Az Országgyűlés 2011. december 5-én szavazta meg az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (továbbiakban: civil törvény), mely 2012. január 1-jétől már hatályos.

Az új jogszabályokkal kapcsolatban fontos az alábbiakat kiemelni:

·         A 2011 végén közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek (civil szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok) jogállása automatikusan közhasznú jogállásra változik. A nonprofit gazdasági társaságoknak továbbra is lehetősége van a közhasznú státus elnyerésére. Legkésőbb 2014. május 31-ig a Civil törvény 32. §-a szerinti feltételeknek is kell megfelelniük a státus megtartásához.

·         Annak a nonprofit gazdasági társaságnak, aki továbbra is közhasznú státuszt szeretne, a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetekkel szembeni követelményeknek kell megfelelniük.

·         Az alábbi adókedvezmény vehető igénybe, ha cég, illetve magánszemély közhasznú szervezetet támogat:

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja szerinti adóalap-kedvezményt veheti igénybe: adományozás esetén az adomány 20 %-ának megfelelő, tartós adományozási szerződés keretében adott támogatás, juttatás esetében további 20 %-ának megfelelő mértékben csökkentheti az adózás előtti eredményt.
Természetes személy az általa adott adomány után nem vehet igénybe adókedvezményt.

·         A nonprofit gazdasági társaságokat érintően változás a közhasznú jogállás elérésében van, e tekintetben a Civil törvénynek kell megfelelni.

·         2012. januártól a bíróságon nyilvántartásba vett egyesület változatlan formában működhet tovább, a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt bejegyzését.

·         A gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg az éves összes bevétel 60 %-át, valamint nem veszélyeztetheti a szervezet céljának elérését. Amennyiben ezt a mértéket a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel mégis meghaladja, az adóhatóság felhívja erre a törvényességi ellenőrzésért felelős ügyészséget. Az ügyészség – saját megítélése alapján – eljárást indíthat, amelynek keretében megvizsgálja és szükség esetén felszólítja az egyesületet a törvénybe ütköző állapot megváltoztatására.

Az egyesület által végzett gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele szabadon felhasználható, tehát adományként továbbadható, cél szerinti- vagy működési költségekre is felhasználható.

·         Az új törvénnyel a kiemelkedően közhasznú minősítés megszűnt, a közhasznú jogállás egyfokozatú lett. A Civil törvény hatálybalépését megelőzően közhasznú jogállást elnyerő szervezeteket 2014. május 31. napjáig megilletik az ezzel kapcsolatos kedvezmények, ettől az időponttól azonban a Civil törvény szerinti feltételeknek kell megfelelniük.
A közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás mást jelent: az előbbit végezheti bármely civil szervezet (bírósági jóváhagyás nélkül is), viszont az utóbbi (kedvezmények igénybe vételére is jogosító) jogállást csak a törvényszék határozata alapján nyeri el a szervezet.

·         Ahol a Civil törvény bíróságról ír, ott a nyilvántartást vezető bíróságot (törvényszék) kell érteni. A Civil törvény hatályba lépését megelőzően is lehetőség volt a beszámolók bírósági letétbe helyezésére. A korábbiakhoz képest annyi a változás, hogy a beszámolót (melynek elkészítése egyébként is kötelező) a bíróságnak kell megküldeni. Ez számos előnnyel jár a civil szervezetek számára is, mert további intézkedés nélkül nyilvánosságra kerül, a civil szervezetek működése átláthatóvá, megbízhatóbbá válik, és nem jár további adminisztrációval, a pályázatokhoz nem kell mellékelni.

·         Egy civil szervezet vezetőinek, ha nem működik már a szervezet, és is nem kívánja tovább folytatni a tevékenységét sem, az alábbi teendője van:

Végelszámolási eljárást kell lefolytatni. Az új civil törvény lehetővé teszi a végelszámolást. A 9. § vonatkozik erre az eljárásra, hivatkozik a 2006. évi V. törvényre (Cégtörvényre), mint alkalmazandó szabályra. Az eljárás a nyilvántartást vezető megyei törvényszéknél folytatható le.

Egyszerűsített eljárás nem alkalmazható, ezért csak a "normál eljárás" szabályai irányadók.

Alapítványok esetében a végelszámolást meg kell előzze egy bírósági nem peres eljárás, amelyben a bíróság megállapítja, hogy a Ptk. 74/E.§ (1), vagy (3) bekezdése szerinti helyzet fennáll-e (cél megvalósult, meghatározott időtartam eltelt, feltétel bekövetkezett, cél lehetetlenné vált).

Röviden összefoglalva az eljárás a következő.

Két fordulóban lehet lefolytatni az eljárást.
I.
1. A legfőbb szerv dönt a végelszámolás megindításáról és annak kezdő időpontjáról.
2. Ki kell jelölni a végelszámoló személyét. (lehet a korábbi képviselő is). Ettől az időponttól a végelszámoló a szervezet törvényes képviselője, azaz a korábbi képviselő képviseleti joga megszűnik.

3. 45 napon belül a korábbi képviselő át kell adja az iratokat a végelszámolónak és el kell készíttetni a tevékenységet lezáró mérleget a számviteli tv. szabályai szerint. (ez lényegében egy közbenső mérleg) Köteles a munkavállalókat értesíteni a végelszámolás megkezdéséről. Ezzel a korábbi képviselő feladatai megszűnnek, innentől a végelszámoló jár el mindenben.

Kérelmet kell benyújtani a törvényszékhez az alábbi tartalommal:
"A végelszámoló a végelszámolás iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, a végelszámolás kezdő időpontját, a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), ha a végelszámoló nem természetes személy, akkor a cégjegyzékszámát és a megbízásából eljáró természetes személy nevét és lakóhelyét, valamint a civil szervezet ügyintéző és képviseleti szerve jogviszonyának megszűnését. A bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, melynek közzétételéről a bíróság a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott nyilvántartás útján gondoskodik. A végelszámolás elrendelésekor a nyilvántartásban a "v.a." toldatot fel kell tüntetni."
A közzétételt követő 40 napon belül a hitelezők bejelenthetik követelésüket a szervezet felé. Ezeket a végelszámoló összesíti. A végelszámoló elkészíti a tevékenységet lezáró mérleg alapján a végelszámolási nyitó mérleget. Ez (a hitelezői igények alapján) korrigálható a fenti hitelezői igénybejelentést követően. Ha a rendelkezésre álló vagyon nem fedezi a tartozásokat, akkor felszámolási eljárásnak lesz helye.
A végelszámoló rendezi a tartozásokat, és intézi a szokásos teendőket a működés kapcsán. Ha tárgyévben nem fejeződik be a végelszámolás, akkor el kell készíteni az éves mérleget. A végelszámolásra 3 év áll rendelkezésre, mert ezt követően kényszer végelszámolásnak van helye.

II.
A végelszámolás befejezése:

1. A legfőbb szerv dönt a végelszámolást lezáró mérleg és beszámoló elfogadásáról.
2. Gondoskodni kell az iratok elhelyezéséről és erről döntést hozni.
3. Zárójelentést készít a végelszámoló a végelszámolás lefolytatásáról, amely tartalmazza a lényeges gazdasági adatokat, döntéseket, azok okait. Ezt a legfőbb szervnek el kell fogadnia.
4. Dönteni kell a szervezet esetlegesen tulajdonában álló cégek (más jogalanyok) sorsáról.
5. Az alkalmazottak (biztosítottak) adatait át kell adni a nyugdíj-biztosítási szervnek.

A megmaradó vagyon tagok közötti felosztására nincsen lehetőség, szemben a Ctv. szabályaival. Erre a tv. 6.§-a vonatkozik.

"6. § Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni."

Fenti összefoglalás terjedelmi korlátok miatt nem tartalmaz minden részletszabályt, ezért minden esetben át kell tekinteni a Cégtörvény és más hivatkozott jogszabályok rendelkezéseit!

·         A területért felelős miniszter Civil Információs Portált működtet, amelyen valamennyi civil szervezet adatai nyilvánosan hozzáférhetők. A szervezetek adatai, beleértve az okiratokat, kérelmeket is nyilvánosak (bíróságon megtekinthetők). Kivétel a tagok névsora és az alakuló ülés jegyzőkönyve, amelyek nem nyilvánosak.

A több tagból álló legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a legfőbb szerv üléseinek nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket. Az alapító okirat, vagy belső szabályzat tartalmazza a döntések nyilvánosságra hozatalának, illetve az érintettekkel való közlésének módját, valamint a beszámoló nyilvánosságra hozatalának módját.

Egy személyes legfőbb szerv esetén a döntéseket a felügyelő szerv elé kell tárni (kivéve személyi döntések). A felügyelő szervnek ülésén, vagy ülés nélkül, írásos formában véleményezi kell a döntéseket. Az ülés jegyzőkönyve, vagy az írásos vélemény nyilvános.
Minden civil szervezet köteles előző éves beszámolóját mellékleteivel együtt letétbe helyezni és közzétenni május 31-ig. Erre a szervezet alapszabályi felhatalmazása alapján a szervezet saját honlapján is lehetőség van (ebben az esetben elegendő csak itt közzétenni). Ha van honlapja a szervezetnek, akkor az alapszabály rendelkezése hiányában is két évig a honlapon is elérhetővé kell tenni a beszámolót.

A közhasznú szervezet beszámolója (a közhasznúsági melléklettel) nyilvános, abba bárki betekinthet (a nyilvántartást vezető bíróságon), arról másolatot készíthet.

Az un. jelentős költségvetési támogatásban részesülő szervezetek (akiknek éves bevételük több mint fele költségvetési támogatás) az éves beszámoló letétbe helyezését követő 90 napon belül kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, amelyet a Civil Információs Portálon a miniszter hivatalból közzétesz.

·         Új társasági forma jött létre. A Ptk. az alábbi erre vonatkozó 578/J. §-al egészült ki:
"6. Civil társaság

578/J. § (1) Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).

(2) A civil társaságra a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társaságot a társasági szerződésben ügyvitelre kijelölt tag kivételével bármely tag azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondhatja, a tag halála, illetve felmondása esetén a társaság pedig csak akkor szűnik meg, ha ezáltal a tagok száma egy főre csökken.”

A polgári jogi társaság gazdasági cél érdekében jön létre. Ennek mintájára hozható létre a civil társaság, amely nem gazdasági cél érdekében alapítható. A civil társaság nem jogi személy. A társaság létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt. Az alapító tagok egy társasági szerződésben megjelölik a célokat, az együttműködés formáját, a társaság szervezetét és képviseletét. Nincs formai kényszer, a szerződés meglehetősen szabadon alakítható. Az elvárás csak annyi, hogy a társaság célja ne gazdasági cél legyen, és legyen egy ügyvivő tag. Már két fő elegendő a társasághoz. A jogi személyiség hiányából következően a tagok vagyoni felelőssége egyetemleges.

·         A költségvetési terv vélhetően tévedésből került a törvénybe (a közszférából), mivel ilyet nem ismer egyetlen más jogszabály sem a civil, vagy céges szférában. Ez alatt valószínűleg a pénzügyi (esetleg likviditási) tervet kell érteni, amely tartalmazza a tervezett bevételeket és kiadásokat. A kérdésnek nincsen semmiféle részletszabályozása.
A pénzügyi terveket praktikusan a következő évre szokták készíteni általában legkésőbb decemberben. Ettől még nem kizárt egy később készített pénzügyi terv. A tervet a legfőbb szerv egyszerű többségi szavazással elfogadja.

·         A Civil törvény 2. § 20. pontja határozza meg a közhasznú tevékenység fogalmát. Ennek értelmében közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, „amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.”

·         A közfeladat definícióját a Civil törvény 2. § 19. pontja határozza meg: az olyan „jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.”

·         A Civil törvény 32. §-a a fentieken túl további három feltételt határoz meg a közhasznú státusz eléréséhez. Ezen konjunktív feltételeket a közhasznú státuszt élvező szervezeteknek folyamatosan teljesíteniük kell, ellenkező esetben kötelesek a Civil törvény 48. §-a értelmében közhasznú jogállásuk törlését kérni. Teljesítendő feltételek a következők:

o   hozzá kell járulni a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (ez gyakorlatilag közfeladatot ellátási kötelezettség másképpen megfogalmazva). Ez a feltétel akkor teljesül, ha a szervezet szolgáltatásai a szervezet tagjain kívüli személyek számára is hozzáférhetőek (Civil törvény 32. § (3) bekezdés)

o   megfelelő erőforrásokkal kell rendelkezni; azaz

a)      évi átlagos bevételnek meg kell haladnia az egymillió forintot vagy

b)      két év egybeszámított adózott eredménye nem lehet negatív vagy

c)      a személyi jellegű ráfordítások – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – el kell érjék az összes ráfordítás egynegyedét [Civil törvény 32. § (4) pont].

o   Végezetül, megfelelő társadalmi támogatottsággal kell rendelkezni, mely követelmény akkor teljesül, ha az alábbi feltételek valamelyikét teljesíti a szervezet:

a)      a személyi jövedelemadó meghatározott részének (azaz az 1%-os felajánlásoknak) a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri a Civil törvény 54. §-a szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

b)      a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy

c)      közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. [Civil törvény 32. § (5) bekezdés]

·         Fontos kiemelni, hogy a Civil törvény hatálybalépése – azaz 2012. január 1-je – előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a Civil törvény 30. § szerinti számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezetek 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe vehetik az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számukra biztosított kedvezményeket, jogállásuk közhasznú marad.

(részleges forrás: http://nonprofit.hu/?q=/uj-civil-torveny#ngt)