Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosítása egyfelől az adóeljárást, adminisztrációt egyszerűsítő, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek segítik az adóhatóság munkáját az adóelkerülés elleni küzdelemben. Ebben a részben az Art. I-VI. fejezetében rögzített leglényegesebb változások ismertetésére kerül sor.

·         A módosítás alapján nemcsak a felszámoló, hanem a végelszámoló is közvetlenül felelőssé tehető és szankcionálható, azaz mulasztási bírság szabható ki vele szemben az adózó adókötelezettségeinek megszegéséért kivéve, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

·        Adószám felfüggesztés esetei (Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény – továbbiakban: Art. 24/A. § (1) bek.):

a)      címzett számára kézbesíthetetlen

b)      adózó a székhelyén nem található

c)      bevallási vagy adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget

·         Adószám törlés esetei (Art. 24/B. § (1) bek.):

a)      bejelentett székhelye nem valós cím

b)      szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be

c)      bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy

·         Az adószám megállapításáig, illetve az adószám megállapításának megtagadása esetén: technikai azonosítószám kerül kiadásra, melynek felépítése, megképezése megegyezik az adószáméval

Az adóhatóság az adószám felfüggesztését, illetve törlését a hirdetményi úton közli az adózóval, úgy hogy az ezt elrendelő határozatot kizárólag a honlapján teszi közzé.

·         Ha az azonosítószám közlését követően a NAV megállapítja az adószámot, akkor az a módosított áfa-kódot tartalmazó azonosítószámmal fog megegyezni.

·         Ha az adószám megállapítását követő 1 éven belül megállapítja a NAV, hogy az adószám megállapítására valamely akadály fennállása ellenére került sor, ugyanazt az eljárást kell lefolytatni, mint a vezető tisztségviselő, illetve tag személyében bekövetkezett változás esetén.

Az adóhatósághoz kötelezően bejelentendő adatok is bővültek. Ilyen adatok az alábbiak:

·         a több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helye,

·         a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégneve (neve), székhelye (telephelye(i), lakóhelye), adóazonosító száma, a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégneve (neve), székhelye (telephelye(i), lakóhelye), adóazonosító száma, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében az a tény, ha a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik

·         az állami adóhatsághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával teljesítő adózó jegyzett tőkéjének összege,

·         külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma (nyilvántartási száma) elektronikus elérhetősége,

·         az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének helye.

Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott ideig ne vehessenek részt azok a személyek, amelyek magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy korábbi adózóként jelentős adótartozást halmoztak fel, jelentős jogsértést követtek el, vagy elérhetetlenné váltak az adóhatóság számára,

Az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja, hogy áll-e fenn olyan törvényben rögzített kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagjával, vagy részvényesével szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi. Az akadály fennállása esetén az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja. Az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek, kötelezettségük elmulasztása esetén a mulasztási bírság – magánszemély esetén a magánszemély adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával – valamennyi taggal szemben (részvényesre) kiszabásra kerülhet.

Ha az adószám megállapításának akadálya a változásbejegyzés során az új vezető tisztségviselővel, illetve taggal szemben áll fenn az adóhatóság először felszólítja az adózót az akadály 15 napon belüli megszüntetésére. Ezt követően amennyiben az akadály megszüntetésére nem kerül sor az adószámot az adóhatóság az adószám felfüggesztése nélkül törli.

Az adószám megállapítását megtagadó határozattal szemben az érintett vezető tisztségviselő vagy tag a határozat közlésétől számított 8 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

Az adószám megállapítását megtagadó határozattal szemben és a kimentési kérelmet elutasító határozattal szemben 8 napon belül lehet fellebbezni. Az első fokú adóhatóság a fellebbezést 5 napon belül köteles felterjeszteni a felettes szervhez, amely 15 napon belül köteles arról dönteni. A jogerős határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem terjeszthető elő.

A fokozott adóhatósági felügyelet célja, hogy kockázatelemzést követően kiválasztott, adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek.

Az adóhatóság az adószám megállapítását és az adózó vezető tisztségviselőjének, tagjának személyében bekövetkezett változást követő adóregisztrációs eljárást követően kockázatelemzést végez. Az adóhatóság a kockázatelemzés során az adózó részére kérdőívet küldhet az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából.

Ha az adóhatóság ezen eljárás során megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok alapján kockázatos vagy a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek nem állnak rendelkezésre vagy nem elegendőek, az adózót határozattal – legfeljebb 1 éves időtartamra – fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja.

Az adóhatóság a törvényben meghatározott esetekben közvetlenül az adózóval közölt határozatába törli az adószámot, ha

  • az adózó az adóhatóság kérdőívére határidőn belül nem válaszol, vagy a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget és mulasztását nem menti ki, vagy
  • az adóhatóság a fokozott felügyelet időtartama alatt az adózó terhére a számla, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, illetve ezeknek nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírságot vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján adóbírságot szab ki, vagy
  • az adózó a fokozott felügyelet időtartama alatt felszólítás ellenére nem teljesíti bevallási-, vagy – ha összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett – összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségét és a mulasztását nem menti ki
  • az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget a fokozott adóhatósági felügyeletet megállapító határozatban előírt kötelezettségének és mulasztását nem menti ki.

További új rendelkezés az ún. bizonytalan adójogi helyzet, amely azt jelenti, hogy az adózó az adóbevallásával egyidejűleg, de legkésőbb a törvényben meghatározott időpontig bejelentheti az adóhatóságnak, hogy az adókötelezettséget keletkeztető tényállás adójogi megítélésében bizonytalan és emiatt az adóbevallásban feltüntetett adó vagy adó-visszaigénylés összege hibás lehet. A bejelentés feltétele, hogy legkésőbb az adóbevallás benyújtásának napján ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzítsék az adott tényállást, az arra irányadó jogszabályi rendelkezést, valamint az adózó által elfogadott, indokolással ellátott jogszabályi értelmezést. A jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül kell benyújtani az adóhatósághoz. Az említett határidő jogvesztő. A bejelentés díjköteles, a díj mértéke adónként az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt adó összegének 0.5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. Fontos kiemelni, hogy a bejelentés nem vonatkozhat az általános forgalmi adóra és az innovációs járulékra, továbbá a szokásos piaci ár megállapítására vagy adókedvezmény igénybevételére.

 

Új bevallási lehetőség a 1153ANY adónyilatkozat.

·         év közben levont adóelőleg és az adóév végén megállapított adó összege megegyezik;

·         levont és a tényleges adó különbözete az 1000.- Ft-ot nem haladhatja meg;

·         javítási lehetőség 1153 bevalláson (önellenőrzés);

·         adónyilatkozat benyújtási határideje: 2012.05.21.;

·         önellenőrzés 2012.05.22-től.

SZJA 1+1 %, az egyházi kedvezményezetti kör változása

A 2011. évi 187 egyházi kedvezményezettel szemben 2012-ben 14 egyházra vonatkozóan lehet rendelkezni.

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény értelmében 2012. január 1-jétől a törvény mellékletében szereplő szervezeteket ismeri el a jogalkotó egyházként.

1243TAO bevallás – a megszűnő EVA adózó társasági adó előlege

Az eva megszűnést követő naptól 60 napon belül társasági adó előleget kell bevallani. A társasági adó előleg éves összes bevétel 1 %-a

Negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megfizetni.

Szakképzési hozzájárulás

·         a 2011. évi CLV. törvény alapján a szakképzési hozzájárulás bevallása az eddigi gyakorlattól eltérően új bevalláson valósul meg

·         kizárólag elektronikusan nyújtható be

·         előleg tekintetében a tárgyhót követő hónap 12-ig

·         az elszámolás tekintetében a tárgyévet követő év február 25-ig.

Baleseti adó (1210B - Biztosító részére)

·         Kgfb. tv. szerinti biztosítási kötelezettség után kell fizetni

·         alapja az éves kgfb. díja

·         mértéke az adóalap 30 %-a, de legfeljebb naponta 83 Ft/gépjármű

·         beszedésre kötelezett a biztosító

Baleseti adó (1210M - Magánszemély részére)

·         határon átnyúló szolgáltatás esetén az adót az adó alanya, önadózással, biztosítási díj esedékességével egyidejűleg állapítja meg;

·         bevallás és befizetési kötelezettsége február 15.;

·         önadózással megfizetett adó esetén az adó alanya a visszajáró adót a díj visszafizetését követő hónap első napjától kezdődően visszaigényelheti.

Önellenőrzés

·         2012-ben minden nyomtatványról lekerült az önellenőrzés esedékessége kódkocka

·         az önellenőrzés esedékessége minden esetben a bevallás beérkezésének dátuma

Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése

·         A bevallásban lehet bejelenteni (ha a bevallásában feltüntetett adó összege téves értelmezés miatt lehet hibás).

·         Nem lehet: önellenőrzésnél, Áfa és innovációs j., Szokásos piaci ár, adókedvezmény

·         2011. december 31-ét követően benyújtott adóbevallásra alkalmazható

·         Bejelentés alapja ellenjegyzett jegyzőkönyv

·         A jegyzőkönyvet 3 napon belül be kell nyújtani az adóhatósághoz

·         A ejelentés díjköteles 0,5 % de min.100 ezer – max. 5 millió

·         Közzététel az interneten (ellenjegyző adatai, hatósági nyilvántartási szám, esetleges mb.)

·         Következmény: ellenőrzésnél nincs bírság, illetve jelzés a miniszternek

Jogszerűtlen bejelentés:

·         fizetett díj nem megfelelő;

·         alaki hiba (bejelentés, illetve jegyzőkönyv);

·         nyilvánvalóan téves értelmezés;

·         rendeletetés ellenes joggyakorlás

Téves bejelentésnél nem mentesül az adózó az adóhiány alól.

A 17-es számú nyomtatvánnyal kapcsolatos változások

·         a nyomtatványon 2012. január 1-jétől nem szerepel évszám megjelölés

·         az Art. 43. § (5) bekezdésének módosulása miatt 2012. január 1-jétől az adózó az elévült túlfizetés átvezetését kezdeményezheti más adótartozásra

·         2012. január 1-jétől magán-nyugdíjpénztári adónemről átvezetés kezdeményezhető, függetlenül a jóváírás adónemétől és annak egyenlegétől

Elektronikus kérelem

Az Art. 31. § (2) szerinti adózó

·         2012. január 1-től valamennyi bevallási és adatszolgáltatási, fizetési könnyítési és adómérséklési kérelmét,

·         2013. január 1-től valamennyi bejelentési, változás-bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségi, fizetési könnyítési és adómérséklési kérelmét

csak elektronikusan adhatja be.

 

(részleges forrás:

http://www.kompkonzult.hu/sites/default/files/eloadasok%20anyagai/ART_2012.pdf)

 

Szerző: Illés Angéla  2012.03.21. 19:40 Szólj hozzá!

Címkék: szakképzési hozzájárulás adónyilatkozat baleseti adó bizonytalan adójogi helyzet adószám felfüggesztés adószám törlés adóregisztrációs eljárás

A bejegyzés trackback címe:

https://illes-angela.blog.hu/api/trackback/id/tr144331365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása