Benyújtásra került a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) módosítására vonatkozóan egy módosító törvény – tervezet.
A tervezet célul tűzte ki a Ctv. 74. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezését. Ezen bekezdés jelenleg a következő szabályt tartalmazza:
„(5) Amennyiben egyszerűsített eljárásban bejegyzett cég vonatkozásában azért indul törvényességi felügyeleti eljárás, mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek, a cégbíróság a jogi képviselővel szemben a 34. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazza.”
A tervezet szerint a „Ctv. 74. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-je és a módosító törvény hatályba lépése között indított törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján kiszabott, de még meg nem fizetett pénzbírságot nem kell megfizetni.
A Ctv. 74. § (5) bekezdése alapján 2012. március 1-je és e törvény hatályba lépése között indított törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 34. § (2) bekezdése alapján kiszabott és megfizetett pénzbírságot 30 napon belül vissza kell téríteni a jogi képvisel ő részére.”
A tervezet indoklása szerint:
„A törvényjavaslat célja az újonnan bevezetett 74. § (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése, ugyanis nem érthető a jogi képvisel ő bírságolása e rendelkezések alapján.
· Először is, ha nem csatolják a megfelel ő okiratokat, vagy azok nem jogszerűek, akkor nem törvényességi felügyeleti eljárás indul, hanem a kérelmet bírálják el ennek megfelelően (elutasítják, vagy hiánypótlás).
· Amennyiben később indul törvényességi felügyeleti eljárás az nem róható fel jogi képviselőnek, az ügyvéd megbízása megszűnik a megbízás teljesítésével. A megbízás teljesítése alapesetben a kérelem benyújtása a cég bejegyzése . A kérelmet a cégbíróság elbírálta, teljesítette, jogszerűnek ítélte meg, tehát érthetetlen az utólagos bírságolás. Megszűnt megbízás alapján miért bírságolják a jogi képvisel őt egy elbírált kérelemért?
A rendelkezés megfogalmazása is pontatlan az alábbi körülményekre tekintettel:
· „azért indul törvényességi felügyeleti eljárás,” (nincs részletezve, hogy az milyen eredménnyel zárul, elég e ennek akár alap nélküli megindítása is)
· „mert a bejegyzési kérelemben szereplő adat, amelynek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan e törvény előírja,” (nem részletezett, milyen időállapot szerinti adat, idő közbeni változás miatti, esetleges elütés okán téves), illetve a létesítő okirat,
· „valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, a 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okirat nem felelt meg a jogszabályok rendelkezéseinek ” (ezen iratokra nincs jogszabályi előírás és minta, azokat tartalmuk szerint kellene elbírálni. Aggályos, hogy azok jogszabályszerűségét ki, mi alapján ítéli meg, ha egyszer csak a létesítő okirat vonatkozásában tartalmaz előírást – viszonyítási alapot – a jogszabály).
Elképzelhető, hogy mindezen indokok alapján a cégeljárási bírság alkalmazásának feltételeit felülvizsgálják.
A tervezet szövege megtekinthető:
http://www.parlament.hu/irom39/06483/06483.pdf
