Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet

A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai

Az Európai Uniós Tanácsa 2011-ben fogadta el a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelvet, amelyet a tagállamoknak 2013. december 31-ig kell a nemzeti jogrendjükbe átültetni.

Az irányelv előírja többek között:

  • az állami számvitel teljes kormányzati szektor általi lefedettségét,
  • az államháztartás pénzforgalmi adatainak havi, illetve – az önkormányzati alrendszer tekintetében negyedéves – közzétételét,
  • a pénzforgalmi adatok eredményszemléletű adatokká történő átalakítására vonatkozó módszertan (átvezetési tábla) kidolgozását,
  • a jövőbeni döntésekre hatással járó függő kötelezettségek gyűjtését,
  • a főbb bevételi és kiadási jogcímek szerinti bontásban a bevételek és kiadások előrejelzését, valamint
  • középtávú (három éves) előrejelzések, célok készítését, amelyekkel az éves költségvetéseknek összhangban kell lenniük.

Az új államháztartási számviteli kormányrendelet előkészítése során szem előtt tartott célok

A bevételeket és a kiadásokat az államháztartásról szóló törvény szerint adminisztratív, közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani.

A jelenlegi osztályozási rendszerekben:

  • ezek a szempontok keverednek, lényegében mindegyik osztályozásban vannak a másik két osztályozási rendszertől átvett, vagy oda nem való elemek;
  • a közgazdasági és „funkcionális” mérés nem teljes körű, például a központi kezelésű előirányzatokra (nemzetgazdasági elszámolások) nem terjednek ki;

A javasolt változásokkal:

  •  megvalósul az egységes kiadás-bevétel osztályozás az államháztartás egésze szintjén;
  • az elemi költségvetés tisztán közgazdasági szempontok szerint készül, azaz megszűnik a szakfeladatokra történő tervezés, továbbá
  • jelentősen csökken a költségvetés sorainak száma.
  • A jelenlegi számviteli, elszámolási rendszer évről évre egyre több, bonyolultabb kimutatásokat kér az államháztartás egy bizonyos körére.
  • A célok között ezért szerepel a kevesebb, de megbízhatóbb információk nyilvántartásának elősegítése az államháztartás egészében.
  • A költségvetési, illetve pénzügyi számviteli rendszerben alkalmazandó főkönyvi számlák száma (melyből a költségvetési beszámolók, s a különböző statisztikai adatszolgáltatások előállíthatók):

Az államháztartás számvitelével szemben támasztható elvárások:

  •  a pénzforgalmi szemléletű elszámolások – az ún. költségvetési információk – támogatása;
  •  a vagyon mérése és az egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközök biztosításának igénye.

A jelenlegi számviteli elszámolási rendszer a fenti, egymástól nagyon eltérő megoldásokat igénylő elvárásokat egy rendszeren belül igyekszik megvalósítani, mégis – komplexitása ellenére – sajnos egyik szempontnak sem képes 100%-osan megfelelni.

Az új rendszerben különválasztva jelenne meg:

  •  a költségvetési számvitel: feladata a költségvetési folyamatok mérése, a központi és a helyi gazdálkodási döntések meghozatalának támogatása és
  •  a pénzügyi számvitel: feladata a vagyon és a tevékenység eredményének, költségeinek mérése.

Az államháztartás új számvitele

A könyvvezetés módja kettős könyvvitel, azonban elkülönülne :

–        az ún. költségvetési számvitel, amely a klasszikus költségvetési adatokat (előirányzatok, pénzforgalom, kötelezettségvállalások, bevételi előírások)

–        a pénzügyi számvitel, amely a vagyonra, önköltségre, jövedelmezőségre vonatkozó információkat  méri.

Költségvetési számvitel a 0-s számlaosztályba az egységes rovatrendhez igazodó nyilvántartási számlákon keresztül valósulna meg:

–        ezeken rögzítenék az előirányzatokat, a kötelezettségvállalásokat, követelés előírásokat, azok változásait, a pénzügyi teljesítéseket, valamint a kiadások és bevételek alap vagy vállalkozási tevékenység szerinti jellegét;

–        a kötelezettségvállalás fedezetének vizsgálata nem központilag szabályozatlan nyilvántartásokból, hanem a számvitelileg alátámasztott adatokon alapulna, hisz adott rovathoz tartozó nyilvántartási számlák egyenlegének vizsgálatával minden időpontban eldönthető, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges szabad előirányzati fedezet vagy sem.

A pénzügyi számvitelben

–        a költségvetési számvitel adataiból kerülnének be a könyvviteli számlák közé a követelések keletkezésére, végleges kötelezettségekre, teljesített vagy más módon kivezetendő követelésekre és kötelezettségekre vonatkozó adatok;

–        lényegében a vállalkozásoknál alkalmazott elvek érvényesülnének azzal, hogy

  • a 6. és 7. számlaosztályban a költségeket,
  • a 9-es számlaosztályon belül bizonyos – a költségekkel szembe állítható, így a finanszírozási döntések meghozatalát segítő – hozamokat kötelezően rögzíteni kell az 5. számlaosztály költségnemek szerinti tagolása mellett,
  • az 1. és 2. számlaosztályban csak a nemzeti vagyon nyilvántartása történhetne meg, így
  • a vállalkozásoknál befektetett pénzügyi eszköznek minősülő kölcsönök, tartós betétek a 3-as számlaosztályban jelennének meg.

A kormányrendelet tervezett hatályba lépése

  • A kormányrendelet tervezett hatályba lépése 2014. január 1-je.
  • Az új szabályok megtanulása, az informatikai rendszerek átállítása hosszabb időt vesz igénybe.
  • A rendszer bevezetéséhez átmeneti szabályok társulnak, amelyek külön szabályozzák:

–        a rendező mérleg elkészítéséhez és a könyvviteli számlák megnyitásához, rendezéséhez kapcsolódó főbb feladatokat, határidőket,

–        az átmeneti időszakban az első negyedéves mérlegjelentés elkészítésének szabályait, valamint

–        a költségvetési számvitel nyilvántartási számláinak megnyitását, adatokkal való feltöltését.

Szerző: Illés Angéla  2013.02.21. 19:56 Szólj hozzá!

Címkék: önkormányzat áht államháztartásról szóló törvény államháztartási számvitel

A bejegyzés trackback címe:

http://illes-angela.blog.hu/api/trackback/id/tr115097175

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.