A termőföld öröklésének szabályai 2023.01.01-től jelentősen változtak.

 Termőföld öröklésének alapjai

 A törvényes öröklés rendje nem tartozik a Földforgalmi törvény hatálya alá, vagyis a Földforgalmi törvény szerinti területszerzési korlátozás nem érvényesül, tehát akár a törvényben meghatározott korláton felül is tulajdont szerezhetünk törvényes öröklés szerint.

Végrendeleti öröklés esetén, ha az örökös az örökhagyónak nem törvényes örököse, hanem például barátja, vagy egyéb távoli rokona, úgy a hagyatéki eljárás keretein belül az eljáró közjegyző megkeresi a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervet, aki dönt arról, hogy jóváhagyja-e a végrendelet alapján a tulajdonszerzést vagy sem.

Végrendeleti öröklésnél ugyanis már alkalmazni kell a Földforgalmi törvény termőföldszerzési korlátozásait, így nem földműves örökös esetében a már birtokában lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg az egy hektárt.

Földműves örökös esetén a termőföldszerzési korlát: a már tulajdonában és haszonélvezetében lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg a 300 hektárt.

Amennyiben az örökléssel a fenti területi korlátozásokat az örökös meghaladja, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az öröklés jóváhagyását és az öröklésre a Polgári Törvénykönyv szerinti törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben az örökhagyónak nincs törvényes örököse, úgy az örökös a Magyar Állam lesz. Ha a megtagadás folytán a Magyar Állam örökli a földterületet, akkor a végrendeleti örököst kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege a földterület értékbecslésben megállapított értéke, amelyből le kell vonni az Államot, mint örököst terhelő hagyatéki terheket (pl. temetés költség, az örökhagyó tartozásai). Az értékbecslés elkészítéséről és a kártalanítás megfizetéséről a tulajdonosi joggyakorló gondoskodik a tulajdonszerzést követő 60 napon belül.

 Cél a termőföldeken fennálló közös tulajdon megszüntetése, illetve a közös tulajdon kialakulásának megakadályozása

 A 2020 évi. LXXI törvény (a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről) (Foktftv.) a termőföldek elaprózódását, a közös tulajdon felszámolását tűzte ki célul.

Ez a törvény a 2022.12.31. napját követően meghalt örökhagyók termőföldjének öröklésére vonatkozik.

 Termőföld öröklésének főbb szabályai 2023.01.01-től

 Öröklés útján a termőföldeket vagy azok tulajdoni hányadait nem örökölheti 2023.01.01-től több örökös, illetve már nem kerülhet örökléssel osztatlan közös tulajdonba olyan földterület, amely az örökhagyó kizárólagos tulajdonában állt.

 A jogalkotó négy lehetőséget biztosít az örökösöknek:

1. Osztályos egyezséget kötnek egymással az örökösök. Abban az esetben, ha több termőföld van, akkor az egyik földterületet az egyik, a másik földterületet pedig a másik örökös kaphatja az egyezség keretében. Fontos, hogy egy földterületet csak egy örökös örökölhet!
2. Az örökösök az ingatlant (az ingatlanból az örökrészét) az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházzák akként, hogy ezzel közös tulajdon nem keletkezik.

1. Az örökösök egyben értékesítik az ingatlant, annak ellenértékét osztják szét egymás között. A jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést is meg kell küldeni a földhivatalnak. Az örököstársak közössége tagjai közbenső jogszerzők lesznek.
2. Az örökösök az ingatlant (örökrészt) ingyenesen felajánlhatják az államnak. Az államnak történő ingyenes felajánlás esetén ugyan az örökösök semmit nem kapnak a földért cserébe, de ugyanakkor mentesülnek az ügyintézési költségek és ügyintézés terhei alól, valamint adót/illetéket sem kell fizetniük a nem kívánt terület után.

 Ha a fenti lehetőségek nem vezetnek eredményre, úgy a törvényes örökösök megöröklik a termőföldet vagy tulajdoni hányadot, de 5 éven belül a termőföldet

1. a) egyben értékesíteniük kell,
2. b) egyikük tulajdonába kell adni,
3. c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy
4. d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont az ingatlan megosztásával vagy az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján meg kell szüntetniük.

 Amennyiben minden örökös igényt kíván tartani az adott földre, úgy lehetőség van arra, hogy a földterületet a fent említett törvény rendelkezései alapján a d) pont szerint megosszák. Azonban ha a kialakítandó parcellák nem érik el a törvényi minimum terület nagyságot, úgy ez a módszer nem alkalmazható. Ha viszont az örökösök között van, aki mezőgazdasági termelésből él, a törvény szerint bekebelezheti a többiek részét, de legalább a bekebelezett területek értékbecsléssel megállapított árát ki kell fizetnie a többi örökösnek.

 Ha az örököstársak 5 éven belül nem szüntetik meg a közös tulajdont a fentiekben részletezett eljárások egyike útján, úgy a tulajdoni hányad kényszerértékesítésére kerül sor. Ezen kötelezettség biztosítására az öröklés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg a földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában.