Bejegyzésemben a vagyonosodási vizsgálatok gyakorlatban felmerülő problémáival foglalkoznék (mely természetesen nem lehet teljes körű, hisz ahány ügy, annyi egyedi eset).

A vagyonosodási vizsgálatokat csak 2006-ban kezdte tömegesen alkalmazni az adóhatóság. Ehhez az eljáráshoz elengedhetetlen a pénzügyi tudás és szemlélet megléte, valamint az eljárási jogszabályok ismerete. Ezért célszerű az adózónak jól kiválasztott és megfelelő szakismerettel rendelkező képviselőt meghatalmaznia érdekeinek a képviseletével az adóhatóság és a bíróság előtt.

 Vagyonra vonatkozó adatok az adóhatóság kezében

Bizonyos vagyontárgyak létezéséről különböző hatóságok közhiteles nyilvántartás vezetnek, más vagyontárgyak esetében nincs ilyen nyilvántartási kötelezettség. Ezért aztán célszerű megőrizni a vagyontárgyakra vonatkozó iratokat, hogy azokkal a későbbiekben majd igazolni tudjuk a szerzés tényét. Az adóhatóság az általa fellelt információkat összehasonlítja az adózó bevallásában szereplő információkkal, és ha eltérést észlel, ez megalapozza azt, hogy az adózó a későbbiekben kiválasztásra kerülhet egy részletes vizsgálat lefolytatása céljából. Jelenleg a magyar jogrendszerben nincs általános vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség, a régi Art. ezen szabályát az Alkotmánybíróság megsemmisítette (21/1993. (IV. 2.) AB határozat).

Beszerezhető információk

Bankszámla

Magánszemélyek esetén a bankszámlára vonatkozó információkat nem kell, sem a magánszemély sem a pénzintézet részéről az adóhatóságnak bejelenteni. Tehát az adóhatóság a magánszemélyek bankszámlaadatairól nem rendelkezik naprakész információkkal. A pénzintézet ugyanakkor nyilatkozattételre kötelezhető, hogy ügyfelére vonatkozóan bocsásson információt az adóhatóság rendelkezésére. De ebben az esetben az adóhatóságnak külön-külön kell megkeresnie minden pénzintézetet, ez tekintve, hogy hány hitelintézet és takarékszövetkezet működik az országban, hosszadalmas eljárás lehet.

Értékpapírok

Az értékpapírszámlát vezető szolgáltató felhívásra szintén köteles információt szolgáltatni ügyfele értékpapírszámlájáról a törvényi felhatalmazás alapján eljáró adóhatóságnak.

Biztosítások

A biztosítóktól az adóhatóság szintén kérhet adatokat ügyfelére vonatkozóan és a biztosítót adatszolgáltatási kötelezettség terheli, ha az általa teljesített kifizetés adókötelezettséget keletkeztet.

Gazdasági társaságokban meglévő részesedés

Magánszemélyek társaságban meglévő részesedéséről a székhely szerint illetékes cégbíróság közhiteles nyilvántartást vezet. A részvénytársaságban meglévő magánszemély részesedéséről és a részvények átruházásáról a cégnyilvántartásból nem lehet nyomon követni. A részvényesek által tulajdonolt részvények változásáról a társaság részvénykönyve szolgál információkkal.

 Ingatlanok

A járási földhivatalok vezetnek az ingatlanokról közhiteles nyilvántartást. Földhivataloknak az adózó személyi adataira vonatkozóan információkat kell szolgáltatniuk az adóhatóság megkeresésére. Földhivatal akkor jegyez be adatot a tulajdoni lapra, ha a bejegyzés alapjául szolgáló szerződést, engedélyt benyújtották. Ezek az iratok a tulajdoni lappal együtt kezelendők és az adóhatóság ezeket jogosult is jogosult megkérni a földhivataltól.

Itt nem beszélhetünk az ingatlan értékére vonatkozó adatszolgáltatásról. A forgalmi érték megállapításához szükséges adatok az adóhatóságba integrált illetékhivatalok nyilvántartásában szerepelnek.

 Ingóságok

Légi járművek

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság Állami Légi Jármű Lajstromot vezet, mely tartalmazza a tulajdonosok és légi járművek adatait. Az adóhatóság megkeresése alapján adatot szolgáltat a légi jármű tulajdonosáról, általános kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nincs. A lajstrom nem tartalmazza a jármű értékét.

Vízi járművek

A Nemzeti Közlekedési Hatóság vezeti a vízi járművek nyilvántartására szolgáló lajstromot is. Az adóhatóság adatokhoz a vízi járművekkel kapcsolatban csak egyedi megkereséssel juthat. A nyilvántartás tartalmazza a tulajdonos és a vízi jármű adatait, de nem tartalmazza a vízi jármű értékét.

Gépjárművek

A gépjárművekről gépjármű-nyilvántartást kell vezetni. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény részletezi, hogy az adóhatóság milyen adatokat igényelhet eljárása során.

Készpénz

A készpénzben otthon tartott vagyon nem látható, de a körülményekből lehet következtetni arra, hogy mekkora a pénz nagysága. A magánszemélyt egy jogszabályi rendelkezés sem kötelezi arra, hogy pénzét bankszámlán helyezze el. Nem vonatkozik jogszabályi előírás arra sem, hogy egy magánszemély mekkora összeget tarthat magánál, azt hogyan és hova kell elhelyeznie. Azonban ha valaki 2 millió forintot meghaladó összegben teljesít készpénzbefizetést, ezzel kapcsolatban a pénzintézetnek a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény értelmében a befizetőt azonosítania kell, személyi adatainak nyilvántartásba vétele útján. Ezzel a 2 millió forintot meghaladó készpénzbefizetések nyomon követhetővé váltak, ezekről az adatokról az adóhatóság egyedi esetben kérhet adatszolgáltatást.

 Adózó képviselete az adóhatóság előtt

Az Art. lehetőséget biztosít, arra hogy az adóhatóság előtt az adózót törvényes képviselője, ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő, könyvelő, adótanácsadással vagy számviteli szolgáltatással foglalkozó gazdasági társaság alkalmazottja, eseti meghatalmazás alapján más, a fentiekbe nem sorolható nagykorú magánszemély képviselje [Art. 100. § (1) bek. c) pontja].

Az adóhatóság a képviseleti jogosultságot köteles ellenőrizni a vizsgálat megkezdése előtt.

 Meghatalmazás adható az alábbi okirati formákban:

1)      Ügyvéd az általa készített okirat ellenjegyzésével igazolja, hogy a magánszemély a nem általa írt okiratot előtte írta alá vagy aláírást sajátjának ismerte el.

2)      Az aláírást közjegyző vagy bíróság hitelesítette.

3)      Nem saját kezűleg írt okiratot a maghatalmazó aláírja és aláírását két tanú hitelesíti, hogy előttük írta alá vagy az aláírást sajátjának ismerte el.

4)      Saját kezűleg írta és aláírta a meghatalmazó az okiratot.

A képviselő elvégezheti az összes eljárási cselekményt, amelyet az adózó megtehet vagy köteles megtenni. Részt vehet azokon az eljárási cselekményeken, ahol az adózó köteles vagy jogosult részt venni.

A szakértő és a tanú is csak személyesen járhat el az eljárás során, képviseletükre természetesen nincs lehetőség, már az eljárásban betöltött szerepük miatt is.

 Vagyonosodási vizsgálatnál használt ellenőrzésfajta

Az adóhatóság a vagyongyarapodást a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéssel vizsgálhatja. Az ellenőrzés jogszerűsége érdekében a megbízólevélben pontosan fel kell tüntetni az ellenőrzés típusát, a vizsgált időszakot és a vizsgált adónemeket, járulék-nemeket is.

 Vagyonosodási vizsgálat lefolytatásának gyakorlata

A vizsgálat két részből áll. Az ellenőrzésre történő felkészülésből és magából az ellenőrzésből. A vagyonosodási vizsgálatot más ellenőrzésektől a speciális becslési eljárás alkalmazása különbözteti meg. Erre azért van szükség, hogy az adóhatóság a bizonyított adózói kiadásokat alapul véve következtetni tudjon arra, hogy mekkora az adózatlan jövedelem, és ezáltal mekkora a forráshiány.

 Vagyonosodási vizsgálat menete

1)      Adóhatóság felkészülése az ellenőrzésre (adatbázisok igénybevétele, adózó kiválasztása ellenőrzésre; vizsgálati program kidolgozása; megbízólevél kiállítása; adózó értesítése a vizsgálatról, idézés).

2)      Ellenőrzési eljárás lefolytatása (megbízólevél átadása az adózónak; adótényállás tisztázása; ellenőrzés eredményének értékelése; megállapítások írásba foglalása).

 Kiválasztás

Az adózókat nem véletlenszerűen von vagyonosodási vizsgálat alá az adóhatóság, hanem előtte kockázatelemzést végez, hogy célzottan választhassa ki az azokat a személyeket, akiknél ezen eljárás lefolytatása nagy valószínűséggel indokolt.

Az adóhatósághoz beérkező közérdekű bejelentések alapján induló ellenőrzéseknél is végez egy előzetes felmérést, adatgyűjtést az adóhatóság.

Célzott kiválasztás alkalmazásakor az adóhatóság az alábbi információforrások igénybevételével, a megszerzett információk feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre:

1)      más hatóságtól, más adózótól beszerzett adatok

2)      adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai

3)      adófizetési és kiutalási nyilvántartások adatai

4)      adatszolgáltatások

5)      adózó által benyújtott bevallásokból

6)      saját adatbázisok felhasználásával.

Kiválasztási kritériumok

1)      adózó vagyongyarapodásával kapcsolatos közérdekű bejelentések

2)      más hatóságok jelzései, bejelentései

3)      korábbi adóhatósági vizsgálatok eredményei

4)      nagy összegű kölcsönök nyújtása, például tagi kölcsön, magánkölcsön

5)      más adózóknál lefolytatott vagyonosodási vizsgálatok

6)      nagy összegű készpénzbefizetés bakszámlára

7)      nagy összegű pénzintézeti készpénzkifizetés

8)      nagy összegű életbiztosítás

9)      nagy értékű ingóság adás-vétele

10)  nagy értékű ingatlan adás-vétele, építése

11)  adóbevallások adatai, adóhatóság rendelkezésére álló információk elemzése

12)  ellentmondó bevallási illetve adatszolgáltatási adatok.

Ha a felsorolt kockázati tényezők közül több is megállapítható az adózó vonatkozásában, akkor nagy valószínűséggel fel kell készülnie, hogy az adóhatóság vagyonosodási vizsgálatra jelöli majd ki. Ez még nem jelenti azt, hogy a vizsgálatot ténylegesen is lefolytatják, mivel az adóhatóság szükség esetén további információkat is begyűjthet, hogy megalapozottabb legyen a kiválasztás.

Az ellenőrzés megkezdésétől – előzetes értesítés esetén tehát ennek kézbesítésétől – beáll az önellenőrzési tilalom, vagyis ettől az időponttól kezdődően a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – nem helyesbíthető. [Art. 49. § (2) bek.]

Az adóhatóság mellőzheti az adózó előzetes értesítését, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. [Art. 96. § (1) bek.]

Ebben az esetben az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Ilyenkor ezzel az időponttal áll be az önellenőrzési tilalom. [Art. 93. § (1) bek.]

Egyszerűsített ellenőrzésnél – amikoris az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésre álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével ellenőrzi – az adóhatóság az ellenőrzés megkezdésével egyidejűleg a megbízólevél egy példányának megküldésével értesíti az adózót. [Art. 93. § (1) bek.]

Az Art. kizárólag a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) számára biztosítja annak lehetőségét, hogy amennyiben jogainak gyakorlásában akadályozott – az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, illetőleg az egyszerűsített ellenőrzés kivételével – kérheti az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését. Az adóhatóság az adózó kérelmében foglalt indokok alapján mérlegeli, hogy indokolt-e az ellenőrzés megkezdésének elhalasztása, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetése (pl. az adózó hosszú gyógykezelése miatt).

Abban az esetben, ha engedélyezi, úgy az ellenőrzés szünetelése az ellenőrzés időtartamába nem számít bele. [Art. 100. § (2) bek.]

 Megbízólevél átadása

A rendelkezésre álló adatok alapján az adóhatóságnak meg kell határoznia az ellenőrzési időszakot, vagyis azt, hogy mely időszakot vonják vizsgálat alá. Az ellenőrzési időszak meghatározása nem jelenti azt, hogy az további évekre ne lehetne kibővíteni, illetve kiterjeszteni, ha az ellenőrzés során szükségesnek mutatkozik, de ebben az esetben természetesen egy módosított megbízólevelet adnak át az adózónak [Art. 93. § (6) bek.].

Az adóhatóság hivatali helyiségében azonban az adóellenőr szolgálati igazolvány nélkül is lefolytathatja az ellenőrzést.

A vizsgálatot végző adóellenőr személyének változása esetén, miden esetben módosítani kell a megbízólevelet, és a módosított megbízólevelet át kell adni az eljárás alá vont adózónak. Ugyanis csak azok az adóellenőrök vehetnek részt az eljárásban, akik a megbízólevélen szerepelnek. Tehát ha módosul a személyük, akkor módosított megbízólevél átadásával értesítik az adózót.

Ha valamelyik revizornak nincs rajta az aláírása például a jegyzőkönyvön, akkor arról iktatott feljegyzést kell készíteni.

A bírósági gyakorlat súlyos eljárási hibának értékeli, ha az ellenőrzésben olyan személyek vesznek részt, akik a megbízólevélen nem szerepelnek (Fővárosi B. 4.K.32.434./2002/11.szám; 82 LB Kfv. I. 35. 362/2008.).

Ugyanakkor ki kell emelni azt is, hogy a vagyonosodási vizsgálatról külön megbízólevelet nem kell kiállítani, mert az nem az ellenőrzés egy fajtája. Az alkalmazott ellenőrzési fajta a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, amelynek során kerülhet sor vagyonosodási vizsgálat lefolytatására.

A megbízólevél kiállításakor elkészíti az adóhatóság az adózó részére elküldendő értesítő levelet az ellenőrzés elrendeléséről. Az értesítéssel általában az adóhatóság küld egy kérdéssort, amely információkat ad a vagyonosodási vizsgálat elindításához, ezáltal gyorsítva az eljárást. Az adózónak ajánlatos alaposan átolvasnia és értelmeznie a kérdéssort és nem tenni semmilyen elhamarkodott nyilatkozatot.