Az új szabályozás szerint a 2014. évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármesternek április 30-áig kell benyújtania a képviselő-testületnek, melynek előírását az Áht. 24. § (1) bekezdése tartalmazza.

1. A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze.
2. A polgármester az önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia.
3. A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.
4. A Koncepcióban a következő főbb kérdésekről célszerű, illetve kell dönteni:
5. 2013-ban külön költségvetést kell készíteni:
6. Tájékoztató kimutatások, mérlegek továbbra is készülnek, de azokról előzetesen nem kell rendeletet alkotni!!!!
7. Készíteni kell előirányzat-felhasználási tervet és külön likviditási tervet!!!

• helyi adó(k) bevezetéséről, vagy a meglévő(k) mértékének emeléséről,
• térítési díjak emelésének, a kiadások csökkentésének lehetőségéről,
• a folyamatban lévő beruházások üteméről, új beruházások indításáról,
• működési célú kiadások növelésének mértékéről,
• a képezhető általános és céltartalék kiadási főösszeghez viszonyított mértékéről,
• a meglévő intézménystruktúra átalakításáról, összevonásáról, megszüntetéséről,
• létszámcsökkentésről, esetleg létszámnövelésről,
• ismert kötelezettségek számbavételéről, stb.

• Az önkormányzatra vonatkozóan [Ávr. 24. § (1)]
• Az önkormányzati hivatalra [Ávr. 24. § (2)]
• Önkormányzati költségvetési szerveknek (az önállóan működőknek is!!!!)
• A helyi nemzetiségi önkormányzatokra (nem része a nagy önkormányzat költségvetésének) [Ávr. 29. § (1)]

• Előirányzat-felhasználási terv [Áht. 24. § (4) bekezdés a)pont] Ez a tájékoztató kimutatások része!!!
• Likviditási terv  készítése [Áht. 78. § (2) bekezdés] mindenki készít (költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás)

 Tartalmát az Ávr. 122. § határozza meg (havi bontásban) és havonta felül kell vizsgálni!

Nevesíti a jogszabály

• a költségvetési bevételek és a költségvetési kiadások fogalmát,
• a kiadási előirányzat-csoportokat
• a kiemelt bevételi és kiemelt kiadási előirányzatokat
• közhatalmi bevételt
• A felhalmozási bevételeket

Áht. 5. § (1) Költségvetési bevételek különösen:

• a közhatalmi – adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek – bevételek,
• a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei,
• az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek,
• e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és
• a kapott kamatok.

Áht. 5. § (2) Költségvetési kiadások különösen:

• a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai,
• az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások,
• az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek,
• a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások,
• a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és
• az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.

Költségvetési bevételeken belül kiemelt előirányzat

a)       …….

b)      a működési és a felhalmozási célú támogatásértékű bevétel,

c)      a közhatalmi bevétel, amely az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételekből származik,

d)      az intézményi működési bevétel,

e)      a felhalmozási bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származik,

f)        a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely az államháztartáson kívülről származó olyan forrás, amely ellenében az átadó az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, az átvevőt számlaadási kötelezettség nem terheli,

g)      ……

h)      ……..

i)        az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele.

Kiemelt kiadási előirányzatok

    A működési költségvetés kiadásain belül kiemelt előirányzatot képeznek:

–        a személyi juttatások,

–        a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó,

–        a dologi kiadások,

–        az ellátottak pénzbeli juttatásai,

–        az egyéb működési célú kiadások.

     A felhalmozási költségvetés kiadásain belül kiemelt előirányzatot képeznek:

–        beruházások,

–        a felújítások,

–        az egyéb felhalmozási kiadások.

A költségvetési rendelet szerkezete (1) (Áht. 23. §, Ávr. 24. §)

Tartalmazza:

• A helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és kiadásit összesen) előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban
• A költségvetési szervek költségvetési bevételeit és kiadásit előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, valamint a költségvetési szervek engedélyezett létszámát,
• A költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban
• A hiány finanszírozását

–        Belső finanszírozás (pénzmaradvány, vállalkozási maradvány, betét visszavonás)

–        Külső finanszírozás finanszírozási bevételek  (hitel, kölcsön)

Előterjesztés

• Szöveges rész
• Hatásvizsgálat (A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 17. §-a)

Kvi rendelet szöveges része

Kvi rendelet számszaki kimutatásai

Tájékoztató kimutatások mérlegek

Indoklás ((Jat. 18. § (1) bekezdés) (külön a tájékoztató  kimutatások és mérlegek indoklása) (Az Áht. 24. § (4) bekezdése által előírt mérlegek, kimutatások indokolása)

Hatásvizsgálat tartalma

A hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.

Kvi rendelet számszaki kimutatásai (1)

1. Az önkormányzat szintű  költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok bontásban, ebből (Áht. 23. §)
• Kötelező feladatok
• Önként vállalt feladatok
• Állami(államigazgatási feladatok)
2. Működési, felhalmozási költségvetés kiadásai, bevételei
3. Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségei
4. Önkormányzat saját bevételeinek részletezése az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához
5. Az önkormányzat 2013. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljai
6. Beruházások feladatonként
7. Felújítások célonként
8. Európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, hozzájárulások
9. Önkormányzat (mint költségvetési egység költségvetését)
10.  Önkormányzati hivatal (közös hivatal) költségvetését
11.  Költségvetési szervek költségvetését

Tájékoztató kimutatások, mérlegek: (nem része a kvi rendeletnek, de a rendelet-tervezettel együtt kell előterjeszteni!)

A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell – szöveges indokolással együtt – bemutatni: Áht. 27. § (4) bek.

a)      a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

b)      a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és

c)      a közvetett támogatásokat – így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket – tartalmazó kimutatást.

Közvetett támogatások

Ávr. 28. § Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

a)      az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,

b)      a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,

c)      a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,

d)      a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és

e)      az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

Zárszámadási tájékoztató kimutatások

• Áht. 91. §

A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

a)      a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,

b)      a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,

c)      a vagyonkimutatást, és

d)      a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.

Tájékoztató kimutatások tartalmi követelményei (Áht. 102. § (3) bekezdés

A bevételek és kiadások zárt rendszerű és megfelelő csoportosításban történő bemutatásához mérlegeket kell kialakítani és összeállítani, figyelemmel az osztályozási rendszerek szempontjaira és előírásaira.

A mérlegek a költségvetés előterjesztésekor:

–        a vonatkozó év tervadatait,

–        az előző év várható,

–        és az azt megelőző év tényadatait,

A mérlegek a zárszámadáskor:

–        a költségvetési év terv- és tény-, továbbá

–        az előző év tényadatait tartalmazzák.

Adósságkorlát számítása

• Saját bevétel 50 %-a

Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

Stabilitási törvény 3. § (1)

a)      hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

b)      a számvitelről szóló törvény szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c)      váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d)      az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e)      a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése – ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is – a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f)        a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték.

Fontos!!! Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet – a tv. 10. § (2) bekezdésének kivételével – csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet!

Mihez nem kell előzetes hozzájárulás?

• Támogatás megelőlegezési hitelhez (pl. EU-s támogatás esetében)
• Likvid hitelhez
• Önkormányzat esetében 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötéséhez
• Az adósságot keletkeztető ügylet egyik évben sem haladhatja meg a saját bevétel 50 %-át.

Kötelezettségvállalás szabályai

• Kötelezettségvállalás
• Pénzügyi ellenjegyzés
• Teljesítésigazolás
• Érvényesítés
• Utalványozás

Alapelvek a jogkörök gyakorlásánál:

–        Csak írásban (kivétel kötelezettségvállalás néhány esete)

–        Átruházás, felhatalmazás, megbízás csak írásban

–        Csak a költségvetési szervvel alkalmazásban álló gyakorolhatja ezeket a jogköröket

Kötelezettség csak a módosított előirányzat erejéig vállalható [Áht. 36. § (1) bekezdés] Kötelezettséget vállalni csak pénzügyi ellenjegyzés után a pénzügyi teljesítést megelőzően lehet!

Kötelezettségvállaló:

–        Önkormányzatnál: polgármester

–        Önkormányzati hivatalnál: jegyző

–        Kistérségnél a társulás tanács elnöke

–        Költségvetési szervnél a költségvetési szerv vezetője vagy az általuk írásban felhatalmazott személy

Nem kötelező írásos kötelezettségvállalás:

• 100.000 forint alatt
• Pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan
• Jogszabályi kötelezettség, bírósági végzés esetén

Pénzügyi ellenjegyzés

Pénzügyi ellenjegyző lehet:

• Gazdasági vezető
• Ha a hivatal nem rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor a jegyző által írásban kijelölt köztisztviselő
• A pénzügyi ellenjegyzőnek felsőoktatásban szerzett pénzügyi számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkezni. [Ávr. 55. § (3)]

 Érvényesítés, teljesítés igazolás

Érvényesítő:

• Gazdasági vezető, vagy az általa írásban kijelölt személy
• Gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatalnál a jegyző által kijelölt személy

Teljesítést igazoló: a kötelezettségvállaló által kijelölt személy

Utalványozás

Utalvány tartalma [Ávr. 59. § (3) bekezdés]:

Az utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni

a)      az ,,utalvány" szót;

b)      a költségvetési évet;

c)      a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét,

d)      a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét;

e)      a megterhelendő, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését;

f)        kötelezettségvállalás-nyilvántartási számát;

g)      Az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását;

h)      Az 58. § (3) bekezdés szerinti érvényesítést.

A működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatban történő rendezése

A költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket:

• a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával – eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket;
• a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet;
• a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket;
• az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit
• a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait;
• a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét;
• a vezetékes és rádiótelefonok használatát;
• a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.