Az 1978. évi IV. törvény, a jelenlegi Büntető törvénykönyv után 35 évvel, 2013-ban lehet Magyarországnak új büntetőjogi kódexe.

Még a legfontosabb változásokat is nehéz felsorolni, de eddig a legnagyobb figyelmet az élet elleni bűncselekmények elkövetői büntethetőségi korhatárának leszállítása, a családon belüli lelki bántalmazás, illetve a gazdasági csalás új törvényi tényállása, a jogos védelmi helyzetben lévők jogainak növelése, a termőföld jogellenes megszerzésének büntetése, a hangsúlyosabbá vált természetvédelmi szabályok, a drogszabályok változásai kapták. Kiegészítik tovább a közúti veszélyeztetés tényállását, és új büntetési nem lesz a sportrendezvényektől való eltiltás, valamint tiltják a családi kapcsolatokkal való visszaélést.

A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény az 1979-es hatályba lépése óta több mint 100 alkalommal módosult, ebből a jogalkotó az elmúlt három évtizedben több mint kilencven alkalommal (tehát évente átlagosan többször is) módosította, és tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette.

A módosítások nagy száma arra vezethető vissza, hogy a rendszerváltás óta a különböző kormányzatok eltérő büntetőpolitikai irányvonalat követve alakították át a büntetőjogi rendelkezéseket, így a módosítások a törvény eredeti rendszerét mára jelentősen átformálták.

Tizenkét éves kortól büntethető

12 éves kortól büntethetők lennének az élet elleni bűncselekmények elkövetői, az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg. A 12-14 év közöttiekre ugyanakkor csak a fiatalkorúakkal szemben kiszabható intézkedések alkalmazhatók, vagyis a tizennegyedik életévét be nem töltött elkövetővel szemben a legsúlyosabb szankcióként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság, melynek időtartama 1 évtől 4 évig terjedhet.

Az indoklás szerint a 12-14 év közötti gyerekek körében is egyre nagyobb mértékben elterjedt az erőszakos érdekérvényesítés, ezért szükséges a büntethet őségi korhatár módosítása, a kirívóan agresszív, élet ellen irányuló bűncselekményt megvalósító gyermekkorúak büntetőjogi felelősségre vonása és egyes súlyos bűncselekményeknél a büntethetőség korhatárának leszállítása 12 évre.

Az ilyen bűncselekményt megvalósító gyermekkorú magatartásából ugyanis arra lehet következtetni, hogy megfelelő segítség hiányában nem lesz képes a későbbiekben a társadalomba való beilleszkedésre és a törvénytisztelő életmódra, ezért a speciális prevencióhoz mindenképpen szükséges a büntetőjog eszközeinek igénybevétele.

Minderre figyelemmel, a jogalkotó az emberölés alap- és minősített esetei, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt okozó testi sértés és a halált okozó testi sértés elkövetőjének büntetőjogi felelősségre vonását lehetővé teszi abban az esetben is, ha a cselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét már betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a cselekménye következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

Növelik a megtámadottak jogait

Az új Btk. növeli a tulajdonukban megtámadott emberek jogait, így a jogos védelem esetében megdönthetetlen vélelemnek kezeli, hogy a jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha azt nem nyilvános helyen, vagy nyilvános rendezvényen, személy ellen, éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan követik el.

Életbe lép ez a megdönthetetlen vélelem akkor is, ha a lakásba éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan történt a jogtalan behatolás, és személy elleni támadás veszélye is fennáll. Itt a jogalkotó finomított az eredeti javaslathoz képest, így bekerült a nem nyilvános hely fogalma. A tulajdonos egyébként nem teheti meg, javára nem ítélik meg a jogos védelmi helyzetet akkor, ha például a kertjéből már távozóban lévő tolvajokra például rálő.

Ennek oka, hogy például a szórakozóhelyeken, fiatalok között éjszaka kialakuló esetleges csoportos csetepaték alkalmával ne lépjen automatikusan életbe a fent említett megdönthetetlen törvényi vélelem, ne kezeljék úgy, mintha az egyébként jogtalan támadás a védekező életének kioltására irányult volna.

Termőföld jogellenes megszerzése

A javaslat szerint a zsebszerződések elleni fellépés érdekében a termőföld jogellenes megszerzése egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, és nemcsak a szerződő felek lennének eljárás alá vonhatók, hanem a szerződésben résztvevő ügyvédeket vagy közjegyzőket is büntethetnék.

Közúti veszélyeztetés

A közlekedési bűncselekmények keretében kiegészítik a közúti veszélyeztetés tényállását, így lehetőség nyílik arra, hogy a gyakorlatban gyakran megvalósuló közúti veszélyeztetés személyi sérüléssel nem járó alapesete közforgalom elől el nem zárt magánúton (például: hipermarketek, illetve benzinkutak parkolójában és szervizútján) is elkövethető lesz. Ez a jövőben közúti veszélyeztetésnek minősül.

Sportrendezvényektől való eltiltás

A jogalkotó új büntetési nemként bevezeti a sportrendezvények látogatásától való eltiltást. Ennek indoka a sportrendezvényeken és az azokkal összefüggésben elkövetett bűncselekmények elszaporodottsága.  A sportrendezvények látogatásától való eltiltás büntetés, amely önállóan és más büntetés mellett is kiszabható.

Alkalmazásának feltétele, hogy az elkövető a bűncselekményt a sportrendezvényen való részvétel, az odamenetel, vagy az onnan történ ő távozás során a sportrendezvénnyel összefüggésben kövesse el. A bíróság az ítéletében határozza meg, hogy az elkövetőt mely sportszövetség által, mely sportág keretében vagy mely sportlétesítményben rendezett sportesemény látogatásától tiltja el. Az eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év.

A családon belüli erőszak, visszaélés családi kapcsolatokkal

Az új Btk. szerint büntethető lenne, ha valaki a házastársával, rokonával, gyerekével szemben annyira erőszakosan lép fel, hogy azzal lelki sérülést okoz, a változtatás során a jogvédő szervezetek javaslatait vették alapul.

Vétségnek számít a javaslat szerint a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, például az, ha valaki egy állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot, vagy fogad örökbe egy gyermeket. Így az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki anyagi haszonszerzés céljából, kizárólag tartózkodási jogosultságot igazoló okmány vagy családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében létesít családi kapcsolatot, vagy az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozathoz hozzájárul, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.

Gazdasági csalás

Új bűncselekményi tényállásnak minősülne a gazdasági csalás, amely a hűtlen kezeléstől annyiban tér el, hogy anyagi hátrány okozása nélkül is megvalósulhat "csalárd gazdálkodási magatartás" esetén. Aki tehát jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el, és a büntetés vétség miatt két évig terjed ő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás kisebb vagyoni hátrányt okoz. A büntetés bűntett miatt három évig terjed ő szabadságvesztés, ha a gazdasági csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, vagy a kisebb vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalást, bűnszövetségben, üzletszerűen követik el.

Szigorúbb drogszabályok

A legfontosabb változás, hogy 2 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet sújtani azt, aki "kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez, vagy tart". A jelenlegi szabályok szerint az ilyen fogyasztók nem büntethetők. A koncepció szerint a fogyasztó akkor kerülheti el a büntetést, ha még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt igazolni tudja, hogy legalább hat hónapig részt vett elvonókúrán vagy más, a kábítószer-használatot kezelő ellátásban. Egyáltalán nem bújhat ki a felelősségre vonás alól viszont az, aki két éven belül már büntetve volt drog miatt, vagy már egyszer élt az elvonó lehetőségével.

Az új büntetőjogi kódexet a parlament még a nyári szünet előtt elfogadhatja, és 2013-ban, egyéves felkészülési idő után lépne hatályba. Hozzátette, hogy a társadalmi egyeztetésen a jogvédő és érdekképviseleti szervezetek mellett az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség, a bírói kamara, valamint a Kúria vett részt.

(részleges forrás: http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20120428-uj-btk-harmincot-ev-utan-alapveto-valtozasok-a-magyar-buntetojogban.html)