti. A kiegészítő ellenőrzés határidejét az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. További hosszabbítás rendkívüli körülmények által indokolt esetben – a felettes szerv által egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal – lehetséges. Ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása szükséges, az ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor kerülhet. Erről az adóhatóság az adózót értesíti. Az ellenőrzés csak az értesítéstől számított 15 napig végezhető és a határidő nem hosszabbítható meg. Mindegyik esetben kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni.

A hatósági eljárásban végzett ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvre az adózó a kézbesítést (átadást) követő 8 napon belül tehet észrevételt. A hatósági eljárásban végzett ellenőrzés időtartama, valamint az erről szóló jegyzőkönyv kézbesítésétől (átadásától) az észrevétel beérkezéséig eltelt időtartam, észrevétel hiányában a jegyzőkönyv kézbesítésétől (átadásától) az észrevételezésre nyitva álló 8 napos időtartam a hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.

Új elem a törvényben a gazdasági események valódiságának vizsgálata. Ezen vizsgálat során az adóhatóság a vizsgált adózóval szerződéses kapcsolatban álló / állt partnert ellenőrzi vagy az adóhatóság nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján a bűncselekmény elkövetési értékét állapítja meg. Az ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.

Végül fontos megemlíteni a jogkövetkezményeket érintő legfontosabb módosításokat.

Az adóhatósághoz kötelezően bejelentendő címre küldött postai küldemények kézbesítésekor a kézbesítési vélelem nemcsak akkor áll be, ha az adózó a hivatalosan kézbesített levelet a postán nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja, hanem akkor is, ha a „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz.

Az adóhatósági irat a meghatalmazott mellett az adózó részére is kézbesíthető. Ebben az esetben az iratot az adózó, valamint a meghatalmazott részére ugyanazon a napon kell postára adni. Ha az irat az adózó és a meghatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai az első kézbesítés időpontjában állnak be.

Nem magánszemély adózó akkor terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet, ha a kézbesítési vélelem megállapítása a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt.

Magánszemély adózó vagy az eljárásban részt vevő más személy kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelmet akkor is előterjeszthet, ha önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. A kérelem a kézbesítési vélelem beálltáról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a kézbesítési vélelem beálltától számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül terjeszthető elő.

Új rendelkezés, hogy ha az adózó az adóhatóság végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból vagy a végrehajtási eljárás megindulása alapján szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált kötelezettségéről, akkor a kérelem a fizetési felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított 6 hónap eltelt.

Ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően kérelmet nyújt be arra vonatkozóan, hogy az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezményt, illetve illetékmentességet kíván érvényesíteni az említett határozat nem emelkedik jogerőre. A kérelemről (a kedvezmény, mentesség fennállásáról) az adóhatóság az elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre.

A törvény bevezette a tartós feltételes adó-megállapítás jogintézményét. Az adózó az erre vonatkozó kérelmében kezdeményezheti a feltételes adó-megállapítási eljárás során hozott határozat társasági adót érintő részeinek jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra való alkalmazhatóságának megállapítását. Ennek feltétele, hogy az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben legalább 1 milliárd forint legyen.

Emelt díj ellenében a feltételes adó-megállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban (60 nap helyett 30 nap) történő elbírálása is kérhető.

Jelentős változás a felügyeleti intézkedés tekintetében, hogy az adópolitikáért felelős miniszterhez, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett kérelem csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be. Ha ellenjegyzést nem tartalmazza a kérelem, az érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. Továbbá a kérelem akkor is érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül, ha az ügyben eljárt adóhatóság döntését a bíróság már felülvizsgálta.

A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról, illetve a felügyeleti intézkedés mellőzéséről az adózót határozat (végzés) meghozatala nélkül értesítik.

Az adóhatóság az adózó adótartozásának végrehajtása során végrehajtási cselekményként az az adózó folyószámláján nyilvántartott túlfizetést az általa nyilvántartott adók módjára behajtandó köztartozásokra és eljárási költségekre is elszámolhatja, és erről adózót értesíti. Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. A túlfizetés elszámolása nem kötelező, arról az adóhatóság dönt.

Az ingatlanárverési előleg megfizetésével kapcsolatban a szabályok pontosításra kerültek. Ingatlanárverési előlegként az ingatlan becsértékének 10%-át legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság által közzétett számlára, átutalás útján kell megfizetni. Az árverezni kívánó legkésőbb az árverés megkezdéséig az adóhatóság előtt hitelt érdemlően igazolhatja az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét, amennyiben a bankszámláját a pénzintézet az előleg összegével már megterhelte, de az előleg összege az adóhatóság által közzétett számlán még nem került jóváírásra.

Ha a végrehajtás felfüggesztését a felettes szerv nem rendelte el, de a jogorvoslati eljárásban a fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, a támadott döntést hozó adóhatóság a végrehajtást felfüggesztheti.

A köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot; szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban akkor, ha a köztartozás összege eléri vagy meghaladja az 5 000 forintot. Amennyiben a hátralék későbbi megfizetése veszélyeztetett, az adóhatóság soron kívül is megkereshető. Ha a köztartozásra méltányossági kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, úgy az adóhatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére. Ha a kérelmet a köztartozás jogosultjához (behajtást kérőhöz) nyújtották be, úgy erről a behajtást kérő haladéktalanul értesíti az adóhatóságot.

Az adó megállapításához való jog elévülése egy alkalommal 6 hónappal meghosszabbodik, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

A jogkövetkezmények tekintetében a legfontosabb változások összességében az alábbiak:

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni a vagyonszerzési illeték tartozás után, ha az illeték törlésére a jogügylet felbontása, illetve az eredeti állapot helyreállításával való megszüntetése vagy vagyonszerzés hiánya miatt kerül sor.

Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-ára emelkedett, amennyiben az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

A közzétett beszámolóval kapcsolatban mulasztási bírság már csak akkor szabható ki, ha az a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmazza vagy tévesen mutatja be Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

Ha az adózó a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettségét az állami adóhatóság első felszólításában szereplő határidőn belül nem teljesíti, az állami adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg az adózó terhére.

Új mulasztási bírság típus az üzletlezárást helyettesítő bírság. Ezt a bírságot az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén akkor állapítja meg, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenysége során (piaci árusítóhely, mozgóbolt stb.) az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét.

Ha az adózó nem tesz eleget iratmegőrzési kötelezettségének az eddigi általános mértékű mulasztási bírság helyett 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata.