Jogi diplomamunkámat „Az államra és az állami tulajdonra vonatkozó szabályok változása az elmúlt tíz évben” címmel írtam még 2003-ban.

Dolgozatomban foglalkoztam (többek között) a „Herczog-per” néven ismert bírósági eljárással is, melynek folytatását nyomon követtem.

Most ismét úgy érzem, talán (tanulságai miatt) ismét érdemes néhány részletével foglalkozni.

A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) jelenleg hatályos 28. § (1) bekezdése szerint: „Az állam - mint a vagyoni jogviszonyok alanya – jogi személy. Az államot a polgári jogviszonyokban - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli.”

Az állam, mint jogi személy perelhetőségére példa a Herzog – per, melyről részletesen írt a Napi Gazdaság 2001. február 7-i számában.

A Legfelsőbb Bíróság az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályához fordult a Herzog – gyűjtemény egyes festményei tulajdonjogának megállapítására és kiadására indított perben – fogalmazta meg végzésének indokolásában a másodfokon eljáró tanács.

A bíróság végzése szerint a tárgyalás folytatódik. Mint a szóbeli indokolásban elhangzott, a Legfelsőbb Bíróság az Egyesült Államok és a Magyar Köztársaság által 1973-ban kötött nemzetközi megállapodás szövegének közlését, valamint annak megállapítását kéri az igazságügyi tárcától, hogy az egyezmény kizárja-e a párizsi békeszerződés alkalmazhatóságát. Az LB kötelezte a felperest, hogy a felperesi jogelődre vonatkozóan 60 napon belül nyilatkozzon az Egyesült Államok általi kárpótlás kifizetéséről.

Az amerikai-magyar állampolgárságú Martha Nierenberg, a Herzog-gyűjtemény örököse 1999. októberében indított polgári peres eljárást a magyar állammal, valamint a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával szemben, hogy visszaszerezze az egykor nagyapja tulajdonát képező műtárgyakat. A Fővárosi Bíróság 2000. októberben hozott elsőfokú határozata értelmében az örökösnek tíz képet vissza kellene kapnia. A jogvitában eredetileg szereplő 12 kép közül egyet nem ítéltek meg az örökösnek (John Opie: Női képmás), egyet pedig (Munkácsy Mihály: Krisztus mellképe) Martha Nierenberg már korábban visszakapott a magyar államtól, illetve a Magyar Nemzeti Galériától.

Az első fokú ítélet alapján a műtárgyak visszaadásán túl a Szépművészeti Múzeumnak (elsőrendű alperes) 7,5 millió, a Magyar Nemzeti Galériának (másodrendű alperes) pedig a harmadrendű alperes Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen 350 ezer forint perköltséget kellett volna megfizetnie. A végzés ellen az alperes fellebbezést, a felperes pedig csatolt fellebbezést és ellenkérelmet nyújtott be. A tárgyaláson felvetődött a magyar állam, illetve a magyar bíróság joghatóságának kérdése.

Az alperes álláspontja szerint az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi megállapodás a Herzog – perben szereplő tulajdoni igényeket is rendezte. Beadványában utalt arra, hogy Herzog Erzsébet az Egyesült Államok által, a magyar-amerikai egyezmény alapján fizetett kártalanítással tulajdonjoga elvonását is elfogadta. Felperes ezzel szemben azzal érvelt, hogy a magyar állam nem mentesülhetett a párizsi békeszerződésben foglalt kötelezettségektől, s állítása szerint az örökös csak töredékértéket kapott a műtárgyak utáni kárpótlásként. Mint jelezte, okirattal tudják bizonyítani, hogy az Egyesült Államok az 1958-as kárpótlási eljárás eredményeként az igényeket a forgalmi értéknek csak 37 százalékában elégítette ki. Hozzátette: Martha Nierenberg - mint jogutód - nem fog elzárkózni, ha az Egyesült Államoknak a kifizetés kapcsán bármiféle anyagi követelése lenne vele szemben. Arra vonatkozóan azonban sem a felperes, sem az alperes nem tudott érdemben nyilatkozni, illetve bizonyítékokkal szolgálni, hogy az Egyesült Államok fizetett-e tényleges kártalanítást a felperesi jogelőd számára, és ha igen, pontosan mikor és milyen összegben.

A Herzog-műkincsek ügyében jogerősen elutasította az örökösök keresetét 2008-ban (tehát közel 9 éves eljárás befejezéseként) a Fővárosi Ítélőtábla.

Martha Nierenberg, a híres műgyűjtő, Herzog Mór Lipót unokája az egykor nagyapja tulajdonát képező 10 festmény visszaadását követelte a magyar államtól - emlékeztetett Varga Tamás. Az ügyvéd tájékoztatása szerint a Fővárosi Ítélőtábla az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozva utasította el az örökösök keresetét.

Az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi egyezmény hivatott rendezni az amerikai állampolgároknak a magyarországi államosítás, kisajátítás miatti igényeit. A sokéves pereskedés során korábban a felperes jogi képviselője többi között azzal érvelt: a szerződés szerint azok, akik nem az általuk igényelt kártérítést kapták, nem vesztették el a tulajdon visszakérésének jogát sem.

A jogi képviselő kitért arra, hogy a bírósági ítéletek kimenetelétől függetlenül az elrabolt műkincsek visszaadását kérte a magyar kormánytól Hillary Clinton, az amerikai elnökjelöltségért versenybe szálló demokrata párti szenátor. Az erről szóló második levelet Hillary Clinton 2008 január 8-án küldte el Göncz Kinga külügyminiszternek, hangsúlyozva: a Fővárosi Ítélőtábla döntésétől függetlenül szorgalmazza a festmények visszaadását a jogos örökösöknek, Herzog Mór Lipót leszármazottainak.

Varga Tamás szerint az Egyesült Államokban élő Martha Nierenberg jogi képviselői és Hillary Clinton szerint az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződés nem vonatkozik a műkincsekre. Emlékeztetett arra, hogy a csaknem másfél évtizede elkezdődött egyezkedés, és a 10 éve különböző bíróságokon folyó per tárgya az egykor Herzog Mór Lipót tulajdonában volt 10 festmény, amelyet unokája, Martha Nierenberg követel vissza a magyar államtól, pontosabban a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától.

A festményeket a második világháborúban rabolták el a nácik, a műtárgyak az ötvenes években kerültek a Szépművészeti Múzeumba és a Magyar Nemzeti Galériába, de tulajdonjogot a magyar állam nem szerzett. A Martha Nierenberg által visszakövetelt képek közül eddig – bírósági ítélet alapján – mindössze egy festményt, Munkácsy Mihály Krisztus fehér lepelben című alkotását adták vissza az örökösnek, a többiről – köztük El Greco, idősebb Lucas Cranach és Courbet alkotásairól – évek óta folyt a vita.

A történelem legrettenetesebb igazságtalanságainak egyike, a holokauszt után igazságot szeretne végre kapni az Egyesült Államokban élő Martha Nierenberg, Herzog Mór Lipót unokája – írta 2008 januárjában a The New York Times a Herzog-műkincsek ügyében hozott budapesti bírósági döntéssel kapcsolatban. A lap szerint Martha Nierenberg számára ezek után már nem volt meglepetés a Fővárosi Ítélőtáblának a magyar kormány javára hozott döntése. Az ítélőtábla szerint a kormány elbirtoklással – vagyis miután a műkincsek kellően hosszú ideig a birtokában voltak – megszerezte a tulajdonjogot.

"Nyolcvanhárom éves vagyok, talán azt remélik, hogy már nem érem meg az ügy végét" - mondta a The New York Times-nak Martha Nierenberg, akinek a családja, egyike a háború előtti Magyarország legvagyonosabb és legbefolyásosabb famíliáinak – 1944-ben menekült el a holokauszt elől. "Részben csalódott vagyok, részben dühös a (magyar) kormányra, már hosszú idő eltelt, de az ember nem adja fel" - mondta a New York államban, Armonkban élő örökös.
Martha Nierenberg 1999 októberében indított polgári peres eljárást a magyar állam és a két magyar múzeum ellen, hogy az egykor nagyapja tulajdonát képező műtárgyakat visszaszerezze. Az örökös a Fővárosi Bíróságon 2000 októberében első fokon pert nyert, a határozat értelmében a jogvita tárgyát képező 12 kép közül 10-et kellett volna visszakapnia a múzeumoktól. Az elsőfokú ítélet alapján a műtárgyak visszaadásán túl a Szépművészeti Múzeumnak (elsőrendű alperes) 7 millió 500 ezer forintot, a Magyar Nemzeti Galériának (másodrendű alperes) pedig a harmadrendű alperes Kincstári Vagyoni Igazgatósággal közösen 350 ezer forint perköltséget kellett volna megfizetnie. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a döntést megfellebbezte.

Az ügyben másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság (LB) 2002 novemberében megalapozatlanságra hivatkozva hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és új per lefolytatására kötelezte az Fővárosi Bíróságot. A megismételt perben 2005 decemberében hozott nem jogerős ítélet szerint Martha Nierenberg egy El Greco-képet visszakap az államtól, a többi kép vonatkozásában a keresetet elutasították. Az ítélet ellen mindkét fél fellebbezett.

A Külügyminisztérium Hillary Clinton megkeresésével kapcsolatban azt közölte az MTI-vel, hogy tavaly ősszel kaptak levelet az ügyben a szenátor aláírásával, akkor azt válaszolták: a magyar állam meg akarja várni a per végét. Az újabb levél egyelőre nem érkezett meg a tárcához.

(részleges forrás: http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=19386)