Új cég bejegyzési illetéke (egyszerűsített eljárásban) Kft alapítás és Zrt alapítás esetén 50.000 Ft, bt alapítás esetén 25.000 Ft, egyéni cég esetén 15.000 Ft. A változásbejegyzés illetéke nem változik. (Itv. 45. § (3) bek.)
A cégnévnek egyértelműen különböznie kell a közhatalmi és közigazgatási szervek hivatalos és köznyelvben használt elnevezésétől (2006. évi V. törvény, azaz Ctv. 3.§ (5) bek.)
Nem lehet többségi tag az, akinek 5 éven belül megszüntetési eljárás keretében törölték korábbi cégét, melyben ügyvezető vagy többségi tulajdonos volt. (Gt. 5. § (10) bek.)
Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. (Gt. 23. § (5) bek.)
A jövőben a cégjegyzék tartalmazza az ügyvezetők és a tagok születési adatait is, valamint adóazonosító jelét (Ctv. 24. § (1) bek.)
Ha a külföldi tag vagy ügyvezető Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel, kézbesítési meghatalmazottat kell megjelölnie. (Ctv. 31. §)
A cégjegyzékbe bejegyzett tag részesedésének átruházása esetén, ha a cégnek 15 millió forintnál magasabb összegű adótartozása van, a cégbíróság hiánypótlási eljárás keretében felhívja a céget a részesedés átruházás napjával mint fordulónappal elkészített, könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg benyújtására. (Ctv. 61/B. § (1) bek.)
Egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzés esetén is minden (Ctv. 3. sz. melléklet szerinti) mellékletet be kell csatolni.
A társasági szerződésben a főtevékenységet és valamennyi tevékenységet meg kell határozni, tehát a jövőben nem lesz elegendő a főtevékenység feltüntetése (a tevékenységeket TEÁOR kóddal kell megjelölni).
A tevékenységi kör módosítása viszont nem igényli a társasági szerződés módosítását; a NAV-hoz történt bejelentés után a módosításokat a NAV elektronikusan közli a cégbírósággal, amely hivatalból, automatikusan rögzíti azokat a cégjegyzékben, hasonlóan a bankszámlához (Ctv. 24.§, 131.§).
Ha a cégnek van telephelye és fióktelepe, akkor azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni (Ctv. 7.§ (2) bek.). Telephely a továbbiakban is csak a székhelytől eltérő földrajzi cím lehet.
A székhely, telephely, fióktelep használatának igazolását be kell adni a kérelem mellékleteként, ez történhet az ügyvédnél meglévő korábbi okirattal is. Az igazolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a székhely, telephely, fióktelep használat jogosultságát megfelelően alátámassza (pl. tulajdoni lap, bérleti szerződés, használatra feljogosító nyilatkozat) (Ctv. 7. §).
Ezen igazolást a már bejegyzett cégeknek is teljesítenie kell (amennyiben eddig nem tette meg – hisz nem volt kötelező).
A cég székhelyeként nem jegyezhető be a cégjegyzékbe az ügyvéd (ügyvédi iroda) székhelye sem bejegyzési, sem székhelyet érintő változásbejegyzési eljárásban! (A Ctv. 7/A.§ hatályon kívül helyezése jelenti azt, hogy az ún. „ügyvédi székhelyszolgáltatás” megszűnt.)
A 2012. január 1. előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkező cégek vonatkozásában ezen megbízások érvényesek azok megszűnéséig.
A Ctv. 20.§ (3) bek. alapján fontos kiemelni, hogy a kft és az rt esetén a Cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi a létesítő okiratot, és ennek módosítását is abban az esetben is, ha ez szerződésmintával készült.
A jogszabály módosítás hatálybalépése után a cégjegyzékben rögzítésre kerülő új adatokat és okiratokat a cég adataiban bekövetkezett első változáskor, de legkésőbb 2013. február 1-ig kell bejelenteni, illetve benyújtani elektronikusan (Ctv. 129. §).
A bejelentési kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén, ideértve a törvénymódosítások nyomán keletkezett bejelentéseket (pl. adóazonosító jel, székhelyigazolás) is, a cégbíróság minden esetben ki kell, hogy szabja az 50.000 Ft-tól 900.000 Ft-ig terjedő pénzbírságot, tekintettel arra, hogy a jogszabályszöveg nem ad a bírságolás tekintetében mérlegelési lehetőséget a cégbíróknak. Ugyanez vonatkozik a jogi képviselővel szemben kiszabásra kerülő pénzbírságra is, abban az esetben, ha egyszerűsített eljárás esetén az okirat nem felel meg a jogszabályok rendelkezéseinek (Ctv. 34. §).
Megszűnik az illeték és a közzétételi díj teljesítés ügyvéd általi igazolásának lehetősége (Ctv. 37. § (5) bek.), a befizetés államkincstári igazolását a kérelemhez csatolni kell.
Illeték és közzétételi költségtérítés nélkül lehet az alábbi változásokat bejelenteni a Cégbíróságnak (Ctv. 129.§ (4) bek.):
· székhely-, telephely-, fióktelep – használat jogcíme;
· kézbesítési megbízott bejelentése;
· tagok és vezető tisztségviselők azonosító adatainak bejelentése.
Megszűnt az egyszerűsített változásbejegyzési eljárás 1 munkaórás változásbejegyzési eljárása (Ctv. 50.§ (2) bek. módosítása, valamint a Ctv. 52.§ hatályon kívül helyezése), így egységesen a 15 munkanapos ügyintézési határidő az érvényes (Ctv. 46.§).
Ennek megfelelően továbbra is van lehetőség egyszerűsített cégbejegyzésre, de a bejegyzést követően a létesítő okirat vagy a cégjegyzéki adatok módosítása során már az általános cégeljárás az érvényes (beleértve a 15 munkanapos ügyintézési határidőt).
Változás, hogy illetékesség miatti ügy-áttételről szóló végzés ellen már nincs lehetőség fellebbezésnek (Ctv. 54.§ (1) bek.)
Ha a cég a számviteli törvény szerinti beszámolóját nem helyezi letétbe, a Cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus értesítésére, hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban vizsgálja meg a mulasztást. Ha a cég mulasztása megállapítható, legkésőbb 20 napon belül meghozott határozatával a céget megszűntnek nyilvánítja, és a céget az Itv. 65.§ (1) bekezdése alapján 50.000 Ft illeték megfizetésére kötelezi.
A cég legfeljebb ezen végzés jogerőre emelkedésének napjáig pótolhatja mulasztását, és ezen napig kell erről értesítenie a Cégbíróságot. A határidő jogvesztő és igazolási kérelem kizárt!
Abban az esetben, ha a Cégbíróság a céget jogerős határozatával megszűntnek nyilvánítja, erre figyelemmel a kényszertörlési eljárás megindítását is elrendeli (Ctv. 116.§ (1) bek. a) pont). Ezen végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye (Ctv. 117.§ (1) bek.).
Új eljárásként bevezetésre került a kényszertörlési eljárás, valamint módosultak a végelszámolást érintő rendelkezések, ezekre külön bejegyzésben térnék ki.
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény fontosabb változásaira vonatkozóan szintén külön bejegyzést írok.
