A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján a következő elemeket fontos kiemelni.
Egyházi elismerésre vonatkozó eljárás
A törvény mellékletében nem nevesített vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az Országgyűlés dönthet, törvénymódosítás formájában, az új egyházi törvény mellékletét képező jegyzék kiegészítésével.
A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha
· egy egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik,
· legalább 100 éves nemzetközi működéssel bír, vagy legalább 20 éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon, amelybe beszámít az egyházi törvény hatálybalépése előtti egyházként történő működés is;
· az alapszabályát, létesítő okiratát, belső egyházi szabályát elfogadta,
· az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, valamint
· képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az Alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát.
Az elismerés akadálya, ha a szervezettel szemben működése során az illetékes állami szerv nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg, illetve ha tevékenysége sérti az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot.
Az alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület képviselője az országos népi kezdeményezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, legalább ezer választópolgár aláírásával kezdeményezheti az egyházként való elismerését. Ebben az esetben nem az egyháztagság igazolásáról, hanem kizárólag támogató aláírások gyűjtéséről van szó, amelyre két hónap áll rendelkezésre. Az aláírások hitelesítését az erre hatáskörrel rendelkező Országos Választási Bizottság végzi. Ha a népi kezdeményezést késve nyújtották be, vagy az aláírások ellenőrzésének eredményeként az Országos Választási Bizottság azt állapította meg, hogy az érvényes aláírások száma nem éri el a meghatározott számot, az Országgyűlés elnöke az Országos Választási Bizottság tájékoztatása kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti, hogy a kezdeményezés nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. Az Országos Választási Bizottság döntésével szemben a Kúriához lehet fordulni. A népi kezdeményezést az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követő két hónapon belül egyszer lehet benyújtani az Országos Választási Bizottság elnökéhez. Amennyiben, érvényes számban gyűjtötték össze az aláírásokat, arról az Országos Választási Bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, amely a népi kezdeményezést köteles napirendre tűzni és a bejelentést követő 3 hónapon belül döntenie is kell róla.
Az új egyházi törvényben meghatározott feltételek teljesülésének vizsgálata az Országgyűlés vallási ügyekkel foglalkozó bizottságának a feladata. Ezzel összefüggésben a bizottság elnöke a vallási tevékenység jellegére és a működés hosszára vonatkozó feltételek tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az állásfoglalását kéri, és valamennyi feltétel esetében felhívhatja a szervezetet azok fennállásának igazolására. A bizottságnak a népi kezdeményezés alapján törvénymódosítási javaslatot kell terjesztenie az Országgyűlés elé. Amennyiben az elismerés feltételei nem állnak fenn, azt a bizottságnak az előterjesztés indokolásában külön is jeleznie kell, a javaslatot azonban ebben az esetben is be kell nyújtania, és arról az Országgyűlés plenáris ülése dönt.
Alapcélként vallási tevékenységet is végző egyesületként történő további működés
A 2012. január 1-jén a törvény hatályánál fogva egyesületté váló, korábban egyházként nyilvántartásba vett valamennyi szervezet az egyesületekre vonatkozó szabályok szerint 2012. február 29-éig jelentheti be változásbejegyzési eljárás keretében az illetékes törvényszéknek a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szerinti nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat. A változásbejegyzési eljárásra a szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni. Megjegyezzük, hogy azon szervezetek esetében, amelyek az Ehtv. 34.§ (2) bekezdése szerint a 2011. évi C. törvény hatályon kívül helyezésének időpontjáig benyújtották kérelmüket, de azt az Országgyűlés elutasította, a fenti határidő további két hónappal, 2012. április 30-ig meghosszabbodik.
A nyilvántartási kérelemnek tartalmaznia kell:
· az eljáró bíróság megjelölését,
· a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét),
· a szervezet nevét, elnevezését, székhelyét,
· a szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét,
· a képviseleti jog terjedelmét,
· a szervezet célját,
· a szervezet célja szerinti besorolását,
· az alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét
· a szervezet típusát,
· erre irányuló kérelem esetén a szervezet rövidített vagy magyar nyelvű elnevezésének megfelelő idegen nyelvű elnevezését is.
A kérelemhez csatolni kell továbbá
a) a szervezet létesítő okiratát (egységes szerkezetben)
b) a székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat másolatát
c) az egyesület alakuló ülésének jegyzőkönyvét (alakuló ülésen a korábbi egyházak esetén az átalakulást elhatározó ülést kell érteni)
d) az egyesület alakuló ülésének jelenléti ívét, a tagok nevével, lakóhelyével (székhelyével) és aláírásával (legalább 10 tag szükséges az egyesületi bejegyzéshez)
e) az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre vonatkozó nyilatkozatát.
A korábbi egyházak egyesületként történő bírósági nyilvántartásba vétele során a bíróság nem vizsgálja, hogy a szervezet létesítő okirata megfelel-e a legfőbb szerv, az ügyintéző szerv és a képviseleti szerv létrejöttére és hatáskörére vonatkozó törvényi szabályoknak.
A szervezet (egyesület) 2012. január 1-jétől a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény alapján nyilvántartásba vett egyház általános jogutódja.
Az egyesület alapcélként vallási tevékenységet is végezhet, ebben az esetben a lelkiismereti és vallásszabadság jogára, illetve a hitéleti és vallási tevékenységre vonatkozó azon rendelkezések, amelyeket az új egyházi törvény nem tart fenn kizárólag az általa elismert egyházak számára, megilletik, így különösen:
· az állam nem irányíthatja és felügyelheti működésüket;
· az állam a hitéleti jellegű határozataikat nem vizsgálhatja, nem bírálhatja felül, de nem is kényszerítheti ki azok végrehajtását;
· a vallási tevékenységhez kapcsolódó személyes adatok kezelésének speciális szabályai az egyesületre is vonatkoznak;
· az egyházi szertartások és az egyházkormányzat zavartalan működésére tekintettel templomaik, temetőik és más szent helyek fokozott szabálysértési és büntetőjogi védelemben részesülnek;
· használhatják az egyház nevet;
· adományt gyűjthetnek
· SzJA 1%-os felajánlásban részesülhetnek;
· a közhasznú jogállást nem kell „bizonyítaniuk”;
· tagsági nyilvántartását csak a tagok külön engedélye alapján adhatják ki;
· közoktatási és szociális intézményt tarthatnak fent, felsőoktatási intézményük lehet, ezek működtetését az állam támogatja;
· termőföldjeiket megtarthatják.
A szervezet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alkalmazásában egyesületnek minősül, és az egyesület részére felajánlható egy százalékra jogosult, feltéve, hogy az egyesületre vonatkozó jogszabályok által támasztott feltételeket 2012. június 30-áig teljesíti. Az adóhatóság a rendelkezés évének december 31-ig meghatározott és a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt összeget a szervezet nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül – de legkésőbb december 15-ig – utalja át.
A bíróság a szervezetet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)–(6) bekezdésének, 117. §-ának és 118. §-ának alkalmazásával kényszer-végelszámolási eljárás keretében jogutód nélkül megszünteti, ha a szervezet 2012. február 29-éig a továbbműködéséről nem, vagy nemlegesen nyilatkozott.
(részleges forrás:
http://www.kormany.hu/download/0/a9/70000/Tajekoztato_a_civil_szervezette_alakul%C3%B3_egyhazaknak.pdf)
szervezet a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény alkalmazásában egyesületnek minősül, és az egyesület részére felajánlható egy százalékra jogosult, feltéve, hogy az egyesületre vonatkozó jogszabályok által támasztott feltételeket 2012. június 30-áig teljesíti. Az adóhatóság a rendelkezés évének december 31-ig meghatározott és a korábbi időszak pótlistája alapján megnövelt összeget a szervezet nyilvántartásba vételét követő 15 napon belül – de legkésőbb december 15-ig – utalja át.
A bíróság a szervezetet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 2012. február 29-én hatályos 116. § (3)–(6) bekezdésének, 117. §-ának és 118. §-ának alkalmazásával kényszer-végelszámolási eljárás keretében jogutód nélkül megszünteti, ha a szervezet 2012. február 29-éig a továbbműködéséről nem, vagy nemlegesen nyilatkozott.
(részleges forrás:
http://www.kormany.hu/download/0/a9/70000/Tajekoztato_a_civil_szervezette_alakul%C3%B3_egyhazaknak.pdf)
