A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 2026. január 1-től lesz alkalmazandó.

 Ez a törvény állapítja meg a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, a nyilvántartott adatokra és okiratokra vonatkozó információ biztosítására, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokat 2026-tól.

 Az egységes jogi személy nyilvántartás azonban a magánjogi jogi személyeken túlmutató jelentőségű. Míg (az ügyvédi irodák kivételével) a magánjogi jogi személyek bejegyzését, törlését, a jegyzék vezetését és jellemzően a törvényességi felügyeletét a törvényszék látja el, addig ezen a körön kívüli továbbá jogi személyek adatát is feltünteti a jogi személyek nyilvántartása. Utóbbi esetben a bejegyzési eljárást nem a bíróság folytatja le, hanem az egyéb jogi személyre irányadó anyagi jogi jogszabályban kijelölt szervezet (kamara, Kincstár stb.), azonban a bejegyzés eredményét, a bejegyzendő adatokat nem külön nyilvántartásba vezeti be, hanem ezen egységes nyilvántartásban kerül feltüntetésre.

Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre, többek között:

• törvényességi felügyeleti eljárás az E-Ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt,
• törvényességi felügyeleti eljárás számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén.

Egyes meglévő különleges törvényességi felügyeleti eljárások részletesebben kerülnek szabályozásra, így például:

• adószám törlésével érintett szervezet,
• a legfőbb szerv összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás.

 A cégek, valamint a civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetési eljárásaira vonatkozó egységes szabályok kialakítására külön törvényben kerül sor. E törvény fogja tartalmazni a végelszámolásra és ezen szervezetek bíróság általi kényszereljárással történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A fizetésképtelenségi szabályok azonban továbbra is külön kezelendőek.

 A törvény hiányt pótló módon immár a törvényi rendelkezések körében sorolja fel a cégformákat.

 A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.

A cégformák a következők:

1. gazdasági társaság esetén önálló cégforma
2. a közkereseti társaság;
3. a betéti társaság;
4. a korlátolt felelősségű társaság;
5. a részvénytársaság (zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság);
6. az egyesülés;
7. az egyéni cég;
8. a szövetkezet;
9. a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe;
10. a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete;
11. a vízgazdálkodási társulat (vízitársulat, víziközmű-társulat);
12. az erdőbirtokossági társulat;
13. a végrehajtói iroda;
14. a közjegyzői iroda;
15. az európai gazdasági egyesülés;
16. az európai részvénytársaság (zártkörűen működő európai részvénytársaság, nyilvánosan működő európai részvénytársaság);
17. az európai szövetkezet;
18. a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye.

A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formák a következők:

1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesület;
2. az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezet;
3. a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetség;
4. törzskönyvi jogi személynek nem minősülő köztestület, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli;
5. az alapítvány, a közalapítvány;
6. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztár;
7. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a pénztárak szövetsége, és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztár;
8. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja;
9. a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet (a továbbiakban: MRP-szervezet);
10. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület;
11. a társasház;
12. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli.

Azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli, a következők:

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nyilvántartásba vett törzskönyvi jogi személy;
2. a köztestület, amely nem tartozik a (4) bekezdés 4. pontja alá;
3. az ügyvédi iroda;
4. a törzskönyvi jogi személynek nem minősülő felsőoktatási, illetve köznevelési jogi személy;
5. a befektetési alap;
6. az európai területi társulás;
7. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amely adatainak a jogi személyek nyilvántartásában való feltüntetését törvény elrendeli.