2023. január 1. napján hatályba lépett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív közreműködésével kidolgozott „az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény” (a továbbiakban: Törvény), ami a mezőgazdaság  jövője szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró nemzedékváltást (ami, ha nem, vagy nem megfelelően megy végbe, az veszélyeztetheti a magyar agrárium jövőjét) hivatott előmozdítani, annak a folyamatát egyszerűsíteni.

A Törvény lényegi eleme, hogy lehetőséget biztosít a gazdaság egységben történő átadására, azaz, a gazdasághoz kapcsolódó összes elem (a föld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések stb.) egyszerre, egyben történő átadására. Ez csak egy lehetőség, nem kötelezettség.

A gazdaság átadása egy úgynevezett gazdaságátadási szerződés révén mehet végbe, ami a gazdaságot átadó a gazdaságot átvevő között jön létre.  A Törvény értelmében gazdaságátadási szerződés a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadása vonatkozásában köthető.

Gazdaságátadó lehet:

• az öregségi nyugdíj korhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytat mező- erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy
• a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa.

Gazdaságátvevő lehet az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, a 50. életévét el nem érő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel és aki

• a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll, vagy
• a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

A gazdaságátadási szerződés megvalósulhat:

• a gazdaság tulajdonjogának átruházásával (gazdaságátadási adásvételi szerződés),
• a gazdaság tulajdonjogának ingyenes átruházásával (gazdaságátadási ajándékozási szerződés),
• tartási kötelezettséget megalapozó formában (gazdaságátadási tartási szerződés), vagy
• életjáradék fizetését megalapozó formában (gazdaságátadási életjáradéki szerződés).

2023. május 15. napján hatályba lépett a földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet, ami számos földügyi vonatkozású jogszabályt módosított.

Ennek keretében, több más között kijelölésre kerültek a gazdaságátadási szerződések jóváhagyása vonatkozásában illetékes szervek, valamint pontosításra került a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon jogszabály által biztosított megosztásos eljárás során alkalmazandó bekebelezés szabályai.

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben kerültek kijelölésre azok a kormányhivatalok, amelyekhez az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény értelémben jóváhagyás céljából be kell nyújtani a gazdaságátadási szerződéseket: ennek értelmében a gazdaságátadást érintő feladatok tekintetében mezőgazdasági igazgatási szervként több vármegyére kiterjedő illetékességgel:

• Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-NagykunSzolnok vármegye illetékessége esetén a Békés Vármegyei Kormányhivatal,
• Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye illetékessége esetén a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal,
• Budapest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest és Veszprém vármegye illetékessége esetén a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal,
• Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala vármegye illetékessége esetén a Baranya Vármegyei Kormányhivatal az illetékes eljáró szerv.

 Amennyiben a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet oly módon került kiegészítésre, hogy amennyiben a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) 2. alcíme szerinti megosztásos eljárás alapján kerül sor az egyik tulajdonostárs ingatlanának a bekebelezésére és több tulajdonostárs is jelezi bekebelezési szándékát, akkor ezentúl a bekebelezési ajánlatot:

• A bekebelezési ajánlatot az eljárást kezdeményező tulajdonostárs által megjelölt jogi képviselőnél a megjelölt ellenérték letétbe helyezésével egyidejűleg lehetséges megtenni.
• Az ellenérték akkor érvényes, ha a földrészlet egészére számított összege legalább 10%-kal meghaladja az utolsó érvényesen tett ajánlat szerinti ellenértéknek a földrészlet egészére számított összegét.
• Bekebelezési ajánlat az egyezségi okirat aláírásáig tehető.
• Az a tulajdonostárs lesz jogosult a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányad bekebelezésére, aki az egyezségi okirat aláírásakor a legmagasabb összegű, érvényes bekebelezési ajánlatot tette.

 A 2023. május 15. napján hatályba lépett a földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet további részleteivel a következő bejegyzésben foglalkozok.