Az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet
A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai
Az Európai Uniós Tanácsa 2011-ben fogadta el a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelvet, amelyet a tagállamoknak 2013. december 31-ig kell a nemzeti jogrendjükbe átültetni.
Az irányelv előírja többek között:
- az állami számvitel teljes kormányzati szektor általi lefedettségét,
- az államháztartás pénzforgalmi adatainak havi, illetve – az önkormányzati alrendszer tekintetében negyedéves – közzétételét,
- a pénzforgalmi adatok eredményszemléletű adatokká történő átalakítására vonatkozó módszertan (átvezetési tábla) kidolgozását,
- a jövőbeni döntésekre hatással járó függő kötelezettségek gyűjtését,
- a főbb bevételi és kiadási jogcímek szerinti bontásban a bevételek és kiadások előrejelzését, valamint
- középtávú (három éves) előrejelzések, célok készítését, amelyekkel az éves költségvetéseknek összhangban kell lenniük.
Az új államháztartási számviteli kormányrendelet előkészítése során szem előtt tartott célok
A bevételeket és a kiadásokat az államháztartásról szóló törvény szerint adminisztratív, közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani.
A jelenlegi osztályozási rendszerekben:
- ezek a szempontok keverednek, lényegében mindegyik osztályozásban vannak a másik két osztályozási rendszertől átvett, vagy oda nem való elemek;
- a közgazdasági és „funkcionális” mérés nem teljes körű, például a központi kezelésű előirányzatokra (nemzetgazdasági elszámolások) nem terjednek ki;
A javasolt változásokkal:
- megvalósul az egységes kiadás-bevétel osztályozás az államháztartás egésze szintjén;
- az elemi költségvetés tisztán közgazdasági szempontok szerint készül, azaz megszűnik a szakfeladatokra történő tervezés, továbbá
- jelentősen csökken a költségvetés sorainak száma.
- A jelenlegi számviteli, elszámolási rendszer évről évre egyre több, bonyolultabb kimutatásokat kér az államháztartás egy bizonyos körére.
- A célok között ezért szerepel a kevesebb, de megbízhatóbb információk nyilvántartásának elősegítése az államháztartás egészében.
- A költségvetési, illetve pénzügyi számviteli rendszerben alkalmazandó főkönyvi számlák száma (melyből a költségvetési beszámolók, s a különböző statisztikai adatszolgáltatások előállíthatók):
Az államháztartás számvitelével szemben támasztható elvárások:
- a pénzforgalmi szemléletű elszámolások – az ún. költségvetési információk – támogatása;
- a vagyon mérése és az egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosításának igénye.
A jelenlegi számviteli elszámolási rendszer a fenti, egymástól nagyon eltérő megoldásokat igénylő elvárásokat egy rendszeren belül igyekszik megvalósítani, mégis – komplexitása ellenére – sajnos egyik szempontnak sem képes 100%-osan megfelelni.
Az új rendszerben különválasztva jelenne meg:
- a költségvetési számvitel: feladata a költségvetési folyamatok mérése, a központi és a helyi gazdálkodási döntések meghozatalának támogatása és
- a pénzügyi számvitel: feladata a vagyon és a tevékenység eredményének, költségeinek mérése.
Az államháztartás új számvitele
A könyvvezetés módja kettős könyvvitel, azonban elkülönülne :
– az ún. költségvetési számvitel, amely a klasszikus költségvetési adatokat (előirányzatok, pénzforgalom, kötelezettségvállalások, bevételi előírások)
– a pénzügyi számvitel, amely a vagyonra, önköltségre, jövedelmezőségre vonatkozó információkat méri.
Költségvetési számvitel a 0-s számlaosztályba az egységes rovatrendhez igazodó nyilvántartási számlákon keresztül valósulna meg:
– ezeken rögzítenék az előirányzatokat, a kötelezettségvállalásokat, követelés előírásokat, azok változásait, a pénzügyi teljesítéseket, valamint a kiadások és bevételek alap vagy vállalkozási tevékenység szerinti jellegét;
– a kötelezettségvállalás fedezetének vizsgálata nem központilag szabályozatlan nyilvántartásokból, hanem a számvitelileg alátámasztott adatokon alapulna, hisz adott rovathoz tartozó nyilvántartási számlák egyenlegének vizsgálatával minden időpontban eldönthető, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges szabad előirányzati fedezet vagy sem.
A pénzügyi számvitelben
– a költségvetési számvitel adataiból kerülnének be a könyvviteli számlák közé a követelések keletkezésére, végleges kötelezettségekre, teljesített vagy más módon kivezetendő követelésekre és kötelezettségekre vonatkozó adatok;
– lényegében a vállalkozásoknál alkalmazott elvek érvényesülnének azzal, hogy
- a 6. és 7. számlaosztályban a költségeket,
- a 9-es számlaosztályon belül bizonyos – a költségekkel szembe állítható, így a finanszírozási döntések meghozatalát segítő – hozamokat kötelezően rögzíteni kell az 5. számlaosztály költségnemek szerinti tagolása mellett,
- az 1. és 2. számlaosztályban csak a nemzeti vagyon nyilvántartása történhetne meg, így
- a vállalkozásoknál befektetett pénzügyi eszköznek minősülő kölcsönök, tartós betétek a 3-as számlaosztályban jelennének meg.
A kormányrendelet tervezett hatályba lépése
- A kormányrendelet tervezett hatályba lépése 2014. január 1-je.
- Az új szabályok megtanulása, az informatikai rendszerek átállítása hosszabb időt vesz igénybe.
- A rendszer bevezetéséhez átmeneti szabályok társulnak, amelyek külön szabályozzák:
– a rendező mérleg elkészítéséhez és a könyvviteli számlák megnyitásához, rendezéséhez kapcsolódó főbb feladatokat, határidőket,
– az átmeneti időszakban az első negyedéves mérlegjelentés elkészítésének szabályait, valamint
– a költségvetési számvitel nyilvántartási számláinak megnyitását, adatokkal való feltöltését.