2023 május 15. napján hatályba lépett a földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet, ami számos földügyi vonatkozású jogszabályt módosított.

 1. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

 Indoklás: Tekintettel arra, hogy földnek minősülő ingatlanokat érintő közös tulajdon megszüntetése nem minden esetben a korábbi használati rend alapulvételével történik, így az újonnan kialakuló ingatlanokat érintő földhasználat változása bejegyzésének szabályait pontosítani szükséges. A 2022. évi LXVII. törvény érinti a szívességi földhasználati szerződés megszűnésének, valamint a földhasználat felmondással történő megszűnésének szabályait, ezért szükséges a törvénymódosításhoz igazodóan az ezen esetekben irányadó földhasználati nyilvántartási szabályok kiegészítése, valamint a földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatás egyes eseteinek pontosítása.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2007. december 30. napjáig hatályos 25/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezdetben az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletek is részét képezték a földhasználati nyilvántartásnak. A 2007. december 31. napjától hatályos törvénymódosítás az erdőket kivette a földhasználati nyilvántartás köréből, azonban nem került megalkotásra olyan rendelkezés, ami alapján az ingatlanügyi hatóságok az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre vonatkozó földhasználatot hivatalból törölhették volna, így a földhasználati nyilvántartás jelenleg is tartalmaz erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlanokra vonatkozó földhasználatot. A módosítás erre figyelemmel megteremti az erdőkre vonatkozó használatok hivatalból történő törlésének jogszabályi alapját.

 A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet] 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(5) Az ingatlanügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a földhasználati nyilvántartásban hivatalból átvezeti a földrészletnek az 5. § (1) bekezdés c) és e)-g) pontja szerinti adataiban bekövetkezett és az ingatlan-nyilvántartásban már átvezetett változásokat (a továbbiakban: adatváltozás), ha a földrészletnek az adatváltozást megelőzően bejegyzett földhasználója és az általa használt terület elhelyezkedése és mértéke az adatváltozást követően nem változik.”

 Itt új elemként jelenik meg az, hogy a hatóság hivatalból átvezeti a földhasználó által használt terület elhelyezkedését és mértékét is.

 A rendelet 14. § (2) bekezdés h), i) pontjai módosulnak, továbbá a következő j) és k) ponttal egészül ki:

 (A használat megszűnése akkor állapítható meg kétségtelenül, ha)

„h)   a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló földhasználati szerződés szerinti földhasználó személye a hatóság végleges döntésével változott meg, vagy

i) ha a földhasználat bejegyzésének alapjául olyan földhasználati szerződés kerül benyújtásra, melyet nem a földrészlet bejegyzett tulajdonosa kötött, de a szerződés a benyújtása időpontjában érvényesen és hatályosan fennáll,

j) a hatóság által jóváhagyott földhasználati szerződés a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló földhasználati szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését is tartalmazza, vagy

k) a közeli hozzátartozók között fennálló szívességi földhasználati szerződés esetén a szerződő felek valamelyikének haláláról a hatóság hivatalos tudomást szerez.”

 

A rendelet 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a használat felmondással vagy a felek közös megegyezésével szűnik meg, a földhasználó  vagy a használatba adó által benyújtott törlés-bejelentési adatlaphoz az a kérelem benyújtását legalább 30 nappal megelőzően igazoltan közölt írásbeli felmondást és annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni csatolni kell. A felmondást elfogadó nyilatkozat hiányában a törlés-bejelentési adatlaphoz mellékelni kell azt a jogerős bírói ítéletet, amely bizonyítja, hogy a szerződéses jogviszony jogszerűen került felmondásra, vagy a felmondás a szerződéses jogviszonyt megszüntette.

 (4a) Ha a (4) bekezdés szerinti felmondás kézbesítése azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át - postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a feladóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza - a felmondást a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.”

 A Rendelet 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a nyilvántartásba bejegyzett szívességi földhasználat a Fétv. 68. § (3) bekezdés f) pontja alapján szűnik meg, és a tagsági viszony megszűnése a cégjegyzékben szereplő adatokból nem állapítható meg, a földhasználó vagy a használatba adó által benyújtott törlés-bejelentési adatlaphoz csatolni kell a tagsági viszony megszűnését igazoló okiratot.”

 A Rendelet 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli a nyilvántartásból az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet vonatkozásában bejegyzett használatot.”

 A rendelet 17/A. § (4)-(5) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak (b)-e) pontok helyett b)-f) pontok):

„17/A. §

(4)  *  A földhasználati összesítő a Fétv. 99. § (4) bekezdés b)-e) f) pontjában meghatározott szervek részére kizárólag adatátviteli vonalon keresztül, elektronikus formában szolgáltatható.

(5)  A Fétv. 99. § (4) bekezdés b)-e) f) pontjában meghatározott szervnek a szolgáltatás igénybevételekor meg kell jelölnie a feladata ellátására vonatkozó pontos jogszabályhelyet és annak az ügyiratnak a számát, amely elintézéséhez az adatszolgáltatást kéri.”

 

2. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet] módosítása mögött hármas cél húzódik meg. Egyrészről a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet nyilvános árveréssel történő eladásra vonatkozó rendelkezései változnak arra figyelemmel, hogy a 10 hektár méret feletti földrészletek árverés útján való értékesítésére vonatkozó szabályok - a folyamat felgyorsítása érdekében - módosulnak a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben oly módon, hogy az árverés útján történő értékesítés során az elővásárlásra jogosult e jogát nem az adásvételi szerződés kifüggesztése során, hanem az árverésen történő részvétellel és a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat haladéktalanul történő megtételével gyakorolhatja.

Másrészről a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataira figyelemmel szükséges, egyértelműbbé téve a jogi szabályozást, racionalizálva az eljárásokat, esetenként újragondolva azokat.

Harmadrészt a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása jogtechnikai változtatásokat is tartalmaz.

 

A Rendelet 2. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul

„Az Nfatv. 18. § (1) bekezdés a) pontja végrehajtása tekintetében   A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő értékesítése során a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) közreműködőként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) igénybe veszi.

 

A Rendelet 3. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul (tulajdonjog kifejezés beépítésre került):

„A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti területnek és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához vagy vagyonkezelésbe adásához.”

 

A Rendelet 14. § (1) bekezdés i) pontja az alábbiak szerint módosul:

„az NFK-val szemben 120 60 napot meghaladó lejárt tartozása van a pályázónak;”

 

A Rendelet 29. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az árverés lebonyolításában a kormányhivatal és járási (fővárosi kerületi) hivatal az e Fejezetben foglaltak szerint közreműködik.”

 

A Rendelet 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Evt. szerint erdőnek minősülő és az Evt. 8. § (1), illetve (4) Az erdő bekezdésének hatálya alá tartozó alrészletet is tartalmazó földnek a hirdetményben megjelölt, ezen alrészletet nem érintő részére is lehet árverést folytatni. A földrészlet megosztását ebben az esetben az eredményes árverést követően az NFK kezdeményezi, és viseli  megelőlegezve az eljárás költségeit. Az adásvételi szerződés megkötésére csak a megosztást és az eljárás költségeinek a nyertes árverező által az NFK részére történő megtérítését követően kerülhet sor.”

 

A Rendelet 29. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves időtartamra - a szerződés szerinti vételáron - visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására a földrészletet 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára - a vevő költségviselése mellett - a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFK - a földrészlet törvényes vagy végrendeleti örökös általi elidegenítésnek az esetét kivéve - a 20 éves időtartam lejárata előtt nem járulhat hozzá. Az elidegenítési tilalom fenntartása mellett a terhelési tilalom törléséhez a 20 éves időtartam lejárata előtt csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, és a földrészletre pénzügyi intézmény javára kíván a tulajdonos terhet alapítani.”

 

A Rendelet 29. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha az állam javára bejegyzett visszavásárlási joggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt földet - ideértve a tanyát is - az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CXLIII. törvény) szerinti gazdaságátadás érinti, az NFK hozzájárul a 2021. évi CXLIII. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott gazdaságátadási szerződés megkötéséhez, valamint a gazdaságátvevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, azzal, hogy az állam javára bejegyzett visszavásárlási jog és az annak biztosítására feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom változatlan feltételek mellett továbbra is fennáll.

(11) Az elidegenítési és terhelési tilalomból eredő jogosultsága folytán az NFK - az állam javára szóló visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fenntartása mellett - az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményei szerint, valamint a földügyi birtokpolitika elveire tekintettel hozzájárulhat az árverésen értékesítésre került földrészletnek a vevő részéről a földművesnek minősülő közeli hozzátartozója részére történő ajándékozásához, feltéve, hogy az ajándékozáshoz a jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény is hozzájárul.”

 

A Rendelet 30. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező vagy a 32/A. §-ban foglaltak szerint a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatot tevő elővásárlásra jogosult szerez jogot.”

 

A Rendelet 30. § (3)-(5) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:

„(3) Az árverési biztosíték a földrészlet kikiáltási árának 10%-a, amit az árverésen való licitálás feltételeként az árverezőnek - helyrajzi számonként - az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetni legkésőbb az árverést megelőző munkanapon 12 harmadik munkanap nulla óráig.

(4) Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFK közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonú hitelintézetnél a Magyar Államkincstárnál letéti számlát nyit. A letéti számla megnyitásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges.

(5)  A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők esetén az árverés napját követő 8 munkanapon 30 napon belül intézkedni kell az árverési biztosíték visszafizetése iránt.”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 2. pontja az alábbiak szerint módosul:

„2. az árverés és regisztráció helyét és időpontját;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 (A hirdetményben fel kell tüntetni)

„5. ha a földrészleten erdő vagy fásított terület az Evt. 8. § (1), illetve (4) bekezdésének hatálya alá tartozó alrészlet is található, a földrészlet megosztására, valamint az ezzel kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó tájékoztatást;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(A hirdetményben fel kell tüntetni)

„18. az elővásárlásra jogosultak részére szóló azon figyelemfelhívást, hogy az elővásárlási jogosultság gyakorlásának feltétele az árverésen személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján történő részvétel, valamint tájékoztatást az elővásárlási jog gyakorlásának módját; joggyakorlás 32/A. §-ban foglalt feltételeiről és menetéről;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 19. pont 19.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(A hirdetményben fel kell tüntetni az NFK azon joga fenntartásának rögzítését, hogy)

„19.3. a nyertes árverező visszalépése esetén, a 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában vagy a 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a következő legmagasabb vételárat ajánló árverezővel vagy elővásárlási jogosulttal szerződést kössön;;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép (új elem az elővásárlási jogosult):

 

(A hirdetményben fel kell tüntetni)

„20. annak rögzítését, azt, hogy a nyertes árverezővel vagy elővásárlási jogosulttal kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint az Nfatv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerződés esetén a szerződést közzé kell tenni; adatok;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(A hirdetményben fel kell tüntetni)

„23. a haszonbérleti szerződéssel terhelt földrészlet értékesítése esetén a haszonbérleti szerződés módosításával kapcsolatos, az adásvételi szerződésben rögzítendő kötelezettségeket, valamint, ha az értékesítendő földrészletet hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés érinti, akkor a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást;”

 

A Rendelet 32. § (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek (új elemek az elővásárlásra jogosult, illetve az árverési biztosíték megfizetésének igazolása):

„(4) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverésen árverezőként történő személyes részvétel esetén a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselőre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha az árverező egyben elővásárlásra jogosult, ez nem akadálya annak, hogy vételi ajánlatot tegyen.

 

(5) Az árverezőnek, valamint az elővásárlásra jogosultnak az árverésen való részvétel feltételeként árverési naponként az árverési hirdetményben meghatározottak szerint 30 ezer forint összegű regisztrációs díjat kell a regisztráció helyszínén befizetnie. A regisztrációs díj a kormányhivatal bevétele.

 

(6) Az árverésen árverezőként az vehet részt, aki

1. a) a hirdetményben meghatározottak szerint az árverési biztosítékot megfizette és ennek megtörténtét igazolja;
2. b) a regisztrációs díjat a regisztráció helyszínén befizette és ennek megtörténtét igazolja;

 

A Rendelet 32. § (9) bekezdése az alábbiak szerint módosul (új elem az elővásárlásra jogosult):

„Az árverésen az árverést lebonyolító kormányhivatal és az NFK részéről eljáró személyek, a közjegyző, és a járási hivatalvezető, valamint a (6) bekezdés szerinti árverezők és a 32/A. § szerinti elővásárlásra jogosultak vesznek részt.”

 

A Rendelet 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/A. § Az elővásárlási jog gyakorlására adott földrészlet vonatkozásában az árverést árverés lezárultát követően a szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az általános szabályok szerint van lehetőség. A több, azonos ranghelyen álló árverezésvezető felhívja a jelen lévő elővásárlásra jogosult esetén a szerződő fél kiválasztására a 23/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.jogosultakat elővásárlási jogosultságuk gyakorlására.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverező részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő öt napon belül vissza kell téríteni. akkor gyakorolható, ha annak jogosultja

a) a 32. § (6) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételeknek megfelel,

b) a tulajdonszerzési képességét, továbbá az elővásárlási jogosultságát az azt megalapozó okiratokkal a regisztráció helyszínén és időpontjában igazolta, valamint

c) a Földforgalmi tv. 13. §-a, 14. §-a és 15. §-a szerinti, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatokat személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján a regisztráció során benyújtotta.

(3) Az elővásárlásra jogosult az árverésen árverezőként a 32. § (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén vehet részt.

(4) Az elővásárlásra jogosult a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az elővásárlási jognyilatkozat nem vonható vissza, és feltételt nem tartalmazhat.

(5) Vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatnak csak az elővásárlásra jogosult által az árverésvezetői felhívásra haladéktalanul megtett nyilatkozat minősül.

(6) A föld árverési vevője a legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlatot tevő árverező. Ha a legmagasabb összegű vételi ajánlatra vonatkozóan árverésvezetői felhívásra elővásárlásra jogosult tesz elfogadó nyilatkozatot, az elővásárlásra jogosult lesz az árverési vevő. Ha több elővásárlásra jogosult tesz a legmagasabb összegű vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, közülük a Földforgalmi tv. alapján az elővásárlási sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult lesz az árverési vevő. Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén az árverezésvezető helyben lefolytatott sorsolással dönt az árverési vevő személyéről.

(7) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverező részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő öt napon belül vissza kell téríteni.”

 

A Rendelet 32/C. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

[Az árverésről készített jegyzőkönyv (a továbbiakban: árverési jegyzőkönyv) tartalmazza:]

„f) az árverési vevő és mellékletként külön lapon valamennyi licitet tevő árverező (a továbbiakban: licitáló), valamint a részt vevő elővásárlásra jogosultak nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímét és tárcsaszámát, továbbá ha a vétel elővásárlási jogon alapul, akkor azt, hogy az elővásárlási jogosultság mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén áll fenn, ha pedig több elővásárlásra jogosult tett vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, ezen elővásárlásra jogosultak természetes személyazonosító adatait, lakcímét és azt, hogy az elővásárlási jogosultságuk mely törvényen és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn, sorsolás esetén annak eredményét,”

 

A Rendelet 32/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A licitálók és az elővásárlásra jogosultak személyes adatait - az (1) bekezdés f) pontja szerint - tartalmazó mellékletet az NFK köteles az árverésre bocsátott földrészlet vevője tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig megőrizni megőrzi, és az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul megsemmisíteni megsemmisíti. A licitálók és az elővásárlásra jogosultak személyes adatait az NFK köteles zártan kezelni, kezeli, és azokat kizárólag a soron következő legmagasabb ajánlatot tevő licitáló vételárat ajánló és elővásárlási jogát gyakorló elővásárlásra jogosult személyének megállapítása érdekében használhatja fel.”

 

A Rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Amennyiben Ha a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult az NFK értesítésétől számított 8 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében az NFK-nak a föld fekvése szerint illetékes területi szervénél neki felróható okból nem jelentkezik, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az NFK-t ért károkért, továbbá viselni köteles az NFK ebből fakadó költségeit. Az árverési jegyzőkönyv másolati példányának átvétele értesítésnek minősül.

a) az árverés napjától számított 8 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében a hirdetményben előírt módon az NFK-nál neki felróható okból nem jelentkezik,

b) a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződés neki felróható okból nem kerül megkötésre, vagy

c) a teljes vételárat nem fizeti meg,

úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett, amelyre figyelemmel a befizetett árverési biztosítékot elveszti, és felel a szerződéskötés meghiúsulásából az NFK-t ért károkért, továbbá viseli az NFK ebből fakadó költségeit.

(2) Az árverési eljárás során a 6. § (1)-(2) és (4) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését, a 10. § (2) bekezdés a) pontját, és a 21. és 22. §-t, a 23/A. §-t, a 23/C. §-t, valamint a 24. §-t megfelelően alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat az NFK és a közreműködő kormányhivatal részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező, valamint az elővásárlásra jogosult személyek viszonyában kell alkalmazni.”

 

A Rendelet 43/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni, ha a haszonbérbe adandó területek együttes térmértéke nem haladja meg az 5 hektárt

a) természetvédelmi kijelölés útján történő haszonbérbe adás esetén, vagy

b) ha a haszonbérbe adandó területek együttes térmértéke nem haladja meg az 5 hektárt.”

 

A Rendelet 50/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben  Ha azonos földrészletre az elszámolási kötelezettséggel járó szerződés megszűnését követően a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő földhasználati jogosultsága azonos vagy más jogcímen változatlanul fennáll, az elszámolásra a haszonbérlő és a vagyonkezelő az újabb földhasználati jogviszonyának megszűnésekor jogosult és köteles elszámol egymással. Az elszámolásra legkésőbb az utolsó használati szerződés megszűnését követő év december 31-ig van lehetőség, amely határidő elmulasztása jogvesztő.”

 

A Rendelet a következő 61. §-sal egészül ki:

„61. § Az 50/E. § (2) bekezdése szerinti elszámolásra nyitva álló határidő a 2023. január 1-jét megelőzően megszűnt használati szerződések esetében 2023. december 31-én jár le, mely határidő elmulasztása jogvesztő.”

 

3. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A gyümölcsültetvényekben egyre gyakrabban jelentkező fagykárok megelőzése érdekében megoldást jelenthetnek az ún. fagyvédelmi szélgépek, amelyeknek telepített, vasbeton talapzaton álló változata lényegesen hatékonyabb a mobil változathoz képest. A telepített fagyvédelmi szélgép műtárgynak, azaz építménynek és ültetvényen történő elhelyezése építési tevékenységnek minősül, amelyre az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján építési engedélyt kell kérni. A telepített szélgép ültetvényen való elhelyezéséhez szükséges építmény létesítésének építési engedélyezési eljáráshoz kötése szakmailag nem indokolt, és adminisztratív terhet jelent a gazdák számára. Erre figyelemmel a rendelet módosításával a telepített fagyvédelmi szélgép elhelyezéséhez szükséges építmény építése az ültetvényen mentesül az építési engedélyezési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól.

 

4. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény jelentős mértékben módosította a hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvételi, illetve haszonbérleti szerződések közzétételének szabályait. A közzétételre már nem a hatósági eljárást megelőzően, hanem a hatósági eljárásba ékelődően, az előzetes hatósági vizsgálati szakaszt követően kerül sor, értelemszerűen csak azon szerződések esetében, amelyeket a hatóság az előzetes vizsgálat során a közzétételre alkalmasnak talál. A közzétételt ennek okán már nem a szerződő felek, hanem a hatóság kezdeményezi a települési önkormányzat jegyzőjénél. Tekintettel arra, hogy a közzétételi eljárás részletszabályait az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet tartalmazza, ezért szükséges ezen kormányrendeleti szintű szabályozás módosítása is a törvényi szabályozás változására figyelemmel.

 

A Rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)  A tulajdonosnak mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) jegyzője részére - az (5) bekezdés szerinti esetek kivételével - a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül kérelmet (a továbbiakban: közzétételi kérelem) kell benyújtani, a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése hatósági jóváhagyása iránt  kivéve, ha az adásvételi szerződés szerinti vevő az állam mint első helyen álló elővásárlásra jogosult. A közzétételi kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A közzétételi kérelem adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. A közzétételi kérelem egyben (a továbbiakban: hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek is minősül, ha az adásvételi szerződés kérelem) kell benyújtania a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött. Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, úgy a közzétételi kérelemhez kötelezően mellékelni kell az adásvételi szerződés szerinti vevő, vevők javára történő tulajdonjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatvány jogi képviselő által kitöltött példányát is. szervhez.

(1a) (2) A hatósági jóváhagyás iránti kérelem adattartalmát a 4. melléklet tartalmazza. A kérelemhez csatolni kell az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződést a Fétv. szerinti példányszámban és formában, valamint az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat. A hatósági jóváhagyás iránti kérelem egyben közzétételi kérelemnek is minősül, kivéve a Földforgalmi tv. 20. §-ában meghatározott eseteket.

(2) A Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdésében meghatározott esetben (3) Ha az eladó az adásvételi szerződésben szereplő földek fekvése megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, akkor a hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 4. melléklet 5. pontja szerinti bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője részére benyújthatja a közzétételi kérelmet. adatokat is.

(3) (4) A közzétételi kérelmet a jegyző részére kell megküldeni, és csatolni kell mezőgazdasági igazgatási szerv az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződést, valamint szerződés közzétételét elrendelő végzésében feltünteti az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat adásvételi szerződés tárgyát képező földre vonatkozóan, földrészletenkénti bontásban

a) az érintett település nevét,

b) a földrészlet

ba) helyrajzi számát,

bb) területnagyságát,

bc) művelési ágát, valamint

c) az átruházással érintett tulajdoni hányadot.

 

(5) Ha az adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, a tulajdonosnak mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) jegyzője részére a Földforgalmi tv. 21. § (1c) bekezdése szerinti határidőn belül kérelmet (a továbbiakban: közzétételi kérelem) kell benyújtania a Fétv.-ben meghatározott egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt. A közzétételi kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A közzétételi kérelem adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. A közzétételi kérelemhez csatolni kell az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés egy eredeti, nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát.

 

(6) Az eladó benyújthatja az adásvételi szerződésben szereplő földek fekvése szerinti bármelyik illetékes

a) mezőgazdasági igazgatási szerv részére a hatósági jóváhagyás iránti kérelmet a Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdésében meghatározott esetben és

b) települési önkormányzat jegyzője részére a közzétételi kérelmet az (5) bekezdésben és a Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdésében meghatározottak együttes fennállása esetén.

 

2/A. § A hatósági jóváhagyás iránti kérelmet nem az előírt formában terjesztették elő, ha

a) azt nem a 4. melléklet szerinti adattartalommal nyújtották be, vagy

b) annak mellékleteként nem csatolták az adásvételi szerződést a Fétv.-ben meghatározott példányszámban és formában.”

 

A Rendelet a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § A hatósági jóváhagyás iránti kérelmet nem az előírt formában terjesztették elő, ha

a) azt nem a 4. melléklet szerinti adattartalommal nyújtották be, vagy

b) annak mellékleteként nem csatolták az adásvételi szerződést a Fétv.-ben meghatározott példányszámban és formában.”

 

A Rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, az (1a) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül:

„(1) Ha a közzétételi kérelem hiányosan került benyújtásra, vagy annak mellékleteként nem kerültek került csatolásra a Fétv.-ben meghatározott példányszámban az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződések szerződés, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos határidő megállapításával tűzésével haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására vagy a szerződésnek a Fétv.-ben előírt megfelelő példányszámban való szerződés csatolására.

(1a) A jegyző a közzétételi kérelem teljesítése során nem vizsgálja a 2. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatványt, valamint a 2. § (3) bekezdésben meghatározott elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat.”

 

A Rendelet 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződést a közzétételi kérelemhez csatoltan a jegyzőhöz nyújtják be, a jegyző haladéktalanul gondoskodik a közzétételi kérelemnek és mellékleteinek a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv részére történő átadásáról. A jegyző az átadással egyidejűleg értesíti a kérelmezőt. Ha a jegyző az átadást elmulasztja és ezáltal a közzétételi kérelem alapján olyan adásvételi szerződés kerül közzétételre, amely a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, akkor a közzétételnek joghatása nincs.”

 

A Rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jegyző a 2. Földforgalmi tv. 21. § ban meghatározottak szerint benyújtott közzétételi kérelem (1b) bekezdése alapján annak vele közölt döntés beérkezését követő 15 8 napon belül a benyújtott eredeti részére megküldött adásvételi szerződések közül a nem biztonsági okmányon szerkesztett szerződések egyikén szerződésen felismerhetetlenné teszi a Földforgalmi tv. 21. § (2) bekezdésében előírtak szerinti természetes személyazonosító adatokat, továbbá az aláírásokat és valamennyi egyéb, egyedi azonosításra alkalmas adatot. Ez a szerződéspéldány kerül közzétételre Ezt az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő magyarorszag.hu kormányzati portálon (a továbbiakban: kormányzati portál) anonimizált szerződéspéldányt kell a Földforgalmi tv. 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint közzétenni. Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésének napja az a nap, amikor az adásvételi szerződés a kormányzati portálon közzétételre került. A jegyző a közzétételre kerülő adásvételi szerződésre rávezeti a közzététel időpontját és a Földforgalmi tv. 21. § (3) bekezdésében meghatározott, az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő első és utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő.

(4a) A 2. § (5) bekezdése szerinti esetben a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jegyző az anonimizálást a közzétételi kérelem beérkezését követő 8 napon belül végzi el.”

 

A Rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az eladó a hatósági jóváhagyás iránti kérelmet és a 2. § (5) bekezdésében foglalt esetben a közzétételi kérelmet az adásvételi szerződés kormányzati portálon való közzétételéig vonhatja vissza. A közzétételi kérelem visszavonását írásban kell bejelenteni a jegyzőnek. A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére.

(2) Ha a visszavonás A hatósági jóváhagyás iránti bejelentés kérelem visszavonását a szerződés kormányzati portálon való közzétételét mezőgazdasági igazgatási szervnek kell írásban bejelenteni. Ha a visszavonásra a Földforgalmi tv. 21. § (1a) bekezdése szerinti közbenső döntésnek a jegyző részére történő megküldését követően érkezik be a jegyzőhöz, kerül sor, a visszavonás visszavonásról a mezőgazdasági igazgatási szerv haladéktalanul értesíti a jegyzőt. A kérelem visszavonása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárás megszüntetésével egyidejűleg a hatósági jóváhagyás iránti bejelentésnek joghatása nincs, kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg eladó részére.

(3) A közzétételi kérelem visszavonását a jegyzőnek kell írásban bejelenteni. A kérelem visszavonása esetén a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat a visszavonásra irányuló bejelentést követő 8 napon belül visszaküldi az eladó részére.

(4) Ha a kérelem visszavonásáról szóló nyilatkozat a szerződés kormányzati portálon való közzétételét követően érkezik be, vagy a hatósági jóváhagyás iránti kérelem visszavonásáról az eladó a jegyzőnél nyilatkozik, a visszavonásnak joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg.”

 

A Rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jegyző a (3) bekezdésben meghatározott tartalmú iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott az adásvételi szerződéseket, szerződést és az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, továbbá a működtető szervezet által a közzététel időpontjáról és tartalmáról, valamint a levétel időpontjáról megküldött automatikus igazolást a Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben  az ott meghatározottak részére megküldi. Ha az adásvételi szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, a jegyző a közzétételi kérelem másolati példányát, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatványt is megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. Az okiratoknak a mezőgazdasági igazgatási szerv részére történő megküldése esetén a jegyző az irattovábbítás tényéről - azzal egyidejűleg - értesíti az eladót.”

 

A Rendelet 6. § d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő g)-j) ponttal egészül ki:

(A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére a 2-4. §-ban foglaltakat a 7. §-ban és a 9-11. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy)

„d) a Földforgalmi tv. 21. 20. §-(1) bekezdése a alatt a Földforgalmi tv. 49. 48. § -(1) bekezdését,át,

e)  a Földforgalmi tv. 21. § (2) (1) bekezdése alatt a Földforgalmi tv. 49. § (2) (1) bekezdését, és

f) az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok a Földforgalmi tv. 21. § (1a) bekezdése alatt az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat a Földforgalmi tv. 49. § (1a) bekezdését,

g) a Földforgalmi tv. 21. § (1b) bekezdése alatt a Földforgalmi tv. 49. § (1b) bekezdését,

h) a Földforgalmi tv. 21. § (1c) bekezdése alatt a Földforgalmi tv. 49. § (1c) bekezdését,

i) a Földforgalmi tv. 21. § (2) bekezdése alatt a Földforgalmi tv. 49. § (2) bekezdését és

j) az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok alatt az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat

kell érteni.

 

A Rendelet 7. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hatósági jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződést a Fétv. szerinti példányszámban, valamint az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat.

(1b) A közzétételi kérelemhez csatolni kell az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés egy eredeti példányát.”

 

A Rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása iránti kérelem adattartalmát az 5. melléklet, a közzétételi kérelem adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés közzétételét elrendelő végzésében feltünteti a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földre vonatkozóan, földrészletenkénti bontásban:

1. a) az érintett település nevét,
2. b) a földrészlet helyrajzi számát,
3. c) a haszonbérlettel érintett terület nagyságát,
4. d) a haszonbérlettel érintett terület művelési ágát alrészletenkénti bontásban,
5. e) a haszonbér mértékét és
6. f) a haszonbérlet kezdetének és befejezésének időpontját.”

 

A Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A Földforgalmi tv. 47. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződésben szereplő földek fekvése szerinti bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője mezőgazdasági igazgatási szerv részére benyújthatja a közzétételi hatósági jóváhagyás iránti kérelmet.

(2) A Ha a haszonbérleti szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, a Földforgalmi tv. 47. § (5) bekezdésében foglalt esetben a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződésben szereplő földek fekvése szerinti bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője részére benyújthatja a közzétételi kérelmet. a jegyző részére kell megküldeni, és csatolni kell az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződést, valamint az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat.”

 

A Rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jegyző az (5) bekezdésben meghatározott tartalmú iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott haszonbérleti szerződéseket szerződést és az előhaszonbérletre jogosultak jognyilatkozatait, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat, továbbá a működtető szervezet által a közzététel időpontjáról és tartalmáról, valamint a levétel időpontjáról megküldött automatikus igazolást a Földforgalmi tv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben, az ott meghatározottak részére megküldi. Ha a haszonbérleti szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, a jegyző a közzétételi kérelem másolati példányát, valamint az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. Az iratoknak a mezőgazdasági igazgatási szerv részére történő megküldése esetén a jegyző az irattovábbítás tényéről - azzal egyidejűleg - értesíti a kérelmező haszonbérbeadót.”

 

A Rendelet 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a haszonbérleti szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, akkor az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a jegyző részére kell megküldeni.”

 

A Rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek a mezőgazdasági igazgatási szerv, az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a közzétételi kérelemnek a települési önkormányzat jegyzője jegyző részére történő benyújtására, a hirdetményi úton történő közlésre, valamint a jegyző általi az irattovábbításra a 6-11. §-ban foglaltakat a (3)-(7) (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

 

A Rendelet 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jegyzőnek az összefűzött haszonbérleti szerződések helyett a részére a mezőgazdasági igazgatási szerv által megküldött, illetve a hozzá benyújtott, hiánytalanul kitöltött közzétételi közlemény egyik példányán kell felismerhetetlenné kell tenni a Földforgalmi tv. 49. § (3) (2) bekezdésében előírtak szerinti természetes személyazonosító adatokat, valamint az aláírásokat, és ezt kell a kormányzati portálon közzétenni.”

 

A Rendelet a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § E rendeletnek a földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 2. §-át, 2/A. §-át, 3. § (1), (3a), (4), (4a) és (5) bekezdését, 4. §-át, 5. § (2) bekezdését, 6. § d)-j) pontját, 7. § (1), (1a), (1b) és (2) bekezdését, 10. §-át, 11. § (3) bekezdését, 12. § (1), (1a), (2), (3), (4) és (5) bekezdését, valamint 4. és 5. mellékletét a Módr3. hatálybalépését követően benyújtott adásvételi és haszonbérleti szerződésekre kell alkalmazni.”

 

5. A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A rendelet módosításával egyértelműbbé válik a jogutódlás folytán létrejött jogi személy esetében a mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vételnél vizsgálandó feltételek köre.

 

A Rendelet 6. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(3b) A Polgári törvénykönyvről Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:39. §-a szerinti átalakulással létrejött szervezet esetében a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak meglétét a jogelőd és jogutód szervezet vonatkozásában is vizsgálni kell. Egyéb A jogutódlás folytán más formájával létrejött jogi személy esetében a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel foglaltak teljesülése nem feltétele a jogelőd jogutód szervezet vonatkozásában nem vizsgálható mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vételének.”

 

6. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontját az Alkotmánybíróság 12/2022. (VI. 2.) AB határozata megsemmisítette, arra hivatkozással, hogy az abban szereplő feltételt csak törvény írhatja elő. A 2022. évi LXVII. törvény megteremti a szabályozás törvényi alapját, amelyre tekintettel szükséges a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása.

 

A Rendelet 5. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

 

(A földre az árverezhet, aki)

„d) a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételnek való megfelelést az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-a szerinti hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”

 

7. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása annak érdekében szükséges, hogy az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényben meghatározott gazdaságátadási szerződés jóváhagyására a megfelelő hatóságok kijelölésre kerüljenek. Az új jogintézmény, a gazdaságátadási szerződés alkalmazása során az első években kis, párszázas, esetleg -ezres ügyszámra lehet számítani, ezért négy kormányhivatal kerül kijelölésre annak érdekében, hogy az eljárásra vonatkozó tapasztalatok koncentrálódjanak.

 

A Rendelet a következő 43/A. §-sal egészül ki:

 

„43/A. § (1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 12. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 14. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a gazdaságátadási szerződéssel érintett föld (a továbbiakban: érintett föld) fekvése szerint illetékes, az 5. mellékletben meghatározott vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban e § alkalmazásában: kormányhivatal) jelöli ki.

(2) Ha a gazdaságátadási szerződés több kormányhivatal illetékességi területén fekvő földet érint, vagy nem érint földet, az eljárás lefolytatására az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha az eredeti okiratokat több kormányhivatalhoz is benyújtották, az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez nagyobb számú érintett föld tartozik, azonos számú érintett föld esetén pedig az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez tartozó érintett földek összterülete nagyobb.”

 

A Rendelet a következő 83. §-sal egészül ki:

„83. § A földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet] hatálybalépésekor az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnél folyamatban lévő hatósági eljárásban - a 43/A. §-ban meghatározott kijelöléstől eltérően - az a kormányhivatal jár el, amelyiknél az eljárás a 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban volt.”

 

A Rendelet kiegészül egy 5. melléklettel:

 

A gazdaságátadást érintő feladatok tekintetében mezőgazdasági igazgatási szervként több vármegyére kiterjedő illetékességgel eljáró kormányhivatalok illetékességi területe

 

Kormányhivatal	Illetékességi terület
Békés Vármegyei Kormányhivatal	Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun- Szolnok vármegye
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal	Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Veszprém Vármegyei Kormányhivatal	Budapest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest és Veszprém vármegye
Baranya Vármegyei Kormányhivatal	Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala vármegye

 

8. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól szóló 560/2020. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: Amennyiben a termelőszövetkezeti különlapon nyilvántartott kiadatlan részaránytulajdon jogosultjává öröklés útján a Magyar Állam válik, akkor a termelőszövetkezeti különlap fenntartásának nincs jogi alapja. A kiadatlan részarány-tulajdon ugyanis annak jogosultját a Magyar Állammal szemben kártalanításra jogosítja fel, ez azonban a Magyar Állam, mint jogosult esetében nem értelmezhető. Tekintettel arra, hogy az ingatlanügyi hatóságoknak nincs jogszabályi felhatalmazásuk a különlapok törlésére ebben az esetben, szükséges a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól szóló 560/2020. (XII. 7.) Korm. rendelet kiegészítése a hiányzó rendelkezéssel.

 

A Rendelet a következő 3a. alcímmel egészül ki:

„3a. A Magyar Állam nevén nyilvántartott termelőszövetkezeti különlap törlése

3/A. § A Magyar Állam nevén nyilvántartott termelőszövetkezeti különlapot az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli.”

 

9. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény, valamint a 2022. évi LXVII. törvény több ponton módosítja a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló eljárások szabályait, amelyekhez kapcsolódó részletszabályok kormányrendeleti szintű megalkotása, valamint a jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján egyes rendelkezések pontosítása szükséges.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) nemcsak a kisajátítás folytán bekövetkező tulajdonváltozás átvezetését, hanem a tulajdonjog öröklés jogcímén történő bejegyzését is lehetővé teszi a megosztási folyamat során, amelyhez kapcsolódóan szükséges rendezni az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetését.

Rendezésre kerül az az esetkör is, amikor a helyhez kötött jogbejegyzés vagy tényfeljegyzés továbbjegyzéséhez szükséges adatokat sem az ingatlanügyi hatóság, sem a feladatköre által érintett hatóság nem tudja biztosítani. Annak okán, hogy a megosztás ez esetben is elvégezhető legyen, nem szükséges osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást készíteni.

Az osztóprogram felhasználói tapasztalatok alapján a nagyméretű térképvázlatok nyomtatásának megkönnyítése érdekében szükséges módosítani a nyomtatásra vonatkozó feltételeket. Ha a megadott méretarányban a földrészletek megjelenítése meghaladja a szabványos A1 lapméretet, akkor kisebb méretarány is alkalmazható.

Az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletek értékbecslési ajánlatának elkészítését elősegítő kiegészítésre azért van szükség, mert az erdő művelési ágú ingatlanok nem minden esetben feleltethetők meg az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő valamely erdőrészletnek. A megosztási folyamat gyorsítását szolgálja továbbá az igazságügyi szakértői értékbecslési szakvélemény elkészítésére meghatározott 30 nap.

A jogalkalmazói gyakorlatból származó tapasztalatok alapján a Foktftv. 12. § (2) bekezdésével összhangban a bekebelezési folyamat sikeres lebonyolításának elősegítésére részletszabályok kerülnek meghatározásra arra az esetre, amikor több tulajdonostárs is jelzi szándékát a bekebelezésre.

Pontosításra kerül továbbá, hogy mely ingatlanok esetében kell átjárási szolgalomról rendelkezni.

A 25. § kiegészül a sikertelenül zárult megosztási eljárás ismételt lefolytatása esetén alkalmazható könnyítésekkel, mivel bizonyos esetekben mellőzhető az újbóli értesítés, illetve ha az újabb eljárásban az ellenérték összege nem változott, akkor a Foktftv. 17/A. § (2) bekezdése alkalmazásában annak igazolása szükséges, hogy a korábbi ellenérték továbbra is bírósági letétben van.

A módosítással a megosztási folyamat lebonyolítására 90 nap helyett 120 nap áll a tulajdonostársak rendelkezésére.

 

A Rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a Foktftv. 4. § (3b) bekezdésében vagy a 4. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásának eredményeképpen a tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzésére, a kisajátítási eljárás megindítása tényének feljegyzése, feljegyzésére, illetve a kisajátítás folytán bekövetkező tulajdonváltozás átvezetése a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzését, vagy a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetését meghiúsítja, akkor átvezetésére kerül sor, az eljáró hatóság a kérelem visszautasításával vagy az eljárás megszüntetésével, illetve a folyamatban lévő megosztás tényének törlésével egyidejűleg hivatalból elrendeli az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítését, és az elrendelést követő 15 napon belül intézkedik annak teljesítéséről.

a) a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelmet visszautasítja,

b) a folyamatban lévő megosztás tényét törli, vagy

c) a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelmet visszautasítja, és ezzel egyidejűleg a folyamatban lévő megosztás tényét törli.

(4) Az eljáró hatóság a (3) bekezdésben foglalt intézkedésével egyidejűleg hivatalból elrendeli az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítését és a visszatérítés elrendelését követő 15 napon belül intézkedik annak teljesítéséről.”

 

A Rendelet 10. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„A működtető szervezet a kormányzati portálról az elektronikus tájékoztatót a 8. §-ban, a 9. §-ban, a 11. §-ban, valamint a 28. §-ban foglalt esetben az ingatlanügyi hatóság megkeresését követő napon, megkeresés hiányában a közzétételtől számított 90. 120. napot követő napon veszi le, és a levétel időpontjáról automatikus igazolást küld az ingatlanügyi hatóság részére.”

 

A Rendelet 11. §-a az alábbiak szerint módosul:

„Ha a kérelmező a Foktftv. 4. § (6) bekezdésében meghatározott 90. 120. nap leteltét megelőzően kezdeményezi a folyamatban lévő megosztás tényének törlését, az ingatlanügyi hatóság a törlő határozatban felhívja a figyelmet arra, hogy a törléstől számított 30 napon belül ugyanazon földrészletre ismételt tényfeljegyzési kérelem nem nyújtható be. Az ingatlanügyi hatóság a törléssel egyidejűleg gondoskodik az ügyazonosító érvénytelenítéséről, valamint megkeresi a működtető szervezetet a 10. § (5) bekezdése szerinti elektronikus tájékoztató levétele érdekében.”

 

A Rendelet 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a kérelemmel érintett földrészlet tulajdoni lapján jogi jelleg van feljegyezve, és az osztóprogram számára a továbbjegyzéshez szükséges adatokat sem az ingatlanügyi hatóság, sem a feladatköre által érintett hatóság nem tudja biztosítani - ideértve azt az esetet is, ha a hatóság a (4) bekezdés szerinti megkeresésre az abban megállapított határidőre nem válaszol , akkor a jogi jelleg továbbjegyzéséhez az (1) bekezdéstől eltérően nem kell az osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást készíteni. Ebben az esetben a Foktftv. 9. § (4) bekezdésének alkalmazása során az osztóprogrammal a megosztásról készített térképvázlatot és területkimutatást kell megküldeni az érintett hatóság számára jóváhagyás céljából. A hatóságnak a Foktftv. 9. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyás megadása során meg kell jelölnie, hogy a jogi jelleg a megosztás során keletkező ingatlanok közül melyeket érinti. Ha a hatóság a Foktftv. 9. § (5) bekezdésében megjelölt határidőt elmulasztja, akkor a jogi jelleget a megosztással létrejövő valamennyi új ingatlanra át kell jegyezni.”

 

A Rendelet 12. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„A Foktftv. 4. § (6) bekezdése szerinti esetben 90. 120. nap elteltével az ügyazonosító automatikusan érvényét veszti.”

 

A Rendelet 13/A. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Ha az osztóprogram alkalmazásával olyan vegyes művelési ágú ingatlan kerül kialakításra, amely az erdő alrészlet mellett szántó, rét, legelő vagy fásított terület művelési ágú alrészletet tartalmaz, és a megosztás érinti az erdő alrészletet, abban az esetben a kialakításra kerülő ingatlanban - a zártkerti besorolású ingatlanok kivételével - az erdő alrészlet nem lehet 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú.”

 

A Rendelet 15. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul, és a § kiegészül a (7) bekezdéssel:

„15. § (1)  Ha a kérelemmel érintett földrészlet tulajdoni lapján a földrészlet egészére vagy annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére vonatkozó helyhez kötött jogbejegyzés vagy tényfeljegyzés található, erről - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást kell készíteni, ami a jogok és tények változásának továbbjegyzését biztosítja.

…

(7) Ha a kérelemmel érintett földrészlet tulajdoni lapján jogi jelleg van feljegyezve, és az osztóprogram számára a továbbjegyzéshez szükséges adatokat sem az ingatlanügyi hatóság, sem a feladatköre által érintett hatóság nem tudja biztosítani - ideértve azt az esetet is, ha a hatóság a (4) bekezdés szerinti megkeresésre az abban megállapított határidőre nem válaszol -, akkor a jogi jelleg továbbjegyzéséhez az (1) bekezdéstől eltérően nem kell az osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást készíteni. Ebben az esetben a Foktftv. 9. § (4) bekezdésének alkalmazása során az osztóprogrammal a megosztásról készített térképvázlatot és területkimutatást kell megküldeni az érintett hatóság számára jóváhagyás céljából. A hatóságnak a Foktftv. 9. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyás megadása során meg kell jelölnie, hogy a jogi jelleg a megosztás során keletkező ingatlanok közül melyeket érinti. Ha a hatóság a Foktftv. 9. § (5) bekezdésében megjelölt határidőt elmulasztja, akkor a jogi jelleget a megosztással létrejövő valamennyi új ingatlanra át kell jegyezni.”

 

A Rendelet 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kinyomtatott térképvázlatnak tartalmaznia kell a kérelemmel érintett földrészlet vonatkozásában a megosztás előtti állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, valamint a megosztás után kialakított új földrészletek térképi határvonalait 0,5 mm vastag vastagságú vonallal 1:1000 vagy 1:2000 méretarányban, továbbá a megosztással kialakított földrészletekhez az osztóprogram által képzett egyedi helyrajzi szám azonosítókat és a változással érintett alrészlet, művelési ág és minőségi osztály adatokat megkülönböztetett módon. Ha a megadott méretarányban a földrészletek megjelenítése meghaladja a szabványos A1 lapméretet, akkor kisebb méretarány is alkalmazható, hogy a megjelenítés az A1 lapméretben biztosítható legyen.”

 

A Rendelet 21. § h) pont az alábbiak szerint egészül ki:

„hb)  újonnan kialakításra kerülő utak egyedi azonosítóját, területi és tulajdonosi adatait;”

 

A Rendelet 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet esetében a 3. melléklet szerinti módszer alapján kell az értékbecslési ajánlatot elkészíteni. Ha az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet nem feleltethető meg egyetlen, az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőrészletnek vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek sem, akkor az értékbecslési ajánlatra a fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészletre vonatkozó szabályok irányadók.”

 

A Rendelet 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Foktftv. 12. § (4) bekezdése szerinti igazságügyi szakértői értékbecslési szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap.”

 

A Rendelet a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A Foktftv. 12. § (2) bekezdésének alkalmazása során a tulajdonostárs a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadra irányuló bekebelezési szándékát az eljárást kezdeményező tulajdonostárs által megjelölt jogi képviselőnél jelezheti az általa megjelölt ellenérték letétbe helyezésével egyidejűleg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bekebelezési ajánlat akkor tekinthető érvényesnek, ha az abban szereplő ellenértéknek a földrészlet egészére számított összege legalább 10%-kal meghaladja az utolsó érvényesen tett ajánlat szerinti ellenértéknek a földrészlet egészére számított összegét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bekebelezési ajánlat az egyezségi okirat aláírásáig tehető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti letétbe helyezés esetén a letétet kezelő jogi képviselő a legmagasabb érvényesen tett bekebelezési ajánlat szerinti ellenérték összegét bármely tulajdonostárs kérésére közli.

(5) Az a tulajdonostárs jogosult a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányad bekebelezésére, aki az egyezségi okirat aláírásakor a legmagasabb összegű, érvényes bekebelezési ajánlatot tette.

(6) Az egyezségi okirat aláírásával egyidejűleg a letétet kezelő jogi képviselő a bekebelezésre jogosult személy kivételével visszautalja a tulajdonostársak részére a letét összegét.

(7) A bekebelezésre jogosult által letétbe helyezett összeget a jogi képviselő továbbítja a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányad jogosultja részére, vagy a Foktftv. 12. § (5) bekezdése szerinti esetben gondoskodik annak bírósági letétbe helyezéséről.”

 

A Rendelet 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Foktftv. 10. § (2) bekezdése szerinti szolgalmi jog alapításáról az egyezségben csak a megosztás eredményeként létrejövő azon új ingatlan esetében kell rendelkezni, amely nincs összekötve közúttal.”

 

A Rendelet 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Foktftv. 5. § (1) bekezdése szerinti értesítést a tulajdonostárs tulajdoni lapon feltüntetett lakcímére, az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett használójának értesítését pedig az e nyilvántartásban feltüntetett lakcímére vagy értesítési címére kell megküldeni.”

 

A Rendelet 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a Foktftv. 12. § (1) bekezdése szerinti bekebelezésre kerül sor, akkor a kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetésének, illetve bírói letétbe helyezésének igazolását. A Foktftv. 12. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a 22/A. § (7) bekezdésében foglaltak igazolását kell csatolni a kérelemhez.

(5) Ha az ingatlanügyi hatóság eljárása a Foktftv. 17/A. § (1) bekezdése szerinti döntéssel zárult és ugyanazon kérelmező ugyanazon ingatlanra a Foktftv. 4. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott 30 nap leteltét követően indított újabb eljárásban ismételten kéri a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetését, és az újabb eljárásban az ellenérték összege nem változott, akkor a Foktftv. 17/A. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén annak igazolása szükséges, hogy a korábbi ellenérték továbbra is bírósági letétben van.”

 

A Rendelet 31/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot több tulajdonostárs közösen is megteheti, ha a tulajdoni hányadaiknak megfelelő terület együttesen – nem azonos művelési ágú és minőségi osztályú ingatlan esetén az ingatlan művelési ágait és minőségi osztályait figyelembe véve a leggyengébb minőségű területen – elérné a Foktftv. 11. §-a szerinti területi minimumot és úgy nyilatkoznak, hogy az ingatlan megosztása esetén egymással közös tulajdonban kívánnak maradni.”

 

[A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény, azaz a Foktftv. 11. §-a:

 „(1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan - ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat - nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait nem kell alkalmazni.

(2) Ha a megosztási eljárás tárgya zártkerti földnek minősülő ingatlan, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan nem lehet 500 m2-nél kisebb területnagyságú.

(3) Az (1) bekezdésben az erdő művelési ágra vonatkozó területi minimumot kell alkalmazni az olyan ingatlanra is, amely az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként van nyilvántartva és amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.

(4) Az e § szerinti területi minimumnak való megfelelést az osztóprogram alkalmazásával kialakítandó ingatlan vonatkozásában kell vizsgálni.”]

 

A Rendelet 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az értesített tulajdonostárs értékbecslési szakvélemény készítését kéri, az elkészült értékbecslési szakvéleményt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét követő 30 napon belül a kezdeményező tulajdonostárs részére meg kell küldeni.”

 

A Rendelet 32. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha nem érkezik érvényes ellenajánlat, akkor a kezdeményező tulajdonostárs a (2) vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő leteltét követően haladéktalanul értesíti az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat a végleges ellenérték összegéről.”

 

A Rendelet 32. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az érvényes ellenajánlatot tevő tulajdonostárs a (6) bekezdés szerinti okiratok átvételét követően haladéktalanul értesíti az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat a végleges ellenérték összegéről és a bekebelező személyéről.”

 

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 34. ponttal egészül ki:

 

(Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek)

„34. Állandó, telepített fagyvédelmi szélgép elhelyezéséhez építmény építése.”

 

4. melléklet a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelethez

 

Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására irányuló kérelem tartalma

1. A kérelmező által megadandó tartalmi elemek:

1.1. A tulajdonos eladó, mint kérelmező adatai:

1.1.1. a természetes személy kérelmező

1.1.1.1. természetes személyazonosító adatai,

1.1.1.2. lakcíme;

1.1.2. a gazdálkodó vagy egyéb szervezet kérelmező

1.1.2.1. megnevezése,

1.1.2.2. székhelye,

1.1.2.3. képviseletében eljáró személy családi és utóneve, képviselői minősége, lakcíme.

2. Az adásvételi szerződés tárgyát képező földre vonatkozó következő adatok, földrészletenkénti bontásban:

2.1. a település neve,

2.2. a földrészlet helyrajzi száma,

2.3. az átruházással érintett tulajdoni hányad.

3. A kérelem mellékleteként csatolt okiratokra vonatkozó adatok:

3.1. a kérelemhez csatolt eredeti adásvételi szerződések példányszáma,

3.2. a pótlapok száma.

4. A kérelmező hatósági jóváhagyás iránti kérelme.
5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti adatok, ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt.
6. A kérelmező aláírása, gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet kérelmező esetében a bélyegzőlenyomata és az aláírás dátuma.”

 

5. melléklet a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelethez

 

A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyására irányuló kérelem tartalma

1. A kérelmező által megadandó tartalmi elemek:

1.1. A haszonbérbeadó, mint kérelmező adatai:

1.1.1. a természetes személy kérelmező

1.1.1.1. természetes személyazonosító adatai,

1.1.1.2. lakcíme;

1.1.2. a gazdálkodó vagy egyéb szervezet kérelmező

1.1.2.1. megnevezése,

1.1.2.2. székhelye,

1.1.2.3. képviseletében eljáró személy családi és utóneve, képviselői minősége, lakcíme.

2. A haszonbérleti szerződés tárgyát képező földre vonatkozó adatok földrészletenkénti bontásban:

2.1. a település neve,

2.2. a földrészlet helyrajzi száma.

3. A 2. pontban megjelölt földrészletek esetében földrészletenkénti bontásban

3.1. a haszonbérlettel érintett terület nagysága,

3.2. a haszonbérlettel érintett terület művelési ága alrészletenkénti bontásban,

3.3. a haszonbér mértéke,

3.4. a haszonbérlet kezdetének és befejezésének időpontja.

4. A kérelem mellékleteként csatolt okiratokra vonatkozó adatok:

4.1. a kérelemhez csatolt eredeti haszonbérleti szerződések példányszámának, pótlapok oldalszámának megjelölése,

4.2. az osztatlan közös tulajdonban álló földet érintően, ha a haszonbérleti szerződés a haszonbérbeadó tulajdonostársanként külön okiratonként készült,

4.2.1. a haszonbérlő 12. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata,

4.2.2. a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú, a kérelmező tulajdonostárs által kitöltött közzétételi közlemény.

5. A kérelmező hatósági jóváhagyás iránti kérelme.
6. A kérelmező aláírása, gazdálkodó vagy egyéb szervezet kérelmező esetében a bélyegzőlenyomata és az aláírás dátuma