A hatályos szabályok szerint az elővásárlási rangsor felépítése 2023.július 1-től:

 

1	Magyar Állam
2	Földműves, aki 3 éve tulajdonostárs
3	3 éve földhasználó, helyben lakó szomszéd földműves	3 éve földhasználó helyben lakó földműves	3 éve földhasználó földműves, akinek az életvitelszerű lakászhasználata / mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve 20 km-en belül van
4	Helyben lakó szomszéd földműves
5	3 éve állattartó, helyben lakó földműves	Helyben lakó földműves és szaporítóanyag előállítása	Helyben lakó földműves és kertészet a cél.	Földműves, akinek életvitelszerű lakászhasználat / mezőgazdasági üzemközpont legalább 3 éve 20 km-en belül van és oltalom alatt álló földrajzi árujelzős termék előállítása vagy ökológiai gazdálkodás a cél.
6	Helyben lakó földműves
7	Földműves, akinek életvitelszerű lakáshasználat / mezőgazdasági üzemközpont legalább 3 éve 20 km-en belül van.

 

A földhasználó földművesek kivételével valamennyi jogosulti csoporton belül érvényesül az alábbi sorrend:

• legalább 1 éve CSMT vagy ÖCSG tagja
• fiatal földműves
• pályakezdő gazdálkodó

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 20. §-a kiegészült az i) ponttal, amely szerint „elővásárlási jog nem áll fenn az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett – függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától – föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése esetén.”

 A Magyar Közlöny 2023. évi 125. számában megjelent a földek vonatkozásában gyakorolható elővásárlási jognak a veszélyhelyzet ideje alatti különös szabályairól szóló 424/2023. (IX. 5.) Korm. rendelet, mely a fenti esetet érinti, mégpedig annyiban, hogy megszűnt a kedvezményes tulajdonszerzés lehetősége pl. gyümölcsös vagy szőlő művelési ágú földek esetében, mert a rendelet szerint a Földforgalmi tv. 20. § i) pontjára hivatkozva elővásárlási jog nélkül ezentúl csak szántó, legelő (gyep), rét művelési ágú földeknél lehet tulajdonjogot szerezni. Fontos, hogy a rendelet a kihirdetését követő napon, azaz 2023. szeptember 6-án hatályba lépett és „a hatálybalépésekor a mezőgazdasági igazgatási szerv által még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” Ez azt jelenti, hogy minden olyan adásvételi szerződésnél, amiben már kérték a szerződés hatósági jóváhagyását, de a hatóságnál az előzetes vizsgálata még folyamatban van, vagyis még nem intézkedett a mezőgazdasági igazgatási szerv – vagy a hirdetményezés elrendeléséről, vagy a helyi földbizottság megkereséséről – meg kell vizsgálni, hogy a rendelkezés érinti-e a szerződést, azaz ha nem szántó, legelő (gyep), rét művelési ágú földről szól az adásvételi szerződés, el kell rendelni a kifüggesztést.

 Az viszont nem változott, hogy a kifüggesztés nélküli földszerzés lehetőségével csak az a földműves élhet, aki sem most, sem korábban nem rendelkezett 10 hektárnál nagyobb földterülettel és megmaradt az az előírás is, hogy a megvásárolt föld települése és földműves vevő életvitelszerű lakóhelye közt legfeljebb 20 km-es távolság lehet.

 

A termőföld öröklésének szabályai 2023.01.01-től jelentősen változtak.

 Termőföld öröklésének alapjai

 A törvényes öröklés rendje nem tartozik a Földforgalmi törvény hatálya alá, vagyis a Földforgalmi törvény szerinti területszerzési korlátozás nem érvényesül, tehát akár a törvényben meghatározott korláton felül is tulajdont szerezhetünk törvényes öröklés szerint.

Végrendeleti öröklés esetén, ha az örökös az örökhagyónak nem törvényes örököse, hanem például barátja, vagy egyéb távoli rokona, úgy a hagyatéki eljárás keretein belül az eljáró közjegyző megkeresi a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervet, aki dönt arról, hogy jóváhagyja-e a végrendelet alapján a tulajdonszerzést vagy sem.

Végrendeleti öröklésnél ugyanis már alkalmazni kell a Földforgalmi törvény termőföldszerzési korlátozásait, így nem földműves örökös esetében a már birtokában lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg az egy hektárt.

Földműves örökös esetén a termőföldszerzési korlát: a már tulajdonában és haszonélvezetében lévő föld és az örökölni kívánt föld együttes területnagysága nem haladhatja meg a 300 hektárt.

Amennyiben az örökléssel a fenti területi korlátozásokat az örökös meghaladja, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az öröklés jóváhagyását és az öröklésre a Polgári Törvénykönyv szerinti törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.

Amennyiben az örökhagyónak nincs törvényes örököse, úgy az örökös a Magyar Állam lesz. Ha a megtagadás folytán a Magyar Állam örökli a földterületet, akkor a végrendeleti örököst kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege a földterület értékbecslésben megállapított értéke, amelyből le kell vonni az Államot, mint örököst terhelő hagyatéki terheket (pl. temetés költség, az örökhagyó tartozásai). Az értékbecslés elkészítéséről és a kártalanítás megfizetéséről a tulajdonosi joggyakorló gondoskodik a tulajdonszerzést követő 60 napon belül.

 Cél a termőföldeken fennálló közös tulajdon megszüntetése, illetve a közös tulajdon kialakulásának megakadályozása

 A 2020 évi. LXXI törvény (a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről) (Foktftv.) a termőföldek elaprózódását, a közös tulajdon felszámolását tűzte ki célul.

Ez a törvény a 2022.12.31. napját követően meghalt örökhagyók termőföldjének öröklésére vonatkozik.

 Termőföld öröklésének főbb szabályai 2023.01.01-től

 Öröklés útján a termőföldeket vagy azok tulajdoni hányadait nem örökölheti 2023.01.01-től több örökös, illetve már nem kerülhet örökléssel osztatlan közös tulajdonba olyan földterület, amely az örökhagyó kizárólagos tulajdonában állt.

 A jogalkotó négy lehetőséget biztosít az örökösöknek:

1. Osztályos egyezséget kötnek egymással az örökösök. Abban az esetben, ha több termőföld van, akkor az egyik földterületet az egyik, a másik földterületet pedig a másik örökös kaphatja az egyezség keretében. Fontos, hogy egy földterületet csak egy örökös örökölhet!
2. Az örökösök az ingatlant (az ingatlanból az örökrészét) az öröklésben érdekelt más személyre, a kieséses örökösre vagy a hagyatéki hitelezőre átruházzák akként, hogy ezzel közös tulajdon nem keletkezik.

1. Az örökösök egyben értékesítik az ingatlant, annak ellenértékét osztják szét egymás között. A jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzést is meg kell küldeni a földhivatalnak. Az örököstársak közössége tagjai közbenső jogszerzők lesznek.
2. Az örökösök az ingatlant (örökrészt) ingyenesen felajánlhatják az államnak. Az államnak történő ingyenes felajánlás esetén ugyan az örökösök semmit nem kapnak a földért cserébe, de ugyanakkor mentesülnek az ügyintézési költségek és ügyintézés terhei alól, valamint adót/illetéket sem kell fizetniük a nem kívánt terület után.

 Ha a fenti lehetőségek nem vezetnek eredményre, úgy a törvényes örökösök megöröklik a termőföldet vagy tulajdoni hányadot, de 5 éven belül a termőföldet

1. a) egyben értékesíteniük kell,
2. b) egyikük tulajdonába kell adni,
3. c) az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy
4. d) az ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdont az ingatlan megosztásával vagy az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján meg kell szüntetniük.

 Amennyiben minden örökös igényt kíván tartani az adott földre, úgy lehetőség van arra, hogy a földterületet a fent említett törvény rendelkezései alapján a d) pont szerint megosszák. Azonban ha a kialakítandó parcellák nem érik el a törvényi minimum terület nagyságot, úgy ez a módszer nem alkalmazható. Ha viszont az örökösök között van, aki mezőgazdasági termelésből él, a törvény szerint bekebelezheti a többiek részét, de legalább a bekebelezett területek értékbecsléssel megállapított árát ki kell fizetnie a többi örökösnek.

 Ha az örököstársak 5 éven belül nem szüntetik meg a közös tulajdont a fentiekben részletezett eljárások egyike útján, úgy a tulajdoni hányad kényszerértékesítésére kerül sor. Ezen kötelezettség biztosítására az öröklés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg a földhivatal az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában.

2023. július 14-én megjelent a Magyar Közlöny 2023. évi 105. számában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló 2023. évi LVIII. törvény, valamint a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény.

2023. szeptember 1-jén lép hatályba a helyi adókról szóló 1990. évi C. módosításáról szóló 2023. évi LVIII. törvény, melynek 1. §-a értelmében a Htv. 1/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót – a termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog kivételével – bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont].”

 Ezzel összefüggésben megjelent továbbá a 2023. évi települési földadó visszatérítéséről szóló 308/2023. (VII. 14.) Korm. rendelet, mely a kihirdetést követő napon lép hatályba. A Korm. rendelet 1 § (1)-(2) bekezdései az alábbiakat tartalmazza:

„Az a települési önkormányzat, amely a termőföldre, termőföld tulajdonjogára vagy termőföldet terhelő, ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra települési adót állapított meg, köteles annak a 2023. adóévre jutó, megfizetett, beszedett összegét az adóalany számára 2023. október 1-jéig visszatéríteni. Az (1) bekezdés szerinti települési adó 2023. adóévre jutó, meg nem fizetett összegét az adóalany nem köteles megfizetni, azt az önkormányzati adóhatóság nem szedheti be.”

 

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény, 15. §-a kiegészíti a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 58. §-át (12) és (13) bekezdéssel az alábbiak szerint (a kihirdetést követő napi hatálybalépéssel):

„(12) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek minősül az őstermelői tevékenység keretébenhasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel is, azzal, hogy a magánszemély a (3) bekezdés szerinti igazolt költségeket abban az esetben vonhatja le a bevételéből, ha azokat az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta el, ideértve az értékcsökkenési leírást is.

(13) A magánszemély az őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt az  igazolt költségeken túl csökkentheti az  őstermelői tevékenység keretében hasznosított, kizárólag üzemi célt szolgáló azon tárgyi eszköz értékcsökkenésként még el nem számolt beruházási költségével, amelyet a  tárgyévben, illetve a  tárgyévet követő évben az  adóbevallás benyújtásáig, de legfeljebb a  bevallás benyújtására nyitva álló határidőig szerez meg. A beruházási költségnek az átruházásból származó bevételt meghaladó része a 11. számú melléklet szerint értékcsökkenési leírásként elszámolható. Az őstermelő a tárgyi eszköz nyilvántartását úgy vezeti, hogy abból megállapítható legyen, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételét mely tárgyi eszköz beruházási költségével csökkenti.”

 A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023.  évi LIX.  törvény 22. §- a értelmében az Szja tv. kiegészül a 104. §-sal, amelynek (3) bekezdése értelmében:

„A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023.  évi LIX.  törvénnyel megállapított 58. § (13) bekezdése az őstermelői tevékenység keretében hasznosított kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz 2022. január 1-jét követően megvalósuló értékesítése esetén is alkalmazható.”

 A hatálybalépést követően tehát a gazdálkodók önellenőrzés keretében tudják módosítani a 2022. adóévre benyújtott adóbevallásukat.

 A 2023. évi LIX. törvény 2. számú melléklete alapján, a Szja tv. 6. számú melléklete kiegészül a következő 7. ponttal is:

„7. Ha az őstermelők családi gazdasága év közben megszűnik, akkor az őstermelők családi gazdasága tagjainak jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy az őstermelők családi gazdaságának az őstermelői nyilvántartásból való törlése időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket fel kell osztani 2. pontban meghatározottak szerint a törlés napján közös tevékenységeket folytató tagok között.”

A 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint – ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik – a gazdálkodási napló vezetését az egységes kérelem benyújtásától, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig meg kell kezdeni, és azt a tárgyév egésze vonatkozásában kell vezetni.

A papír alapú gazdálkodási napló vezetése esetén a gazdálkodási naplót az AÖP rendelet és az egyes pályázati felhívások szerinti támogatás vonatkozásában - az elektronikus vezetés kivételével - a tárgyévet követő év január 31-ig elektronikusan kell benyújtani a Nébih részére.

 Fontos, hogy a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezeléseket az elektronikus Permetezési Naplóba akkor is fel kell vezetni a kezelést követő 24 órán belül, amennyiben a gazdálkodó a GN-t papír alapon vezeti.

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódott elektronikus permetezési naplóba továbbra is a Nébih portálján közzétett módon (elektronikus Permetezési Napló) kell a növényvédelmi kezeléseket jelenteni.

 

1/2023. Nébih eGN hirdetmény

 

2023. április 20-án hatályba léptek a 2023. évi egységes kérelmek benyújtásához kapcsolódó jogszabályok, amelyek  kimondják, hogy a gazdálkodási naplót elektronikusan és papír alapon is vezethetik a gazdálkodók a támogatások igénylésének feltételeként. A Nébih elkészítette a papír alapú vezetéshez használandó nyomtatványt és a kitöltését segítő útmutatót.

A Gazdálkodási napló lapjait attól függően kell kitölteni, hogy milyen támogatásokat vesz igénybe a termelő. Az adatrögzítés gördülékenysége érdekében a teendőket minden támogatásnál külön részletezi az útmutató.

A Gazdálkodási Naplóra vonatkozó általános szabályokat a 13/2023. (IV. 19.) AM rendelet tartalmazza, melyek közül az alábbiak kiemelten fontosak:

• 26. § (1) A mezőgazdasági termelő a gazdálkodási naplót – figyelemmel a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 29. § (6) bekezdésére és 30. § (7) bekezdésére – jogszabályban vagy pályázati felhívásban meghatározottak szerint elektronikusan vagy papíralapon vezeti.
• (2) Ha jogszabály vagy pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik, a gazdálkodási napló vezetését az egységes kérelem benyújtásától, de legkésőbb az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig (június 09.) meg kell kezdeni, és azt a tárgyév egésze vonatkozásában kell vezetni.
• (3) A gazdálkodási napló vezetését a Magyar Államkincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja.

A 2023. évre vonatkozó, papír alapon vezetett Gazdálkodási naplót legkésőbb 2024. január 31-ig szükséges rögzíteni a Nébih elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) felületén. Felhívjuk azonban a termelők figyelmét, hogy ha nem nyomtatott formában, hanem számítógépen, Excel formátumban vezetik a nyomtatványt, úgy az is papír alapú vezetésnek minősül, így vonatkozik rá az utólagos online rendszerbe való feltöltési kötelezettség. A papír alapú nyomtatványt (ideértve az excelt is) nem lesz lehetőség dokumentumként a rendszerbe feltölteni, az adatokat kézzel kell felvezetni, ezért a dupla adatrögzítés elkerülése érdekében javasoljuk, hogy aki teheti, már eleve az online rendszerben vezesse a naplóját.

Amennyiben a termelő rendszerhiba miatt nem tud eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek, azt minden esetben jelezze az egn@nebih.gov.hu e-mail címen.

A gazdálkodási napló, a kitöltési segédlet és a mellékletek az alábbi linken elérhetőek:

https://portal.nebih.gov.hu/-/1-2023-nebih-egn-hirdetmeny

A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 2026. január 1-től lesz alkalmazandó.

 Ez a törvény állapítja meg a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, a nyilvántartott adatokra és okiratokra vonatkozó információ biztosítására, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokat 2026-tól.

 Az egységes jogi személy nyilvántartás azonban a magánjogi jogi személyeken túlmutató jelentőségű. Míg (az ügyvédi irodák kivételével) a magánjogi jogi személyek bejegyzését, törlését, a jegyzék vezetését és jellemzően a törvényességi felügyeletét a törvényszék látja el, addig ezen a körön kívüli továbbá jogi személyek adatát is feltünteti a jogi személyek nyilvántartása. Utóbbi esetben a bejegyzési eljárást nem a bíróság folytatja le, hanem az egyéb jogi személyre irányadó anyagi jogi jogszabályban kijelölt szervezet (kamara, Kincstár stb.), azonban a bejegyzés eredményét, a bejegyzendő adatokat nem külön nyilvántartásba vezeti be, hanem ezen egységes nyilvántartásban kerül feltüntetésre.

 

Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre, többek között:

• törvényességi felügyeleti eljárás az E-Ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt,
• törvényességi felügyeleti eljárás számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén.

Egyes meglévő különleges törvényességi felügyeleti eljárások részletesebben kerülnek szabályozásra, így például:

• adószám törlésével érintett szervezet,
• a legfőbb szerv összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás.

 A cégek, valamint a civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetési eljárásaira vonatkozó egységes szabályok kialakítására külön törvényben kerül sor. E törvény fogja tartalmazni a végelszámolásra és ezen szervezetek bíróság általi kényszereljárással történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A fizetésképtelenségi szabályok azonban továbbra is külön kezelendőek.

 A törvény hiányt pótló módon immár a törvényi rendelkezések körében sorolja fel a cégformákat.

 A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.

 

A cégformák a következők:

1. gazdasági társaság esetén önálló cégforma
2. a közkereseti társaság;
3. a betéti társaság;
4. a korlátolt felelősségű társaság;
5. a részvénytársaság (zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság);
6. az egyesülés;
7. az egyéni cég;
8. a szövetkezet;
9. a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe;
10. a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete;
11. a vízgazdálkodási társulat (vízitársulat, víziközmű-társulat);
12. az erdőbirtokossági társulat;
13. a végrehajtói iroda;
14. a közjegyzői iroda;
15. az európai gazdasági egyesülés;
16. az európai részvénytársaság (zártkörűen működő európai részvénytársaság, nyilvánosan működő európai részvénytársaság);
17. az európai szövetkezet;
18. a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye.

 

A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formák a következők:

1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesület;
2. az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezet;
3. a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetség;
4. törzskönyvi jogi személynek nem minősülő köztestület, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli;
5. az alapítvány, a közalapítvány;
6. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztár;
7. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a pénztárak szövetsége, és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztár;
8. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja;
9. a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet (a továbbiakban: MRP-szervezet);
10. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület;
11. a társasház;
12. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli.

 

Azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli, a következők:

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nyilvántartásba vett törzskönyvi jogi személy;
2. a köztestület, amely nem tartozik a (4) bekezdés 4. pontja alá;
3. az ügyvédi iroda;
4. a törzskönyvi jogi személynek nem minősülő felsőoktatási, illetve köznevelési jogi személy;
5. a befektetési alap;
6. az európai területi társulás;
7. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amely adatainak a jogi személyek nyilvántartásában való feltüntetését törvény elrendeli.

 

Megjelent: 2023-06-05 18:30:40

A gazdálkodók tapasztalatai szerint az elmúlt években több vármegyében is jelentősen megnőtt a vetési varjú állomány. A varjak a szántóföldeken nagyon nagy károkat okoznak, kiszedik a vetőmagot, megdézsmálják a termést, illetve a településeken is egyre nagyobb számban jelennek meg. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országszerte kéri a gazdálkodókat a mezőgazdasági kártételek bejelentésére, melynek hatékonyabb felmérése érdekében készített egy online kérdőívet. A kérdőív kiterjed a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. számú melléklete szerinti valamennyi védett és fokozottan védett állatfaj által okozott kárbejelentésre.

A felmérés célja egy országos adatbázis kialakítása, amelynek adatai alapján a NAK kezdeményezni tudja a vonatkozó jogszabályok módosítását. A szabályozási környezet módosítását már korábban is kezdeményeztük, de az nem járt eredménnyel. Több esetben olyan visszajelzések érkeztek a hatóság, illetve a döntéshozók részéről, hogy nem érkeznek be hozzájuk nagy számban riasztási, gyérítési kérelmek, emiatt meglátásuk szerint a varjak nem okozhatnak jelentős problémát a gazdálkodóknak. Másrészt a védettség uniós szinten került meghatározásra, az állomány nagyságát is uniós szinten vizsgálják, és vannak olyan országok, ahol csökken a varjak száma. Ebből a szempontból fontos, hogy a kártételekről, azok kiterjedéséről és mértékéről pontosabb adatok álljanak rendelkezésre. A NAK emiatt országos felmérést indít a gazdálkodók körében, vármegyei szervezetei segítségével rögzítve a gazdálkodói jelzéseket a vetési varjak által okozott kártételekről.

A témával kapcsolatban megjelent sajtóközlemény : A vetési varjak védettek, de jelentős károkat okoznak a gazdálkodóknak

Az ONLINE KÉRDŐÍV-re kattintva a kárbejelentés megtehető, azonban szükség esetén a falugazdászokat is kereshetik és kérhetik a segítségüket a kitöltésben.

Forrás: NAK

https://www.nak.hu/kamara/kamarai-hirek/orszagos-hirek/105862-felmeres-indult-a-fokozottan-vedett-es-vedett-allatfajok-mezogazdasagi-karteteleire

A 2023. május 16-án benyújtásra került törvényjavaslat a vízbázisok védelme, a vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a Kormány feladataként határozza meg a tudományos szempontú vízkészletvédelmi országtérkép elkészítését és a hivatalos lapban való közzétételét.

A törvényjavaslat szerint A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészülne ki:

„(2a) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti adatgyűjtés magában foglalja a népszámlálás és
mikrocenzus útján történő – különösen a 28/A. § (1c) és (1d) pontja szerinti háztartási kutakra
vonatkozó – adatgyűjtést is, amelynek elrendeléséről és végrehajtásáról az Országgyűlés, valamint a Központi Statisztikai Hivatal gondoskodik.”

 A törvény a következő 2/A. §-sal egészülne ki:

„2/A. §

(1) A vízkészlet fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése érdekében a
Kormány feladata az ország területének vízkészlet-védelmi szempontból történő vizsgálata
tudományos és monitoring módszerek segítségével, valamint e vizsgálat eredményeként a
vízkészlet-védelmi országtérkép elkészítése. A vízkészlet-védelmi országtérkép meghatározza

1. a) a vízkészlet-védelmi szempontból kockázatos területeket és
2. b) a vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentes területeket.

(2) A vízkészlet-védelmi országtérképet az országos vízügyi igazgatási szerv a vízügyi hatóság
központi szervének bevonásával készíti el, valamint legalább vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési
ciklusonként, illetve rendkívüli környezeti körülmények esetén szükség szerint tudományos és
monitoring módszerekkel felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat eredménye alapján az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti besorolás megváltoztatása szükséges, az országos vízügyi igazgatási szerv új vízkészlet-védelmi országtérképet készít.

(3) Az országos vízügyi igazgatási szerv a vízkészlet-védelmi országtérképet, továbbá az annak
elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoring módszerek összefoglalóját a Hivatalos
Értesítőben, valamint a vízügyi hatóság központi szervének honlapján történő közzététel érdekében a vízgazdálkodásért felelős miniszternek továbbítja. A vízgazdálkodásért felelős miniszter a vízügyi hatóság központi szerve útján intézkedik a vízkészlet-védelmi országtérkép, valamint az annak elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoring módszerek összefoglalójának közzétételéről.”

 A törvény 28/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:

„(1a) A vízkészlet-védelmi országtérképen vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a mezőgazdasági öntözési célú, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút létesítését, üzemeltetését és megszüntetését előzetesen be kell jelenteni az öntözési igazgatási szerv részére. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő mezőgazdasági kút a víz mennyiségének mérését biztosító digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető.”

 

A törvény 28/A. §-a a következő (1c)–(1f) bekezdéssel egészülne ki:

„(1c) A háztartási vízigényt kielégítő, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő kút (a továbbiakban: háztartási kút) létesítését, üzemeltetését és megszüntetését – az (1d) bekezdésben foglalt kivétellel – előzetesen be kell jelenteni a vízilétesítmény helye szerint hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság részére.

(1d) Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a vízkészlet-védelmi országtérképen vízkészlet-védelmi szempontból kockázatmentesként meghatározott területeken a háztartási kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez.

(1e) Az (1c) és (1d) bekezdés szerinti háztartási kút tekintetében a vízügyi hatóság ellenőrzést kizárólag hivatalból végez.

(1f) A vízügyi hatóságot terheli a bizonyítási kötelezettség annak megállapítása kapcsán, hogy az (1c) és (1d) bekezdés alapján bejelentés vagy vízjogi engedély nélkül létesített háztartási kút az (1c) és (1d) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.”

A törvény 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:

„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki – a 45/N. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

1. a) a 45/O. § (2) bekezdésében meghatározott háztartási kutat létesített, vagy
2. b) a 45/O. § (2) bekezdésében meghatározott háztartási kút kivételével engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltetett az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód3.) hatálybalépését megelőzően felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2023. december 31-ig kérelmezi.”

 

A törvény 45/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lépne:

„45/N. §

(1) A 2024. január 1. előtt létesített, ötven méter talpmélységet meg nem haladó és az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kút fennmaradásához nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés.

(2) Mentesül a 29. § (4) bekezdése szerinti vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági öntözési célú kút üzemeltetője.

(3) Az üzemeltető felelős azért, hogy a felszín alatti vizet – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – csak olyan mértékben vegye igénybe, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények. A vízügyi hatóság, valamint a felszín alatti vizek vagyonkezelője e kötelezettség betartását ellenőrizheti. Ha az üzemeltető vízhasználata veszélyezteti más engedélyezett vízhasználatok biztosítását vagy károsítja a felszín alatti vízkészleteket, a vízügyi hatóság hivatalból, vagy a felszín alatti vizek vagyonkezelőjének kezdeményezésére az üzemeltetőt a szükséges mértékben megelőző, valamint kárelhárító intézkedések megtételére kötelezi.”

 

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény a következő 45/O. §-sal egészülne ki:
„45/O. §

(1) Nem szükséges vízjogi engedély és bejelentés a 2024. január 1. előtt

1. a) a létesítésekor hatályos jogszabály előírása ellenére engedély nélkül vagy
2. b) engedélytől eltérően létesített háztartási kútra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti háztartási kút esetében a 29. § (7) bekezdés a) pontja szerinti vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást nem kell lefolytatni.”

 

A törvény X. Fejezete a következő 46. §-sal egészülne ki:

„46. §

A 2/A. § (3) bekezdése szerinti vízkészlet-védelmi országtérképet, valamint az annak elkészítése során alkalmazott tudományos és monitoring módszerek összefoglalóját első alkalommal 2023. augusztus 31-ig kell közzétenni.”

 

A szabályokat 2024. január 1-jétől kellene alkalmazni.

2023.május 22-én benyújtásra került a T/4064. számú törvényjavaslat A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítására vonatkozóan.

A javaslat szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne:

„(1) A települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót – a termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog kivételével – bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont].”

A módosítás 2023. szeptember 1-jén lépne hatályba.

Frorrás (angol nyelven): https://environment.ec.europa.eu/strategy/forest-strategy_hu

Az erdők elengedhetetlenek egészségünkhöz és jólétünkhöz, valamint bolygónk egészségéhez. Biológiai sokféleségben gazdagok, és rendkívül fontosak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőgazdálkodási stratégia az európai zöld megállapodás egyik kiemelt kezdeményezése, és a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiára épül. A stratégia hozzá fog járulni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós célkitűzések eléréséhez, valamint az üvegházhatású gáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55%-kal történő csökkentésére és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó cél eléréséhez. Elismeri az erdők központi és multifunkcionális szerepét, valamint az erdészek és a teljes erdőalapú értéklánc hozzájárulását a fenntartható és klímasemleges gazdaság 2050-ig történő megvalósításához, valamint az élénk és virágzó vidéki területek megőrzéséhez.

A stratégiát két munkadokumentum támogatja: az érdekelt felekkel folytatott konzultációról és a tényekről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum, valamint a 2030-ra vonatkozó 3 milliárd eurós faültetési vállalásról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum. 

A stratégia jövőképet és konkrét intézkedéseket határoz meg az uniós erdők mennyiségének és minőségének javítása, valamint védelmük, helyreállításuk és ellenálló képességük megerősítése érdekében. Célja, hogy az európai erdőket hozzáigazítsa az új feltételekhez, az időjárási szélsőségekhez és az éghajlatváltozás okozta nagyfokú bizonytalansághoz. Ez előfeltétele annak, hogy az erdők továbbra is betölthessék társadalmi-gazdasági funkciójukat, és virágzó népességgel rendelkező, élénk vidéki területeket biztosítsanak.

 

Az új uniós erdőgazdálkodási stratégia támogatni fogja az erdők társadalmi-gazdasági funkcióit a vidéki területek virágzása és az erdőalapú biogazdaság fenntarthatósági határokon belüli fellendítése szempontjából. Emellett védeni, helyreállítani és bővíteni fogja az uniós erdőket az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása, valamint az ellenállóképes és multifunkcionális erdei ökoszisztémák biztosítása érdekében a következők révén:

• a fenntartható erdei biogazdaság előmozdítása a hosszú élettartamú fatermékek esetében
• a faalapú bioenergia-források fenntartható felhasználásának biztosítása
• a nem faalapú erdőalapú biogazdaság, többek között az ökoturizmus előmozdítása
• a készségek fejlesztése és az emberek szerepvállalásának növelése a fenntartható erdőalapú biogazdaság érdekében
• az EU utolsó megmaradt természetes és őshonos erdeinek védelme
• az erdők helyreállításának és a fenntartható erdőgazdálkodás megerősítésének biztosítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az erdők ellenálló képessége érdekében
• a biológiai sokféleséggel rendelkező erdők újratelepítése és erdősítése, többek között további 3 milliárd fa 2030-ig történő ültetése révén
• pénzügyi ösztönzők nyújtása az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számára az uniós erdők mennyiségének és minőségének javítása érdekében

A stratégia a következőkre is összpontosít:

• stratégiai erdőmegfigyelés, jelentéstétel és adatgyűjtés
• határozott kutatási és innovációs menetrend kidolgozása az erdőkkel kapcsolatos ismereteink bővítése érdekében
• inkluzív és koherens uniós erdészeti irányítási keret végrehajtása
• a meglévő uniós vívmányok végrehajtásának és érvényesítésének fokozása

 

Az új uniós erdőgazdálkodási stratégiához kapcsolódó legfontosabb dátumok

1. december 11.: Az európai zöld megállapodás közzététele
2. május 20.: A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia közzététele ( a stratégia magyar nyelven a következő linkről letölthető: https://commission.europa.eu/document/cf3294e1-8358-4c93-8de4-3e1503b95201_hu )
3. július 14.: A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőgazdálkodási stratégia közzététele
4. március

A Bizottság két iránymutatást tesz közzé az erdőkre vonatkozóan

• Iránymutatások a biológiai sokféleséget tiszteletben tartó erdőtelepítésről, újraerdősítésről és faültetésről
• Iránymutatások a természetes és őshonos uniós erdők meghatározásához, feltérképezéséhez, nyomon követéséhez és szigorú védelméhez

2023 május 15. napján hatályba lépett a földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet, ami számos földügyi vonatkozású jogszabályt módosított.

 1. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

 Indoklás: Tekintettel arra, hogy földnek minősülő ingatlanokat érintő közös tulajdon megszüntetése nem minden esetben a korábbi használati rend alapulvételével történik, így az újonnan kialakuló ingatlanokat érintő földhasználat változása bejegyzésének szabályait pontosítani szükséges. A 2022. évi LXVII. törvény érinti a szívességi földhasználati szerződés megszűnésének, valamint a földhasználat felmondással történő megszűnésének szabályait, ezért szükséges a törvénymódosításhoz igazodóan az ezen esetekben irányadó földhasználati nyilvántartási szabályok kiegészítése, valamint a földhasználati nyilvántartásból történő adatszolgáltatás egyes eseteinek pontosítása.

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 2007. december 30. napjáig hatályos 25/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezdetben az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletek is részét képezték a földhasználati nyilvántartásnak. A 2007. december 31. napjától hatályos törvénymódosítás az erdőket kivette a földhasználati nyilvántartás köréből, azonban nem került megalkotásra olyan rendelkezés, ami alapján az ingatlanügyi hatóságok az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletekre vonatkozó földhasználatot hivatalból törölhették volna, így a földhasználati nyilvántartás jelenleg is tartalmaz erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlanokra vonatkozó földhasználatot. A módosítás erre figyelemmel megteremti az erdőkre vonatkozó használatok hivatalból történő törlésének jogszabályi alapját.

 A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet] 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(5) Az ingatlanügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a földhasználati nyilvántartásban hivatalból átvezeti a földrészletnek az 5. § (1) bekezdés c) és e)-g) pontja szerinti adataiban bekövetkezett és az ingatlan-nyilvántartásban már átvezetett változásokat (a továbbiakban: adatváltozás), ha a földrészletnek az adatváltozást megelőzően bejegyzett földhasználója és az általa használt terület elhelyezkedése és mértéke az adatváltozást követően nem változik.”

 Itt új elemként jelenik meg az, hogy a hatóság hivatalból átvezeti a földhasználó által használt terület elhelyezkedését és mértékét is.

 A rendelet 14. § (2) bekezdés h), i) pontjai módosulnak, továbbá a következő j) és k) ponttal egészül ki:

 (A használat megszűnése akkor állapítható meg kétségtelenül, ha)

„h)   a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló földhasználati szerződés szerinti földhasználó személye a hatóság végleges döntésével változott meg, vagy

i) ha a földhasználat bejegyzésének alapjául olyan földhasználati szerződés kerül benyújtásra, melyet nem a földrészlet bejegyzett tulajdonosa kötött, de a szerződés a benyújtása időpontjában érvényesen és hatályosan fennáll,

j) a hatóság által jóváhagyott földhasználati szerződés a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló földhasználati szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését is tartalmazza, vagy

k) a közeli hozzátartozók között fennálló szívességi földhasználati szerződés esetén a szerződő felek valamelyikének haláláról a hatóság hivatalos tudomást szerez.”

 

A rendelet 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a használat felmondással vagy a felek közös megegyezésével szűnik meg, a földhasználó  vagy a használatba adó által benyújtott törlés-bejelentési adatlaphoz az a kérelem benyújtását legalább 30 nappal megelőzően igazoltan közölt írásbeli felmondást és annak elfogadásáról szóló nyilatkozatot vagy a közös megegyezést tartalmazó okiratot is mellékelni csatolni kell. A felmondást elfogadó nyilatkozat hiányában a törlés-bejelentési adatlaphoz mellékelni kell azt a jogerős bírói ítéletet, amely bizonyítja, hogy a szerződéses jogviszony jogszerűen került felmondásra, vagy a felmondás a szerződéses jogviszonyt megszüntette.

 (4a) Ha a (4) bekezdés szerinti felmondás kézbesítése azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át - postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a feladóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza - a felmondást a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.”

 A Rendelet 14. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a nyilvántartásba bejegyzett szívességi földhasználat a Fétv. 68. § (3) bekezdés f) pontja alapján szűnik meg, és a tagsági viszony megszűnése a cégjegyzékben szereplő adatokból nem állapítható meg, a földhasználó vagy a használatba adó által benyújtott törlés-bejelentési adatlaphoz csatolni kell a tagsági viszony megszűnését igazoló okiratot.”

 A Rendelet 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli a nyilvántartásból az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet vonatkozásában bejegyzett használatot.”

 A rendelet 17/A. § (4)-(5) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak (b)-e) pontok helyett b)-f) pontok):

„17/A. §

(4)  *  A földhasználati összesítő a Fétv. 99. § (4) bekezdés b)-e) f) pontjában meghatározott szervek részére kizárólag adatátviteli vonalon keresztül, elektronikus formában szolgáltatható.

(5)  A Fétv. 99. § (4) bekezdés b)-e) f) pontjában meghatározott szervnek a szolgáltatás igénybevételekor meg kell jelölnie a feladata ellátására vonatkozó pontos jogszabályhelyet és annak az ügyiratnak a számát, amely elintézéséhez az adatszolgáltatást kéri.”

 

2. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet] módosítása mögött hármas cél húzódik meg. Egyrészről a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet nyilvános árveréssel történő eladásra vonatkozó rendelkezései változnak arra figyelemmel, hogy a 10 hektár méret feletti földrészletek árverés útján való értékesítésére vonatkozó szabályok - a folyamat felgyorsítása érdekében - módosulnak a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényben oly módon, hogy az árverés útján történő értékesítés során az elővásárlásra jogosult e jogát nem az adásvételi szerződés kifüggesztése során, hanem az árverésen történő részvétellel és a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat haladéktalanul történő megtételével gyakorolhatja.

Másrészről a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataira figyelemmel szükséges, egyértelműbbé téve a jogi szabályozást, racionalizálva az eljárásokat, esetenként újragondolva azokat.

Harmadrészt a 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása jogtechnikai változtatásokat is tartalmaz.

 

A Rendelet 2. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul

„Az Nfatv. 18. § (1) bekezdés a) pontja végrehajtása tekintetében   A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő értékesítése során a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) közreműködőként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) igénybe veszi.

 

A Rendelet 3. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul (tulajdonjog kifejezés beépítésre került):

„A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti területnek és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához vagy vagyonkezelésbe adásához.”

 

A Rendelet 14. § (1) bekezdés i) pontja az alábbiak szerint módosul:

„az NFK-val szemben 120 60 napot meghaladó lejárt tartozása van a pályázónak;”

 

A Rendelet 29. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az árverés lebonyolításában a kormányhivatal és járási (fővárosi kerületi) hivatal az e Fejezetben foglaltak szerint közreműködik.”

 

A Rendelet 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Evt. szerint erdőnek minősülő és az Evt. 8. § (1), illetve (4) Az erdő bekezdésének hatálya alá tartozó alrészletet is tartalmazó földnek a hirdetményben megjelölt, ezen alrészletet nem érintő részére is lehet árverést folytatni. A földrészlet megosztását ebben az esetben az eredményes árverést követően az NFK kezdeményezi, és viseli  megelőlegezve az eljárás költségeit. Az adásvételi szerződés megkötésére csak a megosztást és az eljárás költségeinek a nyertes árverező által az NFK részére történő megtérítését követően kerülhet sor.”

 

A Rendelet 29. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves időtartamra - a szerződés szerinti vételáron - visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására a földrészletet 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára - a vevő költségviselése mellett - a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFK - a földrészlet törvényes vagy végrendeleti örökös általi elidegenítésnek az esetét kivéve - a 20 éves időtartam lejárata előtt nem járulhat hozzá. Az elidegenítési tilalom fenntartása mellett a terhelési tilalom törléséhez a 20 éves időtartam lejárata előtt csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, és a földrészletre pénzügyi intézmény javára kíván a tulajdonos terhet alapítani.”

 

A Rendelet 29. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha az állam javára bejegyzett visszavásárlási joggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt földet - ideértve a tanyát is - az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CXLIII. törvény) szerinti gazdaságátadás érinti, az NFK hozzájárul a 2021. évi CXLIII. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott gazdaságátadási szerződés megkötéséhez, valamint a gazdaságátvevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez, azzal, hogy az állam javára bejegyzett visszavásárlási jog és az annak biztosítására feljegyzett elidegenítési és terhelési tilalom változatlan feltételek mellett továbbra is fennáll.

(11) Az elidegenítési és terhelési tilalomból eredő jogosultsága folytán az NFK - az állam javára szóló visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fenntartása mellett - az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményei szerint, valamint a földügyi birtokpolitika elveire tekintettel hozzájárulhat az árverésen értékesítésre került földrészletnek a vevő részéről a földművesnek minősülő közeli hozzátartozója részére történő ajándékozásához, feltéve, hogy az ajándékozáshoz a jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény is hozzájárul.”

 

A Rendelet 30. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező vagy a 32/A. §-ban foglaltak szerint a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatot tevő elővásárlásra jogosult szerez jogot.”

 

A Rendelet 30. § (3)-(5) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:

„(3) Az árverési biztosíték a földrészlet kikiáltási árának 10%-a, amit az árverésen való licitálás feltételeként az árverezőnek - helyrajzi számonként - az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetni legkésőbb az árverést megelőző munkanapon 12 harmadik munkanap nulla óráig.

(4) Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFK közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonú hitelintézetnél a Magyar Államkincstárnál letéti számlát nyit. A letéti számla megnyitásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges.

(5)  A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők esetén az árverés napját követő 8 munkanapon 30 napon belül intézkedni kell az árverési biztosíték visszafizetése iránt.”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 2. pontja az alábbiak szerint módosul:

„2. az árverés és regisztráció helyét és időpontját;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 (A hirdetményben fel kell tüntetni)

„5. ha a földrészleten erdő vagy fásított terület az Evt. 8. § (1), illetve (4) bekezdésének hatálya alá tartozó alrészlet is található, a földrészlet megosztására, valamint az ezzel kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó tájékoztatást;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(A hirdetményben fel kell tüntetni)

„18. az elővásárlásra jogosultak részére szóló azon figyelemfelhívást, hogy az elővásárlási jogosultság gyakorlásának feltétele az árverésen személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján történő részvétel, valamint tájékoztatást az elővásárlási jog gyakorlásának módját; joggyakorlás 32/A. §-ban foglalt feltételeiről és menetéről;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 19. pont 19.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(A hirdetményben fel kell tüntetni az NFK azon joga fenntartásának rögzítését, hogy)

„19.3. a nyertes árverező visszalépése esetén, a 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában vagy a 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a következő legmagasabb vételárat ajánló árverezővel vagy elővásárlási jogosulttal szerződést kössön;;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép (új elem az elővásárlási jogosult):

 

(A hirdetményben fel kell tüntetni)

„20. annak rögzítését, azt, hogy a nyertes árverezővel vagy elővásárlási jogosulttal kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint az Nfatv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerződés esetén a szerződést közzé kell tenni; adatok;”

 

A Rendelet 31. § (3) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

(A hirdetményben fel kell tüntetni)

„23. a haszonbérleti szerződéssel terhelt földrészlet értékesítése esetén a haszonbérleti szerződés módosításával kapcsolatos, az adásvételi szerződésben rögzítendő kötelezettségeket, valamint, ha az értékesítendő földrészletet hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés érinti, akkor a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást;”

 

A Rendelet 32. § (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek (új elemek az elővásárlásra jogosult, illetve az árverési biztosíték megfizetésének igazolása):

„(4) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverésen árverezőként történő személyes részvétel esetén a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselőre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha az árverező egyben elővásárlásra jogosult, ez nem akadálya annak, hogy vételi ajánlatot tegyen.

 

(5) Az árverezőnek, valamint az elővásárlásra jogosultnak az árverésen való részvétel feltételeként árverési naponként az árverési hirdetményben meghatározottak szerint 30 ezer forint összegű regisztrációs díjat kell a regisztráció helyszínén befizetnie. A regisztrációs díj a kormányhivatal bevétele.

 

(6) Az árverésen árverezőként az vehet részt, aki

1. a) a hirdetményben meghatározottak szerint az árverési biztosítékot megfizette és ennek megtörténtét igazolja;
2. b) a regisztrációs díjat a regisztráció helyszínén befizette és ennek megtörténtét igazolja;

 

A Rendelet 32. § (9) bekezdése az alábbiak szerint módosul (új elem az elővásárlásra jogosult):

„Az árverésen az árverést lebonyolító kormányhivatal és az NFK részéről eljáró személyek, a közjegyző, és a járási hivatalvezető, valamint a (6) bekezdés szerinti árverezők és a 32/A. § szerinti elővásárlásra jogosultak vesznek részt.”

 

A Rendelet 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/A. § Az elővásárlási jog gyakorlására adott földrészlet vonatkozásában az árverést árverés lezárultát követően a szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az általános szabályok szerint van lehetőség. A több, azonos ranghelyen álló árverezésvezető felhívja a jelen lévő elővásárlásra jogosult esetén a szerződő fél kiválasztására a 23/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.jogosultakat elővásárlási jogosultságuk gyakorlására.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverező részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő öt napon belül vissza kell téríteni. akkor gyakorolható, ha annak jogosultja

a) a 32. § (6) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltételeknek megfelel,

b) a tulajdonszerzési képességét, továbbá az elővásárlási jogosultságát az azt megalapozó okiratokkal a regisztráció helyszínén és időpontjában igazolta, valamint

c) a Földforgalmi tv. 13. §-a, 14. §-a és 15. §-a szerinti, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatokat személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján a regisztráció során benyújtotta.

(3) Az elővásárlásra jogosult az árverésen árverezőként a 32. § (6) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén vehet részt.

(4) Az elővásárlásra jogosult a felajánlott legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az elővásárlási jognyilatkozat nem vonható vissza, és feltételt nem tartalmazhat.

(5) Vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatnak csak az elővásárlásra jogosult által az árverésvezetői felhívásra haladéktalanul megtett nyilatkozat minősül.

(6) A föld árverési vevője a legmagasabb összegű érvényes vételi ajánlatot tevő árverező. Ha a legmagasabb összegű vételi ajánlatra vonatkozóan árverésvezetői felhívásra elővásárlásra jogosult tesz elfogadó nyilatkozatot, az elővásárlásra jogosult lesz az árverési vevő. Ha több elővásárlásra jogosult tesz a legmagasabb összegű vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, közülük a Földforgalmi tv. alapján az elővásárlási sorrendben előrébb álló elővásárlásra jogosult lesz az árverési vevő. Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén az árverezésvezető helyben lefolytatott sorsolással dönt az árverési vevő személyéről.

(7) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverező részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő öt napon belül vissza kell téríteni.”

 

A Rendelet 32/C. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 

[Az árverésről készített jegyzőkönyv (a továbbiakban: árverési jegyzőkönyv) tartalmazza:]

„f) az árverési vevő és mellékletként külön lapon valamennyi licitet tevő árverező (a továbbiakban: licitáló), valamint a részt vevő elővásárlásra jogosultak nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímét és tárcsaszámát, továbbá ha a vétel elővásárlási jogon alapul, akkor azt, hogy az elővásárlási jogosultság mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén áll fenn, ha pedig több elővásárlásra jogosult tett vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot, ezen elővásárlásra jogosultak természetes személyazonosító adatait, lakcímét és azt, hogy az elővásárlási jogosultságuk mely törvényen és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn, sorsolás esetén annak eredményét,”

 

A Rendelet 32/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A licitálók és az elővásárlásra jogosultak személyes adatait - az (1) bekezdés f) pontja szerint - tartalmazó mellékletet az NFK köteles az árverésre bocsátott földrészlet vevője tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig megőrizni megőrzi, és az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul megsemmisíteni megsemmisíti. A licitálók és az elővásárlásra jogosultak személyes adatait az NFK köteles zártan kezelni, kezeli, és azokat kizárólag a soron következő legmagasabb ajánlatot tevő licitáló vételárat ajánló és elővásárlási jogát gyakorló elővásárlásra jogosult személyének megállapítása érdekében használhatja fel.”

 

A Rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) Amennyiben Ha a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult az NFK értesítésétől számított 8 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében az NFK-nak a föld fekvése szerint illetékes területi szervénél neki felróható okból nem jelentkezik, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az NFK-t ért károkért, továbbá viselni köteles az NFK ebből fakadó költségeit. Az árverési jegyzőkönyv másolati példányának átvétele értesítésnek minősül.

a) az árverés napjától számított 8 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében a hirdetményben előírt módon az NFK-nál neki felróható okból nem jelentkezik,

b) a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződés neki felróható okból nem kerül megkötésre, vagy

c) a teljes vételárat nem fizeti meg,

úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett, amelyre figyelemmel a befizetett árverési biztosítékot elveszti, és felel a szerződéskötés meghiúsulásából az NFK-t ért károkért, továbbá viseli az NFK ebből fakadó költségeit.

(2) Az árverési eljárás során a 6. § (1)-(2) és (4) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését, a 10. § (2) bekezdés a) pontját, és a 21. és 22. §-t, a 23/A. §-t, a 23/C. §-t, valamint a 24. §-t megfelelően alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat az NFK és a közreműködő kormányhivatal részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező, valamint az elővásárlásra jogosult személyek viszonyában kell alkalmazni.”

 

A Rendelet 43/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni, ha a haszonbérbe adandó területek együttes térmértéke nem haladja meg az 5 hektárt

a) természetvédelmi kijelölés útján történő haszonbérbe adás esetén, vagy

b) ha a haszonbérbe adandó területek együttes térmértéke nem haladja meg az 5 hektárt.”

 

A Rendelet 50/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben  Ha azonos földrészletre az elszámolási kötelezettséggel járó szerződés megszűnését követően a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő földhasználati jogosultsága azonos vagy más jogcímen változatlanul fennáll, az elszámolásra a haszonbérlő és a vagyonkezelő az újabb földhasználati jogviszonyának megszűnésekor jogosult és köteles elszámol egymással. Az elszámolásra legkésőbb az utolsó használati szerződés megszűnését követő év december 31-ig van lehetőség, amely határidő elmulasztása jogvesztő.”

 

A Rendelet a következő 61. §-sal egészül ki:

„61. § Az 50/E. § (2) bekezdése szerinti elszámolásra nyitva álló határidő a 2023. január 1-jét megelőzően megszűnt használati szerződések esetében 2023. december 31-én jár le, mely határidő elmulasztása jogvesztő.”

 

3. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A gyümölcsültetvényekben egyre gyakrabban jelentkező fagykárok megelőzése érdekében megoldást jelenthetnek az ún. fagyvédelmi szélgépek, amelyeknek telepített, vasbeton talapzaton álló változata lényegesen hatékonyabb a mobil változathoz képest. A telepített fagyvédelmi szélgép műtárgynak, azaz építménynek és ültetvényen történő elhelyezése építési tevékenységnek minősül, amelyre az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése alapján építési engedélyt kell kérni. A telepített szélgép ültetvényen való elhelyezéséhez szükséges építmény létesítésének építési engedélyezési eljáráshoz kötése szakmailag nem indokolt, és adminisztratív terhet jelent a gazdák számára. Erre figyelemmel a rendelet módosításával a telepített fagyvédelmi szélgép elhelyezéséhez szükséges építmény építése az ültetvényen mentesül az építési engedélyezési eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól.

 

4. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény jelentős mértékben módosította a hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvételi, illetve haszonbérleti szerződések közzétételének szabályait. A közzétételre már nem a hatósági eljárást megelőzően, hanem a hatósági eljárásba ékelődően, az előzetes hatósági vizsgálati szakaszt követően kerül sor, értelemszerűen csak azon szerződések esetében, amelyeket a hatóság az előzetes vizsgálat során a közzétételre alkalmasnak talál. A közzétételt ennek okán már nem a szerződő felek, hanem a hatóság kezdeményezi a települési önkormányzat jegyzőjénél. Tekintettel arra, hogy a közzétételi eljárás részletszabályait az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet tartalmazza, ezért szükséges ezen kormányrendeleti szintű szabályozás módosítása is a törvényi szabályozás változására figyelemmel.

 

A Rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)  A tulajdonosnak mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) jegyzője részére - az (5) bekezdés szerinti esetek kivételével - a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül kérelmet (a továbbiakban: közzétételi kérelem) kell benyújtani, a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése hatósági jóváhagyása iránt  kivéve, ha az adásvételi szerződés szerinti vevő az állam mint első helyen álló elővásárlásra jogosult. A közzétételi kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A közzétételi kérelem adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. A közzétételi kérelem egyben (a továbbiakban: hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek is minősül, ha az adásvételi szerződés kérelem) kell benyújtania a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött. Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, úgy a közzétételi kérelemhez kötelezően mellékelni kell az adásvételi szerződés szerinti vevő, vevők javára történő tulajdonjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatvány jogi képviselő által kitöltött példányát is. szervhez.

(1a) (2) A hatósági jóváhagyás iránti kérelem adattartalmát a 4. melléklet tartalmazza. A kérelemhez csatolni kell az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződést a Fétv. szerinti példányszámban és formában, valamint az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat. A hatósági jóváhagyás iránti kérelem egyben közzétételi kérelemnek is minősül, kivéve a Földforgalmi tv. 20. §-ában meghatározott eseteket.

(2) A Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdésében meghatározott esetben (3) Ha az eladó az adásvételi szerződésben szereplő földek fekvése megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, akkor a hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 4. melléklet 5. pontja szerinti bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője részére benyújthatja a közzétételi kérelmet. adatokat is.

(3) (4) A közzétételi kérelmet a jegyző részére kell megküldeni, és csatolni kell mezőgazdasági igazgatási szerv az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződést, valamint szerződés közzétételét elrendelő végzésében feltünteti az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat adásvételi szerződés tárgyát képező földre vonatkozóan, földrészletenkénti bontásban

a) az érintett település nevét,

b) a földrészlet

ba) helyrajzi számát,

bb) területnagyságát,

bc) művelési ágát, valamint

c) az átruházással érintett tulajdoni hányadot.

 

(5) Ha az adásvételi szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, a tulajdonosnak mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) jegyzője részére a Földforgalmi tv. 21. § (1c) bekezdése szerinti határidőn belül kérelmet (a továbbiakban: közzétételi kérelem) kell benyújtania a Fétv.-ben meghatározott egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt. A közzétételi kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A közzétételi kérelem adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. A közzétételi kérelemhez csatolni kell az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés egy eredeti, nem biztonsági okmányon szerkesztett példányát.

 

(6) Az eladó benyújthatja az adásvételi szerződésben szereplő földek fekvése szerinti bármelyik illetékes

a) mezőgazdasági igazgatási szerv részére a hatósági jóváhagyás iránti kérelmet a Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdésében meghatározott esetben és

b) települési önkormányzat jegyzője részére a közzétételi kérelmet az (5) bekezdésben és a Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdésében meghatározottak együttes fennállása esetén.

 

2/A. § A hatósági jóváhagyás iránti kérelmet nem az előírt formában terjesztették elő, ha

a) azt nem a 4. melléklet szerinti adattartalommal nyújtották be, vagy

b) annak mellékleteként nem csatolták az adásvételi szerződést a Fétv.-ben meghatározott példányszámban és formában.”

 

A Rendelet a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § A hatósági jóváhagyás iránti kérelmet nem az előírt formában terjesztették elő, ha

a) azt nem a 4. melléklet szerinti adattartalommal nyújtották be, vagy

b) annak mellékleteként nem csatolták az adásvételi szerződést a Fétv.-ben meghatározott példányszámban és formában.”

 

A Rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, az (1a) bekezdés hatályon kívül helyezésre kerül:

„(1) Ha a közzétételi kérelem hiányosan került benyújtásra, vagy annak mellékleteként nem kerültek került csatolásra a Fétv.-ben meghatározott példányszámban az egységes okiratba foglalt adásvételi szerződések szerződés, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos határidő megállapításával tűzésével haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására vagy a szerződésnek a Fétv.-ben előírt megfelelő példányszámban való szerződés csatolására.

(1a) A jegyző a közzétételi kérelem teljesítése során nem vizsgálja a 2. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatványt, valamint a 2. § (3) bekezdésben meghatározott elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat.”

 

A Rendelet 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződést a közzétételi kérelemhez csatoltan a jegyzőhöz nyújtják be, a jegyző haladéktalanul gondoskodik a közzétételi kérelemnek és mellékleteinek a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv részére történő átadásáról. A jegyző az átadással egyidejűleg értesíti a kérelmezőt. Ha a jegyző az átadást elmulasztja és ezáltal a közzétételi kérelem alapján olyan adásvételi szerződés kerül közzétételre, amely a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, akkor a közzétételnek joghatása nincs.”

 

A Rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A jegyző a 2. Földforgalmi tv. 21. § ban meghatározottak szerint benyújtott közzétételi kérelem (1b) bekezdése alapján annak vele közölt döntés beérkezését követő 15 8 napon belül a benyújtott eredeti részére megküldött adásvételi szerződések közül a nem biztonsági okmányon szerkesztett szerződések egyikén szerződésen felismerhetetlenné teszi a Földforgalmi tv. 21. § (2) bekezdésében előírtak szerinti természetes személyazonosító adatokat, továbbá az aláírásokat és valamennyi egyéb, egyedi azonosításra alkalmas adatot. Ez a szerződéspéldány kerül közzétételre Ezt az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő magyarorszag.hu kormányzati portálon (a továbbiakban: kormányzati portál) anonimizált szerződéspéldányt kell a Földforgalmi tv. 21. § (2) bekezdésében foglaltak szerint közzétenni. Az adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlésének napja az a nap, amikor az adásvételi szerződés a kormányzati portálon közzétételre került. A jegyző a közzétételre kerülő adásvételi szerződésre rávezeti a közzététel időpontját és a Földforgalmi tv. 21. § (3) bekezdésében meghatározott, az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő első és utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő.

(4a) A 2. § (5) bekezdése szerinti esetben a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jegyző az anonimizálást a közzétételi kérelem beérkezését követő 8 napon belül végzi el.”

 

A Rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az eladó a hatósági jóváhagyás iránti kérelmet és a 2. § (5) bekezdésében foglalt esetben a közzétételi kérelmet az adásvételi szerződés kormányzati portálon való közzétételéig vonhatja vissza. A közzétételi kérelem visszavonását írásban kell bejelenteni a jegyzőnek. A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére.

(2) Ha a visszavonás A hatósági jóváhagyás iránti bejelentés kérelem visszavonását a szerződés kormányzati portálon való közzétételét mezőgazdasági igazgatási szervnek kell írásban bejelenteni. Ha a visszavonásra a Földforgalmi tv. 21. § (1a) bekezdése szerinti közbenső döntésnek a jegyző részére történő megküldését követően érkezik be a jegyzőhöz, kerül sor, a visszavonás visszavonásról a mezőgazdasági igazgatási szerv haladéktalanul értesíti a jegyzőt. A kérelem visszavonása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárás megszüntetésével egyidejűleg a hatósági jóváhagyás iránti bejelentésnek joghatása nincs, kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg eladó részére.

(3) A közzétételi kérelem visszavonását a jegyzőnek kell írásban bejelenteni. A kérelem visszavonása esetén a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat a visszavonásra irányuló bejelentést követő 8 napon belül visszaküldi az eladó részére.

(4) Ha a kérelem visszavonásáról szóló nyilatkozat a szerződés kormányzati portálon való közzétételét követően érkezik be, vagy a hatósági jóváhagyás iránti kérelem visszavonásáról az eladó a jegyzőnél nyilatkozik, a visszavonásnak joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg.”

 

A Rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A jegyző a (3) bekezdésben meghatározott tartalmú iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott az adásvételi szerződéseket, szerződést és az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, továbbá a működtető szervezet által a közzététel időpontjáról és tartalmáról, valamint a levétel időpontjáról megküldött automatikus igazolást a Földforgalmi tv. 22. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben  az ott meghatározottak részére megküldi. Ha az adásvételi szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, a jegyző a közzétételi kérelem másolati példányát, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatványt is megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. Az okiratoknak a mezőgazdasági igazgatási szerv részére történő megküldése esetén a jegyző az irattovábbítás tényéről - azzal egyidejűleg - értesíti az eladót.”

 

A Rendelet 6. § d)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő g)-j) ponttal egészül ki:

(A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére a 2-4. §-ban foglaltakat a 7. §-ban és a 9-11. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy)

„d) a Földforgalmi tv. 21. 20. §-(1) bekezdése a alatt a Földforgalmi tv. 49. 48. § -(1) bekezdését,át,

e)  a Földforgalmi tv. 21. § (2) (1) bekezdése alatt a Földforgalmi tv. 49. § (2) (1) bekezdését, és

f) az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok a Földforgalmi tv. 21. § (1a) bekezdése alatt az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat a Földforgalmi tv. 49. § (1a) bekezdését,

g) a Földforgalmi tv. 21. § (1b) bekezdése alatt a Földforgalmi tv. 49. § (1b) bekezdését,

h) a Földforgalmi tv. 21. § (1c) bekezdése alatt a Földforgalmi tv. 49. § (1c) bekezdését,

i) a Földforgalmi tv. 21. § (2) bekezdése alatt a Földforgalmi tv. 49. § (2) bekezdését és

j) az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok alatt az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat

kell érteni.

 

A Rendelet 7. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A hatósági jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződést a Fétv. szerinti példányszámban, valamint az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat.

(1b) A közzétételi kérelemhez csatolni kell az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződés egy eredeti példányát.”

 

A Rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása iránti kérelem adattartalmát az 5. melléklet, a közzétételi kérelem adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződés közzétételét elrendelő végzésében feltünteti a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földre vonatkozóan, földrészletenkénti bontásban:

1. a) az érintett település nevét,
2. b) a földrészlet helyrajzi számát,
3. c) a haszonbérlettel érintett terület nagyságát,
4. d) a haszonbérlettel érintett terület művelési ágát alrészletenkénti bontásban,
5. e) a haszonbér mértékét és
6. f) a haszonbérlet kezdetének és befejezésének időpontját.”

 

A Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„10. § (1) A Földforgalmi tv. 47. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződésben szereplő földek fekvése szerinti bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője mezőgazdasági igazgatási szerv részére benyújthatja a közzétételi hatósági jóváhagyás iránti kérelmet.

(2) A Ha a haszonbérleti szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, a Földforgalmi tv. 47. § (5) bekezdésében foglalt esetben a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződésben szereplő földek fekvése szerinti bármelyik illetékes települési önkormányzat jegyzője részére benyújthatja a közzétételi kérelmet. a jegyző részére kell megküldeni, és csatolni kell az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződést, valamint az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat.”

 

A Rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jegyző az (5) bekezdésben meghatározott tartalmú iratjegyzékkel együtt a hozzá benyújtott haszonbérleti szerződéseket szerződést és az előhaszonbérletre jogosultak jognyilatkozatait, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat, továbbá a működtető szervezet által a közzététel időpontjáról és tartalmáról, valamint a levétel időpontjáról megküldött automatikus igazolást a Földforgalmi tv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott határidőben, az ott meghatározottak részére megküldi. Ha a haszonbérleti szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött, a jegyző a közzétételi kérelem másolati példányát, valamint az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. Az iratoknak a mezőgazdasági igazgatási szerv részére történő megküldése esetén a jegyző az irattovábbítás tényéről - azzal egyidejűleg - értesíti a kérelmező haszonbérbeadót.”

 

A Rendelet 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a haszonbérleti szerződés nem tartozik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött szerződések közé, akkor az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a jegyző részére kell megküldeni.”

 

A Rendelet 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek a mezőgazdasági igazgatási szerv, az (1a) bekezdésben meghatározott esetben a közzétételi kérelemnek a települési önkormányzat jegyzője jegyző részére történő benyújtására, a hirdetményi úton történő közlésre, valamint a jegyző általi az irattovábbításra a 6-11. §-ban foglaltakat a (3)-(7) (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”

 

A Rendelet 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jegyzőnek az összefűzött haszonbérleti szerződések helyett a részére a mezőgazdasági igazgatási szerv által megküldött, illetve a hozzá benyújtott, hiánytalanul kitöltött közzétételi közlemény egyik példányán kell felismerhetetlenné kell tenni a Földforgalmi tv. 49. § (3) (2) bekezdésében előírtak szerinti természetes személyazonosító adatokat, valamint az aláírásokat, és ezt kell a kormányzati portálon közzétenni.”

 

A Rendelet a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § E rendeletnek a földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 2. §-át, 2/A. §-át, 3. § (1), (3a), (4), (4a) és (5) bekezdését, 4. §-át, 5. § (2) bekezdését, 6. § d)-j) pontját, 7. § (1), (1a), (1b) és (2) bekezdését, 10. §-át, 11. § (3) bekezdését, 12. § (1), (1a), (2), (3), (4) és (5) bekezdését, valamint 4. és 5. mellékletét a Módr3. hatálybalépését követően benyújtott adásvételi és haszonbérleti szerződésekre kell alkalmazni.”

 

5. A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A rendelet módosításával egyértelműbbé válik a jogutódlás folytán létrejött jogi személy esetében a mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vételnél vizsgálandó feltételek köre.

 

A Rendelet 6. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 

„(3b) A Polgári törvénykönyvről Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:39. §-a szerinti átalakulással létrejött szervezet esetében a (3) bekezdés a) pontjában foglaltak meglétét a jogelőd és jogutód szervezet vonatkozásában is vizsgálni kell. Egyéb A jogutódlás folytán más formájával létrejött jogi személy esetében a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel foglaltak teljesülése nem feltétele a jogelőd jogutód szervezet vonatkozásában nem vizsgálható mezőgazdasági termelőszervezetként való nyilvántartásba vételének.”

 

6. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontját az Alkotmánybíróság 12/2022. (VI. 2.) AB határozata megsemmisítette, arra hivatkozással, hogy az abban szereplő feltételt csak törvény írhatja elő. A 2022. évi LXVII. törvény megteremti a szabályozás törvényi alapját, amelyre tekintettel szükséges a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása.

 

A Rendelet 5. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

 

(A földre az árverezhet, aki)

„d) a Földforgalmi törvény 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti feltételnek való megfelelést az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-a szerinti hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”

 

7. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása annak érdekében szükséges, hogy az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényben meghatározott gazdaságátadási szerződés jóváhagyására a megfelelő hatóságok kijelölésre kerüljenek. Az új jogintézmény, a gazdaságátadási szerződés alkalmazása során az első években kis, párszázas, esetleg -ezres ügyszámra lehet számítani, ezért négy kormányhivatal kerül kijelölésre annak érdekében, hogy az eljárásra vonatkozó tapasztalatok koncentrálódjanak.

 

A Rendelet a következő 43/A. §-sal egészül ki:

 

„43/A. § (1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 12. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 14. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében a gazdaságátadási szerződéssel érintett föld (a továbbiakban: érintett föld) fekvése szerint illetékes, az 5. mellékletben meghatározott vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban e § alkalmazásában: kormányhivatal) jelöli ki.

(2) Ha a gazdaságátadási szerződés több kormányhivatal illetékességi területén fekvő földet érint, vagy nem érint földet, az eljárás lefolytatására az a kormányhivatal jogosult, amelyikhez az eredeti okiratokat benyújtották. Ha az eredeti okiratokat több kormányhivatalhoz is benyújtották, az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez nagyobb számú érintett föld tartozik, azonos számú érintett föld esetén pedig az a kormányhivatal jár el, amelynek illetékességi területéhez tartozó érintett földek összterülete nagyobb.”

 

A Rendelet a következő 83. §-sal egészül ki:

„83. § A földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet] hatálybalépésekor az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény alapján a mezőgazdasági igazgatási szervnél folyamatban lévő hatósági eljárásban - a 43/A. §-ban meghatározott kijelöléstől eltérően - az a kormányhivatal jár el, amelyiknél az eljárás a 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban volt.”

 

A Rendelet kiegészül egy 5. melléklettel:

 

A gazdaságátadást érintő feladatok tekintetében mezőgazdasági igazgatási szervként több vármegyére kiterjedő illetékességgel eljáró kormányhivatalok illetékességi területe

 

Kormányhivatal	Illetékességi terület
Békés Vármegyei Kormányhivatal	Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun- Szolnok vármegye
Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal	Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Veszprém Vármegyei Kormányhivatal	Budapest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest és Veszprém vármegye
Baranya Vármegyei Kormányhivatal	Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala vármegye

 

8. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól szóló 560/2020. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: Amennyiben a termelőszövetkezeti különlapon nyilvántartott kiadatlan részaránytulajdon jogosultjává öröklés útján a Magyar Állam válik, akkor a termelőszövetkezeti különlap fenntartásának nincs jogi alapja. A kiadatlan részarány-tulajdon ugyanis annak jogosultját a Magyar Állammal szemben kártalanításra jogosítja fel, ez azonban a Magyar Állam, mint jogosult esetében nem értelmezhető. Tekintettel arra, hogy az ingatlanügyi hatóságoknak nincs jogszabályi felhatalmazásuk a különlapok törlésére ebben az esetben, szükséges a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban a részarány-tulajdonosok kártalanításának szabályairól szóló 560/2020. (XII. 7.) Korm. rendelet kiegészítése a hiányzó rendelkezéssel.

 

A Rendelet a következő 3a. alcímmel egészül ki:

„3a. A Magyar Állam nevén nyilvántartott termelőszövetkezeti különlap törlése

3/A. § A Magyar Állam nevén nyilvántartott termelőszövetkezeti különlapot az ingatlanügyi hatóság hivatalból törli.”

 

9. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

 

Indoklás: Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény, valamint a 2022. évi LXVII. törvény több ponton módosítja a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló eljárások szabályait, amelyekhez kapcsolódó részletszabályok kormányrendeleti szintű megalkotása, valamint a jogalkalmazói gyakorlatból származó visszajelzések alapján egyes rendelkezések pontosítása szükséges.

A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) nemcsak a kisajátítás folytán bekövetkező tulajdonváltozás átvezetését, hanem a tulajdonjog öröklés jogcímén történő bejegyzését is lehetővé teszi a megosztási folyamat során, amelyhez kapcsolódóan szükséges rendezni az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetését.

Rendezésre kerül az az esetkör is, amikor a helyhez kötött jogbejegyzés vagy tényfeljegyzés továbbjegyzéséhez szükséges adatokat sem az ingatlanügyi hatóság, sem a feladatköre által érintett hatóság nem tudja biztosítani. Annak okán, hogy a megosztás ez esetben is elvégezhető legyen, nem szükséges osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást készíteni.

Az osztóprogram felhasználói tapasztalatok alapján a nagyméretű térképvázlatok nyomtatásának megkönnyítése érdekében szükséges módosítani a nyomtatásra vonatkozó feltételeket. Ha a megadott méretarányban a földrészletek megjelenítése meghaladja a szabványos A1 lapméretet, akkor kisebb méretarány is alkalmazható.

Az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletek értékbecslési ajánlatának elkészítését elősegítő kiegészítésre azért van szükség, mert az erdő művelési ágú ingatlanok nem minden esetben feleltethetők meg az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő valamely erdőrészletnek. A megosztási folyamat gyorsítását szolgálja továbbá az igazságügyi szakértői értékbecslési szakvélemény elkészítésére meghatározott 30 nap.

A jogalkalmazói gyakorlatból származó tapasztalatok alapján a Foktftv. 12. § (2) bekezdésével összhangban a bekebelezési folyamat sikeres lebonyolításának elősegítésére részletszabályok kerülnek meghatározásra arra az esetre, amikor több tulajdonostárs is jelzi szándékát a bekebelezésre.

Pontosításra kerül továbbá, hogy mely ingatlanok esetében kell átjárási szolgalomról rendelkezni.

A 25. § kiegészül a sikertelenül zárult megosztási eljárás ismételt lefolytatása esetén alkalmazható könnyítésekkel, mivel bizonyos esetekben mellőzhető az újbóli értesítés, illetve ha az újabb eljárásban az ellenérték összege nem változott, akkor a Foktftv. 17/A. § (2) bekezdése alkalmazásában annak igazolása szükséges, hogy a korábbi ellenérték továbbra is bírósági letétben van.

A módosítással a megosztási folyamat lebonyolítására 90 nap helyett 120 nap áll a tulajdonostársak rendelkezésére.

 

A Rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a Foktftv. 4. § (3b) bekezdésében vagy a 4. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásának eredményeképpen a tulajdonjog öröklés jogcímen történő bejegyzésére, a kisajátítási eljárás megindítása tényének feljegyzése, feljegyzésére, illetve a kisajátítás folytán bekövetkező tulajdonváltozás átvezetése a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzését, vagy a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetését meghiúsítja, akkor átvezetésére kerül sor, az eljáró hatóság a kérelem visszautasításával vagy az eljárás megszüntetésével, illetve a folyamatban lévő megosztás tényének törlésével egyidejűleg hivatalból elrendeli az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítését, és az elrendelést követő 15 napon belül intézkedik annak teljesítéséről.

a) a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelmet visszautasítja,

b) a folyamatban lévő megosztás tényét törli, vagy

c) a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelmet visszautasítja, és ezzel egyidejűleg a folyamatban lévő megosztás tényét törli.

(4) Az eljáró hatóság a (3) bekezdésben foglalt intézkedésével egyidejűleg hivatalból elrendeli az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítését és a visszatérítés elrendelését követő 15 napon belül intézkedik annak teljesítéséről.”

 

A Rendelet 10. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„A működtető szervezet a kormányzati portálról az elektronikus tájékoztatót a 8. §-ban, a 9. §-ban, a 11. §-ban, valamint a 28. §-ban foglalt esetben az ingatlanügyi hatóság megkeresését követő napon, megkeresés hiányában a közzétételtől számított 90. 120. napot követő napon veszi le, és a levétel időpontjáról automatikus igazolást küld az ingatlanügyi hatóság részére.”

 

A Rendelet 11. §-a az alábbiak szerint módosul:

„Ha a kérelmező a Foktftv. 4. § (6) bekezdésében meghatározott 90. 120. nap leteltét megelőzően kezdeményezi a folyamatban lévő megosztás tényének törlését, az ingatlanügyi hatóság a törlő határozatban felhívja a figyelmet arra, hogy a törléstől számított 30 napon belül ugyanazon földrészletre ismételt tényfeljegyzési kérelem nem nyújtható be. Az ingatlanügyi hatóság a törléssel egyidejűleg gondoskodik az ügyazonosító érvénytelenítéséről, valamint megkeresi a működtető szervezetet a 10. § (5) bekezdése szerinti elektronikus tájékoztató levétele érdekében.”

 

A Rendelet 15. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha a kérelemmel érintett földrészlet tulajdoni lapján jogi jelleg van feljegyezve, és az osztóprogram számára a továbbjegyzéshez szükséges adatokat sem az ingatlanügyi hatóság, sem a feladatköre által érintett hatóság nem tudja biztosítani - ideértve azt az esetet is, ha a hatóság a (4) bekezdés szerinti megkeresésre az abban megállapított határidőre nem válaszol , akkor a jogi jelleg továbbjegyzéséhez az (1) bekezdéstől eltérően nem kell az osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást készíteni. Ebben az esetben a Foktftv. 9. § (4) bekezdésének alkalmazása során az osztóprogrammal a megosztásról készített térképvázlatot és területkimutatást kell megküldeni az érintett hatóság számára jóváhagyás céljából. A hatóságnak a Foktftv. 9. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyás megadása során meg kell jelölnie, hogy a jogi jelleg a megosztás során keletkező ingatlanok közül melyeket érinti. Ha a hatóság a Foktftv. 9. § (5) bekezdésében megjelölt határidőt elmulasztja, akkor a jogi jelleget a megosztással létrejövő valamennyi új ingatlanra át kell jegyezni.”

 

A Rendelet 12. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„A Foktftv. 4. § (6) bekezdése szerinti esetben 90. 120. nap elteltével az ügyazonosító automatikusan érvényét veszti.”

 

A Rendelet 13/A. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„Ha az osztóprogram alkalmazásával olyan vegyes művelési ágú ingatlan kerül kialakításra, amely az erdő alrészlet mellett szántó, rét, legelő vagy fásított terület művelési ágú alrészletet tartalmaz, és a megosztás érinti az erdő alrészletet, abban az esetben a kialakításra kerülő ingatlanban - a zártkerti besorolású ingatlanok kivételével - az erdő alrészlet nem lehet 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú.”

 

A Rendelet 15. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul, és a § kiegészül a (7) bekezdéssel:

„15. § (1)  Ha a kérelemmel érintett földrészlet tulajdoni lapján a földrészlet egészére vagy annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére vonatkozó helyhez kötött jogbejegyzés vagy tényfeljegyzés található, erről - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - az osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást kell készíteni, ami a jogok és tények változásának továbbjegyzését biztosítja.

…

(7) Ha a kérelemmel érintett földrészlet tulajdoni lapján jogi jelleg van feljegyezve, és az osztóprogram számára a továbbjegyzéshez szükséges adatokat sem az ingatlanügyi hatóság, sem a feladatköre által érintett hatóság nem tudja biztosítani - ideértve azt az esetet is, ha a hatóság a (4) bekezdés szerinti megkeresésre az abban megállapított határidőre nem válaszol -, akkor a jogi jelleg továbbjegyzéséhez az (1) bekezdéstől eltérően nem kell az osztóprogrammal külön térképvázlatot és területkimutatást készíteni. Ebben az esetben a Foktftv. 9. § (4) bekezdésének alkalmazása során az osztóprogrammal a megosztásról készített térképvázlatot és területkimutatást kell megküldeni az érintett hatóság számára jóváhagyás céljából. A hatóságnak a Foktftv. 9. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyás megadása során meg kell jelölnie, hogy a jogi jelleg a megosztás során keletkező ingatlanok közül melyeket érinti. Ha a hatóság a Foktftv. 9. § (5) bekezdésében megjelölt határidőt elmulasztja, akkor a jogi jelleget a megosztással létrejövő valamennyi új ingatlanra át kell jegyezni.”

 

A Rendelet 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kinyomtatott térképvázlatnak tartalmaznia kell a kérelemmel érintett földrészlet vonatkozásában a megosztás előtti állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adatait, valamint a megosztás után kialakított új földrészletek térképi határvonalait 0,5 mm vastag vastagságú vonallal 1:1000 vagy 1:2000 méretarányban, továbbá a megosztással kialakított földrészletekhez az osztóprogram által képzett egyedi helyrajzi szám azonosítókat és a változással érintett alrészlet, művelési ág és minőségi osztály adatokat megkülönböztetett módon. Ha a megadott méretarányban a földrészletek megjelenítése meghaladja a szabványos A1 lapméretet, akkor kisebb méretarány is alkalmazható, hogy a megjelenítés az A1 lapméretben biztosítható legyen.”

 

A Rendelet 21. § h) pont az alábbiak szerint egészül ki:

„hb)  újonnan kialakításra kerülő utak egyedi azonosítóját, területi és tulajdonosi adatait;”

 

A Rendelet 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet esetében a 3. melléklet szerinti módszer alapján kell az értékbecslési ajánlatot elkészíteni. Ha az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet nem feleltethető meg egyetlen, az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőrészletnek vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek sem, akkor az értékbecslési ajánlatra a fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészletre vonatkozó szabályok irányadók.”

 

A Rendelet 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Foktftv. 12. § (4) bekezdése szerinti igazságügyi szakértői értékbecslési szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap.”

 

A Rendelet a következő 22/A. §-sal egészül ki:

„22/A. § (1) A Foktftv. 12. § (2) bekezdésének alkalmazása során a tulajdonostárs a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányadra irányuló bekebelezési szándékát az eljárást kezdeményező tulajdonostárs által megjelölt jogi képviselőnél jelezheti az általa megjelölt ellenérték letétbe helyezésével egyidejűleg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bekebelezési ajánlat akkor tekinthető érvényesnek, ha az abban szereplő ellenértéknek a földrészlet egészére számított összege legalább 10%-kal meghaladja az utolsó érvényesen tett ajánlat szerinti ellenértéknek a földrészlet egészére számított összegét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bekebelezési ajánlat az egyezségi okirat aláírásáig tehető.

(4) Az (1) bekezdés szerinti letétbe helyezés esetén a letétet kezelő jogi képviselő a legmagasabb érvényesen tett bekebelezési ajánlat szerinti ellenérték összegét bármely tulajdonostárs kérésére közli.

(5) Az a tulajdonostárs jogosult a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányad bekebelezésére, aki az egyezségi okirat aláírásakor a legmagasabb összegű, érvényes bekebelezési ajánlatot tette.

(6) Az egyezségi okirat aláírásával egyidejűleg a letétet kezelő jogi képviselő a bekebelezésre jogosult személy kivételével visszautalja a tulajdonostársak részére a letét összegét.

(7) A bekebelezésre jogosult által letétbe helyezett összeget a jogi képviselő továbbítja a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányad jogosultja részére, vagy a Foktftv. 12. § (5) bekezdése szerinti esetben gondoskodik annak bírósági letétbe helyezéséről.”

 

A Rendelet 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Foktftv. 10. § (2) bekezdése szerinti szolgalmi jog alapításáról az egyezségben csak a megosztás eredményeként létrejövő azon új ingatlan esetében kell rendelkezni, amely nincs összekötve közúttal.”

 

A Rendelet 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Foktftv. 5. § (1) bekezdése szerinti értesítést a tulajdonostárs tulajdoni lapon feltüntetett lakcímére, az ingatlan földhasználati nyilvántartásba vagy erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett használójának értesítését pedig az e nyilvántartásban feltüntetett lakcímére vagy értesítési címére kell megküldeni.”

 

A Rendelet 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a Foktftv. 12. § (1) bekezdése szerinti bekebelezésre kerül sor, akkor a kérelemhez csatolni kell az ellenérték megfizetésének, illetve bírói letétbe helyezésének igazolását. A Foktftv. 12. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a 22/A. § (7) bekezdésében foglaltak igazolását kell csatolni a kérelemhez.

(5) Ha az ingatlanügyi hatóság eljárása a Foktftv. 17/A. § (1) bekezdése szerinti döntéssel zárult és ugyanazon kérelmező ugyanazon ingatlanra a Foktftv. 4. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott 30 nap leteltét követően indított újabb eljárásban ismételten kéri a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetését, és az újabb eljárásban az ellenérték összege nem változott, akkor a Foktftv. 17/A. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén annak igazolása szükséges, hogy a korábbi ellenérték továbbra is bírósági letétben van.”

 

A Rendelet 31/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot több tulajdonostárs közösen is megteheti, ha a tulajdoni hányadaiknak megfelelő terület együttesen – nem azonos művelési ágú és minőségi osztályú ingatlan esetén az ingatlan művelési ágait és minőségi osztályait figyelembe véve a leggyengébb minőségű területen – elérné a Foktftv. 11. §-a szerinti területi minimumot és úgy nyilatkoznak, hogy az ingatlan megosztása esetén egymással közös tulajdonban kívánnak maradni.”

 

[A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény, azaz a Foktftv. 11. §-a:

 „(1) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan - ide nem értve az ingatlanok megközelítésére szolgáló utat - nem lehet szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10 000 m2-nél kisebb területnagyságú. Vegyes művelési ágú ingatlan esetén a kisebb területi minimummal rendelkező művelési ágra vonatkozó mérték irányadó. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az Evt.-nek az erdő megosztására irányadó további előírásait nem kell alkalmazni.

(2) Ha a megosztási eljárás tárgya zártkerti földnek minősülő ingatlan, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeként kialakításra kerülő ingatlan nem lehet 500 m2-nél kisebb területnagyságú.

(3) Az (1) bekezdésben az erdő művelési ágra vonatkozó területi minimumot kell alkalmazni az olyan ingatlanra is, amely az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként van nyilvántartva és amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.

(4) Az e § szerinti területi minimumnak való megfelelést az osztóprogram alkalmazásával kialakítandó ingatlan vonatkozásában kell vizsgálni.”]

 

A Rendelet 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az értesített tulajdonostárs értékbecslési szakvélemény készítését kéri, az elkészült értékbecslési szakvéleményt az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét követő 30 napon belül a kezdeményező tulajdonostárs részére meg kell küldeni.”

 

A Rendelet 32. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha nem érkezik érvényes ellenajánlat, akkor a kezdeményező tulajdonostárs a (2) vagy a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidő leteltét követően haladéktalanul értesíti az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat a végleges ellenérték összegéről.”

 

A Rendelet 32. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az érvényes ellenajánlatot tevő tulajdonostárs a (6) bekezdés szerinti okiratok átvételét követően haladéktalanul értesíti az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat a végleges ellenérték összegéről és a bekebelező személyéről.”

 

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete a következő 34. ponttal egészül ki:

 

(Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek)

„34. Állandó, telepített fagyvédelmi szélgép elhelyezéséhez építmény építése.”

 

4. melléklet a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelethez

 

Az adásvételi szerződés hatósági jóváhagyására irányuló kérelem tartalma

1. A kérelmező által megadandó tartalmi elemek:

1.1. A tulajdonos eladó, mint kérelmező adatai:

1.1.1. a természetes személy kérelmező

1.1.1.1. természetes személyazonosító adatai,

1.1.1.2. lakcíme;

1.1.2. a gazdálkodó vagy egyéb szervezet kérelmező

1.1.2.1. megnevezése,

1.1.2.2. székhelye,

1.1.2.3. képviseletében eljáró személy családi és utóneve, képviselői minősége, lakcíme.

2. Az adásvételi szerződés tárgyát képező földre vonatkozó következő adatok, földrészletenkénti bontásban:

2.1. a település neve,

2.2. a földrészlet helyrajzi száma,

2.3. az átruházással érintett tulajdoni hányad.

3. A kérelem mellékleteként csatolt okiratokra vonatkozó adatok:

3.1. a kérelemhez csatolt eredeti adásvételi szerződések példányszáma,

3.2. a pótlapok száma.

4. A kérelmező hatósági jóváhagyás iránti kérelme.
5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerinti adatok, ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt.
6. A kérelmező aláírása, gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet kérelmező esetében a bélyegzőlenyomata és az aláírás dátuma.”

 

5. melléklet a 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelethez

 

A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyására irányuló kérelem tartalma

1. A kérelmező által megadandó tartalmi elemek:

1.1. A haszonbérbeadó, mint kérelmező adatai:

1.1.1. a természetes személy kérelmező

1.1.1.1. természetes személyazonosító adatai,

1.1.1.2. lakcíme;

1.1.2. a gazdálkodó vagy egyéb szervezet kérelmező

1.1.2.1. megnevezése,

1.1.2.2. székhelye,

1.1.2.3. képviseletében eljáró személy családi és utóneve, képviselői minősége, lakcíme.

2. A haszonbérleti szerződés tárgyát képező földre vonatkozó adatok földrészletenkénti bontásban:

2.1. a település neve,

2.2. a földrészlet helyrajzi száma.

3. A 2. pontban megjelölt földrészletek esetében földrészletenkénti bontásban

3.1. a haszonbérlettel érintett terület nagysága,

3.2. a haszonbérlettel érintett terület művelési ága alrészletenkénti bontásban,

3.3. a haszonbér mértéke,

3.4. a haszonbérlet kezdetének és befejezésének időpontja.

4. A kérelem mellékleteként csatolt okiratokra vonatkozó adatok:

4.1. a kérelemhez csatolt eredeti haszonbérleti szerződések példányszámának, pótlapok oldalszámának megjelölése,

4.2. az osztatlan közös tulajdonban álló földet érintően, ha a haszonbérleti szerződés a haszonbérbeadó tulajdonostársanként külön okiratonként készült,

4.2.1. a haszonbérlő 12. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata,

4.2.2. a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú, a kérelmező tulajdonostárs által kitöltött közzétételi közlemény.

5. A kérelmező hatósági jóváhagyás iránti kérelme.
6. A kérelmező aláírása, gazdálkodó vagy egyéb szervezet kérelmező esetében a bélyegzőlenyomata és az aláírás dátuma

 

2023. január 1. napján hatályba lépett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara aktív közreműködésével kidolgozott „az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény” (a továbbiakban: Törvény), ami a mezőgazdaság  jövője szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró nemzedékváltást (ami, ha nem, vagy nem megfelelően megy végbe, az veszélyeztetheti a magyar agrárium jövőjét) hivatott előmozdítani, annak a folyamatát egyszerűsíteni.

A Törvény lényegi eleme, hogy lehetőséget biztosít a gazdaság egységben történő átadására, azaz, a gazdasághoz kapcsolódó összes elem (a föld, egyéb ingatlanok, ingó dolgok, vagyon értékű jogok, társasági részesedések stb.) egyszerre, egyben történő átadására. Ez csak egy lehetőség, nem kötelezettség.

A gazdaság átadása egy úgynevezett gazdaságátadási szerződés révén mehet végbe, ami a gazdaságot átadó a gazdaságot átvevő között jön létre.  A Törvény értelmében gazdaságátadási szerződés a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadása vonatkozásában köthető.

Gazdaságátadó lehet:

• az öregségi nyugdíj korhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytat mező- erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy
• a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 3 éve bejegyzett erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa.

Gazdaságátvevő lehet az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, a 50. életévét el nem érő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel és aki

• a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll, vagy
• a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

A gazdaságátadási szerződés megvalósulhat:

• a gazdaság tulajdonjogának átruházásával (gazdaságátadási adásvételi szerződés),
• a gazdaság tulajdonjogának ingyenes átruházásával (gazdaságátadási ajándékozási szerződés),
• tartási kötelezettséget megalapozó formában (gazdaságátadási tartási szerződés), vagy
• életjáradék fizetését megalapozó formában (gazdaságátadási életjáradéki szerződés).

 

2023. május 15. napján hatályba lépett a földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet, ami számos földügyi vonatkozású jogszabályt módosított.

Ennek keretében, több más között kijelölésre kerültek a gazdaságátadási szerződések jóváhagyása vonatkozásában illetékes szervek, valamint pontosításra került a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon jogszabály által biztosított megosztásos eljárás során alkalmazandó bekebelezés szabályai.

 

A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletben kerültek kijelölésre azok a kormányhivatalok, amelyekhez az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény értelémben jóváhagyás céljából be kell nyújtani a gazdaságátadási szerződéseket: ennek értelmében a gazdaságátadást érintő feladatok tekintetében mezőgazdasági igazgatási szervként több vármegyére kiterjedő illetékességgel:

• Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-NagykunSzolnok vármegye illetékessége esetén a Békés Vármegyei Kormányhivatal,
• Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye illetékessége esetén a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal,
• Budapest, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest és Veszprém vármegye illetékessége esetén a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal,
• Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala vármegye illetékessége esetén a Baranya Vármegyei Kormányhivatal az illetékes eljáró szerv.

 Amennyiben a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet oly módon került kiegészítésre, hogy amennyiben a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) 2. alcíme szerinti megosztásos eljárás alapján kerül sor az egyik tulajdonostárs ingatlanának a bekebelezésére és több tulajdonostárs is jelezi bekebelezési szándékát, akkor ezentúl a bekebelezési ajánlatot:

• A bekebelezési ajánlatot az eljárást kezdeményező tulajdonostárs által megjelölt jogi képviselőnél a megjelölt ellenérték letétbe helyezésével egyidejűleg lehetséges megtenni.
• Az ellenérték akkor érvényes, ha a földrészlet egészére számított összege legalább 10%-kal meghaladja az utolsó érvényesen tett ajánlat szerinti ellenértéknek a földrészlet egészére számított összegét.
• Bekebelezési ajánlat az egyezségi okirat aláírásáig tehető.
• Az a tulajdonostárs lesz jogosult a területi minimumot el nem érő tulajdoni hányad bekebelezésére, aki az egyezségi okirat aláírásakor a legmagasabb összegű, érvényes bekebelezési ajánlatot tette.

 A 2023. május 15. napján hatályba lépett a földügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 170/2023. (V. 12.) Korm. rendelet további részleteivel a következő bejegyzésben foglalkozok.

18. § (2) bekezdés b) pont

"a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja oltalom alatt álló földrajzi árujelzéssel, továbbá jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel (a továbbiakban együtt: oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel) ellátott termék előállítása, és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;"

24. § (3) bekezdés h) pont

a)  erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek - indexálással meghatározott - 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét, Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben,

 

24. § (4)-(6) új bekezdések

(4) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a (3) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti helyben szokásos átlagos forgalmi értéket az általa véleményezett hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg, amelynek módszertanát előzetesen a földügyért felelős miniszter a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara kérelmére a piaci összehasonlító adatokon alapuló értékelésre való felhasználhatóság vizsgálatát követően hagy jóvá.

(5) A (3) bekezdés h) pont ha) alpontjának alkalmazása során a vételárat aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.

(6) A 23/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása során azt is figyelembe kell venni, hogy a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult milyen mértékben rendelkezik a föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel, továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a szerzése - a már használatában álló földterületek elhelyezkedésére figyelemmel - elsősorban nem a továbbiakban előnyös elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogosultság megszerzésére irányul-e.

 A településenkénti termőföld átlagár lekérdezhető a NAK honlapján az alábbi linken keresztül:

https://www.nak.hu/tta

 

46. § (3) bekezdés b) pont
47. b)  a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén azt a helyben lakó földművest, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, aki vagy amely számára a haszonbérlet célja oltalom alatt álló földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel árujelzővel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;

 

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénynek (Földforgalmi törvény) 2023. május 1-től hatályba lépett módosítását követően a földeknek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül nem haladhatja meg az erdőnek nem minősülő föld esetén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben.

Az új szabályozás értelmében 2023. május 1-től a „túlárazás” megállapításakor nem a földnek az indexállással meghatározott 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képessége lesz az irányadó, hanem a szerződéskötést megelőző naptári évben  kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi érték.

A helyben szokásos átlagos forgalmi értékre vonatkozó adatok elérhetőek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján.

A keresőbe a települést és a művelési ágat szükséges megadni, ami ezt követően az adott település vonatkozásában mind hektárra, mind pedig aranykoronára lebontva megmutatja a helyben szokásos forgalmi értéket.

 A keresőfelület a NAK honlapján a „Termőföld átlagár” fülön vagy az alábbi linken érhető el:

 https://www.nak.hu/tta

A helyben lakó fogalmának változása

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. § (2) bekezdése szerint „a polgár lakóhelye annak a lakásnak vagy szállásnak […] a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.”

 A 2023. január 1-től hatályos módosítással a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. §-ában az életvitelszerű lakóhely fogalmát felváltotta az életvitelszerű lakáshasználat fogalma, mellyel a Földforgalmi tv. helyben lakó fogalmát lényegében összehangolják az Nytv. 2022. év elején megváltozott rendelkezéseivel, ugyanis ennek módosítását követően a lakóhely fogalma már nem követeli meg a tényleges, életvitelszerű ottlakást, hanem pusztán adminisztratív célt szolgál, míg a Földforgalmi tv. az elővásárlási, előhaszonbérleti joggyakorlás bizonyos eseteihez az életvitelszerű, tényleges ottlakás feltételét írja.

 

2022. december 31-ig

2023. január 1-től

Helyben lakó „az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik”.

Helyben lakó „a) az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik, továbbá b) ha az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgya szőlő művelési ágban nyilvántartott föld, akkor az a hegyközségi tag természetes személy is, aki életvitelszerűen legalább 3 éve annak a hegyközségnek a működési területéhez tartozó borvidéki településen lakik, amely hegyközség működési területén az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik.”

 

Szintén a helyben lakó fogalmát érinti az a módosítás, melynek köszönhetően az ugyanazon hegyközséghez tartozó településeken lakó jogosultakat ezentúl megilletik a helyben lakáshoz fűződő jogok.

 Ez a módosítás – értelemszerűen a helyben lakó szomszéd – fogalmánál is átvezetésre kerül, azonban ott egy további pontosítást eszközöl a jogalkotó. Ezentúl a helyben lakó szomszéd tulajdonában vagy használatában álló földnek, amelyre alapozza a szomszédságot, már legalább 1 éve a tulajdonában vagy a használatában kell, hogy legyen.

 Szintén 2023. január 1-től hatályos a szomszédos föld fogalma (5. § 23. pont): az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, vasút, kerékpárút, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik.

Erdők vonatkozásában bevezetésre került módosítások

 A Földforgalmi törvény 13. § rögzíti a tulajdonszerzési jogosultság feltételét, mely szerint a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. Továbbá vállalja, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja. Ennek megfelelően más célú hasznosításának minősül az erdő termelésből való időleges vagy végleges kivonása is, illetve kiegészítésre került azon kivételek köre, ami nem minősül a használat átengedésének, így a társult erdőgazdálkodás, valamint az erdőnek minősülő földek erdőkezelésbe adásán túl már az sem minősül a használat átengedésének, ha az osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedik át. 

2022. december 31-ig	2023. január 1-től
13. § (2) b) pont korábbi rendelkezése szerint nem minősült a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél  társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át.	13. § (2) b) pont: nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél társult erdőgazdálkodást folytat vagy az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja.

 

Föld közeli hozzátartozó részére történő átruházásának szabályozása

 A Földforgalmi törvény 13. § (5)-(6) bekezdéseiben pontosításra került, hogy amikor a föld tulajdonjogát megszerző fél nyilatkozik a föld hasznosítása vonatkozásában, majd ezt követően annak tulajdonjogát közeli hozzátartozója részére átruházza, akkor immáron a Módosítás által bevezetésre került új rendelkezések értelémben a közeli hozzátartozó tulajdonszerzési jogosultságának is feltétele, hogy a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben ő is vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének.

Amennyiben a közeli hozzátartozó részére az átruházásra a szerzéstől számított 5 éven belül kerül sor, akkor a Módosítás értelmében a tulajdonszerzési jogosultság feltétele, hogy a közeli hozzátartozóként tulajdonjogot szerző személynek is a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben vállalnia kell, hogy a földet az 5 éves időtartamból még hátralévő ideig más célra nem hasznosítja, azaz ő tovább viszi a vállalást az 5 évből még hátralévő időre.

 Kötelezettségek és nyilatkozatokat érintő változások, továbbá az elővásárlási jog

 A Földforgalmi tv. 13-15. §-ban foglalt a szerző fél tekintetében jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalások és nyilatkozatok megtétele mellett a szerző fél által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat is meg kell tenni a szerződésben. Meg kell tenni az ilyen tartalmú nyilatkozatokat az elfogadó nyilatkozatban is.

 A szerződésnek tartalmaznia kell a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást is, ha a földet hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés érinti.

 A földhivatalok a hozzájuk jóváhagyásra benyújtott szerződéseket 15 napon belül, az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából megvizsgálják és ellenőrzik. Miután a hatóság megállapítja a közzétételre való alkalmasságot és elrendeli a szerződés közzétételét, ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében. 

2022. december 31-ig	2023. január 1-től
14/A. §  A szerző fél tekintetében a 13-14. §-ban és a 15. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell.	14/A. §  A szerző fél tekintetében a 13-14. §-ban és a 15. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat, valamint a szerző fél által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a tulajdonjog átruházásról szóló szerződés tartalmazza.
---	15/A. § Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező földet hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés érinti, akkor a szerződés tartalmazza a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást.
21. § (5) bek. „Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13. §-ban a 15. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve azt, amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz.”	21. § (5) bek.: „Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 13-14. §-ban és a 15. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat, valamint az elővásárlásra jogosult által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve hatósági jóváhagyáshoz kötött ügylet esetén azt, amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz.”
42/A. §  „A szerző fél tekintetében a 42. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésnek kell tartalmaznia.”	42/A. §  „A szerző fél tekintetében a 42. §-ban jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat, valamint a szerző fél által megjelölt előhaszonbérleti jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésnek kell tartalmaznia.”

 

2024. január 31-ig	2024. február 01-től
22. § (1)  A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv részére; vagy b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az eladó részére.	2. § (1)  A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a) a 21. § (1a) bekezdésben foglalt esetben az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerinti közzétételre vonatkozó záradékkal ellátott, anonimizált adásvételi szerződés, valamint a jognyilatkozatok és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolás másolatával együtt elektronikus úton megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére; b) a 21. § (1c) bekezdésben foglalt esetben az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal és a kormányzati portált működtető szervezet által a közzétételről és a levételről küldött igazolással együtt megküldi az eladó részére.
---	22. § (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az átvett jognyilatkozatok eredeti példányának őrzéséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint a jegyző gondoskodik és köteles azt a föld tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatban eljáró hatóság, vagy bíróság megkeresésére eredetben rendelkezésre bocsátani.

 

A korábbi eseteken (pl. a közeli hozzátartozók közötti adásvétel, a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel, vagy a rekreációs célú földszerzés) felül, 2022-től elővásárlási jog nem áll fenn a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás esetén.

 A közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetében 2022. július 1. napjától a törvény leszűkíti az elővásárlási jog elkerülésének lehetőségét: erre csak olyan tulajdonostárs esetében van lehetőség, aki már 3 éve az, vagyis csak az adott földben legalább 3 éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött adásvétel esetében érvényesül az elővásárlási jog kizárása. (Ezen elővásárlási jogot kizáró eset kizárólag akkor áll fenn, ha az érintett ingatlanon a közös tulajdon teljesen megszűnik, tehát, az adásvétel eredményeként egyetlen tulajdonos marad.)

 További változás a közös tulajdon megszüntetésekor, hogy a törvényből szintén 2022. július 1-től törlésre került azon rendelkezés, miszerint a közös tulajdont megszüntető adásvétel esetében nincs szükség hatósági jóváhagyásra, tehát innentől kezdve ezeket a szerződéseket is meg kell küldeni a kormányhivatal részére.

 Kiegészítésre került, hogy amennyiben az elővásárlási jog az ökológiai gazdálkodás célú földvásárlás alapján került meghatározásra, akkor a birtokbavételt követően 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte. Tehát már nem elegendő csupán arra hivatkozni a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban, hogy a földszerzés célja ökológiai gazdálkodás folytatása, hanem azt a birtokbavétel után 30 napon belül igazolható módon meg is kell kezdeni, majd az átállási idő végére meg kell szerezni az ökológiai gazdálkodói tanúsítványt.

Ha a kormányhivatal azt tapasztalja, hogy ezt nem teljesítette a tulajdonos akkor végső soron akár előfordulhat az is, hogy az elővásárlásra jogosulti rangsorban hátrébb lévő személyt az eredeti vételáron vételi jog illeti meg.

 Az elővásárlási sorrendben változás, hogy a kiemelt tevékenységet végző személy immáron megelőzi majd a szomszédot.

Ranghely	Elővásárlási sorrend (Földforg. tv. 20. §)
1.	Magyar Állam	Az államot megillető elővásárlási jogot a Nemzeti Földügyi Központ gyakorolja.
2.	Tulajdoni hányaddal rendelkező földműves (közös tulajdon esetén)	Amennyiben az ingatlan közös tulajdonban áll, úgy – az államot kivéve – mindenkit megelőző elővásárlási joga van a földműves tulajdonostársnak. Fontos, hogy a tulajdonostárssal szemben nem elvárás, hogy helyben lakó legyen. Ellenben, több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a tulajdonostársat megillető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha egyúttal valamennyi érintett ingatlanban is tulajdonostársnak minősül.
3.	A földet legalább 3 éve használó földműves	Ez a ranghely csak azt a földhasználót illeti meg, aki már legalább 3 éve használja az adott földet és legalább 20 kilométeren belül lakik. Nem illeti viszont meg a volt földhasználót és nem illeti meg azt sem, aki a cégével használja az adott területet (mivel az elővásárlási jog nem a céghez kapcsolódik, hanem a magánszemélyhez). Speciális, a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó könnyítés, hogy az átvevő 3 éves időtartamába beleszámít majd az átadó által használt időszak is.
4.	Kiemelt tevékenységet végző földműves: ·         legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földműves ·         földrajzi árujelzéssel, eredetmegjelöléssel ellátott terméket előállító, vagy ökológiai gazdálkodó földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja 20 km távolságon belüli, ·         kertészeti tevékenységet végző helyben lakó földműves, ·         vetőmag-előállító helyben lakó földműves	A jelenlegi szabályok alapján még a helyben lakó szomszédot is megelőzi a kiemelt tevékenységet végző földműves. Fontos, hogy ez főszabály szerint csak a helyben lakókat illeti meg és csak a meghatározott művelési ágra. Aki viszont ilyen ranghelyre hivatkozik, az további vállalásokat is köteles teljesíteni – akár 10 évig is a földszerzés után (lásd: 2013. évi CCXII. törvény 18/A-18/C. §)
5.	helyben lakó szomszéd földműves	Mivel az egységes birtoktagok kialakítása is kiemelt birtokpolitikai célnak minősül, így bizonyos helyzetekben akár még a kiemelt tevékenységet végző földműves megelőzéséről is dönthet a helyi földbizottság.
6.	helyben lakó földműves	Egy személy csak egy településen minősülhet helyben lakónak, továbbá csak 3 éves életvitelszerű helyben lakás után jár ez a ranghely. Az életvitelszerű helyben lakás vélelme elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, úgy már csak ez utóbbi településen lehet valaki helyben lakó. A tartózkodási hely 5 év után érvényét veszti, tehát azt ötévente meg kell újítani!
7.	olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja 20 km távolságon belüli	Ez a ranghely akkor biztosított, ha a földműves az életvitelszerű lakáshasználatának helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve a 20 km-en belüli településen van. A 20 km-t a településhatárok között kell számítani.

 

Stilisztikai módosítás 

2022. december 31-ig

2023. január 1-től

18. § (3) bek. A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

18. § (3) bek. A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányada egészének vagy egy részének eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte.

 

Elővásárlási joggal rendelkező földet használó földműves fogalma

 

2022. december 31-ig	2023. január 1-től
19. § (2) bek.: A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársa használta.	19. § (2) bek.: A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársa használta. Ha a föld használati jogosultságát a földet használó földműves gazdaságátadási szerződéssel szerezte, a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint a gazdaságátadó használta.
20. §  Elővásárlási jog nem áll fenn c) a  földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vétel, esetén.	20. §  Elővásárlási jog nem áll fenn c) földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása, esetén.

 

2023. április 30-ig

2023. május 01-től

18. § (2) bek. „Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott földművest - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi … b)  a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása, és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;”

18. § (2) bek. „Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott földművest - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében – megelőzi … b)  a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és aki számára a tulajdonszerzés célja oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy eredetmegjelöléssel (a továbbiakban együtt: oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel) ellátott termék előállítása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása;”

 

Egybefoglalt vételár

 A korábbi szabályozás értelmében több földnek az egybefoglalt vételáron történő eladására két esetben volt lehetőség, az egyik, hogy azok egymással szomszédosak, a másik pedig, hogy ugyanaz a személy a bejegyzett földhasználója a földeknek.

2022-től földek egybefoglalt vételáron történő eladásra akkor kerülhet sor,

• ha a földek szomszédosak vagy
• a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója az eladó vagy legalább három éve a vevő.

 Továbbá pontosításra került, hogy ha több föld egybefoglalt vételáron történő eladására kerül sor, ezesetben a földműves tulajdonostársat a Földforgalmi törvény 18. § (3) bekezdése alapján megillető elővásárlási jog csak akkor gyakorolható, ha a földműves tulajdonostársi elővásárlási joga valamennyi érintett ingatlan vonatkozásában fennáll, tehát valamennyi földrészletben már 3 éve földműves tulajdonostárs. 

Az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyása

 Az adás-vételi szerződés hatósági jóváhagyásának menete:

 

• Előkészítő szakasz: eladó / vevő felkutatása, majd kölcsönös megállapodás a feltételekről.

 

• Szerződéskötés: ügyvédi / közjegyzői közreműködéssel, és a szerző fél nyilatkozataival. Az adásvételi szerződés megkötését követően a föld tulajdonosának kötelessége, hogy 8 napon belül jóváhagyás céljából a szerződést a föld fekvése szerint illetékes kormányhivatal részére megküldje.

 

• A Kormányhivatal előzetes vizsgálata (határidő 15 nap): A kormányhivatal megtagadja a jóváhagyást, ha a szerződés
• semmisnek minősül,
• nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat,
• nem állapítható meg egyértelműen a vevő előhaszonbérleti jogalapja
• megosztási eljárás van folyamatban

Amennyiben nem áll fenn megtagadási ok, a kormányhivatal hivatalból elrendeli a szerződés közzétételét, és megküldi a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

 

• Közzététel:
• A Jegyző az adásvételi szerződést hirdetményi úton 60 napra közzéteszi a kormányzati honlapon (közzététel).
• Az elővásárlási jogosult a nyilatkozatát 60 napon belül, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratban a jegyzőnek teheti meg.
• Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve azt, amelyet közhiteles nyilvántartás tartalmaz.

A Jegyző a közzététel lejártát követően 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról jegyzéket készít és megküldi a kormányhivatal részére

 

• A Kormányhivatal ismételt vizsgálata: A kormányhivatal 15 napon belül megtagadja az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését, vagy megállapítja, hogy az előzetes vizsgálata alapján a megtagadásnak lett volna helye

 

• Elfogadó jognyilatkozatok vizsgálata: A kormányhivatal úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha az elfogadó jognyilatkozat
• alakszeruségi eloírásoknak nem felel meg,
• nem az elovásárlási jogosulttól származik,
• nem állapítható meg az elovásárlás jogalapja,
• nem tartalmazza az eloírt nyilatkozatokat

Végezetül elfogadó jognyilatkozat esetén rangsort készít.

•  NAK területi szervének a vizsgálata (határido 30 nap): A NAK illetékes megyei elnöksége a TAB-ok ajánlását figyelembe véve kialakítja az adásvétel vonatkozásában az állásfoglalását.

  

• Kormányhivatal döntése: Jóváhagyást megadja vagy megtagadja ha a vizsgálat alapján valamilyen megtagadási ok áll fenn, pl.:
• ha a NAK állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adásvételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja az adásvételi szerződés jóváhagyását,
• jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn.

 

• Esetleges jogorvoslat: Amennyiben valamely fél nem ért egyet kormányhivatal döntésével, akkor felülvizsgálati kérelemmel élhet a közigazgatási bíróságnál.

 

Változások

 

2022. december 31-ig	2023. január 1-től
23. § (1) bek.: „A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést először - kizárólag annak tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, vagy - a 20. §-ban foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és elrendeli a szerződés közzétételét.”	23. § (1) bek.: „A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést először - kizárólag annak tartalma és alaki kellékei, továbbá közhiteles nyilvántartásban szereplő adatok alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, vagy - a 20. §-ban foglalt esetek kivételével - végzésben megállapítja a szerződés közzétételre való alkalmasságát és elrendeli a szerződés közzétételét, valamint ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében.”
23. § (2) bek.: A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy …	23. § (2) bek.: A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy c) az adásvételi szerződésben a vevő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, az adásvételi szerződés a vevő által megjelölt elővásárlási ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza, vagy…
23. § (3) bek.: „A mezőgazdasági igazgatási szerv a 22. § (1) bekezdés szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését, vagy megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.”	23. § (3) bek.: „A mezőgazdasági igazgatási szerv a 22. § (1) bekezdése szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt az adásvételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján az adásvételi szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.”
---	23. § (3a) bek.: „A mezőgazdasági igazgatási szerv a 22. § (1) bekezdése szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt a szerződés ismételt közzétételének elrendeléséről, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését.”
23. § (4) bek.: „A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére a jegyző által megküldött okiratok közül az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat … c)  az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen  vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul,”	23. § (4) bek.: „A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére a jegyző által megküldött okiratok közül az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult elővásárlási jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat … c) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen  vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, az elővásárlásra jogosult által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza,”
23. § (5) bek.: „Ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, és az elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít (a továbbiakban: jegyzék).”	23. § (5) bek.: „Ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását vagy a (3a) bekezdés alapján nem rendeli el a szerződés ismételt közzétételét, és az elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít (a továbbiakban: jegyzék).”
---	23/A. § (1a) bek.: „Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 23. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat és ellenőrzés alapján nem tagadta meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, a 20. §-ban foglalt esetben haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot állásfoglalásának kiadása céljából és ezzel egyidejűleg megkeresi a föld fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása tényének feljegyzése érdekében.”

 

Jóváhagyást nem igénylő adásvétel

 Ha az adásvételi szerződés nem tartozik a kormányhivatal jóváhagyásához kötött szerződések közé, és van helye elővásárlásnak (például állam tulajdonában álló föld elidegenítése), az adásvételi szerződést a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül közvetlenül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni és nem a kormányhivatalnak. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli az adásvételi szerződést a törvényen vagy a megállapodáson alapuló elővásárlási jog jogosultjaival.

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve előírtak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít. Az iratjegyzéket az adásvételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal megküldi az eladó részére.

 

Zártkerti ingatlanok

 Eddig a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Foktftv.) hatálya nem terjedt ki azokra az ingatlanokra, amik az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként vannak feltüntetve és a teljes területe nem minősült mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak. Az ilyen ingatlanokra nem lehetett alkalmazni sem a megosztást, sem a bekebelezést. A jövőben azonban lehetőség lesz a megosztásra ezen ingatlanoknál is, de a tulajdonostársak mindegyikének hozzá kell járulnia az egyezséghez, vagyis nem elegendő az egyezség érvényességéhez a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése.

 

Rendelkezésre álló határidő módosulása

 

Annak érdekében, hogy minél több megosztási kísérlet vezessen eredményre és a bonyolultabb, összetettebb ügyeket is meg lehessen oldani, a tényfeljegyzéstől a megosztás átvezetése iránti kérelem benyújtásáig, az eddigi 90 nap helyett 120 nap áll rendelkezésükre a tulajdonostársaknak, hogy mindent elintézzenek, minden dokumentumot beszerezzenek, amit végül a földhivatalhoz majd be kell nyújtani az ingatlan megosztásának átvezetéséhez. A 120 napos meghosszabbított határidő a módosítás hatálybalépésekor már folyamatban lévő megosztásokra is alkalmazható.

 

Új rendelkezés, hogy ha a jegyző által megküldött okiratokból a hatóság az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését állapítja meg, akkor már nem a jóváhagyás megtagadásáról dönt, hanem 15 napon belül elrendeli a szerződés ismételt közzétételét.

 

A termőföld öröklésére vonatkozó, 2023. január 1-től életbe lépő megváltozott szabályok

 

A szabályozás kizárólag a törvényes öröklésre vonatkozik és kettéválasztja, ha az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlanról van szó, illetve, ha a hagyaték tárgya osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban fennálló tulajdoni hányad.

 Ha az örökhagyó kizárólagos tulajdonában álló ingatlant a törvényes öröklés szabályai szerint több örökös közösen örökölné, akkor a hagyatéki eljárás során az örököstársak az ingatlan megosztásával is megakadályozhatják, hogy osztatlan közös tulajdon keletkezzen. A mostani módosítás arra az esetre, ha örököstársak és nem tulajdonostársak osztják meg az ingatlant, a tulajdonostársak közti megosztástól eltérő szabályokat állapít meg.

 A termőföld öröklés másik fajtája, ha a hagyaték tárgya egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanban fennálló tulajdoni hányad és a törvényes öröklés szabályai szerint több örököstárs közösen örököl, ilyenkor az örököstársak a következő lehetőségek közül választhatnak, annak érdekében, hogy elkerüljék a tulajdoni hányad tovább bontását:

• osztályos egyezség útján az egyes vagyonelemekről akként rendelkeznek, hogy a földnek minősülő ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egy örökös szerzi meg,
• az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben értékesítik,
• az ingatlanban fennálló tulajdoni hányadot egyben ingyenesen felajánlják az állam javára.

Ha ezek közül egyikre sem kerül sor, akkor a tulajdoni hányadot a törvényes öröklés szabályai szerint megöröklik ugyan, de azt öt éven belül értékesíteniük kell vagy egyikük tulajdonába kell adni, vagy az állam javára ingyenesen fel kell ajánlaniuk, vagy az egész ingatlant érintően gondoskodni kell az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor az örökléssel érintett tulajdoni hányadok esetében kényszerértékesítésre kerül sor.

 Hatósági jóváhagyása az adásvételnek nem minősülő tulajdonjog átruházásról szóló szerződésnek, az átruházásnak nem minősülő módon történő tulajdonszerzésnek, valamint a 67/A. § alapján vételi jog érvényesítésével történő tulajdonszerzésnek

 

2022. december 31-ig	2023. január 1-től
---	33. § (5) bek.: „Osztatlan közös tulajdonban álló föld egy vagy több - az ingatlan egészét ki nem tevő - tulajdoni hányada - a jogcímes elbirtoklás kivételével - nem birtokolható el.”
---	33.§ (6) „Az osztatlan közös tulajdonban álló föld egészének vagy - ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján az elbirtoklás nem kizárt - az osztatlan közös tulajdonban álló föld egy részének a tulajdonos elismerésén alapuló elbirtoklásának csak akkor van helye, ha az elbirtoklást az ingatlan valamennyi tulajdonosa elismeri.”
34. § (4) bek.: „Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, és a föld törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül, akkor az örököst kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege az ingatlan értékbecslésében megállapított érték, melyből le kell vonni az államot mint örököst terhelő hagyatéki tartozások összegét. Az értékbecslés elkészítéséről és a kártalanítás megfizetéséről a tulajdonosi joggyakorló gondoskodik a tulajdonszerzést követő 60 napon belül.”	34. § (4) bek.: „Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, és a föld törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül, akkor az örököst kártalanítás illeti meg. A kártalanítás összege az ingatlan értékbecslésében megállapított érték, melyből le kell vonni az államot mint örököst terhelő hagyatéki tartozások összegét. Az értékbecslés elkészítéséről és a kártalanítás megfizetéséről a tulajdonosi joggyakorló gondoskodik a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő 60 napon belül.”
35. § (3) bek.: „Föld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a föld árverésen kívüli eladásának és a végrehajtást kérő általi átvételének nincs helye. Az árverésen az vehet részt, aki a tulajdonszerzési képességét az azt megalapozó okiratokkal, az árverés helyszínén és időpontjában igazolja, valamint a 13., 15. §-ban foglalt esetekben a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatokat csatolja. Az elővásárlásra jogosult e jogát az árverésen gyakorolhatja azzal, hogy az elővásárlási jogosultságát bizonyító okiratokat, is csatolnia kell az árverés helyszínén és időpontjában személyesen.”	35. § (3) bek.: „Föld árverése esetén az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni. Az (1) bekezdés szerinti eljárás során a föld árverésen kívüli eladásának és a végrehajtást kérő általi átvételének nincs helye. Az árverésen az vehet részt, aki a 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, legfeljebb 20 km-es távolságra vonatkozó feltételnek megfelel, a tulajdonszerzési képességét az azt megalapozó okiratokkal, az árverés helyszínén és időpontjában igazolja, valamint a 13-14. §-ban és a 15. §-ban foglalt esetekben a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatokat csatolja. Az elővásárlásra jogosult e jogát az árverésen gyakorolhatja azzal, hogy az elővásárlási jogosultságát bizonyító okiratokat, valamint az elővásárlásra jogosult által megjelölt elővásárlási jogosultsághoz kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat is csatolnia kell az árverés helyszínén és időpontjában személyesen vagy meghatalmazott útján.”

 

Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött tulajdonjog átruházásról szóló szerződések

 

2022. december 31-ig	2023. január 1-től
36. § (1) bek.: „Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása f) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vételhez;”	36. § (1) bek.: „Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása f) földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházásához;”

 

Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje, és az előhaszonbérleti jog gyakorlása

 

2022. december 31-ig	2023. január 1-től
45. § (1) bek.: „Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet c)  akinek a lakóhelye illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.	45. § (1) bek.: „Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet c)  akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
45. § (2) bek.: „Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat.”	45. § (2) bek.: „Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányada egészének vagy egy részének megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat.”
46. § 3) bek.: „Az (1) bekezdés a) pontjával megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog a) a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető azon helyben lakó földművest vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, aki, illetve amely haszonbérletének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában, ab) szántó művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;”	46. § 3) bek.: „Az (1) bekezdés a) pontjával megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog a) az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra fekvő településen állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földművest vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, aki, illetve amely haszonbérletének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel aa) rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában, ab) szántó művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül;”
47. § (1) bek.: „A 45. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet a haszonbérleti szerződés közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.”	47. § (1) bek.: „A 45. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földet a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásának kezdeményezését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt.”
---	47. § (1a) bek.: „Az (1) bekezdés alkalmazásában nem áll fenn a közvetlenül megelőző használat követelménye, ha a földhasználatot a haszonbérleti szerződés közlését megelőzően legalább egy gazdasági év időtartamban a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője bejegyzett földhasználóként gyakorolta.”
---	47. § (1b) bek.: „A volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. Az előhaszonbérleti jog a volt haszonbérlőt ebben az esetben csak akkor illeti meg, ha az előhaszonbérleti jogát - amint a joggyakorlás akadálya megszűnik - haladéktalanul gyakorolja.”
47. § (2) bek.: „A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak.”	47. § (2) bek.: „A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) és (1b) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt.”
47. § (2a) bek.: „A földön az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megbízási szerződés alapján a volt erdőgazdálkodót a 45. § (1) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben, és a 45. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. A volt erdőgazdálkodó esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet az erdőgazdálkodó legalább 3 éven keresztül a megbízási szerződés alapján használt.”	47. § (2a) bek.: „A földön az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megbízási szerződés alapján a volt erdőgazdálkodót a 45. § (1) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) és (1b) bekezdésben, valamint a 45. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. A volt erdőgazdálkodó esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet az erdőgazdálkodó legalább 3 éven keresztül a megbízási szerződés alapján használt. A volt erdőgazdálkodó esetében az (1b) bekezdés alkalmazása során megelőző haszonbérleti jogviszony alatt a megelőző megbízási szerződéses jogviszonyt kell érteni.”
---	47. § (2d) bek.: „Ha a volt haszonbérlő a föld használati jogosultságát gazdaságátadási szerződéssel szerezte, a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a gazdaságátadó használta az (1)-(2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.”
48. § (1) Előhaszonbérleti jog nem áll fenn  b) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló,	48. § (1) Előhaszonbérleti jog nem áll fenn  b) a föld használati jogosultságának gazdaságátadási szerződéssel történő átadásával megvalósuló,
49. § (1) bek.: „A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak - az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel - a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.”	49. § (1) bek.: „A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak vagy a haszonbérlőnek - az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel - a felek aláírásától számított 8 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szerv részére meg kell küldeni jóváhagyás céljából.”
49. § (4) bek.: „Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá, ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 42. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve, amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. A 46. § (3) bekezdésében meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés melyik pontjában (alpontjában) meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat.”	49. § (4) bek.: „Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá, ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor az elfogadó jognyilatkozatban azt is meg kell jelölni, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell a 42. §-ban foglalt jogosultsági feltételként előírt nyilatkozatokat, valamint az előhaszonbérletre jogosult által megjelölt előhaszonbérleti ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat. Az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is, kivéve hatósági jóváhagyáshoz kötött ügylet esetén azt, amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartás tartalmaz. A 46. § (3) bekezdésében meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés melyik pontjában (alpontjában) meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat.”

  

Az előhaszonbérleti jog gyakorlásában bekövetkezett változások

 

Fontos döntés ezen tárgykörben: az alkotmánybíróság 3353/2021. (VII. 28.) AB határozatában a Földforgalmi tv. 47. § (1) bekezdése "közvetlenül" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vonatkozásában megállapította, hogy a hatályos törvényszöveg értelmében „a volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre”, aminek értelmében a „közvetlenül” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására, megsemmisítésére és alkalmazásának kizárására irányuló bírói kezdeményezést elutasította.

Álláspontja indoklásában az AB előadta, hogy az indítványozó értelmezése ugyan nyelvtani szempontból elfogadható, de azon túl, hogy bizonyos körülmények között nyilvánvaló ellentétbe kerül a jogintézmény céljával, tekintettel arra, hogy lehetőséget ad arra, hogy a haszonbérbeadó kijátssza a „volt haszonbérlőt” megillető előhaszonbérleti jogot oly módon, hogy a haszonbérleti szerződés lejártával bármilyen rövid időre is (akár 1 napra) saját használatba veszi a termőföldjét annak érdekében, hogy megszakítsa a „volt haszonbérlő” lehetséges használatának folytonosságát, az AB azt is leszögezte, hogy az előhaszonbérleti jog a jogosult olyan hatalmassága, amelynél fogva a haszonbérbeadó földjét haszonbérbe veheti, ha a haszonbérbeadó azt harmadik személynek haszonbérbe akarja adni – amiből következik, hogy ilyen esetben a haszonbérbeadó nem jogosult egyoldalúan a döntésével „lecserélni” az előhaszonbérleti joggal rendelkező „volt haszonbérlőt”.

A fentieket összegezve tehát megállapítható, hogy a haszonbérlő rajta kívül álló okok, tőle független körülmények következtében nem veszítheti el volt haszonbérlői státuszát. Különösen nem vezethet ilyen eredményre szerződésének adminisztratív okból történő ideiglenes megszűnése.

 

Amennyiben az előhaszonbérleti jog az ökológiai gazdálkodás célú földhasználatra hivatkozva került meghatározásra, akkor a birtokbavételt követően 30 napon belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte. Tehát a Módosítást követően a törvény már nem kizárólag azt írja elő, hogy az átállási időt követően kerüljön igazolásra, hogy az előhaszonbérleti jog jogosultja ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik (Fétv. 55/A. § (3) bek.)

 

Pontosításra került azon esetkör, amely esetben az előhaszonbérleti jog a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása és feldolgozása, ugyanis a Módosítást követően az előhaszonbérleti jog jogosultjának a haszonbérleti szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az érintett föld teljes területén a törvényben meghatározott ideig a földrajzi árujelzővel ellátott terméket fog előállítani és feldolgozni.

Továbbá a földet ilyen módon megszerző személynek az előállítási és feldolgozási tevékenység megkezdését követő egy éven belül a mezőgazdasági igazgatási szervnél igazolnia kell, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ellenőrzését végző hatóság oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára jogosultként nyilvántartásba vette (Fétv. 55/C. § (1)-(2) bek.).

 

Ranghely	Előhaszonbérleti sorrend
1.	•          legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földműves vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet •          földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítását és feldolgozását, vagy ökológiai gazdálkodást folytató helyben lakó/helybeli illetőségű földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet •          helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki/amely számára a haszonbérlet célja kertészeti tevékenység folytatásához szükséges terület biztosítása •          helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki/amely számára a haszonbérlet célja szaporítóanyag-előállításhoz szükséges terület biztosítása •          a föld területe legalább fele részének öntözhetőségét biztosító és a földdel alkotórész kapcsolatba kerülő öntözésfejlesztési beruházást végrehajtó földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet •          volt haszonbérlő olyan földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezet, aki/amely helyben lakónak, illetve helybeli illetőségűnek minősül, vagy a lakóhelye, ill. mezőgazdasági üzemközpontja 20 km távolságon belüli
2.	közös tulajdon esetén a földműves tulajdonostárs
3.	helyben lakó szomszéd földműves
4.	helyben lakó földműves
5.	olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja 20 km távolságon belüli
6.	helybeli illetőségű szomszéd mezőgazdasági termelőszervezet
7.	helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszövetkezet
8.	termelőszervezet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja 20 km távolságon belüli

 

Amennyiben több személy is hivatkozik az előző pontban felsorolt jogcímek bármelyikére, úgy elsőként azt kell megvizsgálni, hogy melyikük rendelkezik ŐCSG vagy CSMT tagsággal (fontos, hogy ezt csak magánszemélyek összehasonlítása esetén lehet vizsgálni). Ha ez alapján sem dönthető el a kérdés, úgy a szerződés szerinti haszonbérlővel hagyják jóvá a jogügyletet [Földforgalmi tv. 53/A. §]. Ha a ranghelyazonosság az előhaszonbérleti nyilatkozatot tevő személyek („a rájelentkezők”) között áll fenn, úgy a haszonbérbeadó dönt a felek között. [Földforgalmi tv. 54. §].

Ebből következik tehát, hogy csak abban az esetben előzhető meg a „volt haszonbérlő”, ha a szerződést eleve már a másik személlyel (magyarán nem az eddig haszonbérlővel) köti meg a bérbeadó vagy a „rájelentkezők” ranghelyazonossága esetén őt választja a bérbeadó.

 A „volt haszonbérlőt” 2023. január 1-től a haszonbérlet megszűnését követő 1 évig megilleti a kiemelt ranghely. Sőt, az 1 év után is, csak akkor nem tud hivatkozni erre az előhaszonbérleti ranghelyre, ha az eltelt 1 évben a földhasználatot (bejegyzett földhasználóként) egyébként maga a tulajdonos vagy a haszonélvező gyakorolta. Tehát, amennyiben nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a bejegyzett földhasználó, úgy akár 1 éven túl is megilleti ez a kiemelt ranghely a korábbi haszonbérlőt (fontos, hogy csak a közvetlenül megelőző haszonbérlőre vonatkozik ez a lehetőség, egy még korábbi bérlőre már nem) – Földforgalmi tv. 47. § (1a) bek.

 

A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása

 

Föld haszonbérbe adása esetén 2022. január 1-től első lépésben már nem a jegyzőhöz kell benyújtani a haszonbérleti szerződést, hanem a kormányhivatal részére, előzetes vizsgálatra. A Földhivatal ebben a fázisban a korábbi gyakorlatnak megfelelően érvényességi és hatályosulási szempontok alapján 15 nap alatt vizsgálja meg és ellenőrzi a haszonbérleti szerződést, tehát megvizsgálja, hogy

• a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül -e,
• a haszonbérleti szerződés tartalmazza-e a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait,
• a haszonbérleti szerződésben a haszonbérlő által tett nyilatkozatból megállapítható-e egyértelműen az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog, mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratok csatolásra kerültek-e, illetve az előhaszonbérleti jog a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul-e, illetve
• kiegészült egy új vizsgálati szemponttal, nevezetesen, hogy a kormányhivatal 2022. január 1-től azt is vizsgálja, hogy az a haszonbérbeadó – akinek bérbeadási joga a föld haszonélvezetén alapul –igazolta-e, hogy a tulajdonos részére a haszonbérleti jog gyakorlásának lehetőségét felajánlotta, vagyis felkínálta magának a tulajdonosnak, hogy ő használja a földet.

 

A kormányhivatal a feladata tehát nem változott, csupán előrébb került az a szakasz, ahol megvizsgálja a haszonbérleti szerződésnek az érvényességi és hatályosulási feltételeit, így már azt megelőzően kiderül, hogy ha a szerződés olyan alapvető hibától szenved, ami miatt a kormányhivatalnak a közzétételi procedúrát követően azonnal meg kellene tagadnia a jóváhagyást – ezzel pedig értékes időt nyerve az érintett feleknek. Illetve egy új vizsgálati szemponttal is kiegészítésre került.

 

További változások:

 

2022. december 31-ig	2023. január 1-től
51. § (2) bek. A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy c) a haszonbérleti szerződésben a haszonbérlő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat nem kerültek csatolták, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul,	51. § (2) bek. A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti előzetes vizsgálat alapján megtagadja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha megállapítja, hogy c) a haszonbérleti szerződésben a haszonbérlő által tett nyilatkozatból nem állapítható meg egyértelműen az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat nem kerültek csatolták, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, a haszonbérleti szerződés a haszonbérlő által megjelölt előhaszonbérleti ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza,
51. § (3) bek.” A mezőgazdasági igazgatási szerv az 50. § (1) bekezdés szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését, vagy megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.”	51. § (3) bek.” A mezőgazdasági igazgatási szerv az 50. § (1) bekezdése szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a (2) bekezdés alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye.”
---	51. § (3a) bek.: „A mezőgazdasági igazgatási szerv az 50. § (1) bekezdése szerinti okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül dönt a szerződés ismételt közzétételének elrendeléséről, ha a jegyző által megküldött okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését.”
51. § (5) bek.: A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult előhaszonbérleti jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat c)  az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen  vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul.	51. § (5) bek.: A mezőgazdasági igazgatási szerv úgy tekinti, hogy a jogosult előhaszonbérleti jogát nem gyakorolta, ha megállapítja, hogy az elfogadó jognyilatkozat c)  az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratok nem kerültek csatolásra, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen  vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, az előhaszonbérletre jogosult által megjelölt előhaszonbérleti ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza.
51. § (6) bek.: Ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.	51. § (6) bek.: Ha a (3) bekezdés alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását vagy a (3a) bekezdés alapján nem rendeli el a szerződés ismételt közzétételét, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (7) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a szerződés szerinti haszonbérlőt és az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.

 

Hatósági jóváhagyása a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek, a haszonbérleti szerződés módosításának, valamint az olyan haszonbérleti szerződésnek, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog

 

2022. december 31-ig

2023. január 1-től

58. § (1) bek. „A haszonbérleti szerződés módosítása esetén ebben az alcímben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot.”

58. § (1) bek. „A haszonbérleti szerződés módosítása esetén ebben az alcímben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot. Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a haszonbér mértékének csökkentésére irányuló módosításra, ha a csökkentésre a bíróság ítélete alapján kerül sor.”

 

A földhasználati szerződésekre vonatkozó változások

 

A Fétv. 55. § (3) bekezdésében rögzítésre került, hogy a haszonbért 2022. január 1-től már csak banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján lehet és kell megfizetni, megszűnt a készpénzes fizetés lehetősége (az ettől eltérő szerződéses kikötés semmis), egyúttal azonban vannak kivett esetek is, amikor továbbra is lehet készpénzzel fizetni. Ezek a következők:

• a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld vagy földek térmértékének összege nem éri el az 1 hektárt,
• hozzátartozók közötti haszonbérlet esetén,
• tanya haszonbérletére irányuló jogügylet esetén,
• abban az esetben, ha a haszonbérlő legalább 25%-ban a bérbeadó tulajdonában vagy a bérbeadó közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet,
• abban az esetben, ha a haszonbérlő olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a bérbeadó tag.

 

Jóváhagyást nem igénylő földhasználati szerződések

 

Ha a haszonbérleti szerződés nem tartozik a kormányhivatal jóváhagyásához kötött szerződések közé, és van helye előhaszonbérleti jog gyakorlásának (pl. az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedése), a haszonbérleti szerződést a haszonbérbeadónak a felek aláírásától számított 8 napon belül a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére kell megküldeni. A jegyző - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - hirdetményi úton közli a haszonbérleti szerződést az e törvényen, valamint más törvényen vagy a megállapodáson alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival.

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve előírtak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít. Az iratjegyzéket a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal megküldi a haszonbérbeadó részére.

 

Egyéb változások

 

2022. december 31-ig	2023. január 1-től
40. § (3) bek.: „Haszonbérlet címén a)  az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti.”	40. § (3) bek.: „Haszonbérlet címén a)  az agrárágazathoz tartozó szakképzési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti.”
63. § (1)  Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt figyelmeztetésnek, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható. (2) A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg.	63. § (1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt figyelmeztetésnek, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható. (2) A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. (2a) Erdő művelési ágú ingatlan esetén a bírság az ingatlan hektárban kifejezett térmértéke egymilliószoros szorzatának megfelelő forintösszeg.

 

2023. április 30-ig	2023. május 01-től
24. § (3) Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni ha)  erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek - indexálással meghatározott - 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,	24. § (3) Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni ha)  erdőnek nem minősülő föld esetén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által a honlapján nyilvánosságra hozott, a szerződéskötés évét megelőző naptári évben kialakult helyben szokásos átlagos forgalmi értéket 10%-ot meghaladó mértékben,
---	24. § (4) bek.: „A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a (3) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti helyben szokásos átlagos forgalmi értéket az általa véleményezett hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból reprezentativitást biztosító módon határozza meg, amelynek módszertanát előzetesen a földügyért felelős miniszter a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara kérelmére a piaci összehasonlító adatokon alapuló értékelésre való felhasználhatóság vizsgálatát követően hagy jóvá.”
---	24. § (5) bek.: „A (3) bekezdés h) pont ha) alpontjának alkalmazása során a vételárat aránytalannak kell tekinteni, ha az érintett föld nem rendelkezik olyan előnyös tulajdonságokkal, amelyek a helyben szokásos vételár mértékétől való eltérést indokolják. Előnyös tulajdonságként lehet figyelembe venni a föld művelhetőség szempontjából kedvező alakját, fekvését, elhelyezkedését, megközelíthetőségét, kedvező domborzati és lejtésviszonyait, vízjárási rendezettségét, jó kultúrállapotát, öntözhetőségét, kerítettségét, azonban nem lehet figyelembe venni bizonytalan, jövőbeni eseményeket és legalább részben a vevő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Az átlagos vételártól való eltérés esetén annak okát a szerződésben igazolni kell. Az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívására az eladó vagy megbízása alapján a vevő köteles bizonyítani a vételár értékének arányosságát.”
---	24. § (6) bek.: „A 23/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazása során azt is figyelembe kell venni, hogy a vevő vagy a jegyzékben szereplő elővásárlásra jogosult milyen mértékben rendelkezik a föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági termelőeszközökkel, továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a szerzése - a már használatában álló földterületek elhelyezkedésére figyelemmel - elsősorban nem a továbbiakban előnyös elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogosultság megszerzésére irányul-e.”

 

2024. január 31-ig	2024. február 01-től
8. § (1) bek.: „A föld tulajdonjogának átruházására vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok megtételére csak olyan papíralapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik.”	8. § (1) bek.: „A föld tulajdonjogának átruházására irányuló vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó szerződés, továbbá azok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez jognyilatkozat érvényességéhez szükséges az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott elektronikus regisztráció.”

 

Szintén az eddigi gyakorlatból ismert problémát kíván orvosolni a végrehajtási joggal terhelt ingatlanokat érintő új szabály. Korábban ilyen ingatlanok megosztásánál jelentős nehézséget okozott a teherrel történő tulajdonszerzés, mely sok esetben vissza is tartotta a tulajdonostársakat a megosztástól. Ezt a helyzetet oldja meg az az előírás, hogy ezek után a végrehajtással terhelt ingatlan esetén az ellenérték a követelés kielégítését kell, hogy szolgálja, így ezt a tulajdoni hányadot megszerző tulajdonostárs végrehajtási jogtól mentes tulajdonjogot tud szerezni.

 

Földforgalmi tv. rendelkezéseit nem kell alkalmazni

 

Új előírás, hogy a törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni az állam tulajdonában és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésében lévő ingatlanoknak az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére ingyenesen történő tulajdonába adására.

 

[1] Forrás: Földügyi szabályok változása 2022. – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

[2] Forrás: Földügyi szabályok változása 2022. – Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

2022. augusztus 1-től megváltozik az egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatás igénybevételére jogosult ügyfelek köre. A változások miatt a lakosság és a mikrovállalkozások kivételével a továbbiakban az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak 2022. július 1-jéig saját érdekükben nyilatkozniuk kell.

 

A Kormány döntése értelmében az idei év végéig működőképességük megőrzése érdekében a mikrovállalkozások továbbra is rezsicsökkentett, azaz a nem lakossági egyetemes szolgáltatás árképzésnek megfelelő áron jogosultak villamos energiát és földgázt vételezni a kormányrendeletben meghatározott 4 606 kWh éves összesített villamosenergia-fogyasztás és 1489 m³ éves összesített gázfogyasztás erejéig. Az ezen mennyiségeket meghaladó fogyasztás elszámolása azonban már az egyetemes szolgáltatáson belül biztosított piaci áron történik.

 

Mindazon további ügyfeleink, akik a Korm. rendelet alapján 2022. augusztus 1-jélől nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, 2022. július 1-jéig saját érdekükben nyilatkozni kötelesek az MVM Next felé az érintett felhasználási helyeik megjelölésével annak érdekében, hogy végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagos maradhasson számukra az energiaszolgáltatás. Amennyiben a kormányrendelet alapján az egyetemes szolgáltatásra már nem jogosult ügyfelünk nem tesz nyilatkozatot, úgy az MVM Next többé nem köteles az érintett energiaellátását biztosítani, valamint mindezen felül a kormányrendeletben foglalt jogkövetkezményekkel is számolniuk kell. Ezért az MVM Next kéri ezen ügyfeleit, hogy saját érdekükben minél előbb, de legkésőbb július 1-jéig e-mailben juttassák el felé a teljes körűen kitöltött nyilatkozatukat.

 

217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról

 

1. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény eltérő alkalmazása

 

1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt (a továbbiakban: Vet.) az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell 2022. december 31. napjáig alkalmazni.

A Vet. 50. § (3) bekezdésétől eltérően, 2022. augusztus 1-jétől egyetemes szolgáltatásra

a) lakossági fogyasztó,

b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: évi XXXIV. törvény) 3. § (3) bekezdése szerinti mikrovállalkozásnak (a továbbiakban: mikrovállalkozás) minősülő, kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó

jogosult, azzal, hogy a b) pont szerinti felhasználó az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év/összes felhasználási hely fogyasztásig a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott áron, a felett a Vet. 141. § (7) bekezdésétől és 145. § (3) és (4) bekezdésétől eltérően versenypiaci áron vételez villamos energiát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti versenypiaci ár nem minősül a Vet. szerinti hatósági árnak, azt és az áralkalmazási feltételeket az egyetemes szolgáltató e rendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül honlapján hirdetményi formában közzéteszi. A versenypiaci árat az egyetemes szolgáltató határozza meg. A hirdetményben meghatározott mindenkori versenypiaci ár a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik. A versenypiaci árnak a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a megváltozott versenypiaci ár az érvényes szerződés részévé válik.

(3) A Vet. 50. § (4) bekezdése 2022. augusztus 1. napjától nem alkalmazható.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjától eltérően nem jogosult egyetemes szolgáltatásra az a mikrovállalkozás, amely e rendelet hatálybalépésének napján nem egyetemes szolgáltatás keretében vételez villamos energiát. Az a mikrovállalkozás, amely az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 670/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 670/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet] szerint szerződött, jogosult az egyetemes szolgáltatásra.

(5) Aki nem jogosult az (1) és (4) bekezdés alapján egyetemes szolgáltatásra vagy a (3) bekezdés szerint az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, köteles az egyetemes szolgáltatója részére 2022. július 1-jéig az érintett felhasználási hely megjelölésével erről nyilatkozni, amennyiben e rendelet hatálybalépésének napján egyetemes szolgáltatás keretében vagy egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron vételez villamos energiát. Az egyetemes szolgáltató e rendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül az ehhez szükséges nyilatkozatmintát a honlapján közzéteszi. A nyilatkozattételre megadott határidő elmulasztása esetén az egyetemes szolgáltató nem felel, ha a felhasználó ellátására a 3. § szerinti végső menedékes jogintézmény keretében nem kerül sor. Az egyetemes szolgáltató ezen felhasználók tekintetében 2022. augusztus 1-jétől az egyetemes szolgáltató általi ellátás végéig terjedő időszakra a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(6) Az egyetemes szolgáltató bármikor jogosult az e § szerinti jogosultságot alátámasztó iratot a felhasználótól bekérni és ellenőrizni. Ha az egyetemes szolgáltató az e § szerinti jogosultságot alátámasztó irat alapján megállapítja, hogy a felhasználó az e § szerinti szerződéskötési jogosultsággal nem rendelkezik, akkor a jogviszony fennállása alatt felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár kétszeresének, de legalább az alkalmazott egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő egységáron kell a felhasználóval elszámolni.

(7) A Vet. alkalmazásában 2022. augusztus 1-jétől az önkormányzati és állami bérlakásban, valamint szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat és az állami bérlakás, valamint a szállóférőhely üzemeltetője e rendelet alkalmazásában lakossági fogyasztónak minősül.

(8) A (7) bekezdés szerinti jogosultság érvényesítése érdekében a felhasználó az egyetemes szolgáltatója felé - az annak honlapján közzétett nyilatkozatminta alkalmazásával - nyilatkozik, hogy a (7) bekezdés értelmében mely felhasználási helyek tekintetében minősül lakossági fogyasztónak. Az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztókra vonatkozó előírásokat kizárólag a nyilatkozat benyújtását követően jogosult alkalmazni. Az egyetemes szolgáltató az ehhez szükséges nyilatkozatmintát e rendelet hatálybalépését követő 5 munkanapon belül a honlapján közzéteszi.

 MVM honlapja szerint:

 https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/gyakorikerdesek-aram

 Ki minősül mikrovállalkozásnak, ami a nem lakossági fogyasztó státusz új feltétele?

 A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján a KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

1. a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
2. b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 A vállalkozás értelmezése a törvény értelmében: a gazdasági tevékenységet folytató jogalany, különösen az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a gazdasági társaság, az ügyvédi iroda, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott KKV kritériumoknak megfelelő mezőgazdasági termeléssel, halgazdálkodással, mezőgazdasági feldolgozással és forgalmazással, erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással foglalkozó vállalkozás és természetes személyek;

 FIGYELEM! Főszabály szerint nem minősül mikrovállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.

 Hogyan történik a KKV törvény szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg meghatározása (ami meghatározza, hogy mikrovállalkozásról van-e szó)?

 A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény értelmében

a) január 1-jét megelőzően alapított vállalkozás esetén (van beszámoló vagy adóbevallás):

   teljes év esetén az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló, vagy adóbevallás (egyéni vállalkozó esetén) szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni,

  tört év esetén (a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb) az adatokat éves szintre kell vetíteni,

iii.     az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor az MNB által megállapított, a vállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

b)    2022-ben tevékenységet kezdett vállalkozás esetén (nincs beszámoló vagy adóbevallás (újonnan alapított)):

   a tárgyévre (2022) vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni,

    az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

A további szabályokat a 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza.

 Jogosult-e a továbbiakban egyetemes szolgáltatásra az a mikrovállalkozás, amely a 670/2021. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján szerződött egyetemes szolgáltatóval?

 Igen, kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén.

Az a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovállalkozás jogosult egyetemes szolgáltatásra, amely

• kisfeszültségen vételez,
• összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználónak minősül,
• 2022. június 18-án egyetemes szolgáltatótól vásárolta a villamos energiát.

 Nem jogosult egyetemes szolgáltatásra az a mikrovállalkozás, amely

• 2022. június 18-án versenypiacon szerezte be a villamos energiát, vagy
• nem kisfeszültségen vételez, vagy
• összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A vagy annál nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználónak minősül.

 Az egyetemes szolgáltató bármikor jogosult az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó jogosultságot ellenőrizni, és az ezt alátámasztó iratot a felhasználótól bekérni.

Amennyiben az egyetemes szolgáltató a jogosultságot alátámasztó irat alapján megállapítja, hogy a felhasználó egyetemes szolgáltatás igénybevételére nem jogosult, a 2022. augusztus 1-jétől az egyetemes szolgáltató általi ellátás végéig terjedő időszak alatt felhasznált villamos energiát az adott hónapra vonatkozó átlagos HUPX másnapi órás piaci ár kétszeresének, de legalább az alkalmazott egyetemes szolgáltatási árszabás egységára ötszörösének megfelelő egységáron számolja el.

 Milyen formában kell nyilatkozni a jogosultság megszűnéséről?

 A nyilatkozattételhez szükséges űrlap elérése:

https://www.mvmnext.hu/egyetemesvaltozasok/contents/Nyilatkozat-vegso-menedekes-villamos-energia.pdf

 A nyilatkozatot a kileponyilatkozat@mvm.hu e-mail-címre kell eljuttatni.
Az egyetemes szolgáltató a határidő rövidségére való tekintettel a nyilatkozatokat kizárólag a fenti e-mail-címen fogadja!

2015. július 1-jét követően benyújtott kérelmek esetén vissza nem térítendő állami támogatás igényelhető (256/2011. (XII.6.) kormányrendelet módosítása alapján):

 1.) 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott

a)      építési engedéllyel rendelkező és „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb tervezett energetikai minősítésű új, összkomfortos lakás építéséhez,

b)      használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal és „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítéssel rendelkező új lakás vásárlásához,

 2.) legfeljebb 350 ezer Ft/m2 vételárú, legalább komfortos, használt lakás vásárlásához, de a vételár nem haladhatja meg a területileg meghatározott vételár maximumot,

 3.) meglévő, legalább komfortos, (vagy a bővítéssel azzá váló) használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez.

Használt lakás vásárlása esetén a lakás vételára nem lehet több mint

 a) Közép-Magyarország területi egysége esetén

aa) Budapesten a 35 millió Ft-ot,

ab) városokban a 28 millió Ft-ot,

ac) egyéb településeken a 23 millió Ft-ot,

 b) Dunántúl területi egysége esetén

ba) megyeszékhelyeken a 28 millió Ft-ot,

bb) városokban a 23 millió Ft-ot,

bc) egyéb településeken a 18 millió Ft-ot,

 c) Alföld és Észak területi egysége esetén

ca) megyeszékhelyeken a 25 millió Ft-ot,

cb) városokban a 19 millió Ft-ot,

cc) egyéb településeken a 16 millió Ft-ot.

 Ki igényelheti a kedvezményt?

a)      a magyar állampolgár,

b)      a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

c)      a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással,

d)     a hontalan jogállással, vagy

e)      menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

 Ki után vehető igénybe a kedvezmény?

A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző

a)      vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy

b)      gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a családok otthonteremtési kedvezményét visszafizeti, vagy

c)      a fiatal házaspár (egyik fél sem töltötte be a 40. életévet) - a meglévő gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két születendő gyermek vállalásához. (egy gyermek 4 év, két gyermek 8 év)

 Ki minősül gyermeknek?

a)      a magzat vagy ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint

b)      aki az igénylő eltartottja, de nem töltötte be a 16. életévét, vagy a 25. életévét nem töltötte be, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy 16. életévét betöltötte, de legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy.

 Mitől függ a kedvezmény mértéke?

Az igénybe vehető családok otthonteremtési kedvezményének összege függ a meglévő és a vállalt gyermekek együttes számától (ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybevettek) és a lakás hasznos alapterületétől.

 Igényelhető-e a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermek után a kedvezmény?

Igen. A családok otthonteremtési kedvezménye a később született gyermek után is igénybe vehető, melynek összege gyermekenként 400 ezer Ft.

 Mennyi a kedvezmény összege?

A családok otthonteremtési kedvezményének összege új lakás építése vagy vásárlása, használt lakás vásárlása vagy bővítése esetén egyaránt a következők szerint alakul:

 a)      1 gyermek esetén, amennyiben az kedvezménnyel érintett lakás hasznos alapterülete

• legalább 40 m2, de nem haladja meg az 55 m2-t, 500 000 Ft,
• 55 m2-t meghaladja, 600 000 Ft,

 b)      2 gyermek esetén, amennyiben kedvezménnyel érintett lakás hasznos alapterülete

• legalább 50 m2, de nem haladja meg a 65 m2-t, 800 000 Ft,
• 65 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 80 m2-t, 1 000 000 Ft,
• 80 m2-t meghaladja, 1 300 000 Ft,

 c)      3 gyermek esetén, amennyiben a kedvezménnyel érintett lakás hasznos alapterülete

• legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 1 200 000 Ft,
• 75 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 500 000 Ft,
• 90 m2-t meghaladja, 2 000 000 Ft,

 d)     4 vagy annál több gyermek esetén, amennyiben a kedvezménnyel érintett lakás hasznos alapterülete

da) legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 600 000 Ft,

db) 85 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 2 000 000 Ft,

dc) 100 m2-t meghaladja, 2 500 000 Ft.

 A családok otthonteremtési kedvezményének összegét

a)      „A” (energiatakarékos) energetikai minősítési osztályú lakás esetén 1,1-es,

b)      „A+” (fokozottan energiatakarékos) energetikai minősítési osztályú lakás esetén 1,2-es, vagy

c)      alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as

szorzószám alkalmazásával kell megállapítani.

 Hogyan kerül folyósításra a családok otthonteremtési kedvezménye?

• új lakás építése és bővítés esetén a készültségi fokkal arányosan, utólagosan és a családok otthonteremtési kedvezményének utolsó részletét a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadását követően történik a folyósítás.
• lakás vásárlása esetén egy összegben történik a folyósítás.

 A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezményén és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére/vásárlására már felhasználta.

 Milyen értékben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek a kedvezmény igénybevétele esetén?

A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a hitelintézet részére bemutatja az építési munkák (lakás építés, bővítés) esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség 70%-áról, illetve ha az igénybevett támogatás összege ennél magasabb, úgy ennek összegét kitevő, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (továbbiakban: számla).

Új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződésben szereplő teljes vételárról kiállított számlát.

 Hova kell benyújtani a kedvezmény megállapítására vonatkozó kérelmet?

A családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmet és mellékleteit – jogszabályban meghatározott szerződéssel rendelkező – hitelintézethez (kereskedelmi bankok, jelzáloghitel intézetek, takarékszövetkezetek) kell benyújtani.

 Mire kell figyelni?

A családok otthonteremtési kedvezményét az új és használt lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötését követő 120 napos határidőn belül (legkorábban 2015. március 4-e után kötött adásvételi szerződések esetén), építés esetén a használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány kiadása előtt lehet igényelni (de legkorábban 2015. július 1-jét követően), bővítés esetén a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtását követően (legkorábban 2015. július 1-jét követően) megkezdett bővítési munkálatokra igényelhető.

 A családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó egyéni szakmai jellegű megkeresésekkel, kérdésekkel közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztériumot kereshetik meg, az alábbi elérhetőségeken:

A Nemzetgazdasági Minisztérium Ügyfélszolgálatának címe:

1051 Budapest, József nádor tér 2-4.

Postafiók címe: 1369 Budapest, Pf. 481.

Ügyfélszolgálat e-mail címe: ugyfelszolgalat@ngm.gov.hu

Ügyfélszolgálat telefonszáma: 06-1- 795-5010

"Figyelem! Sürgősen megkérünk minden házzal rendelkező puhatestűt, hogy ingatlanát záros határidőn belül hagyja el, az annak külső felszínén keletkezett, és azóta is folyamatban lévő tűzeset miatt. A károsultakat folyékony és félig megszilárdult tejipari termékekkel kártalanítjuk, amelyek együttes mennyisége egyelőre két napi fejadagot tesz ki."

Megfejtés: Csiga-biga, gyere ki

 "Sürgős figyelmeztetés minden kiskorú Katalin nevű lakosunk részére! Tudomásunkra jutott, hogy hazánkba betört oszmán csapatok Önöket célpontjuknak tekinthetik. Áldozataikat először mély nátrium-kloridos forrásban szeretnék megmeríteni, majd pedig abroncsok alsó tesztelésére használják fel. Tájékoztatjuk Önöket továbbá, hogy a nagy sebességgel közeledő oszmán csapatok megérkezésük után fejlövéssel történő kivégzést foganatosítanak."

Megfejtés: Katalinka, szállj el

 "Megkérünk mindenkit, aki lépéseit nem tudja az általunk megadott ritmushoz koordinálni, ne álljon sorba este az üzemi konyhán, mivel számukra rétest biztosítani nem áll módunkban. Emellett felhívnánk viszont a figyelmet az említett táplálék pozitív tulajdonságaira, valamint arra, hogy Honvédségünk számára kifejezetten ezt az ételtípust írják elő a hivatalos szervek."

Megfejtés: Aki nemlép egyszerre

 "Mivel a körzetünkben észlelhető csókák csípése madárinfluenzával fenyegethet, valamint látásában korlátozott kis korú varjak jelenléte is aggodalomra adhat okoz, gyermekünk keresztanyja két lóerős járművéért küldetett. Meg kell azonban tagadnom ezt a kérését, mivel e közlekedési eszközt szintén potenciális veszélyforrások, pontosabban tollas baromfi(a)k foglalták el."

Megfejtés: Csip-csip csóka

 "Teljesen felújított, eredeti meghajtással rendelkező nosztalgiavonat indul a második vágányról Kanizsa állomásra. Megerősítjük, hogy a vonat a kanizsai pályaudvarra megy. A szerelvény elején az irányítási funkciókért a gépész-menedzser felel, ő az, aki a szerelvényt hajtó mozdony irányvektorát és sebességét meghatározza. Más források szerint vonatkísérőként az utolsó kocsiban tartózkodik az a töltött tésztaféleség, amelynek feje táplálkozásunk egyik legfontosabb gumós gyökérnövényévé alakult."

Megfejtés: Megy a gőzös

 „Értesítjük önt, hogy hő-és fénysugárzó tevékenységének elmulasztása esetén a kertgazdálkodásra kijelölt telkek mögött található baromfi állományának a súlyos hőveszteség következtében igen magas létszámbeli csökkenését lesz kénytelen elkönyvelni. Megértését köszönjük."

Megfejtés: Süss fel Nap!

 "Biológiai kutatócsoportunk élénken pigmentált, ámde farokkal és külső hallószervekkel nem rendelkező fiatal kérődzőre lett figyelmes. E rendhagyó tényt figyelembe véve lakásvásárlásunkat olyan helyszínen tervezzük, amelynek közvetlen közelében lehetőség van a tej piaci áron való beszerzésére."

Megfejtés: Boci-boci tarka

„Környezetvédelmi hivatalunk megkér minden önálló tudattal és aktív mozgáskoordinációval rendelkező, folyamatosan fotoszintetizáló fanyúlványt és fotoszintézis-receptort, hogy rejtőzzön el. Nyomatékosan kérjük őket, rejtőzzenek el! Ezen kívül a tisztelt várakozók figyelmét felhívnánk a nemesfém nyílászáró átjárhatóságának újbóli létrejöttére, amely alatt kiemelten javasoljuk számukra a fej lehúzása melletti áthaladást."

Megfejtés: Bújj, bújj, zöld ág

 „Minden olyan macskaféle, amelynek domináns genotípusa a szürke alapon csíkos (illetve ezeknek fejszőrzete külön), kéretik a köpült tejtermék pontos helyének meghatározására. Együttműködésük már csak azért is rendkívül kívánatos volna, mivel arcszőrzetükön tisztán kivehető a bűnjel, melynek alapján kemény retorzióra számíthatnak."

Megfejtés: Cirmos cica, haj!

 "Figyelem! Ismeretlen oknál fogva súlyosan megsérült egy hosszúlábú, "gilice" névre hallgató szárnyas. A madár lábszárán észlehető sebet vélhetően egy kis-ázsiai fiatalkorú vágóeszközzel ejtette, kezelését hazánk fia végzi fúvó, ütő és húros hangszerek együttes alkalmazásával."

Megfejtés: Gólya, gólya, gilice

 Forrás: http://pozitivnap.hu/belfold/gyermekdalok-jogasznyelven-te-megfejted-oket

 

2015. július 1-jétől a lakástámogatás összegét a gyermekek számától függően alakították ki, melyet az alábbi táblázatban tekinthet meg:

Gyermekek száma	Alapterület	Alapösszeg	A energiamin.	A+ energiamin.	Alacsony fogy.
1 gy.	40-55	500 000 Ft	550 000 Ft	600 000 Ft	650 000 Ft.
55,01-160	600 000 Ft	660 000 Ft	720 000 Ft	780 000 Ft
2 gy.	50-65	800 000 ft	880 000 Ft	960 000 Ft	1 040 000 Ft
65,01-80	1 000 000 Ft	1 100 000 Ft	1 200 000 Ft	1 300 000 Ft
80,01-160	1 300 000 Ft	1 430 000 Ft	1 560 000 Ft	1 690 000 Ft
3 gy.	60-75	1 200 000 Ft	1 320 000 Ft	1 440 000 Ft	1 560 000 Ft
75,01-90	1 500 000 Ft	1 650 000 Ft	1 800 000 Ft	1 950 000 Ft
90,01-160	2 000 000 Ft	2 200 000 Ft	2 400 000 Ft	2 600 000 Ft
4 gy.	70-85	1 600 000 Ft	1 760 000 Ft	1 920 000 Ft	2 080 000 Ft
85,01-100	2 000 000 Ft	2 200 000 Ft	2 400 000 Ft	2 600 000 Ft
100,01-160	2 500 000 Ft	2 750 000 Ft	3 000 000 Ft	3 250 000 Ft

A Magyar Közlöny 2014. évi 179. számában jelent meg a 2015. január 1-jén hatályba léptetett „a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról” szóló 331/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr6.), amely:

• a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet 1.)
• a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet 2.)
• a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: LétRendelet 1.)
• az otthonteremtési kamattámogatásról” szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OkRendelet 1.)

egyes rendelkezéseit módosítja, kiegészíti.

Az érdemi változások a következők:

I. Az Rendelet 1. vonatkozásában

1. Az 1.§ (4) bekezdése kiegészült a lakás fogalmát az RENDELET 1. alkalmazása tekintetében meghatározó 17. ponttal.
2. Az időközben született bírósági döntésekre is figyelemmel módosult az 5.§ (6) bekezdése. Míg a 2014. december 31-ig hatályos norma alapján utólagos FOT abban az esetben nyújtható, ha a támogatott személy 2009. július 1-jét megelőzően megkötött kölcsönszerződéssel rendelkezik, addig az új b) pont szerinti előfeltétel az, hogy a támogatott személy a kölcsönszerződés iránti kérelmét legkésőbb 2009. június 30-án benyújtotta, és ennek tényét a hitelintézet által kiállított irattal igazolja. A Módr6. 9.§ b) pontja ezt a változtatást az RENDELET 1. 5.§ (7) bekezdése módosításával a lakásépítési/lakásvásárlási kedvezmény tekintetében is átvezeti. Az RENDELET 1. 52.§ a) pontjából következően az új 5.§ (6)-(7) bekezdést a Kincstár, illetve a bíróság által jogerősen elbírált esetekben nem kell alkalmazni, ebből következően a folyamatban lévő, jogerősen le nem zárt támogatási, vagy jogorvoslati kérelmek ügyében azonban alkalmazandó.

Az utólagos FOT nyújtása abban az esetben jogszerű, ha a kérelmező az 5.§ (6) bekezdés a)-d) pontjaiba foglalt minden feltételt egyaránt teljesíti.

Az új 5.§ (8) bekezdés egyértelművé teszi, hogy utólagos támogatási igény esetén kiket kell együttköltöző családtagokként számba venni.

3. A megelőlegező kölcsönből eredő állami követelés érvényesíthetősége érdekében tovább pontosította az 5/A.§ (8a) bekezdése a hitelintézet kapcsolódó kötelezettségét, továbbá 30-ról 60 napra emelte azt a határidőt, amelyen belül a hitelintézetnek az állami követeléssel érintett támogatási ügyet további intézkedésre a Kincstárhoz kell áttennie. Az RENDELET 1. 52.§ b) pontjából következően az 5/A.§ (8a) bekezdést a 2015. január 1-jét megelőzően a hitelintézet által a Kincstárnak még át nem adott ügyekben kell alkalmazni.
4. A 18.§ (2) bekezdés új p) pontjának beillesztésével az RENDELET 1. is tartalmazza a közigazgatási eljárásokban eddig is elfogadott használati megosztási megállapodást osztatlan közös tulajdon esetén.
5. Az újraszabályozott 21.§ (7b) bekezdés egyértelművé teszi, hogy a visszafizetési kötelezettség alól csak abban az esetben mentesülhet a távozó volt házasfél, ha – a nagykorúvá vált kivételével – valamennyi gyermeket az ingatlant magához váltó félnél helyezik el. A gyermekek megosztott elhelyezéséhez a kedvezmény nem társul.
6. Az újonnan beillesztett 21/A.§ (1a) bekezdése 2015. január 1-jétől kizárja az állami igény biztosítékainak átjegyzését (a visszafizetési kötelezettség alóli mentesülést) arra az esetre, ha a lakásigényét kielégítő újabb lakást a támogatott személy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozójától vagy élettársától vásárolta. Az előbbiek irányadók arra a helyzetre is, amelyben a támogatott személy tulajdonosa az eladó jogi személynek, jogi személyiség nélküli szervezetnek, illetve egyéni vállalkozóként önmagának, mint magánszemélynek értékesíti az újabb ingatlant. Az RENDELET 1. 52.§ c) pontjából következően a 21/A.§ (1a) bekezdést a 2015. január 1-jén vagy azt követően benyújtott elidegenítésről szóló bejelentésre kell alkalmazni.
7. A 25.§ (2a)-(2b) bekezdéseiben a Kincstár számára meghatározott új feladat az állami igény biztosítékainak a hatósági határozattal való bejegyeztetése, ha a hitelintézet az állammal szembeni megtérítési igényt jogszerűen érvényesítette, ugyanakkor a támogatással érintett ingatlan az adós támogatott személy tulajdonában áll. Az RENDELET 1. 52.§ d) pontjából következően a 25.§ (2a)-(2b) bekezdéseit a 2015. január 1-jén vagy azt követően benyújtott lakáscélú állami megtérítési kötelezettség iránti kérelmek esetén kell alkalmazni.
8. A 4.§ d) pontja kiterjesztette a vásárolt telekre fordított költség levonása kedvezményének lehetőségét az eddigi egy évről öt évre.
9. Az 5/A.§ (11) és (13) bekezdésben az „IVF kezelés” helyébe a „reprodukciós eljárás” kifejezés lépett. Az RENDELET 1. 52.§ e) pontjából következően az új kifejezéseket azon megelőlegező kölcsönszerződések esetén kell alkalmazni, amelyek tekintetében a gyermekvállalás teljesítésére biztosított – RENDELET 1. 5/A.§ (2) vagy (5) bekezdése szerinti – határidő 2015. január 1-jén vagy azt követően jár le.

II. Az RENDELET 2. vonatkozásában

1. Az 1.§ (2) bekezdése kiegészült a lakás fogalmát az RENDELET 2. alkalmazása tekintetében meghatározó 22. ponttal.
2. Az új 2.§ (1) bekezdés aa) alpont rendelkezéséből következően az új lakás felépítéséhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha összkomfortos lakást építenek.
3. A 3.§ (1) bekezdés d) pontja kiterjesztette a vásárolt telekre fordított költség levonása kedvezményének lehetőségét az eddigi egy évről öt évre.
4. Az eddigi, számlabenyújtási kötelezettséghez kapcsolódó közvetett utalás helyett az új 2.§ (12) bekezdés direkt formában is rendelkezik arról, hogy a hitelintézet által elfogadott költségvetés a támogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének a feltétele. Az RENDELET 2. új 15.§ a) pontjából következően e rendelkezést a 2015. január 1-jén vagy azt követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
5. Az új 4.§ (4) bekezdés alapján a kamattámogatott kölcsönnel érintett lakást a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a kölcsön futamidejének lejártáig, de legfeljebb húsz évig, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Az RENDELET 2. új 15.§ b) pontjából következően e rendelkezést a 2015. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni.
6. A 6.§ (5) bekezdés új l) pontjának beillesztésével az RENDELET 2. is tartalmazza a közigazgatási eljárásokban eddig is elfogadott használati megosztási megállapodást osztatlan közös tulajdon esetén.
7. A 7.§ (1) bekezdés módosított a) pontja előírja, hogy a számlaadási kötelezettség teljesítésének összhangban kell állnia a készültségi fokkal. Az új (1a) bekezdés szerint a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető a természetbeni juttatásnak az e juttatást nyújtó közhasznú szervezet vagy települési önkormányzat által igazolt értékével is. A juttatásnak nyilvános pályázaton elnyertnek kell lennie.

III. A Létr. vonatkozásában

1. A Módr6. 17.§-33.§-a a LétRendelet 1. átfogó módosításával vezeti be a családok otthonteremtési kedvezményét, valamint a fentiekhez hasonló pontosító rendelkezéseket is tartalmaz.
2. A Módr6. 45.§ (2) bekezdésből következően a LétRendelet 1.-t módosító rendelkezések 2015. július 1-jén lépnek hatályba, ezért az új rendelkezések alkalmazására majd a hatálybalépést megelőzően kívánunk részleteiben is kitérni.

IV. Az Okr. vonatkozásában

1. Az 1.§ (1) bekezdése kiegészült a lakás fogalmát az OkRendelet 1. alkalmazása tekintetében meghatározó 22. ponttal.
2. A 3.§ (2) bekezdés már nem tartalmazza az időközben meghaladott, egyes kérelmek benyújtására előírt határidőket. Az eddigi, számlabenyújtási kötelezettséghez kapcsolódó közvetett utalás helyett az új 3.§ (10) bekezdés direkt formában is rendelkezik arról, hogy a hitelintézet által elfogadott költségvetés a támogatás igénybevételével érintett kölcsönszerződés megkötésének a feltétele. Az OkRendelet 1. új 21.§ a) pontjából következően e rendelkezést a 2015. január 1-jén vagy azt követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
3. A 4.§ (1) bekezdés új bc) alpontjából következően az otthonteremtési kamattámogatás igénylésének feltétele, hogy a támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal – a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. vagyonkezelésébe tartozó lakóingatlan visszavásárlásához felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez nyújtott kamattámogatás kivételével – arra vonatkozóan, hogy a kölcsön futamidejének első öt éve lejártáig terjedően a kamattámogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli.
4. A 4.§ új (1d) bekezdéséből következően korszerűsítés esetén a saját jogú öregségi vagy özvegyi nyugdíjra jogosultnak nem kell azt igazolnia, hogy saját maga – házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél – legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában biztosítottként szerepel. A 14.§ (1) bekezdés új q) pontja szerint annak tényét, hogy a kérelmező saját jogú öregségi vagy özvegyi nyugdíjra jogosult, a nyugellátás megállapításáról szóló határozattal kell igazolni.
5. A 4.§ új (2a) bekezdés szerint új lakás vásárlása, új, összkomfortos lakás építése, meglévő használt lakás korszerűsítése és meglévő használt lakás bővítése esetén az építési engedély kiadását legfeljebb hat hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el. Az OkRendelet 1. új 21.§ b) pontjából következően e rendelkezést a 2015. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni.
6. Az új 5.§ (4) bekezdés szerint a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető a természetbeni juttatásnak az e juttatást nyújtó közhasznú szervezet vagy települési önkormányzat által igazolt értékével is. A juttatásnak nyilvános pályázaton elnyertnek kell lennie.
7. Az új 9/A.§ (3) bekezdés meghatározza a visszavásárlási jogát gyakorló hiteladós vagy zálogkötelezett otthonteremtési kamattámogatás igénylésének a módját és határidejét.
8. Az új 12.§ (8) bekezdés alapján a kamattámogatott kölcsönnel érintett lakást a kölcsön kamattámogatással érintett összegének erejéig, a kölcsön futamidejének első öt évében, a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés alapján a hitelintézet javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Az OkRendelet 1. új 21.§ b) pontjából következően e rendelkezést a 2015. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni.
9. Az új 13/A.§ azt a helyzetet szabályozza, amely során a támogatott személyek valamelyike az otthonteremtési kamattámogatással érintett kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi:

• A 13/A.§ (1) bekezdéséből következően, abban az esetben, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem benyújtásakor az a feltétel, hogy legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában biztosítottként szerepel, nem a személyére vonatkozóan teljesült, a kölcsönszerződés módosítását követően a támogatott személyeket a 15/A. § d) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli, és a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően jogosult (Egyébként, a 15/A. § d) pontjából következően, ha az otthonteremtési kamattámogatást új lakás vásárlására, új, összkomfortos lakás építésére, meglévő használt lakás korszerűsítésére és meglévő használt lakás bővítésére nyújtották, és a támogatott személy az ingatlanban 50 százalékos tulajdoni hányaddal való rendelkezés, lakóhely létesítés, az ingatlan lakóhelyként való használata, más személy használati és haszonélvezeti joga alóli mentessége, valamint a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatása iránti kötelezettségének nem tesz eleget, az otthonteremtési kamattámogatást a hitelintézet visszavonja, és a támogatott személy a már igénybevett kamattámogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.).
• A 13/A.§ (2) bekezdéséből következően, ha a támogatott személyek valamelyike a kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését kezdeményezi és a kölcsönkérelem benyújtásakor az a feltétel, hogy legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában biztosítottként szerepel, a saját személyére vonatkozóan teljesült, a támogatott személyeket a 15/A.§ d)pontja szerinti visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban a kötelemben maradó támogatott személy az otthonteremtési kamattámogatásra a kölcsönszerződés módosítását követően nem jogosult. Az előbbiek alóli, a (3) bekezdés szerinti kivételként a kamattámogatásra való jogosultság továbbra is fennmarad, ha a kötelemben maradó támogatott személy a legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában biztosítottként való szerepelésének feltételét a személyére vonatkozóan a kölcsönkérelem benyújtását megelőző időszakra a kölcsönkérelem benyújtásakor igazolta vagy a kölcsönszerződésnek a támogatott személy adóstársára vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosítását megelőzően igazolja.
• A 13/A.§ (4) bekezdéséből következően, az (1)-(3) bekezdésbeli esetekben a visszafizetési kötelezettség alóli mentesülésnek az is feltétele, hogy a lakóhely létesítés, az ingatlan lakóhelyként való használata, más személy használati és haszonélvezeti joga alóli mentessége, valamint a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány bemutatása iránti kötelezettséget a kölcsönszerződés megszüntetését kezdeményező adósnak legalább a kölcsönszerződés személyére vonatkozóan való megszüntetése céljából történő módosításának időpontjáig kell teljesíteni.

Az OkRendelet 1. új 21.§ c) pontjából következően e rendelkezéseket a 2015. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kölcsönszerződés megszüntetése iránti kérelmekre kell alkalmazni.

1. A 14.§ (1) bekezdés új p) pontjának beillesztésével az OkRendelet 1. is tartalmazza a közigazgatási eljárásokban eddig is elfogadott használati megosztási megállapodást osztatlan közös tulajdon esetén.
2. A 4.§ (1) bekezdés módosított j) pontja előírja, hogy a számlaadási kötelezettség teljesítésének összhangban kell állnia a készültségi fokkal.
3. A módosított 5.§ (1) bekezdés b) pont rendelkezéséből következően az új lakás felépítéséhez abban az esetben nyújtható támogatás, ha összkomfortos lakást építenek. Az OkRendelet 1. új 21.§ b) pontjából következően e rendelkezést a 2015. január 1-jén vagy azt követően benyújtott kölcsönkérelmekre kell alkalmazni.
4. Bár az OkRendelet 1. 1.§ (1) bekezdés 2., 3., 6., 8., 9., 12. pontja, a 3.§ (1) bekezdés c)-e) pontja, a 4.§ (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, a 4.§ (1) bekezdés e) pontja, a 4.§ (3) bekezdése, a 4-6. alcímei, a 10.§ (4) bekezdése 2015. január 1-jével hatályát vesztette, az OkRendelet 1. új 21.§ (2) bekezdéséből következően azoknak a 2014. december 31-én hatályos rendelkezéseit a legkésőbb 2014. december 31-én benyújtott otthonteremtési kamattámogatás iránti kérelmekre továbbra is alkalmazni kell.

 Mivel sok nonprofit gazdasági társaság az utolsó pillanatra hagyta közhasznúsági nyilvántartásba vételének kérelmezését, ezért ismételten összefoglalom, hogyan tehetik ezt meg.

 Közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (Ectv. 2. § 20. pont)

 1)      A http://civil.info.hu oldalon az Intézze el fülön találhatóak a kitöltendő nyomtatványok:

http://civil.info.hu/urlapok

 2)      A fenti linkről kell letölteni a „Közérdekű önkéntes tevékenység bejelentéséhez szükséges űrlap”-ot (a pdf vagy word formátumban).

Az űrlap alkalmazása kötelező, amennyiben a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet nem az űrlapon terjesztih elő, a bíróság hiánypótlás keretében fel fogja hívni az űrlap alkalmazására!

Amennyiben egy rovatban rendelkezésre álló hely nem teszi lehetővé valamennyi szükséges adat megadását, úgy azt egy új nyilvántartásba vételi űrlap (pótlap) adott pontjának kitöltésével kell kiegészítenie!

Az űrlap azon mezőiben ahol a (kódtár) jelzés szerepel, a kódtárban szereplő számot kell bírni. A kódtár alkalmazása kötelező!

Kódtárak a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti űrlap kitöltéséhez

Képviselő típusának megadására szolgáló kódtár

1. ügyvéd
2. ügyvédi iroda
3. szervezeti képviselő
4. egyéb

A létesítő okirat tartalmának megadására és a változásbejegyzési űrlap benyújtásának jelölésére szolgáló kódtár

1. igen
2. nem

Kérelemhez csatolt mellékletek megadására szolgáló kódtár

1. vezető tisztségviselő(k) nyilatkozata, hogy nem esik/esnek az Ectv-ben meghatározott kizáró ok alá
2. a korábbi két év beszámolója
3. képviseleti jog igazolása
4. a létesítő okirat módosítása, egységes szerkezetbe foglalt szövege
5. a szervezet belső szabályzata
6. egyéb melléklet

Az űrlap nem szerkeszthető (módosítható), ezért amennyiben az űrlapot megváltoztatják, a kérelem nem tekinthető szabályszerűen benyújtottnak, a bíróság ezért hiánypótlás keretében fel fogja hívni a kérelem űrlapon történő előterjesztésére.

Mellékletként kötelezően csatolandó iratok

• a vezető tisztségviselő(k) nyilatkozata, hogy nem esik/esnek az Ectv.-ben meghatározott kizáró ok alá
• a korábbi két év beszámolója

 3)      Gazdasági társaság esetén a Közhasznúsági mellékletet is ki kell tölteni (abev java keretprogramba töltendő le, nyomtatvány neve: OITH_közhasznúsági_melléklet – kitöltési útmutató mellékelve), melyet az éves beszámolóval (közzététel: KIM) egy időpontban kell közzétenni.

(A közhasznú tevékenységet folytató és a cégnyilvántartásba Nonprofit Kft. formában bejegyzett gazdasági társaságok nem minősülnek civil szervezeteknek, így az éves beszámolóikkal kapcsolatban nem terheli őket az OBH felé történő letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség.)

A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében a közhasznúsági melléklet megküldésére 2014.07.01 előtt kizárólag papír alapon van lehetőség az Országos Bírósági Hivatal 1363 Budapest, Pf. 24. postacímre megküldve.

 4)      A gazdasági társaságok 2014. május 31-ig kezdeményezhetnek változásbejegyzési eljárást, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén székhellyel rendelkező társaság esetén a Nyíregyházi Törvényszéknél (4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) az alábbi dokumentumokkal:

• kitöltött „Közérdekű önkéntes tevékenység bejelentéséhez szükséges űrlap”
• mellékelve az elmúlt két év (2012, 2013) éves beszámolóját és
• mellékelve a közhasznúsági mellékletet is

 Egyéb gyakorlati tudnivalók

 Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) vonatkozó fejezetének megfelelően a nonprofit gazdasági társaságok is közhasznú jogállásúvá válhatnak. Ehhez a nonprofit gazdasági társaságoknak ugyanazokat a mutatókat kell teljesíteniük, ugyanazon tartalmi elemeket kell szerepeltetniük a létesítő okiratukban, továbbá a Civil tv. 46. (1) bekezdése szerint kötelesek a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni.

Ezzel egy időben a nonprofit gazdasági társaságoknak nem kell a civil szervezetekre vonatkozó számviteli szabályokat alkalmazni, hiszen nem minősülnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti egyéb szervezeteknek. A Civil tv. 27. § (2) bekezdése kimondja, közhasznú jogállás esetén a nonprofit gazdasági társaságok is csak kettős könyvvitelt vezethetnek.

A kettős könyvvitellel alátámasztott éves, egyszerűsített éves beszámolójukat, közhasznú jogállás esetén a közhasznúsági melléklettel együtt a gazdasági társaságoknál szokásos módon kell letétbe helyezni (cégbíróságnál a Céginformációs Szolgálaton keresztül) és közzétenni. A közhasznú jogállás tényének nyilvántartását is a cégbíróság végzi nem pedig a civil szervezetekkel foglalkozó polgári ügyszak.

 Jogszabályi háttér:

• 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (Ectv.)
• 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról (Eljárási tv.)
• 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről (Köt.)
• 2000. évi C. törvény a számvitelről (Szt.)
• 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről (Civil vhr.)

 http://birosag.hu/allampolgaroknak/tajekoztato-civil-szervezeteket-terhelo-beszamoloikkal-kapcsolatos-letetbe-helyezesi-es-kozzeteteli

2013. július 1-jei hatállyal módosult a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Köt.). Közérdekű önkéntes tevékenység továbbra is a Köt.-ben szabályozott önkéntes jogviszony keretében végezhető; ahol a fogadó szervezet a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek köteles bejelenteni az önkéntesek foglalkoztatását, és a bejelentett adatokban bekövetkező változásokat. A bejelentést a miniszter által e célra rendszeresített, megváltozott adattartalmú adatlapon, a törvényben meghatározott iratok csatolásával kell teljesíteni. A törvény mellékletét képző korábbi bejelentési lap 2013. július 1-jével hatályát vesztette, bejelentés azzal már nem teljesíthető.

A Köt) 14.§-a szerint az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek hatósági ellenőrizhetősége érdekében az egyes önkéntesek nyilvántartását a fogadó szervezet vezeti, és köteles azt a jogviszony megszűnését követően öt évig megőrizni. Az önkéntesre vonatkozó tényt harmadik személynek csak annak beleegyezésével, vagy törvényben meghatározott esetben közölhet.

Ennek értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Minisztérium) felé nincs az egyes önkéntesekkel, önkéntes szerződésekkel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége, utóbbi csak a fogadó intézményekre vonatkozik.  A közérdekű önkéntessel kapcsolatos egyedi személyazonosításra alkalmas iratokat a fogadó szervezet őrzi, a Minisztérium nyilvántartása csak a fogadó szervezetek adatait tartalmazza.

A Köt. elsődleges célja az volt, hogy a közérdekű önkéntes tevékenységet – mint jogviszonyt – szabályozza, intézményesítse. Továbbá kedvezmények, garanciák biztosításával ösztönzi, népszerűsíti a szervezetek és az állampolgárok részvételét az önkéntes tevékenységben.

Közérdekű önkéntes tevékenységen egy adott fogadó szervezetnél a törvényben meghatározott tevékenységi körben – ellenszolgáltatás nélkül – végzett munkát értjük. Egyéb önkéntes tevékenység a törvény hatályán kívül is végezhető, szervezhető, ám a törvényben meghatározott juttatásokat a fogadó szervezet csak akkor nyújthatja járulékmentesen – az önkéntes számára pedig adómentes mó­don –, ha bejelentkezik a törvény hatálya alá, vagyis a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába.

 A közérdekű önkéntes foglalkoztatása révén járó kedvezmények igénybe vételéhez a fogadó szervezetnek be kell jelentkeznie az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Esélyteremtési Főosztály  (EMMI) nyilvántartásába. Ennek első lépése a bejelentési lap kitöltése (a cikk végén található  a letölthető dokumentum) , illetve a törvény mellékleteként a 2013. július 1-jétől  módosított Köt. szerinti bejelentő lap innen is letölthető: http://www.civil.info.hu/bejelenteshez-szukseges-urlap.

(A fogadó szervezet a későbbiekben azt is köteles jelezni, ha a bejelentkezési lapon feltüntetett adatok megváltoztak.)

A bejelentkezési laphoz csatolandó kötelező mellékletek felsorolását a törvény 11. §-a tartalmazza. Ezek a következők:

1)      helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolata,

2)      civil szervezet esetében - a hatályos létesítő okirat másolata, - a nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása, amelyet az illetékes bíróság állít ki,

3)      egyházi jogi személy esetén a nyilvántartásba vétel igazolása az egyházi jogi személy adatairól, amelyet az illetékes bíróság állít ki. Ha a fogadó szervezet egyházi jogi személy szervezeti egysége, akkor mellékelni kell az egyházi jogi személy erre vonatkozó nyilatkozatát,

4)      intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy az intézmény jogszerűen működik. Ha az intézmény fenntartója társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy, közhasznú vagy gazdasági társaság, mellékelni kell a szervezet adatairól szóló, 30 napnál nem régebbi bírósági igazolást. Ha az intézmény fenntartója egyéni vállalkozó, akkor kötelező a vállalkozói engedély másolatát mellékelni.

 

A bejelentkezési lapot és a mellékleteket a következő címre kell beküldeni:

 Emberi Erőforrások Minisztériuma

Esélyteremtési Főosztály

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

 

  

ADATLAP

közérdekű önkéntes tevékenység bejelentésére

 1. A fogadó szervezet

a)      neve: .................................................................................................................................  

b)      székhelye:..........................................................................................................................  

c)      levelezési címe:..................................................................................................................  

d)      adószáma:..........................................................................................................................  

e)      költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartási száma: .....................................................  

f)        cégjegyzékszáma: .............................................................................................................  

g)      típusa (a megfelelő jelölendő):

□ helyi önkormányzat, azok társulása

□ nemzetiségi önkormányzat

□ költségvetési szerv

□ egyház, belső egyházi jogi személy

□ közhasznú jogállású szervezet

□ közhasznú minősítéssel nem rendelkező civil szervezet

□ szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény

□ egészségügyi szolgáltató

□ köznevelési intézmény

□ felsőoktatási intézmény

□ muzeális intézmény

□ nyilvános könyvtár

□ közlevéltár

□ nyilvános magánlevéltár

□ közművelődési intézmény

□ egyéb: ............................................................................................................................  

 2.  Az önkéntes tevékenységgel kapcsolatosan a kérelmező kapcsolattartójának

a)      neve: .................................................................................................................................  

b)      beosztása: .........................................................................................................................  

c)      elérhetősége – e-mail címe: ..............................................................................................

telefonszáma: ...................................................................................................................

 3.  A fogadó szervezetnek a közérdekű önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan a kapcsolatfelvételhez szükséges adatai (kitöltése nem kötelező):

A fogadó szervezet

a)      telephelye(i): .........................................................................................................  

b)      telefonszáma:  .......................................................................................................

c)      e-mail címe:...........................................................................................................  

d)      egyéb adat, amelynek nyilvántartásba vételét a fogadó szervezet kéri:

     ...............................................................................................................................  

 4. A tevékenység(ek) jellege, tevékenységi körök (több is bejelölhető):

□ egészségügyi

□ szociális és jótékonysági

□ oktatási

□ kulturális és közösségi

□ környezet- és természetvédelmi

□ közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú gyermekekkel

□ közös sport és szabadidős tevékenység sajátos nevelési igényű gyermekekkel

□ közös sport és szabadidős tevékenység idős emberekkel

 4a. Tevékenység(ek) konkrét megnevezése:

     ..................................................................................................................................................

     ..................................................................................................................................................

     ..................................................................................................................................................

 5. Kíván-e építésiengedély-köteles munkában való részvételre önkéntest foglalkoztatni?

       □ igen             □ nem

Amennyiben igen, az építésiengedély-köteles tevékenység helye:                                         

     ..................................................................................................................................................             

 6. Kíván-e 18. életévét be nem töltött önkéntest foglalkoztatni?

       □ igen             □ nem

 7. Kíván-e korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntest foglalkoztatni?

       □ igen       □ nem

 8. Kíván-e a fogadó szervezet olyan önkéntest foglalkoztatni, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt vagy letelepedett személyt?

       □ igen             □ nem

 9. Kíván-e külföldön végzendő közérdekű önkéntes tevékenységre önkéntest foglalkoztatni?

       □ igen             □ nem

 Nyilatkozom, hogy a 4. pontban meghatározott konkrét tevékenységek megfelelnek a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény 3. §-ában meghatározottaknak.

  

Kelt:........................................... , 201....................................

 

                                                                  ....................................................................................

                                                                           a fogadó szervezet képviselőjének aláírása

Jelenleg a legalább 100,-Ft érvényes felajánlásban részesült lehetséges („potenciális”) kedvezményezettek az adóhatóságtól szeptember 1-jéig a feltételek igazolására felhívó levelet kapnak, melynek kézbesítésétől számított 30 napon belül igazolhatják, illetve nyilatkozhatnak arról, hogy rendel­keznek azokkal a feltételekkel, amelyeket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban: Szftv.) a kedvezményezettek számára előír.

A következő civil szervezetek részesülhetnek az adózók 1%-os felajánlásaiból:

• az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil. Tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és
• alapítvány, közalapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel vett nyilvántartásba a bíróság,

ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek;

valamint:

• a Magyar Tudományos Akadémia;
• az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA);
• a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és
• Magyar Állami Operaház,
• Magyar Országos Levéltár,
• Országos Széchényi Könyvtár,
• Magyar Nemzeti Filmarchívum,
• Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár;
• az országos szakmúzeumok;
• az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba;
• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény;
• Nemzeti Együttműködési Alap.
• a Magyar Művészeti Akadémia.

A NAV a magánszemélyek rendelkező nyilatkozata alapján legkésőbb az adott év szeptember 1. napjáig felhívja a kedvezményezett szervezeteket a fentiekben felsorolt feltételek és nyilatkozatok teljesítésére. A felhívásnak 30 napon belül kell eleget tenni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 66-67.§-ának előírásai irányadóak, azaz a határidő elmulasztása automatikusan nem eredményez jogvesztést.

Ha a kedvezményezett a megjelölt határidőig nem igazolja a kedvezményezetti feltételek fennállását, nem jogosult a felajánlott összegre. Az utalás akkor teljesíthető, ha a kedvezményezett késedelmét igazolási kérelemmel kimenti, vagy kivételes méltányosságot érdemlő körülmények fennállása esetén. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti átutalást - legkésőbb a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül - az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett az igazolási kötelezettségének eleget tett.

A magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1%-ából részesülni kívánó szervezet:

• ismerje meg alaposan az 1996. évi CXXVI. törvényt a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról (az esetleges utólagos módosításokkal együtt);
• ismertesse meg potenciális támogatóival az 1% felajánlásának lehetőségét, és mindenképpen hozza tudomásukra az adószámát;
• ellenőrizze, hogy a szervezet megadott neve és adószáma pontos megfelelője a hivatalos, nyilvántartott adatoknak a NAV adatbázisában (az adatbázisban jelenleg az ÁFA-alanynak minősülő szervezetek ellenőrizhetőek);
• a NAV felhívását követő 30 napon belül nyilatkozzon, hogy a felsorolt feltételeknek megfelel.

A nyilatkozatok megtételére és egyéb feltételek teljesítésére az érdekelteket az NAV legkésőbb szeptember 1-ig felhívja. A felhívásnak 30 napon belül kell eleget tenni. Késedelem esetén a határidő lejártától számított nyolc napon belül igazolási kérelem terjeszthető elő, azaz ha a késedelemnek menthető és igazolható okai vannak, vagy kivételes méltányosságot érdemlő körülmények fennállása esetén (lásd fenn), akkor a szervezet nem veszti el az felajánlott 1%-okra vonatkozó jogát. A határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy időben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. Tekintve, hogy a létesítő okirat módosítására a 30 nap kevés lehet, ezért célszerű a módosítást idejekorán elvégezni és azt a bíróságra haladéktalanul benyújtani.

A nyilatkozatok megtételéhez szükséges adatlapot az adóhivatal honlapjáról lehet letölteni. A kitöltés után háromféle benyújtási mód közül választhat a civil szervezet: vagy személyesen juttatja el az adóhatósághoz, vagy postán küldi el, vagy az ügyfélkapun keresztül, online nyújtja be.

Az alábbiakra használhatja fel a szervezet a kapott 1%-ot:

• Közcélú tevékenységre (szervezet létesítő okiratában alaptevékenységként meghatározott)
• Működésre (együttes összege a felhasznált összeg 25%-a, de legfeljebb 25 millió Ft lehet). A kedvezményezett reklám és marketing célú tevékenységére fordított költségek együttes összege a felhasználás évében nem haladhatja meg a felhasznált összeg tíz százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. Különösen az alábbiak vehetők figyelembe:

o   Bérköltség

o   Székhely, működési hely − kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben − fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek; (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak)

o   Postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek)

A kapott 1% felhasználása után:

A civil szervezeteknek egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kapott összegekkel átláthatóbban és külön költségek nélkül tudjanak a civil szervezetek elszámolni.

A civil szervezeteknek a NAV oldaláról kell letölteniük a „Közlemény az adózó rendelkezése szerinti a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásról” elnevezésű adatlapot. Majd kitöltve azt, május 31-éig kizárólag elektronikus úton kell beküldeni a NAV részére az Ügyfélkapun keresztül.

Az adatlap mellé az ABEV programot is le kell töltenie azoknak, akik a közzétételi kötelezettségüknek eleget kívánnak tenni, mert az adatlap kizárólag ezen programon keresztül tölthető ki. Előnye, hogy a program útmutatót és hibajelzést is ad, ha nem helyesen töltik ki a lapot.

A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli.

Ha a szükséges nyilatkozatok valamelyike hiányzik vagy a feltételek valamelyike nem teljesül, akkor a NAV az adózó nyilatkozata ellenére sem utalja át a felajánlott 1%-okat. Ha a NAV a nyilatkozatokat valamilyen okból nem fogadja el, akkor erről határozatot kell hoznia, amelyet a kedvezményezett kérelmére az a bíróság, amelynél a kedvezményezett nyilvántartásba vétele történt (vagy ennek hiányában a kedvezményezett címe szerint illetékes bíróság) megváltoztathatja egy nemperes eljárás keretében 15 napon belül a feltételek fennállásának megállapítása esetén. Ha a szükséges nyilatkozatok és az igazolás hiánytalanok (és tartalmuk valódisága nem kérdéses), valamint a felétetlek is teljesültek, akkor a NAV a nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül, de legkésőbb december 15-éig, köteles átutalni a kedvezményezett szervezet számára felajánlott 1%-okat.

Ha a NAV december 15-ig a rendelkező magánszemélyt a NAV érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti és az általa megjelölt kedvezményezett szervezet a NAV internetes holnapján közzétett tájékoztatóban szerepel, akkor a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. Ha a rendelkező nyilatkozatban foglalt kérelem a kedvezményezettel kapcsolatos körülmény miatt érvénytelennek minősül, akkor a NAV az adózót az indok megjelölése és határozat elfogadása nélkül, az elutasítást követő 30 napon belül értesíti.

A kedvezményezettek részére átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását a NAV ellenőrizheti. A közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználás esetén az NAV erről határozatot hoz, és ennek alapján az összeget visszafizetteti.

A NAV internetes honlapján tájékoztatást nyújt az 1%-os rendelkezések kedvezményezettjeinek nevéről, székhelyéről, adószámáról, az adott évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről. A jogszabályi feltételeknek megfelelő, ténylegesen támogatásban részesült kedvezményezettekről szóló tájékoztatót a NAV honlapja a rendelkezési év december 31-ét követően tartalmazza.

Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvény a 207. Magyar Közlönyben került kihirdetésre 2013. december 12-én, csütörtökön.

Ezen jogszabály (többek között) módosította az Szftv-t is, mely szerint az SZJA 1% szempontjából kedvezményezettnek minősül a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább

• 2 evvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett – az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti – egyesület (kivéve a partot, biztosító egyesületet, munkaadói es munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet),
• 2 evvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány, ha belföldi székhelyű es nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek.

Az Szftv. 4. §-a a következő (6)–(9) bekezdésekkel egészül ki:

„(6) A magánszemély rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összegre igényt tartó szervezetnek az adóhatóságnál kell előzetesen – elektronikus úton – regisztrálnia es igazolnia a kedvezményezetté válás 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat. A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező evet megelőző év szeptember 30-a, amely határidő jogvesztő.

A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes.”

Tehát a jövőben az adóhatóságnál kell előzetesen - elektronikus úton - regisztrálnia és igazolnia a kedvezményezetté válás feltételeit, valamint bejelenteni a kiutaláshoz szükséges adatokat. A regisztrációs kérelem benyújtásának határideje a rendelkező évet megelőző év szeptember 30-a, amely határidő jogvesztő. A szervezet a nyilvántartásba vételt követő évben válik kedvezményezetté, a regisztráció visszavonásig érvényes.

Amennyiben a regisztrációt követően bekövetkezett változás miatt a szervezet már nem felel meg a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek, azt a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak. Az adóhatóság a bejelentést követően törli a szervezetet a kedvezményezettek hatósági nyilvántartásából. Az adóhatóság a szervezetet akkor is törli a nyilvántartásból, ha tudomást szerez a kedvezményezett törléséről vagy közhasznú tevékenységet nem folytató szervezetté történő átalakulásáról, továbbá arról, hogy nem felel meg a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek.

Tekintettel arra, hogy 2014-ben a határidők már nem tarthatók, az új eljárást először 2014. szeptemberi határidővel lehet alkalmazni 2015-re vonatkozóan.

Új ajándékozási illetékmentességek az elengedett követelések körében

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2013-ig hatályos szabályozása szerint abban az esetben, ha a tag / részvényes lemond a megállapított, jóváhagyott osztalékból származó, a társasággal szemben fennálló követeléséről, a társaság ajándékozási illeték fizetésére köteles. A módosítás 2014-től mentességet biztosít az ilyen vagyonszerzésre.

Az ajándékozási illetékmentes ügyletek közé tartozik még új szabályként a csődegyezség, illetve a felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedés, feltéve, ha nem a tag a követelés jogosultja.

Mindkét esetben a vagyonszerzést 30 napon belül be kell jelenteni az állami adóhatósághoz.

Fontos szabály még, hogy a végelszámolások során a tagi kölcsön követelések elengedése továbbra is illetékfizetési kötelezettség keletkezhet (kivéve, ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, utóbbi esetre külön mentesség vonatkozik).

Házastársak közötti vagyonmozgások

A 2013. December 31-ig hatályos szabályok értelmében házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni a közös vagyon értékének figyelembe vételével megállapított értékkülönbözet után. Illeték kiszabásának azonban nincs helye, ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és ez az értékkülönbözetet kiegyenlíti.

A törvény módosítás 2014-től hatályon kívül helyezi a vagyonközösség megszüntetésére vonatkozó részletszabályokat. Ezzel egyidejűleg az Itv. Több illetékmentességet vezet be a házastársak közötti vagyonmozgások keretében.

A házastársi vagyonközösség megszüntetése illetékmentes (az ingyenes és a visszterhes ügyletek egyaránt).

A házasság fennállása alatt is mentes a házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származó ingyenes, illetve visszterhes ügylet.

Lényeges azonban, hogy a fenti ügyletek közül egyedül a fennálló házasság alatt megvalósult ajándékozást nem kell bejelenteni az adóhatósághoz, más esetben 30 napon belül eleget kell tenni ennek a kötelezettségnek.

Fontos még kiemelni, hogy az élettársak közös tulajdonának megszüntetésére vonatkozó szabályok hatályon kívül kerültek. Az új mentességek az élettársi kapcsolatra nem alkalmazhatóak, így esetükben 2014-től bármely vagyonátruházás az általános szabályok szerint esik illetékkötelezettség alá.

Alapvetően a Felhasználási Szerződés megkötésével válik jogosulttá a magánszemély szerző a jogdíjra, amely lehet egyszeri összeg, vagy műve értékesítéséből a megjelentető kiadóhoz befolyó összegekből rendszeres részesedés, royalty. Az alkotási folyamat munkavégzés, a felhasználói szerződés teljesítése személyes közreműködéssel is járhat, ugyanakkor minden esetben sor kerül a műhöz kapcsolódó szerzői jogok átruházására. A munkavégzési eset az új alkotások létrehozására vonatkozik. A kész művek esetén már csak vagyoni jog átadás képzelhető el (pl. újrakiadásnál). Sőt ez a helyzet a jogörökösöknél is.

Egy  1988-as alkotmánybírósági határozat kimondja, hogy:

• a személyes munkavégzéssel járó alkotás megalapozza a társadalombiztosítási jogviszonyt, a szerző biztosítottá válik, míg a vagyoni jog átadásért járó díj (díjrész) nem képez járulékalapot.
• a szerződés megkötésekor a szerződő felek tudják a legjobban, hogy szükséges-e, és milyen mértékű a munkavégzés aránya a teljes díjban.

Ez alapján két konkrét tartalmú Felhasználási szerződés minta képzelhető el:

1)      Csak és tisztán vagyoni jog átadásra kerül sor (örökösöktől, vagy szerzőnél  kész művek jogának átadása),

2)      Vegyes tartalmú, munkavégzéssel járó és vagyoni jog átadást tartalmazó szerződés (jellemzően új alkotás létrehozatala).

A fizetési mód – egyszeri fixösszegű, vagy értékesítési időszakonként ismétlődő royaltyk fizetése, vagy ezek vegyesen – tovább differenciálják  az alkalmazásra kerülő Felhasználási szerződéseket. Ismernie kell a konkrét szerződést a jogdíjak számfejtését végző alkalmazottnak, külső vállalkozónak, mert más-és más közterhek, ill. adózás tartozik az egyes szerződéses formákhoz.

Személyi jövedelemadó és díjból levonandó járulékok:

A csak vagyoni jogátadás díja a magánszemélynél egyéb összevonandó jövedelem, melyből a jog megszerzés költsége vonható csak le.  Szerzői jogoknál ez utóbbi nem számszerűsíthető. Így a 16%-s adó alapja a teljes jogdíjbevétel. További levonás (járulék) ez esetben nincs.

A munkavégzéssel járó szerződések teljes díja  a szerzőnél önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A szerzői jogdíj, mint bevétel csökkenthető a tételesen elszámolt költségekkel, vagy a 10%-s költségátalánnyal. A 16%-s jövedelemadó alapja így a jogdíj maximum 90%-a lehet, ezért a számfejtéshez a szerző Nyilatkozata szükséges.

A szerzői jogdíj munkavégzési részéből származó jövedelemadó alapja egyben járulékalap is. Azonban mentes a járulékok alól a minimálbér 30%-t el nem érő összeg, amit a munkavégzés napjaira kell arányosítani. A 980 Ft/munkavégzési napot meghaladó járulékalap után 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot, 1,5% munkaerő-piaci járulékot kell a kifizetőnek számítania, és a jogdíjból levonnia. Tekintettel arra, hogy a jogdíj két részre bontását (munkavégzési és vagyoni jog átadási rész), valamint a munkavégzés időtartamát a szerződő felek szabadon határozhatják meg, könnyű kikerülni a járulékokat.

A kiadó, a kifizető általi közterhek amelyek a bruttó jogdíjhoz hozzászámítandók:

• 27%-s egészségügyi hozzájárulás a vagyoni érték átadása után,
• 27%-s szociális hozzájárulási adó és 1,5% szakképzési hozzájárulás a személyes munkavégzés járulékalapja után.