Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil törvény)

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

A Civil törvény hatálya

·         Kiterjed a Ptk. Alapján létrehozott alapítványokra, egyesületekre, valamint a közhasznú szervezetekre, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetekre

·         Hatályát veszti:

a.)    az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv.

b.)    a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv.

c.)    a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv.

d.)   a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. tv. végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet

A civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés

Továbbra is az ügyészség gyakorolja, jogszabályoknak, belső szabályzatoknak megfelel-e a civil szervezet működése, amennyiben nem, keresettel élhet a bírósághoz:

a)      megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,

b)      a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,

c)      ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy az előző pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma 10 fő alá csökken.

A civil szervezet feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén -a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

Civil szervezetek nyilvántartása

·         A civil szervezeteket a törvényszék veszi nyilvántartásba.

·         Országos, egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartás

·         Civil Információs Portál: olyan honlap, amely az előzőeket hivatott szolgálni. (www.civil.info.hu) (hatályba lépés: 2012. június 30.)

·         Minden adat nyilvános, kivéve az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása

Civil szervezet gazdálkodása

·         A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható.

·         A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet, ideértve a közhasznú tevékenységet is, valamint azt, hogy gazdasági, vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

·         A civil szervezet csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

A civil szervezet bevételei:

a)      egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés, valamint az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;

b)      gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c)      a költségvetési támogatás:

·         a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

·         az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;

·         az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;

·         a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d)     az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e)      más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f)       befektetési tevékenységből származó bevétel;

g)      az előző pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

A civil szervezet költségei, ráfordításai (kiadásai):

a)      alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b)      gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c)      a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d)     az előző pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Ha valamely évre vonatkozóan megállapítható, hogy a civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősült, az adóhatóság a civil szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményez.

Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai

Az alapcél szerinti tevékenységből, illetve a gazdasági vállalkozási tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell nyilvántartani.

Közhasznú jogállású szervezet kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.

A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

Könyvvezetés egyszeres vagy kettős könyvvitelben, magyar nyelven, forintban történhet.

A civil szervezet beszámolója tartalmazza:

a)      a mérleget (egyszerűsített mérleget),

b)      az eredmény-kimutatást (eredmény-levezetést),

c)      kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni.

A kettős könyvvitelt vezető közhasznú szervezet kiegészítő mellékletében be kell mutatni a támogatási program keretében végleges jelleggel felhasznált összegeket támogatásonként. Támogatási program alatt a központi, az önkormányzati és/vagy nemzetközi forrásból, illetve más gazdálkodótól kapott, a tevékenység fenntartását, fejlesztését célzó támogatást, adományt kell érteni. Külön kell megadni a kiegészítő mellékletben a támogatási program keretében kapott visszatérítendő (kötelezettségként kimutatott) támogatásra vonatkozó, előbbiekben részletezett adatokat.

A közhasznúsági mellékletben (jelentésben) be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat.

A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta. Amennyiben a szervezet saját honlappal rendelkezik, akkor ott is köteles ezt közzétenni.

Amennyiben a civil szervezet a fentieket elmulasztja, és azt 1 éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei

Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett, létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely:

a)      civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy

b)      olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi.

Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző 2 lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:

a)      az átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot, vagy

b)      a 2 év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy

c)      a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző 2 lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább 1 teljesül:

a)      a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (ezen bevételbe nem számít bele az államháztartás alrendszereiből folyósított azon pénzeszköz, amelynek rendletetése az állam felelősségébe tartozó, jogszabályban meghatározott feladat ellátásának egy részét célozza; ha annak nyújtása normatív alapon történik; illetve az EU strukturális alapjaiból támogatott tevékenység fedezetét jelenti), vagy

b)      a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a 2 év átlagában, vagy

c)      közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (2 év átlagában) legalább 10 közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

a)      milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő,valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

b)      gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

c)      gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

d)     közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet előterjesztő szervezetnek 2 egymást követő lezárt üzleti évben meg kell felelnie a Civil törvényben foglalt követelményeknek, amelyet a bíróság a nyilvántartás és a beszámoló adatai alapján állapít meg.

Állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerződést csak közhasznú jogállású civil szervezettel köthet.

A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos különös szabályok

·         A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

·         A több tagból álló legfőbb szerv esetén a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell

a)      az ülésezés gyakoriságára – amely az évi 1 alkalomnál kevesebb nem lehet –, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,

b)      a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,

c)      ha a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző felügyelő szerv létrehozása vagy kijelölése kötelező, ennek létrehozására, hatáskörére és működésére, valamint

d)     a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára

vonatkozó szabályokat.

A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy a létesítő okirat felhatalmazása alapján a belső szabályzatának rendelkeznie kell

a)      olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

b)      a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

c)      a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

d)     a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

Az egy tagból (személyből) álló legfőbb szerv esetén a létesítő okiratnak rendelkeznie kell

a)      a véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

b)      abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják – a határozatképesség kivételével – a Civil törvény 37.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltakról, valamint

c)      a 37.§ (2) bekezdés b)–d) pontjában és a (3) bekezdésben foglaltakról.

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)      a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b)      a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

-->